Esztergom és Vidéke, 1928

1928-12-16 / 100.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP, IEBIBLBIIK IIIDEB VASARIAP ÉS OS0TÖBTÖEÖB. Iserkesstőség és kiadóhivatal i Sitaor Janos-tttca S§—20„ kova a lap saeílerai részét Illető közlemények, továbbá U előfiaetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Fűsaonkatárs: VITÁL ISTVÁN. LapttüaJdonM él felelte szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR előfizetési Ara r egy her a 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Esztergom sz. kir. város gazdasága. Kubovics ny, kasznár úr röpirata kapcsán. II. A gazdaság vezetőségének és a képviselőtestületből választott gazdasági bizottságnak egészen más tervei vannak a házikezelésű gazdasággal minthogy azt a készülőben lévő gyermekcipőiből megítélhetnénk. Egy mintagazdaságot akarunk létesíteni fokozatosan lépésről-lépésre haladva előre komoly körültekintéssel, anélkül, hogy azzal más, speciálisan a város és a kisgazdaközönség érdekeit nem tartanok a legmesszebbmenőkig szem előtt. Ne tudnók, vagy ne vennénk számításba a kisgazda földigényét, gazdálkodási tudását és gazdslkodási készségét. Mert ha földéhségről beszélünk Esztergomban, nemcsak a város házikezelésű földjei között kell sétát tenni, de arra is járnunk kell, ahol körülbelül 300 kat. hold parlagföldet találunk, melynek 95%-a a mezőgazdaság különböző ágainak szolgálatába állítható. Számításba kell venni azt, hogy az 1890 es években a zsalazsoni részen feltört 150 kat. hold legelőterület, amely az esztergomi gazdáknak adatott el, azóta 70°/o-ban dorogi gazdák kezébe ke rült, ahelyett, hogy ott a földinséget szenvedő gazda a város javát szolgáló mezőgazdasági munkálkodást fejtett volna ki. Számításba kell venni azt, hogy a zsidódi hidon túl Tát felé még 10—15 év előtt 150-200 kat. hold az esztergomi gazdák kezén volt, amely kitűnő buza talaj, most a tokodi és a táti gazdák kezébe vándorolt át. Ha a városi bérföldekre nem vándorolhatott volna onnét át a gazda, nem hiszem, hogy földjét eladta volna. Számításba kell venni azt, hogy a városi bérföldeket, amelyekbe a bérlők tavaszi gabonát vagy kapást akarnak vetni, még 90% ban a tarlóját sem szántották alá. Számításba kell venni azt, hogy a varos feles tengeri földjére nem kap vállalkozót, pedig más vidéken a földtulajdonos javára harmadosán adják ki a tengerit. A vállalkozók minden józan gazdának megbotránkozására végezik a munkát. Tisztelet az egy, esetleg két kivételnek. Számításba kell venni azt, hogy a jelenlegi gazdálkodás melleit a gyenge, kizsarolt bérföldeken 2 q buzabér mellett nem lehet hasznot produkálni az ökör és lots rt ás magas és a gabona alacsony ára miatt. Mert nem elég az, hogy valakinek fogatos erő áll rendelkezésére 15 kat. hold megművelésére. Ahhoz trágya is kell a talajerő fenntartására. Jelenlegi viszonyok mellett gazdáink nem tudnak elegendő haszonállatot tartani. Nálunk a marhákkal nem tenyésztést, csak kereskedést folytat a kisgazda, ami a járlatlevelek átírásából világosan látható. Igy csak az igás marha trágyája marad meg a talajerőt pótolni, amely pedig kell gazdáink szőlőibe, mert ezek csak igy fizetik meg azt a so^ verítéket, és munkát, amelyet gazdáink egész nyáron át permetező géppel hátukon, vagy kapával a kezükben végeznek a szőlőkben s a borukat csaknem ingyen kérik. Nem sok föld kell, csak jó erőben lévő föld, amely meghozza a munka gyümölcsét. Földinség csak ott van, ahol a földben istálló és műtrágyát, gép és emberi munkát nem lehet befektetni, úgy hogy az jövedelmet hozzon. És mindezekből felesleggel rendelkezünk. Ettől pedig még mi nagyon mesz sze állunk. Ha majd tudnak gazdáink elegendő állatot olcsón, biztos jövedelem mellett tartani, a helyzet természetesen változást fog kívánni s ez elől s-nki sem térhet ki. Mart aki a közt szolgálja, mást nam tarthat szem előtt, csak a köz javát. Gazdáinknak meg kell ismerni a modern gazdálkodási irányt, abból példát kell mutatni, erre van hivatva a városi gazdaság. Mert jelenleg nemcsak a földjeinket veszi meg a szomszéd, de pénzünket is elviszi burgonyáért, káposztáért, zöldségért, tejért, holott ezt magunk állíthatnánk elő. Mert pl. Mikosd-pusztán, ahol mint gazdatiszt működtem, különleges trágyázás és művelés álta', egész gyenge, kavicsos homokföldeken 110—130 q burgonya terem átlagban kat. holdanként. Nálunk is van nagyon sok ügyes és szakértő gazda, akik meg is állják helyüket, akik nem restéinek tanulni, de nem restéinek tanítani sem. De ezek nem is kérnek több földet, csak az, aki kedvtelésből űzi a földművelést, különben egé<z évben fuvaroz és kupeckedik. Ki csak akkor gazda, ha más dolga nincs. Az erdészeti szakiskola bérel a várostól 525 kat. szántóföldet, amelyen kerti és gabonatermelést folytat. A szakiskola idejöte előtt már kikötötte az állam ezen földek átengedését mérsékelt bér mellett. De ez természetes