Esztergom és Vidéke, 1928

1928-12-02 / 96.szám

W\\\ PflI ITIKAT £S TÄRSADÄI Mi I AP M I POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •EOIELEHE BUDES VASÁRI AP ÉS OBÜTÖRTÖKÖI. Iserkeeatöaég ét kiadóhivatal i Simor Jánoa-aiea 18—20,, •ova a lap szellemi részét Illető közleményei, továbbá ai előflaetési a hirdetési dijak stb. kflldendők. Telefon 21. Főmnnkatárs: VITAL ISTVÁN. LaptnUJdono* 6« feleifia izerkeiztä i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára i egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Új elemi iskola elhelye­zésének kérdése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr jóvoltából ismét egy új iskolát fogunk építeni és ezzel különösen földmíves gyermekeink részére teremtjük meg az egészséges testi és ez­zel kapcsolatos friss szellemi fejlődésnek elengedhetetlen fel­tételét, a modern higiénikus épületet. Hála a bőkezű gondosságért, elsősorban legnagyobb kultusz­miniszterünknek, Klebelsberg grófnak, akinek nemcsak a ta­nyai iskolákra, de az eddig el­hanyagolt városi kulturközpon­tok elemi oktatás ügyére is fi­gyelme van, de különösképen hála és köszönet a mi oktatás­ügyünk lelkes apostolának és munkásának, Mátéffy Viktor or­szággyűlési képviselőnknek, aki­nek utánjárása és támogatása nélkül a minisztérium figyel­mét és gondosságát alig köny­velhettük volna el ebben a kér­désben. Sajnos azonban a miniszteri leirat az új épület elhelyezését illetőleg oly kikötést tartalmaz, amely minket esztergomiakat semmiképen sem nyugtathat meg s igy kötelességünknek véljük a kérdés végleges el­döntése előtt azzal behatóan foglalkozni. Az iskolának a Mária Terézia­téren, az emlékmű mögött ter­vezett elhelyezése talán anyagi szempontból előnyösebbnek lát­szik, mert a telek nem kerül a városnak pénzébe és ez a mai nehéz pénzügyi helyzetben egy nyomós érv lehet. Ez azonban csak látszólagos, mert ha figyelembe vesszük, hogy az új iskola épületével kell megoldanunk a gazdasági szakoktatás kérdését is, mely elől az új földmíves generáció kulturnivójának emelése, tudá­sának, gyakorlati kiképzésének alaposabbá tétele érdekében ki nem térhetünk és ha figyelembe vesszük, hogy ezeknek hiányzó eszközeit a városnak elő kell teremtenie, akkor az új iskola építését csakis oly telek igénybe vételével határozhatjuk el, ahol a gazdasági szakoktatás gya­korlati telepe is rendelkezésre fog állani. Ma a kapuiskolában lévő és jobbára földmives gyermekek által látogatott gazdasági is­métlő-iskolának gyakorlati te­lepe nincsen. Amióta az érde­mes Szölgyémy igazgató, aki egész generációkat nevelt a ne­mes gyümölcstermesztés szak­avatott kezelőivé és aki a Ri­pária területén egy minta cse­mete iskolával és oltvány te­leppel birt, a gazdasági szak­oktatástól visszavonult, az u. n. kapuiskolai gazdasági ismétlő­iskolában rendszeres és ered­ményes szakoktatás nem foly­hat, mert a legutóbb haszná­latra adott kert az üdülő-telep mellett rendeltetésétől ismét el­vonatott és így a szaktanító a legnagyobb igyekezet mellett sem mutathat fel eredménye­ket. A folyton és egész helyesen hangoztatott többtermelés föld­jeink, szőlőink intenzívebb és szakszerűbb művelése az új földmíves generációtól sokat ki­van. Ezt az eredményt csakis beható és gyakorlatilag szaksze­rűen alátámasztott oktatással érhetjük el. A mintaszerűen és a haladó gazdasági tudomány minden eszközével művelt gyakorlati telepen, csakis a demonstráció, az elméletnek látható eredmé­nyekben kimutatott helytálló­sága bir egyedül azzal az erő­vel, hogy áthassa és meggyőzze a még mindig maradiság felé hajló értelmet. A fürdő- és nyaraló-város idegenforgalma termelő osztá­lyunktól — mely valljuk meg őszintén, válsággal küzd — na­gyobb és jobb produktivitást kivan, amelynek természetsze­rűleg elmaradhatatlan