Esztergom és Vidéke, 1928
1928-11-11 / 90.szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •B6IELEBIK UIDE1 VASARIAP ÉS OS0TÖHTÖKÖB. •serkesstőség és kiadóhivatal i Simor János-utea 18—20., kova a lap sselleml részét Illető közleményed, továbbá as előf isetósl • hirdetési dijak itb. küldendők. Telefon 21. Fősnnnkatárs: VITÁL ISTVÄN. Uiptnlajdonoa él felelői szerkesztő* i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám Ara hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Drágaság. Tudom, hogy nagyon hétköznapi címet adtam cikkemnek. Mindenki száján forog ez a szó, mindenki ettől retteg, mindenki ezt akarja letörni és mindenki drágít. A háború alatt született meg ez a szörny és azóta 10—12 éve állandóan nő, hízik, szedi áldozatait s nincs senki, aki megölné a drágaság szoptatós dajkáját, a kapzsiságot, lelkiismeretlen árfelhajtó közvetítő kereskedelmet. Valami módon pedig kell segíteni ezen az országrontó bajon. Gátat kell vetni mindenáron a drágaság árjának, mert kiszámíthatatlan következményei lehetnek. Távol áll tőlem, hogy sötét felhőket rajzoljak csonkaországunk amúgy is sötét egére, de legalább egyikm esik már tornyosuló és sötétlő tömegre rá kell mutatnom. Hátha lesz soraimnak visszhangja itt is, ott is végre rászánják magukat akik felelősek az országért, a városért, a népért és tesznek valamit. A romboló, nemzetietlen, kommün felé haladó szociáldemokrácia pompás kikövezett országútja a drágaság. Semmiféle elvi kijelentésekkel, Marxismussal, ígéretekkel, demagógiával, csalással, népbolondítással, osztálygyűlölet felkorbácsolással nem lehet oly könnyen a legradikálisabb szélsőségbe kergetni a népet, mint a nyomorral, melyet pedig mindig a drágaság idéz elő. Kérdem, nekünk agrár, termelő országnak van szükségünk felidézni a mult rémeit. Kell nekünk a termelő országnak néhány száz vagy ezer árfelhajtó, gazdagodó, legtöbbször nem is magyar alkalmi kereskedő miatt az előbb említett kikövezett országútra terel' nünk különben becsületes népünket ? Nem megy-e hazaárulás számba az, ha tűrjük tovább emezek rabló garázdálkodását ? Szabad kereskedelem ide, szabad kereskedelem oda, első a nép és annak jogos megélhetési követeléseit még a törvény félretételével is ki kell elégíteniük a hatalom birtoklóinak. A másik, a drágaságból származó veszedelem a pénz elértéktelenedésében rejlik. Pénzügyminiszterek mentek, pénzügyminiszterek jöttek. Most ezt a pénzügyi zsenit, most azt a kapacitást rántották elő, hogy leromlott pénzünket stabilizálja. Végre irtózatos nemzeti vagyon feláldozásával, felbecsülhetetlen és soha meg nem hálálható munkával siket ült pénzünket jóvá tenni. Most a csillogó, kemény ércpengőre rávetette magát a drágaság férge és rágja, semmisíti azt. Kezd a pénzügyi zsenik munkája, a nemzeti vagyon áldozat hiábavalónak bizonyulni. Magunk devalváljuk, értéktelenítjük le pénzünket élelmiszer piacaink lelketlen, minden megélhetést felőrlő tőzsdéjén. Célunk lehet az irtózatos áldozat árán megteremtett pénzértékünk lerontása ? Tudom, hogy amíg innen alulról az ország elrontott liftjén felszállítják oda magasba, az illetékesek elé a jogos panaszokat, kívánságokat és összehívnak ankété* 1 , addig a mizera plebs éppen éhenhal. Amíg az ankétek semmi eredményű határozatokat, csupán elvi jelentőségű nesze semmi fogd meg jól döntéseket meghozza, akkorra az 5 pengőből féloldalra nyomott pénz lesz, melynek egyik feléért semmit, a másikáért ennek párját fogja kapni az élelmiszert vásárló. Hozzá kell tehát magunknak is fognunk minden megengedhető eszközzel és móddal a védekezés, a pénz, a népmentés munkájahoz. Esztergom város képviselőtestülete úri gesztussal százezreket szavazott meg különféle hasznos, de talán elodázható esetleg lukszus célokra is. Mivel a város közönségének legeminensebb érdekéről, a megélhetésről van szó, mely ellen napról-napra felújuló fronttámadást intéz a piac, tessék összeülni és cselekedni. Elvégre úgy a képvisel ,testíálet, mint a városi hatóság a lakosság érdekében van helyén, méltán elvárható tehát tőle, hogy megvédje annak jogos érdekeit. Esztergom város piaca minden tekintetben drágább a budapestinél. A legnagyobb árfejetlenség uralkodik ott. Szabadon garázdálkodnak az alkalmi- kereskedők. Nem igaz már az, hogy nincs behozatalunk. Egész Ipoly vidéke szállítja a baromfit, tojást, melyet itt helyben az itteniek drágítanak meg. Ma 19—20 fillér a tojás, míg más vidéki városban 12 a kereskedésben. Egy asszony, valószínűleg minden állami vagy városi ellenszolgáltatás nélkül kosárszámra veszi össze a lúdmájakat valakinek a megbízásából. Harminc filléres gesztenyét a közvetítő alkalmi kofa egy óra múlva negyven fillérért mérte. A paradicsomot kétszeres áron adták, mint Budapesten, pedig ebbe úgy mint a többi zöldségdolgokba már a városi kertészet is beleszólhatott volna. A Simor-utcai piactól a Rákóczi-térig 4—5 fillérrel emelkedik a krumpli ára. A tej árát 37 fillérről 39 fillérre emelték. A húsárakról nem akarok szólni. Ezek mindenféle árhullámzás mellett is egyforma maximális magasságban állanak már 2 éve. A város 4000 holdas erdeje egy fiiérrel sem nyomja le a fa magas árát. Mindezeknek a levét pedig issza a fogyasztó közönség. Azt hiszem, ha a város képviselőtestülete, az érdekelt fogyasztók egy része, a hatóság összeülne, találnának módot rá, hogy megrendszabályozzák a piacot. Amit meg lehet csinálni kicsiben, meglehet azt nagyban is nagyobb érdekekért tenni. Néntő. i mii ipii si A Szent Tamás-hegy rendezése. Mult óv végén és az év elején nagyobbszabású munkák folytak a Szent Tamás-hegyen, melyek azt célozták, hogy a kevés díszt nyújtó hegynek elfogadható külsőt adjanak s a város felé néző kietlen hegyoldalt befásítsák. Mielőtt a fásításhoz foghattunk volna, szükségessé vált két rút házcsoportnak eltávolítása s a velejáró nagy földmozgósítás végrehajtása; csak azután vált lehetségessé a hegytetőn létesített terek és utak rendezése. Sajnos az idei rendkivüli hőség ós a gyér csapadék nem kedvezett a fásítási és bokrosítási munkáknak. Hozzájárult még a parkfenntartás szervezetlensége is, minek következtében a sovány talajon s a nap hevének állandóan kitett hegyoldalban végzett fásítás egy része tönkrement. Dacára a nehézségeknek, a megkezdett munkát folytatni fogjuk mindaddig, míg a kitűzött célt el nem érjük. Még az idei ősz folyamán mintegy 9000 csemetét kívánunk elültetni, még pedig: akácot, fekete fenyőt és olajfát, a tavasszal pedig orgona- ós aranyesőcserjéket és az útszegélyekre tamariskust. Kísérletezni fogunk még különféle páfrányokkal, vadszőlővel és egyéb felfutó növényekkel. Eltekintve attól, hogy a nagyon is dísztelen hegyoldal szemetgyönyörködtető kellemes külsőt fog nyerni s városunk egy könnyen megközelíthető pompás kilátással biró szép sétánnyal lesz gazdagabb, az elhagyott városrész lakosainak közegészségügyét is emeljük, szépérzékét neveljük vele. Mindeme munkálatokhoz azonban pénzre van szükség. Jóllehet dr. Jármy István úr nemcsak a további fásítás szakszerű vezetését, hanem a költségek egy részét is szives volt magára vállalni, mégis közönségünk áldozatkészégére kell apellálnunk, hogy a mű teljes sikerét biztosítsuk. Hálás szívvel mondok köszönetet mindazoknak, akik adományaikkal a tavaszi munkálatokat lehetővé tették, valamint az erdészeti szakiskola igazgatóságának és a kir. erdőhivatal vezetőségének, akik szaktanácscsal, munkaerővel és facsemetékkel járultak hozzá a megkezdett műhöz. A Szent Tamás-hegy rendezési munkálatainak költségeire a következő adományok érkeztek: dr. Machovits Gyula 500, Esztergomi Takarékpénztár 200, dr. Lepold Antal 100, Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank 100, Esztergom-vidéki Hitelbank 100, Esztergomi Közüzemi Rt. 100, Báthy László 50, Mayer János 50, Schrank Ödön 50, vitéz Szivós-Waldvogel József 50, Philipp Konrád 30, dr. Polner Zoltán 25, Schlaraffia Budapestia 25, dr. Antony Béla 20, Takács István 10, összesen: 1410 P. Kiadás: napszámokra 1227, facsemetékre 200, 9 darab betonpad 275*40, Összesen: 1702'40 P. Fedezetlen 292*40 P. A Szent Tamás-hegyi szépítési munkálatokra szint szives adományokat a cél megjelölésével a Szépítő Egyesület pénztárnokához, Brutsy Pál úr címére kérjük eljuttatni. vitéz Szivós-Waldvogel. 1 Esztergomi Kereskedelmi Társulat közleményei. Kedvezményes fürdőjegyek. Az Esztergomi Takarékpénztár a Kereskedelmi társulat iránti tradicionális jóindulatának ujabban megint bizonyítékát szolgáltatta azzal, hogy a társulat tagsági nyugtáival igazolt tagjainak úgy a kád, mint a gőzfürdőkben 20 % os árkedvezményt engedélyezett. Ez úton kérjük tagjainkat, használják ki minél sűrűbben ezt az engedményt, mert a megnyilvánult készséget csakis azzal tudjuk érdemlegesen viszonozni, hogy minél nagyobb számban vesszük igénybe a kedvezményt. Az árucsempészet a határmenti városokban a győri keresk. és iparkamara átirata szerint folyton na gyobb mérveket ölt és ezt most már minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell akadályozni. F. hó 6.-án kelt átiratában a kamara egyöntetű eljárásra kéri fel az összes területén lévő érdekeltségeket. A vámhatóságok saját hatáskörükben amúgy is résen vannak, mégis sok árú jön be dugva. Ez ügyben még sok komoly és életbevágó fontosságú tárgyalásról lesz szó és közönségünket mindig tájékoztatni fogjuk a folyamatba tett intézkedésekről. A telefonszolgálat idejének kibővítése érdekében több beadvány érkezett a társulathoz. A kívánság az, hogy ne 8 kor, hanem 7 órakor reggel kezdődjék meg a szo'gálat és az legalább este 11 óráig tartson. Ez a munkatöbblet nem okozna nagy ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülI a köző, konyha- és kenyérruha, LA mmm ciA&IflH'ff abrosz (nagyban és kicsinyben) IldXl dClJwUll legiutányowbban beszerelhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik
