Esztergom és Vidéke, 1928

1928-08-19 / 66.szám

méhészeti nomenklatúrát. — 5. Nie­dermann Antal előadása a méz ér­tékesítéséről. — 6. A méhlegelőkről tartott ismertető előadást Szemethy Gyula. Vármegyei hírek. Komárom és Esztergom közigaz­gatásilag egyelőre egyesített vár­megyék közigazgatási bizottsága mult kedden a főispán távollétében szenk­vici Palkovics László alispán elnök­lete alatt ülést tartott. Az alispáni jelentés felolvasása után Löké Károly bizottsági tag szó­lalt fel és szóvátette a leventeügyet. Ámbár csak szórványosan is, de elő­fordul, hogy a leventék nem min­denütt jelennek meg a hazafias és egyházi ünnepélyeken istentisztele­teken. Kéri a közigazgatási bizottsá­got, hogy utasítaná a helyi bizottsá­gokat a leventék ilyirányú kötele­zettségére is. Asztalos Béla bizottsági tag ugyan­ily irányban szólal fel és azt kéri, utasíttassanak az elöljáróságok, hogy a helyi bizottságba a lelkészeket is vonják be. Dr. Fehér Gyula bizottsági teg nem lát abban semmi akadályt, hogy ily irányú utasítás menjen ki. Habár az istentiszteleten való részvétel nincs kötelezőleg kimondva, a vezetőség mindig találhat rá módot, hogy a leventék ebbeli kívánalomnak is meg­feleljenek. