Esztergom és Vidéke, 1928

1928-11-25 / 94.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HSBilLBBIE IIBDEI VASÁÉBA? ÉS 0SÜTŐBTÖIŐ3. SaerkeastÖBég és kiadóhivatal t timer já»oa-«J.«a 18—2ö„ aova a lep ezeHemi részét illető közlemények, továhhé előflsetéai a hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Ffcaaakaíárs: VITAL ISTVÁN. L&ptulajdonoi és felelő* szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes azám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalaa) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. «• ' "I" Az ünnep böjtje. Irta: Ivánffy Tamás, Hejehujától volt hangos e napok­ban három utódállam: jubiláltak ünnepeltek 1 Volt is rá okuk: 10 esztendős fennálásukat jegyzé fel a világ krónikája. Ez komoly dolog nem kell vatahogy lemosolyogni. Mert ha Magyarország, nyugat leg­szélsőbb vártornya ezer esztendeig fennállott a maga sértetlenségében, ez nem is csoda: sziklaszilárd a fun­damentuma és történelmi kitöröl­hetetlen nagy emlékek örökzöld mo­hájával befutott sziklakövekből épült. De hogy egy összedrótozott, rabic­falakból épült, a leghitványabb va­kolattal : az ámítással behintett és még hozzá tetejére állított torony tiz esztendeig fennállott és fel nem billent, ez, ha nem is csoda de min­denesetre imponáló jkőklerkekedés­számba megy 1 Hogy is énekli Barin­kay a Cigánybáróban : „Bár a mű­vészkedés, némiképen mesés, ámde ha van hozzá ész, nem nehéz, nem nehéz I" Hát e „művészkedés" (amit a magyar nép ugyan csepürágásnak is nevez) nagymestere a világbűvölő Benes mester csakugyan joggal lehe­tett büszke e zsonglőr produkciójára és ünnepelhetett 1 Vele együtt az oláh brátye és a sehol e világon nem létező jugoszláv testvére is. Hanem sajátságos egy ünnep ez mégis. Mi valahogyan úgy szoktuk meg, hogy ünnepeinket az ünnep böjtje előzi meg és a heje-huja csak azután jő. Az új államalkotóknál éppen fordítva. Hiába ők mindent fordítva csinálnak. Ezer esztendeig él magának a cseh, ól a tót, egy­másról édes keveset tudnak, ha csak azt nern, hogy a cseh Giskra hadai végigpusztították valaha a Felvidéket ellenben a tót nép még véletlenség­ből sem tévedt a századok folyama alatt a neki idegen cseh földié, de annál jobban ismerte a magyar Al­földet, mely téli buzácskaját meg­tenné számára. És ezer esztendő után egyszerre rájön egy cseh haza­bölcse, hogy a cseh ós a szlovák (ejtsd ki az utóbbit tótnak) egy anya­méh szülötte és tiz évvel ezelőtt egy­más keblén zokogják el egytestvér­ségüket. Ugyanúgy alakul valamely jugoszláv nemzet is (a mult század negyvenes éveiben egy horvát álmo­dozó még illirnek nevezte), mely nemzet ugyan nincs, nem is volt nem is lesz, hanem igenis van horvát, szlovén és szerb, kiknek nyelve ugyan igen közel áll egymáshoz, de mindhárom népnek pszihikája a le­hető legtávolabb fekszik egymástól Még talán közelebb állt egymáshoz a regátbeli és erdélyi oláh (az oláh hiába mindenütt oláh) de hogy e kettő közt mégis mily áttörhetetlen falat építettek a századok, arról ékes tanúbizonyságot tett e tiz esz­tendő. Mint előbb már megállapítottuk, az ünnep böjtjét most „a posteriri" ülik tisztelt szomszédaink. Vezet kö­zöttük, mint mindig, a kétfarkú orosz­lán birodalma, Szvatopluk öröksége, a dicső Csehország. Erre most oly alaposan ráhúzza „szövetségének" Lengyelországnak sajtója a jubileum alkalmával a vizes lepedőt, hogy egy darabig azon koldulhat. Lássuk csak, mit ír a legelterjedtebb nagy újság, a „Czas" ? Szlovákország (hol van ez ?) tiz éves fennál lásával foglalkozva, meg­említi, hogy milyen öröm volt tiz évvel ezelőtt és hogyan következett be a teljes kiábrándulás ? Hlinkának, aki legjobban küzdött a pittsburgi szerződésért, hol börtönt, hol infulát mutattak a csehek, amig végül ^be­csalogatták a kormánypártba, jólle­het árnyát sem kaptak az autonó­miának. Egyebekben, meg a felvidéki gyárak megálltak, a magyarság ká­rára foganatosított földreformnak viszont hasznát egyedül a cseh látja. „Egyetlen téren voltak csupán a tótoknak sikerei, nevezetesen, nogy szétfoszlott az egy csehszlovák nem­zetről és nyelvről való mese I Azután igy folytatja a lap: Hogy vájjon a, fejlődés meghozza-e Szlovákia füg­getlenségét, vagy pedig valamilyen kapcsolatban marad-e a csehekkel vagy a magyarokkal, erre csak a jövő adhat feleletet. Örömmel látja a „Czas", hogy a tótok mostanság mindinkább közelednek a lengyel kultúra felé és abból mind többet merítenek. Ezt kedvező Jelenségnek tartja a tótokra nézve, annyival is inkább mert a lengyeleknek nincs, ahogyan sohsem volt, keresnivalójuk a Kárpátok túlsó oldalán, ellenben kulturális téren szívesen nyújtják jobbjukat a tótoknak. Azonban egy kérdést mindenekelőtt tisztázni kell és ez a magyar kérdés 1 „A mi rokonszenvünk Magyaror­szág iránt nem csak a hagzományra támaszkodik,de nagyon hangos poli­tikai érdekekre is Ezt a nézetet a lengyel társadalom óriási többsége osztja és ezt a tóiok kedvéért senki sem fogja megtagadni. A tótok és a magyarok közötti ellentétek kiegyen­lítését a legnagyobb megelégedéssel fogadnák Lengyelországban! Remélni kell, hogy a tótok, akiknek földrajzi fekvése arra utalja őket, hogy Össze­köti láncszemek legyenek Lengyel­ország és Magyarország között, nem fogják a „Hlinka-féle téves alapon építeni Lengyelország iránti barát­ságukat 1" Mindezt lengyel nyelven irták meg, de magyarán és magyarosan hang­zik. Ennél nagyobb pofont a magyar­ellenes Benes-HIinka politika nem kaphatott volna. Mi fordított utat követünk: mi előbb böjtölünk ós csak azután ünnepelünk majd. De az ünnep is lesz aztán 1 A Szabad Egyetem megnyitása. A Szabad Egyetem VIII. tanfolya­mát f. hó 26-án, hécfőn d. u. 5 óra­kor nyitja meg dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, az esztergomi tár­sadalmi egyesületek Szent István Szövetségének elnöke. Az előadások minden hétfőn és pénteken 5—7 óráig, szerdán fél 9-től fél 10 óráig folynak. Az előadók neve és a kollégiumok címe: i. kollégium : dr. Záborszky Ist­ván hittudományi főiskolai tanár 1 A htndtt bölcseleti rendszerek hatása a modern naturalista világnézetre. Há­rom óra. II. kollégium : dr. Záborszky Ist­ván hittudományi főiskolai tanár : A természetfelettin alapuló életfelfogás értéke. Három óra. III. kollégium : dr. Mező Ferenc, a budapesti Mátyás király reálgim­názium tanára, az 1928. amszterdami szellemi Olimpiász győztese: Ókori sportélet. (Az olimpiai játékok.) Be­mutatásokkal. Két óra. IV. kollégium: Obermüller Fe­renc reáliskolai igazgató: Schubert Ferenc Magyarországon, (Halálának 100-ik évfordulója alkalmából.) Ket­tős óra. Kísérőül Klein Dorottya és Szántó Magda Schubert-szerzemé­nyeket zongoráznak. V. kollégium: Blaskovics