is, mert egy városnak nemzeti célokat is kell szolgálni, de örülnie kell, ha egy iskolát áldozatok árán is keblére tud telepíteni. A szakiskola növendékei jórészben kisgazdák gyermekei, akik közül sajnos, elvégezve az iskolát nem mindegyik tud a kevés erdőterület miatt mint erdész most elhelyezkedni. Igy haza megy és gazdaságban vállal munkát, de legtöbbször gazdasági és erdészeti ellenőrzést is végez. Ha pedig az erdészeti iskolának módja van mezőgazdaságban is kiképezni növendékeit, csak előnyére válik a köznek, melynek javára az illető tudását érvényesíti. Ha pedig haza kerül a faluba, oda visz új elveket és módokat a falu hasznára, a föld népe javára. Ezt a városnak minden módon támogatni kell, mert ez közérdek. Megjegyezve azt, hogy az 52'5 hold bérterületben van 15—20 kat. hold vizenyős rész is, melyek lecsapolására nem kevés fáradságot áldozott a szakiskola s ezen terület bérleti értéke pedig fele csak a többinek. Ezen bérterület azelőtt senkinek sem kellett, még 50 kgr. búzáért sem, amennyiért az erdészeti szakiskola béreli, bár ezen bérlethez hozzájön az erdőkben kifejtett ingyenes munkálkodásnak értéke is. (Folyt, köv.) Schalkház Ferenc. I

Esztergomi Kereskedelmi I Társulat közleményei. Az OMKÉ előadása Esztergomban. Karácsony másnapján 26.-án este fél 9-kor az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés budapesti titkára Nádor Jenő, választmányi ülésünk keretében előadást tart amelyen közérdekű és tanulságos gazdasági és társadalmi kérdésekről fog mindenkit érdeklő formában összefoglaló módon nyilatkozni. Minden érdeklődőt, nőket is, szívesen látunk vendégként ezen a választmányi ülésen. Társulatunk az OMKE igazgatóságába 1929. évre Lenkei Emil alelnököt, annak központi választmányába Brutsy Jenő alelnököt és Bors Kálmán választmányi tagot küldötte ki. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a vasúti szelvényfüzetek ügyében átirt a társulathoz és e szelvényrendszer beszüntetését azzal indokolja, hogy ezekkel annak idején nagyon sok visszaélést követtek el. Ez ügyben uj kérvényt terjesztettünk be, hangsúlyozottan kérve azt, hogy utazó közönségünk érdekében ne zárkózzék el a miniszter az áldozatkészségnek a megnyilvánulásától mert az esetleges megtakarításokra a legnagyobb mértékben reá vagyunk szorulva. Ez ügyben hamarosan ujabb és bizonyára kedvező döntés várható. A győri Kereskedelmi és Iparkamara értesítése szerint 1929. évre a házadó kulcsa 14%. Lassan apad nak a háztulajdonosok terhei is és remélhető, hogy az államháztartás egyensúlya egyéb vonatkozásokban is éreztetni fogta kedvező hatását. A közönség kényelmét szolgáló nyilvános illemhely felállítását már korábban elhatározta a város. E célra nagyon sok alkalmas hely áll rendelkezésre. Mégis ugy történt a döntés hogy a házikót közvetlenül Klein Gábor 30 éves üzlete előtt állítják fel. Nem tudjuk, hogy mi az oka annak de ugy látjuk, hogy Esztergomban is kereskedőellenes hangulat kezd gyökeret verni. Az az üzlet amely elé illemhelyet állítanak nagyon sokat veszít értékéből, mert az eltakart kirakatok olcsó árai nem csábíthatnak vevőket az üzletbe. Ha kirakatának reklámlehetőségétől fosztanak meg egy üzletet, ugy tesznek mintha egy vadásztól fegyverét, a, cipésztől a kaptafát vennék el. Varosunk vezetősége mindig megértette a kis emberek ezernyi keserűségét Miért éppen most választott oly megoldást, amely egy exisztencia letörését vonja maga után? Reméljük hogy ezt a döntést még kellő időben meg fogják változtatni. Kartársainknak szives figyelmébe ajánljuk hogy ujabban nem pénteken, hanem szerdán este 9 órakor tartjuk a Fürdőszálloda külön helyiségében Összejöveteleinket. Nagyon kérjük a kereskedő társadalmat, jöjjön el mindig a megbeszélésekre, mert minden eszmét megvitatunk és célirányos javaslatoknak teljes igyekvéssíl törekszünk érvényt szerezni. Az egyesülésben óriási erő rejlik s ha még a megjelenést is kényelmetlennek találjuk, nem kívánhatja az illető, hogy érdekében bárki is bárhol sorompóba lépjen. j H 1KEK. I A Szabad Egyelem e heti tanrendje: Hétfőn: D. u. 5—6. Dr. Záborszky István hittud. főisk. tanár: A hindu bölcseleti redszerek hatása a modem naturalista világnézetre. Harmadik óra: Keleti kölcsöneszmék az európai világnézetben. D. u. 6—7. Asbóth Károly reáliskolai tanár: Az esztétika főkérdései. Negyedik óra: Az esztétika tetszés és ítélet lélektani elemzése. Az előadások helye : a reáliskola III. oszt. tanterme. Szerda: Schubert-emlékelőadás. (Halálának 100. évfordulója alkalmából,) Kettős óra. 1. Schubert: Divertissement a la Hongroise (op. 54.) Zongorán előSAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepeüő-vászon, köpper, törülköző, konyha és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető házi szövött Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi té. 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik