Esztergom és Vidéke, 1928

1928-11-15 / 91.szám

umm POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP BEQIELEI IE IIIDEI VASARHAP ES OSUTOBTOKÖB. szerkesztőség ét kiadóhivatal t Simor János-ate* 18—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITAL ISTVÁN. LaptaUJdonos ét felelős szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR j ' Előfizetési ára: egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Szomorú évforduló. Nyolc hosszú esztendő múlott el 1920. november 13.-ka óta. Nyolc év a rövidre szabott emberi életben sem sok, annál elenyészőbb idő egy nemzet életében, történelmében, de nekünk ennek a szerencsétlen kor gyermekeinek, szenvedőinek sok, nagy, hosszú idő. Hosszú idő, mert szabadhazában is rabok vagyunk csonka, szűkreszabolt határainkon belül. Rabok, idegennek dolgozók vagyunk itthon és rabok, megalá­zottak odaát testvéreink. És ezt a gyalázatot összecsonkitást kellett 1920 november 13.-án megerősítenie az ezer éves nemzet ezeresztendős intézményeinek: a magyar ország­gyűlésnek. Sokan elitélik az akkori nemzet­gyűlést, kormányt. Megalázkodás, gyávaság bélyegét sütik rá. Mások kényszerkörülményekkel mentik. Van­nak akik jogosulatlannak mondják az akkori törvényhozást. Nem tart­ják jogosítottnak lemondani az el­szakított részek beleegyezése nélkül. A kényszerhelyzettel védekezők or­szágmentésnek mondják a fogcsikor­gatás közötti ratifikálást. Mi történt volna Trianon ratifikálása nélkül, most sem tudjuk biztosan. Csak szomorúságunkat, gyalázatunkat tud juk, melyet a császári rövidlátó poli­tika készített elő. Addig uszították a monarchia nemzetiségeit egymás ellen, addig játszottak a nemzetiségi sakkfigurák ide oda tologatásával, amig szétmálott a monarchia és két trón omlott porba. Az előkészített talajon könnyen burjánzott fel az őrület, a szenny és elvégezte pusz­tító munkáját az utca csőcseléke. Most hiába bíráljuk a nemzetgyűlés a kormánya cselekedtét. Rákóczit, Kossuthot, is az országgyűlés mondta ki hontalannak, de a nemzet, a ma­gyar nép mégis nemzeti oltárára emelte őket. Trianon ratifikálása nem a magyar népiélekből fakadt. A trianoni papir­rongyot, mely 8 év alatt nem akart szétmállani soha nem fogja becsület­tel álló szerződésnek tartani a ma­gyar sem a csonka, sem az elszakí­tott hazában. Ha vórzünk, szenvedünk és szegé­nyedünk is, de bízzunk és készül­jünk minden erőnkkel, összetartás­sal, ezer éves faji erőnk tudatában a nagy magyar feltámadásban. Ss. •.i• Az összes bel- és külföldi me­netrendek megjelentek és kapha­tók a Sajtó Központban. Ugyanott az összes lapokba hirdetések is fel­vétetnek. I 1 A szabad királyi város közönségéhez! Folyó évi november hó 18-án, a trianoni békeszerződés törvénybe ik tatásának nyolcadik évfordulóját kö­vető vasárnap a szab. kir. város a kegyúri plébánia templomban d. e. 9 órakor ünnepies könyörgő isten­tiszteletet tart, melyen kérni fogja az egek urát, szabadítsák meg ha­zánkat mielőbb a trianoni béke át­kától és engedje visszaszereznünk Szent István országának ezeréves hatarait. Felkérem a város közönségét, hogy az istentiszteleten minél nagyobb számban vegyen részt s fejezze ki ezzel a Mindenhatóban s az ország Nagyasszonyában való bizalmát, egy­ben pedig az átkos béke elleni til takozását. Dr. Antóny Béla s. k. polgármester. A szenttamási gyermekvé delmi napközi gyermekotthon támogatásáról e nehéz idők ben ne feledkezzünk meg. A szegénység, a drágaság foko zottabb. A segélyadományo kat akár pénzben, akár ter mészetben kérjük a vizivárosi plébániára küldeni. A hercegprímás a Foederatio Emericana nagygyűlésén. Vasár­nap tartotta Budapesten a Vigadó­ban évi rendes nagykáptalani nagy gyűlését a Foederatio Emericana. A nagygyűlésen, melyen igen sok elő­kelőség vett részt, megjelent dr. Se­rédi Jusztinián bibornok-hercegprimás is. Az egyházfejedelem nagyhatású beszedett intézett a jelenlevőkhöz: „Ne csak a magánéletben — úgy­mond — hanem a nyilvános életben is igyekezzünk megvalósítani azokat az isteni elveket, eszméket, paran­csokat, amelyeket a katholikus anya­szentegyház hirdet. Mi rajtunk katho­likusokon ebben az életben senki sem segít, ha mi nem segítünk ma­gunkon. Ezért kell összetartanunk. Nem harcot hirdetek, nem akarok senkit megtámadni, de azt akarom, hogy mi katholikusok fogjunk össze és azt a jogot, melyet nekünk Isten s haza adott, tisztességes, becsületes, törvényes eszközökkel a magunk ja­vára fordítsuk." A hercegprímás be­szédjét nagy tapssal fogadták. A bi­boros főpap hivatalos ügyek elinté­zése végett hétfőt is Budapesten töl­tötte s kedden jött haza székváro­sába. Palkovics László alispán már napok óta betegen fekszik. A köz igazgatási bizottság ülésén sem jelen hetett már meg. Trianon. A békediktátum ratifi­kálásának 8-ik évfordulója alkalma val mise volt a Bazilikában, melyen resztvettek a hatóságok is. A város házán és vármegyeházán gyászlo­bogók lengtek. Kampis János festőművész a „Szövetség" művésztársaság ügy­vezetője az egyházművészeti kiállt tással kapcsolatban a gimnázium nagytermében f. hó 15-én csütör tökön d. u. 5 órakor vetitettképes előadást tart a budavári koronázó főtemplom művészi értékeiről. Külö­nös érdekessége az előadásnak a negyvennél több külön az előadás céljára készített művészi fénykép felvétel, mely a templom összes műórtékkel biró részleteit feltárja. Belépődíj 20 fillér. Uj igazgató az Oltáregyletben. Dr. Kecskés Pál nemrég kinevezett egyetemi tanár helyébe, ki a hely­beli Oltáregylet igazgatója volt, dr. Serédi Jusztinián bibornok-herceg­primás dr. Babura László prelátus­kanonokot nevezte ki. Halálozás. Kovács Irénke, Ko­vács Boldizsár m. kir. postai vonal­mester leánya 26 éves korában f. hó 11-én hosszas betegeskedés útán elhunyt. — Özv. Beck Antalné sz. Kreutz Friderika életének 69. évé­ben f. hó 12-én Budapesten elhunyt A megboldogultban Kreutz Antal ny állomáselöljáró, postamester nővérét, dr. Kmetty Károly egyetemi tanár sógornőjét gyászolják. Az Esztergomi Polgári Egye­sület választmánya ma, csütörtökön este fél 8 órakor a Magyar Király­ban lévő helyiségében gyűlést tart. Kéri az elnökség a tagokat, hogy a tárgyalandó ügyek fontosságára való tekintettel teljes számban szívesked­jenek megjelenni. Katalin est a Kath. Körben. A Katholikus Kör műsoros, tánccal egybekötött Katalin-estjót f. hó 24-én, szombaton tartja meg esti 9 órai kezdettel. Közigazgatási bizottsági ülés. Komárom és Esztergom közigazga­tásilag