Esztergom és Vidéke, 1928

1928-09-16 / 74.szám

dolog, mint amikor szüntelenül nyilatkoznak az egyke ellen, amikor megitélik asszonyaink erkölcsét, az apák gyávaságát az élettel szemben, az élet iránya pedig szinte üldözi a gyerme­kes családot. Az egyetemi törvény alapján bárkit vissza lehet utasítani az egyetemről és bárkit föl lehet venni. Az elégséges tanulót visz­sza lehet utasítani, mert szel­lemileg gyönge ; fel lehet venni, mert foglalkozási ágából vagy törvényhatóságából az előírt szám még be nem telt. Viszont a jeles tanulót is vissza lehet utasítani, mert foglalkozási ágá­nak és törvényhatóságának száma betelt. Ugy, hogy a fel­vétel avagy visszautasítás lehe­tősége utat nyit a protekciónak és ismerve a magyar közéletet, egy pillanatig sem kételkedünk benne, hogy a visszautasítot­takban az a gyanú fog élni, hogy azért utasíttattak vissza, mert nem volt protekciójuk. És mindez miért. Elejét kell venni a szellemi túlproduktió­nak. Meg kell kezdeni a selec­tiót már a középiskolában, mon­dotta igen sok jeles államférfi a törvényhozásban és a tudo­mányos pályára csak az ifjú­ság színe-javát szabad beeresz­teni. Ez az indokolás, pillanatnyilag lehet tetszetős, de összes élet­viszonyainkkal egybevetve sú­lyos következményeket von maga után. Elsősorban azért, mert a középiskola nem alkal­mas a selectálásra. 35—40 évig tanítással foglalkozó középisko­lai tanárok, akik figyelemmel kisérték tanítványaik fejlődését, úgyszólván egyhangúan képvi­selik azt á tapasztalatot, hogy az u. n. jeles diákoknak csak igen kis hányada vált be az életben, de a tudományos pá­lyákon is helyüket nagyon jól megálló gyakorlati embereket az elégséges és jó tanulók ad­ták ki. Pedagógusok egész ter­mészetesnek találják e jelensé­get és azzal indokolják, hogy a magyar gyermek szellemileg lassan fejlődik és a gyönge ta­nulók, akik nehezen vergődnek át a középiskolán, jobbára meg­acélozott akaratot, míg a jele­sek tudásukban bízva, ellany­huló ambíciót visznek maguk­kal az egyetemre és ki az életbe. Nézzen körül bárki is­merősei között a gyakorlatban és azt fogja látni, hogy ez igaz, sőt az is, hogy a jeles tanulók nagy része az életben idő előtt letörik. Annak megállapítására, ki fog megfelelni a gyakorlat­ban, egyedül az élet hivatott, e tekintetben nem lehet meg­bízható sem a középiskola sem az egyetem. Egész berendezkedésünk a gyermekeknek csak jeles részét segíti, nagyobbik, közepes ré­szének pedig száz és száz gátat épít a boldogulása elé. Senki sem alapíthat családot csak jeles gyerekekre. A fent vázolt helyzet mellett ma egy 18 éves ifjú, aki kellene, hogy hogy a nemzet legdrágább be­cézett, támogatott kincse legyen, a legnagyobb gond. Minden nemzet az ifjúságán keresztül él, az ifjúság vágyain, ambícióin keresztül lesz nagy­gyá. Ehhez azonban az szük­séges, hogy az ifjúság repülni tudjon, hogy erőinek kifejtésé­ben senki se akadályozza. Maga a kultuszminiszter úr mondotta a numerus reductus törvényé­nek bírálatakor: „csökkenő in­telligenciájú és fogyő nemzetek nem érhetik el nagy nemzeti céljukat és nem állíthatják helyre az integritást." Gróh Jóssef. Ülések a vármegyénél. Közigazgatási bizottsági ülés. Komárom és Esztergom közigaz­gatásilag egyelőre egyesített vár­megyék közigazgatási bizottsága f. hó 11-én, kedden baráti dr. Huszár Aladár főispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés megnyitása után Bodnár György kir. tanfelügyelő nyugalomba vonulása alkalmával az elnöklő fő­ispán meleg hangon emlékezett meg a távozó tanfelügyelőről, akit a köz­igazgatási bizottság közbenjárása dacára sem lehetett elvi okokból állásában tovább visszatartani. Indít­ványára a közigazgatási bizottság nagyrabecsülését fejezi ki, és kívánja, hogy nyugdíját jóegészségben élvez­hesse még soká. Bejelenti továbbá, hogy a föld­művelési m. kir. miniszter Hencz Iván gazdasági felügyelőt állásától felfüggesztette és fegyelmi vizsgála­tot rendelt el ellene. Az ügyek to­vábbi vezetésével Boray Bertalan kir. gazdasági felügyelőt bízta meg. Az alispáni jelentés után Schmidt Sándor biz. tag szólalt fel. 1. Tudo­mására hozza a bizottságnak, hogy a nagy fáradsággal kivívott s a mi­niszter által elrendelt dorogi aluljáró ügyében 'kintjárt Máv. titkár ellene van az építésnek s nyíltan meg is mondotta, hogy megakadályozza azt. 2. Felhívja a közigazgatási bizottság figyelmét az állandóan szaporodó autóbalesetekre. Sem a kocsi, sem az autóhajtók nincsenek fegyelmezve és az útkihágások nem kezeltetnek kellő eréllyel. Tapasztalatból mondja, hogy egy autóbaleset két év óta nem került tárgyalásra. Palkovics László alispán igéri, hogy a hajtásra ki fog adni egy ren­deletet. Kiemeli azonban azt is, hogy az útrendőri intézkedések hiányosak. A két évi mulasztás ügyében vizs­gálatot tart. Dr. Sárospataki kir. főügyész a maga részéről kijelenti, hogy min­dent elkövet a balesetek csökken­tésére. Ujszászy Imre kir. műszaki taná­csos ugyancsak bejelentette, hogy a minisztériumban új utiszabályzat kidolgozásán fáradoznak. A főispán zárja le a tárgyalást, azzal, hogy a közigazgatási bizottság amikor megköszöni a kereskedelmi miniszter aluljáró építés-határozatát, ismételve kifejti annak szükségessé­gét, hasson oda, hogy annak kivi­telét a kiküldött referens meg ne akadályozhassa. Vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok Fleischer József építkezése ügyében beadott felebbezését hiva­talból utasította el. Egyszersmind megállapította, hogy a felebbező ama panasza, mely szerint a tanács ké­sőn nyújtotta be a felebbezést, nem áll fenn. Dr. Sajó vármegyei tiszti főorvos havi jelentésével kapcsolatban a fő­ispán nagyon éles kritikát mondott Esztergom város közegészségügyi intézkedései, foganatosítása feletti Személyes tapasztalataiból mondja,) hogy egyes helyeken az utcára fo­lyik a trágyáié. A város tüdővész statisztikájában nagyon elölj ár. Fel­hívja a vármegyei tisztifőorvost, hogy a legszigorúbban utasítsa a városi orvost. Indítványozza, hogy az al­ispán elnöklete alatt egy bizottság küldessék ki, amely állapítsa meg a felelősséget ez ügyben. Dr. Sajó Lajos tiszti főorvos min­denben osztja a főispán éles kriti­káját s maga részéről mindent meg­tett, de eredmény nélkül. Mátéffy Viktor bizottsági tag szük­ségesnek tartja, hogy a rendőrség figyelme is hivassák fel a közegész­ségeílenes dolgokra. Ez alkalommal kemény kritikát mond a rendőrség felett. Felhozza, hogy éjjel nem látni rendőrt. Rendőri brutalitást említ fel. Végén azt a következtetést vonja le, hogy a volt városi 14 rendőr szol­gálata alatt nem volt rosszabb a va­gyon és személybiztonság, mint most. Főispán indítványára dr. Fehér Gyula, Mátéffy Viktor, Bleszl Ferenc, dr. Sajó Lajos ós a rendőrség ki­küldöttjéből alakult meg a bizottság, amely jelentést fog tenni a tapasz­talt egészségügyi mu'asztásokról, melyek a legszigorúbb megtorlást vonják maguk után. Havi jelentések tudomásulvétele után az ülés véget ért. Törvényhatósági közgyűlés. Baráti Jdr. Huszár Aladár főispán elnöksége alatt szerdán a törvény­hatósági bizottság tartott rendkívüli közgyűlést, melynek megnyitása után az alnökl) főispán elparentálta Lud­vig József törvényhatósági bizottsági tagot. Tudomásul vette a törvényható­sági bizottság vitéz Zsiga János vm. aljegyző fizetési előléptetését, továbbá Neszmóly határában Gárdony és Gőte, valamint Piszke határában fekvő Apáca nevű dűlők beerdősí­tendő kopár területekről szóló föld mívelésügyi miniszteri leiratokat. Ugyancsak tudomásul vette a pénz­ügyminiszter ama leiratát, melyben arról értesíti a törvényhatósági bi­zottságot, hogy a házak tatarozására adóengedményt nem adhat. Elfogadja az alispán 1929. évi vármegyei költségelőirányzatát, mely szerint: 556.460 pengő szükséglettel szemben 69.920 pengő fedezettel rendelkezik s így 486.540 pengő vármegyei hozzájárulás szükségelte­tik. Ugyancsak az alispán előterjesz­tésére Karcsay Miklós vm. főjegyző, Fekete Rezső árvaszéki elnök, dr. Vécsei Kálmán árvaszéki ülnök és Vízváry Viktor közigazgatási gyakor nokot működési pótlékban részesíti a törvényhatósági bizottság. Elfogadta Hegedűs Gyula dömösi jegyző nyugdíjaztatási kérvényét s mivel pár éve hiányzik csak a 100 százalékos nyugdíjához e ismerés­képen (alispán : egyike a legkitűnőbb jegyzőknek) a teljes nyugdíjhoz hiányzó pár pengőt kegydíj cimén adja meg a törvényhatósági bizott­ság s így Hegedűs Gyula 100 szá­zalékos fizetéssel vonul jól megér­demelt nyugdíjba. Mészáros József és Nagy Ferenc vármegyei altisztek nyugdíjaztatási kérvényét szintén elfogadta a tör­vényhatósági bizottság s szolgálati éveiknek megfelelően nyuádíjazta őket. Köszönettel vette tudomásul az esztergomi helyőrség tisztikara által letett örökös vándordíjat a leventék részére és ama ha ározatot, amely dr. Zwillinger Ferenc és társa fel­lebbezését elutasította az esztergomi I. és II. síkvadászterület bérbeadása ügyében. Ugyanígy utasította el Bókod község fellebbezését az ottani közbirtokossági terület bérbeadása tárgyában. Vitát provokált Veszprém vár­megye átirata az „Egyke" elleni küzdelem tárgyában. Eszterházy Móric gróf adatokat kér az alispántól a vármegye terü­letén terjedő „ Egyke"-ről. Az alis­pán a vármegyei tiszti főorvossal megtárgyalva ez ügyet, adatokat fog beszolgáltatni. Dr. Gróh József amikor teljesen elismeri az „Egyke" elleni küzdelem jogos voltát, perhorreszkálja azon­ban és egyik előmozdító okának tartja a jövőben a felsőbb iskolákba való bejutásnak megnehezítését. A javaslathoz azon határozatot kéri kapcsolni, hogy eme megnehezítő intézkedések szüntessenek meg. Thaly Ferenc dr. Gróh Józseffel szemben a megnehezítő intézkedé­sek okát Trianonban látja. Helyén, valónak találná, ha az ifjúságot már a középiskolákban szelektálnák. Nem tartja helyesnek az egyetemekre való tódulást, amikor nem tud az ország kenyeret adni a főiskolát végzett embereknek. Az „Egyke" már a numerusz klauzusz előtt is dívott, sajnos legjobban a reformá­tusok között tisztán vagyonpolitika céljából. Az .Egyke" ellen csak kö­zös erkölcsi összefogással lehat ered­ményesen küzdeni. Dr. Gróh József ellensége minden szelektálásnak. Tapasztalatból tudja, hogy az életben leginkább a köze­pes tanulók boldogulnak. A szellemi túlprodukciótól egyáltalában nem fél, ellenben károsnak tartja a megne­hezítő intézkedések nyomában fa­kadó protekció-rendszert és káros­nak tartja a megszállott területek magyarsága szempontjából is. (Bő­vebbet a mai vezércikkünkben.) Dr. Mike Lajos röviden polemizál dr. Gróhval és csatlakozik az elő­terjesztett javaslathoz. A törvényhatóság többsége elfo­gadja Veszprém vármegye „Egyke" elleni küzdelméhez való csatlakozást és elveti dr. Gróh megnehezítés el­keni feliratj avastatát. I Esztergomi Kereskedelmi I Társulat közleményei. A f. hó 11-én megtartott győri kamarai elnökválasztáson összes me­gyei kamarai tagjaink megjelentek és szavazaták hozzájárult ahhoz, hogy újra Halbritter Károly keresk. tanácsos, kir. holland konzul lett a kamara elnöke. Ellenjelöltje a le­adott szavazatok 20% át kapta meg. Az ujonan megválasztott elnök Karls­bad ban tartózkodik és igy még nem nyilatkozhatott azonnal, vájjon a di­szes, de nagy felelősséggel járó tiszt­séget elfogadja-e ? A Kereskedelmi Társulat vezető­ségének újbóli megalakulása után a következő meleghangú átiratot kapta a Kamarától: Nagy maradék vásár! ILLÉS SÁNDOR f, a divatáru üzletében Széchenyi-tér ka át érdekébea cselekszik, ha ruhaszükségletét megbiz­o cégnél szerzi be, hol nagy választékot és olcsó ára­talál. — Tegyen próbavásárlást, meglássa jól jár

Next

/
Oldalképek
Tartalom