Piacid szentbenedekrendi gimnáziumi tanár: Ibsen Henrik. (Születésének 100-ik évfordulója alkalmából.) Három óra. VI. kollégium : Milakovszky László érseki tanítóképző-intózeti tanár: A technika az ember szolgálatában. Há­rom óra. VII. kollégium : Ember József reál­iskolai tanár: A sarkvidékek. (Be­mutatásokkai) Három óra. VIII. kollégium: vitéz Holló Kor­nél szobrászművész: A naturalista képzőművészetről. (Bemutatásokkal.) Három óra. IX. kollégium. Obermüller Fe­renc reáliskolai igazgató: Modern pedagógiai törekvések. Három óra. X. kollégium : dr. Raymann Já­nos reáliskolai tanár: Hat előadás a természettudományok köréből. (Be­mutatásokkal.) Hat óra. XI. kollégium: Asbóth Károly reáliskolai tanár: Az esztétika főkér­dései. Hat óra. XII. kollégium : dr. Laky Vilmos szentbenedekrendi gimnáziumi tanár: A görög mytologia és istenvilág. Öt óra. XIII. kollégium : Obermüller Fe­renc reáliskolai igazgató: A német lira a XIX. század közepétől nap­jainkig. Három óra. XIV. kollégium: dr. Csonkás Mi­hály reáliskolai tanár: Régmúlt idők vadvirágai. (Regényes fejezetek a magyar történelemből.) Hat óra. Leckedíj: 6 órára 1 P, 12 órára 160 P, 24 órára 3 P. a tanfolyam összes előadásaira 5 P. Beiratkozás a reáliskola igazgatói irodájában. Részletes tanrend az összes helybeli könyvkereskedésekben kapható. Esztergomi Kereskedelmi I Társulat közleményei. | Kereskedelmi bál. A társulat vá­lasztmányának kívánságára farsang­kor mi is megtartjuk az azelőtt szokásban volt bált. A multaknak szép és végtelenül keliemas emlékeit óhajtjuk felidézni, amikor ugy ren­dezzük ezt a táncmulatságot, hogy az kimagasló eseménye legyen vá­rosunknak. A tiszta bevétel termé­szetesen az építendő székház javára esik és igyekezni fogunk az összes érdekeltek révén a sikert ugy erkölcsi mint anyagi téren teljessé tenni. Budapesti neves színművészek fel­lépését a budapesti kereskedelmi kamara főtitkárának Szávay Gyu­la előadását óhajtjuk a műsor kere­tében elérni. Választmányunk min­den tagja teljes munkakedvvel segít majd a nívót emelni ós igy biztos reményünk van arra, hogy ezzel a bállal nemcsak értékes szórakoz­tatásban részesítjük a közönséget, hanem társadalmunk különféle elemei­nek egymáshoz való megértő ragasz­kodását is szolgálni és előmozdítani tudjuk. Régente a farsangi mulatságok kö­zött a kereskedelmi bálok szoktak legjobban sikerülni és most is meg­van minden okunk arra a reményre, hogy vezetőférflaink szívesen fog­ják nemes törekvéseinket minden vonatkozásban hathatósan támogatni. A tagdíjak beszedése megkezdődött és Kovancsek Jenő társulatunk régi, buzgó pénztárnoka teljes odaadással törekszik pénztárunk megingott egyensúlyát helyreállítani. Főleg a közérdek 'szempontjából fontos az, hogy anyagi eszközeink segítségével ugy a tanonciskolákat, mint az egyéb támogatásunkra szoruló keres­kedelmi intézményeket segélyezni képesek legyünk. Szükséges, hogy segélyző alapunk, amely számottevő alapunk, amely számottevő vagyonát a régi pénz értékének megszűnése ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül­• 4 köző. konyha- és kenyérruha, nÁ^i O'^fHllfH'f "f abrosz (nagyban és kicsinyben) IldiCi da&UwUll tegjutányosabban beszerelhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széehenyi-té/ 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Oldalképek
Tartalom