Esztergom és Vidéke, 1928

1928-09-16 / 74.szám

dolog, mint amikor szüntelenül nyilatkoznak az egyke ellen, amikor megitélik asszonyaink erkölcsét, az apák gyávaságát az élettel szemben, az élet iránya pedig szinte üldözi a gyermekes családot. Az egyetemi törvény alapján bárkit vissza lehet utasítani az egyetemről és bárkit föl lehet venni. Az elégséges tanulót viszsza lehet utasítani, mert szellemileg gyönge ; fel lehet venni, mert foglalkozási ágából vagy törvényhatóságából az előírt szám még be nem telt. Viszont a jeles tanulót is vissza lehet utasítani, mert foglalkozási ágának és törvényhatóságának száma betelt. Ugy, hogy a felvétel avagy visszautasítás lehetősége utat nyit a protekciónak és ismerve a magyar közéletet, egy pillanatig sem kételkedünk benne, hogy a visszautasítottakban az a gyanú fog élni, hogy azért utasíttattak vissza, mert nem volt protekciójuk. És mindez miért. Elejét kell venni a szellemi túlproduktiónak. Meg kell kezdeni a selectiót már a középiskolában, mondotta igen sok jeles államférfi a törvényhozásban és a tudományos pályára csak az ifjúság színe-javát szabad beereszteni. Ez az indokolás, pillanatnyilag lehet tetszetős, de összes életviszonyainkkal egybevetve súlyos következményeket von maga után. Elsősorban azért, mert a középiskola nem alkalmas a selectálásra. 35—40 évig tanítással foglalkozó középiskolai tanárok, akik figyelemmel kisérték tanítványaik fejlődését, úgyszólván egyhangúan képviselik azt á tapasztalatot, hogy az u. n. jeles diákoknak csak igen kis hányada vált be az életben, de a tudományos pályákon is helyüket nagyon jól megálló gyakorlati embereket az elégséges és jó tanulók adták ki. Pedagógusok egész természetesnek találják e jelenséget és azzal indokolják, hogy a magyar gyermek szellemileg lassan fejlődik és a gyönge tanulók, akik nehezen vergődnek át a középiskolán, jobbára megacélozott akaratot, míg a jelesek tudásukban bízva, ellanyhuló ambíciót visznek magukkal az egyetemre és ki az életbe. Nézzen körül bárki ismerősei között a gyakorlatban és azt fogja látni, hogy ez igaz, sőt az is, hogy a jeles tanulók nagy része az életben idő előtt letörik. Annak megállapítására, ki fog megfelelni a gyakorlatban, egyedül az élet hivatott, e tekintetben nem lehet megbízható sem a középiskola sem az egyetem. Egész berendezkedésünk a gyermekeknek csak jeles részét segíti, nagyobbik, közepes részének pedig száz és száz gátat épít a boldogulása elé. Senki sem alapíthat családot csak jeles gyerekekre. A fent vázolt helyzet mellett ma egy 18 éves ifjú, aki kellene, hogy hogy a nemzet legdrágább becézett, támogatott kincse legyen, a legnagyobb gond. Minden nemzet az ifjúságán keresztül él, az ifjúság vágyain, ambícióin keresztül lesz nagygyá. Ehhez azonban az szükséges, hogy az ifjúság repülni tudjon, hogy erőinek kifejtésében senki se akadályozza. Maga a kultuszminiszter úr mondotta a numerus reductus törvényének bírálatakor: „csökkenő intelligenciájú és fogyő nemzetek nem érhetik el nagy nemzeti céljukat és nem állíthatják helyre az integritást." Gróh Jóssef. Ülések a vármegyénél. Közigazgatási bizottsági ülés. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közigazgatási bizottsága f. hó 11-én, kedden baráti dr. Huszár Aladár főispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés megnyitása után Bodnár György kir. tanfelügyelő nyugalomba vonulása alkalmával az elnöklő főispán meleg hangon emlékezett meg a távozó tanfelügyelőről, akit a közigazgatási bizottság közbenjárása dacára sem lehetett elvi okokból állásában tovább visszatartani. Indítványára a közigazgatási bizottság nagyrabecsülését fejezi ki, és kívánja, hogy nyugdíját jóegészségben élvezhesse még soká. Bejelenti továbbá, hogy a földművelési m. kir. miniszter Hencz Iván gazdasági felügyelőt