eredmé­nye lesz a termelő földmíves osztálynak nagyobb anyagi haszna. Az új 6 osztályú iskolaépü­letet és környékét ennek a szük­ségszerű törekvésnek szolgála­tába kell állítanunk, ehhez pe­dig a kikötött 600 négyszögöl terület alig lesz elégséges. Az új elemi iskolát pedig ott kell elhelyeznünk és oly nagy területen, ahol a gyakorlati gaz­dasági telep is elhelyezést nyer­het. Ez pedig egyedül a Tá­bor-utcai üres telkek igénybe­vételével oldható meg, amelyre a városnak a törvény értelmé­ben kétszeresen van kisajátítási joga és pedig egyrészt mint is­kola, másrészt mint gazdasági gyakorlati telep céljaira szük­séges területre. Ugy értesültünk, hogy az érdekeltség négyszögölenkint 10—12 pengőért hajlandó volna a szükséges területet önként át­adni. Az igényelt ár magassá­gához sok* szó fér, ha figye­lembe vesszük a beépített do­rogi-úti városi telkek egység­árát, mely még a kért ár felé­nél is kevesebb volt. A volt vámház-telekért, mely pedig 600 négyszögöl és az ottani kör­nyezetben a legértékesebb te­leknek minősíthető, 6000 pengő ajánltatott meg s így egy ki­sajátítási eljárás során ezen igénybe veendő telkekért sem ío» a város többet fizetni. Egy kat. holdnál legfeljebb 16.000 pengő költségtöblettel kell számolnunk, amellyel azon­ban nemcsak az új iskola kér­dését, de az igen fontos gaz­dasági gyakorlati szakoktatás kerti telepeinek régóta vajúdó kérdését is meg tudjuk oldani. Ha az iskolát a Hősök em­lékműve mögé helyezzük, egyik legszebb utcánkat szűkítjük meg és megszüntetjük a Hősök emlékművének fenséges távla­tát, melynek figyelembe és ala­pul vételével tervezte meg a művész az emlékművet s nem áll az, amit ennek megfordí­tottjaként mondanak, hogy t. i. a Hősök emlékműve mögé egy épület, pl. a múzeum vagy az új iskola szükségszerűen kíván­kozik. Mi esztergomiak egész ter­mészetesen ragaszkodunk min­denhez, amit őseink ránk hagy­tak s igy nem lehet csodálkoz­nunk, ha földmiveseink fájó ér­zéssel gondolnak arra, hogy a szép Mária Terézia-utca kö­zepe beépíttetik. Ez nem előre­haladás, de visszafejlődés, me­lyet a modern városrendező cso­dálkozással venne tudomásul. Ma, amikor már kormány­rendeletek jelennek meg a gyer­mekjátszóterekről, ezek fontos­ságáról és létesítésük szüksé­gességéről, akkor nagy vétek ilyen tereket megszüntetni. De város rendezési érdek is a Tábor-utcai elhelyezést indo­kolja. Ugyanis míg a Hősök emlékműve mögötti utcarész többé-kevésbé rendezett s an­nak kisvárosi jellegét egy kis fásítással könnyen kasírozni le­hetne, addig a Tábor-utca, a vasúti hozzájáró útnak ide tor­koló része, amely a most építeni tervezett második vasúti palo­tával közelebb jut a rendezés­hez, okvetlenül rendezendő, mert hiszen az idegeneknek ná­lunk szerzett első benyomására is adnunk kell valamit. Az új elemi iskola ezen te­rület városrendezési tervébe lesz beállítandó és ezzel váro­sias külsőt fog nyerni ez a rész, amely egyébként évek hosszú során is takarmány ter­melési célokat szolgálna. Utolsó érvül kell felsorakoz­tatnunk az új iskola itteni el­helyezésénél azt, hogy az úgy­nevezett ripáriai új városrész­hez és általában a megkezdő­dött városon kivüli építkezések­ből várható gyermeksereg ré­szére ez a hely sokkal inkább központi fekvésű mint a Mária Terézia-utca. A szükséges telket esetleg csere útján is meg lehetne sze­rezni a földműves érdekeltség­től s igy pénzáldozatot, sem követelne. Úgy véljük, szolgálatot tet­tünk az új iskola elhelyezési kérdés helyes megoldásának az­zal, hogy rámutattunk az ere­•a- SAlAT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törfll­I , köző. konyha- és kenyérruha, Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi té< 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogad tátik

Next

/
Oldalképek
Tartalom