egyelőre egyesített vármegyék közigazgatási bizottsága baráti dr. Huszár Aladár főispán elnöklete alatt kedden ülést tartott. Az elnöklő fő­ispán mély megilletődéssel paren­tálta el Asztalos Béla ny. alispán, közigazgatási bizottsági tagot, aki­nek emlékét jegyzőkönyvben örökí­tették meg és az özvegyhez rész­vétiratot intéztek. Tudomásul vette a bizottság a kereskedelmi miniszter leiratát, mely szerint még ez év fo­lyamán kezdik meg a dorogi vasúti aluljáró építését. — Fel fog írni a keresk. miniszterhez, hogy Szőny község vasúti megállót kapjon. — Kimondta Esztergom város, Kesz tölc, Csév, Pilisszentlélek stb. közsé­gek elöljáróságára az adófelelősséget. — A kir. tanfelügyelő jelentésével kapcsolatban a főispán a 8 osztályú elemiiskolák felállításával járó ujabb községi megterhelés felett aggodal­mát fejezte ki és rendkivüi elisme­rőleg nyilatkozott az egyesített vár­megye területén fekvő utak jóságá­ról. A Szenttamási és Vizivárosi Kör jubileuma. Vasárnap ünnepelte méltó ünnepség keretében a Szent­tamási és Vizivárosi Kath. Polgári Kör 25 éves jubileumát. Az ünnep­ség d. e. 10 órakor a vizivárosi plé­bánia-templomban tartott szentmisé­vel kezdődött, mely után 11 órakor díszközgyűlés volt a kör nagytermé­ben melyen a tagoknak nagy szá­mán kívül a helybeli előkelőségek közül többen vettek részt. A dísz­közgyűlést Keményfy K. Dániel szt.­széki tanácsos, vizivárosi plébános, a kör díszelnöke gondolatokban gaz­dag beszédben nyitotta meg, mely után Éliás István Homor Imrének ez alkalomra írt ódáj át szavalta el nagy hatással. A kör 25 éves történetét Szoleczky János, a kör ügyvezető alelnöke ismertette. A nagy gonddal összeállított történeti ismertetés után Kőhalmy László lelkes irredenta sza­valata következett. Az ünnepélyt dr. Antony Béla polgármester tartalmas beszéde fejezte be, mely után a ma­gyar és a pápai himnusz eléneklésé­vel véget ért a díszközgyűlés. Este a kör helyiségében szindarabbal egy­bekötött jól sikerült táncmulatság volt. Szinre került K. Pap János „A cseperkekalap" cimű 3 felvonásos népsziműve, melyet a kör műked­velő gárdája Étiás István rendezésé­ben, a tőlük már megszokott művé­szettel adtak elő. A Magyar Nők Szent Korona Szövetsége elnöksége kéri a tago­kat, hogy pénteken délután 3 óra­kor a Kath. Körben tartandó érte­kezleten sürgős megbeszélés céljából megjelenni sziveskedjenek. Az el­nökség. Az Esztergomi Evangélikus Nőegyesület f. hó 11.-én a vár­megyeháza nagytermében sikerült és művészi értékben magas szárnyalású hangversenyt rendezett. A Budai Lutherszövetség 50 tagból álló vegyes­kara Mikus Csák István karnagy vezetése alatt régi magyar vallásos énekek, Mendelssohn egy darabjának végül norvég és finn vallásos énekek előadásával minden magas igényt kielégítő élvezetet nyújtott. A nem­zeti Hiszekegy bevezető éneke után Hüttl vallástari ár mondott köszöntőt SAIÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- r\ I I ^ I , , i Esztergom, Széchenyi-tér közo, konyha- és kenyérruha, PelCZmaiW LaSZI"^ Äi^ÄÄ der szövésre elfogadtatik . . köző, konyha- és kenyérruha, UfC-ya ft-vAijKii abrosz (nagyban és kicsinyben) 1 iCLsdl dsCUVtill legjutányosabban beszerezhető

Next

/
Oldalképek
Tartalom