állásától felfüggesztette és fegyelmi vizsgálatot rendelt el ellene. Az ügyek további vezetésével Boray Bertalan kir. gazdasági felügyelőt bízta meg. Az alispáni jelentés után Schmidt Sándor biz. tag szólalt fel. 1. Tudomására hozza a bizottságnak, hogy a nagy fáradsággal kivívott s a miniszter által elrendelt dorogi aluljáró ügyében 'kintjárt Máv. titkár ellene van az építésnek s nyíltan meg is mondotta, hogy megakadályozza azt. 2. Felhívja a közigazgatási bizottság figyelmét az állandóan szaporodó autóbalesetekre. Sem a kocsi, sem az autóhajtók nincsenek fegyelmezve és az útkihágások nem kezeltetnek kellő eréllyel. Tapasztalatból mondja, hogy egy autóbaleset két év óta nem került tárgyalásra. Palkovics László alispán igéri, hogy a hajtásra ki fog adni egy rendeletet. Kiemeli azonban azt is, hogy az útrendőri intézkedések hiányosak. A két évi mulasztás ügyében vizsgálatot tart. Dr. Sárospataki kir. főügyész a maga részéről kijelenti, hogy mindent elkövet a balesetek csökkentésére. Ujszászy Imre kir. műszaki tanácsos ugyancsak bejelentette, hogy a minisztériumban új utiszabályzat kidolgozásán fáradoznak. A főispán zárja le a tárgyalást, azzal, hogy a közigazgatási bizottság amikor megköszöni a kereskedelmi miniszter aluljáró építés-határozatát, ismételve kifejti annak szükségességét, hasson oda, hogy annak kivitelét a kiküldött referens meg ne akadályozhassa. Vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok Fleischer József építkezése ügyében beadott felebbezését hivatalból utasította el. Egyszersmind megállapította, hogy a felebbező ama panasza, mely szerint a tanács későn nyújtotta be a felebbezést, nem áll fenn. Dr. Sajó vármegyei tiszti főorvos havi jelentésével kapcsolatban a főispán nagyon éles kritikát mondott Esztergom város közegészségügyi intézkedései, foganatosítása feletti Személyes tapasztalataiból mondja,) hogy egyes helyeken az utcára folyik a trágyáié. A város tüdővész statisztikájában nagyon elölj ár. Felhívja a vármegyei tisztifőorvost, hogy a legszigorúbban utasítsa a városi orvost. Indítványozza, hogy az alispán elnöklete alatt egy bizottság küldessék ki, amely állapítsa meg a felelősséget ez ügyben. Dr. Sajó Lajos tiszti főorvos mindenben osztja a főispán éles kritikáját s maga részéről mindent megtett, de eredmény nélkül. Mátéffy Viktor bizottsági tag szükségesnek tartja, hogy a rendőrség figyelme is hivassák fel a közegészségeílenes dolgokra. Ez alkalommal kemény kritikát mond a rendőrség felett. Felhozza, hogy éjjel nem látni rendőrt. Rendőri brutalitást említ fel. Végén azt a következtetést vonja le, hogy a volt városi 14 rendőr szolgálata alatt nem volt rosszabb a vagyon és személybiztonság, mint most. Főispán indítványára dr. Fehér Gyula, Mátéffy Viktor, Bleszl Ferenc, dr. Sajó Lajos ós a rendőrség kiküldöttjéből alakult meg a bizottság, amely jelentést fog tenni a tapasztalt egészségügyi mu'asztásokról, melyek a legszigorúbb megtorlást vonják maguk után. Havi jelentések tudomásulvétele után az ülés véget ért. Törvényhatósági közgyűlés. Baráti Jdr. Huszár Aladár főispán elnöksége alatt szerdán a törvényhatósági bizottság tartott rendkívüli közgyűlést, melynek megnyitása után az alnökl) főispán elparentálta Ludvig József törvényhatósági bizottsági tagot. Tudomásul vette a törvényhatósági bizottság vitéz Zsiga János vm. aljegyző fizetési előléptetését, továbbá Neszmóly határában Gárdony és Gőte, valamint Piszke határában fekvő Apáca nevű dűlők beerdősítendő kopár területekről szóló föld mívelésügyi miniszteri leiratokat. Ugyancsak tudomásul vette a pénzügyminiszter ama leiratát, melyben arról értesíti a törvényhatósági bizottságot, hogy a házak tatarozására adóengedményt nem adhat. Elfogadja az alispán 1929. évi vármegyei költségelőirányzatát, mely szerint: 556.460 pengő szükséglettel szemben 69.920 pengő fedezettel rendelkezik s így 486.540 pengő vármegyei hozzájárulás szükségeltetik. Ugyancsak az alispán előterjesztésére Karcsay Miklós vm. főjegyző, Fekete Rezső árvaszéki elnök, dr. Vécsei Kálmán árvaszéki ülnök és Vízváry Viktor közigazgatási gyakor nokot működési pótlékban részesíti a törvényhatósági bizottság. Elfogadta Hegedűs Gyula dömösi jegyző nyugdíjaztatási kérvényét s mivel pár éve hiányzik csak a 100 százalékos nyugdíjához e ismerésképen (alispán : egyike a legkitűnőbb jegyzőknek) a teljes nyugdíjhoz hiányzó pár pengőt kegydíj cimén adja meg a törvényhatósági bizottság s így Hegedűs Gyula 100 százalékos fizetéssel vonul jól megérdemelt nyugdíjba. Mészáros József és Nagy Ferenc vármegyei altisztek nyugdíjaztatási kérvényét szintén elfogadta a törvényhatósági bizottság s szolgálati éveiknek megfelelően nyuádíjazta őket. Köszönettel vette tudomásul az esztergomi helyőrség tisztikara által letett örökös vándordíjat a leventék részére és ama ha ározatot, amely dr. Zwillinger Ferenc és társa fellebbezését elutasította az esztergomi I. és II. síkvadászterület bérbeadása ügyében. Ugyanígy utasította el Bókod község fellebbezését az ottani közbirtokossági terület bérbeadása tárgyában. Vitát provokált Veszprém vármegye átirata az „Egyke" elleni küzdelem tárgyában. Eszterházy Móric gróf adatokat kér az alispántól a vármegye területén terjedő „ Egyke"-ről. Az alispán a vármegyei tiszti főorvossal megtárgyalva ez ügyet, adatokat fog beszolgáltatni. Dr. Gróh József amikor teljesen elismeri az „Egyke" elleni küzdelem jogos voltát, perhorreszkálja azonban és egyik előmozdító okának tartja a jövőben a felsőbb iskolákba való bejutásnak megnehezítését. A javaslathoz azon határozatot kéri kapcsolni, hogy eme megnehezítő intézkedések szüntessenek meg. Thaly Ferenc dr. Gróh Józseffel szemben a megnehezítő intézkedések okát Trianonban látja. Helyén, valónak találná, ha az ifjúságot már a középiskolákban szelektálnák. Nem tartja helyesnek az egyetemekre való tódulást, amikor nem tud az ország kenyeret adni a főiskolát végzett embereknek. Az „Egyke" már a numerusz klauzusz előtt is dívott, sajnos legjobban a reformátusok között tisztán vagyonpolitika céljából. Az .Egyke" ellen csak közös erkölcsi összefogással lehat eredményesen küzdeni. Dr. Gróh József ellensége minden szelektálásnak. Tapasztalatból tudja, hogy az életben leginkább a közepes tanulók boldogulnak. A szellemi túlprodukciótól egyáltalában nem fél, ellenben károsnak tartja a megnehezítő intézkedések nyomában fakadó protekció-rendszert és károsnak tartja a megszállott területek magyarsága szempontjából is. (Bővebbet a mai vezércikkünkben.) Dr. Mike Lajos röviden polemizál dr. Gróhval és csatlakozik az előterjesztett javaslathoz. A törvényhatóság többsége elfogadja Veszprém vármegye „Egyke" elleni küzdelméhez való csatlakozást és elveti dr. Gróh megnehezítés elkeni feliratj avastatát. I

Esztergomi Kereskedelmi I Társulat közleményei. A f. hó 11-én megtartott győri kamarai elnökválasztáson összes megyei kamarai tagjaink megjelentek és szavazaták hozzájárult ahhoz, hogy újra Halbritter Károly keresk. tanácsos, kir. holland konzul lett a kamara elnöke. Ellenjelöltje a leadott szavazatok 20% át kapta meg. Az ujonan megválasztott elnök Karlsbad ban tartózkodik és igy még nem nyilatkozhatott azonnal, vájjon a diszes, de nagy felelősséggel járó tisztséget elfogadja-e ? A Kereskedelmi Társulat vezetőségének újbóli megalakulása után a következő meleghangú átiratot kapta a Kamarától: Nagy maradék vásár! ILLÉS SÁNDOR f,

a divatáru üzletében Széchenyi-tér ka át érdekébea cselekszik, ha ruhaszükségletét megbizo cégnél szerzi be, hol nagy választékot és olcsó áratalál. — Tegyen próbavásárlást, meglássa jól jár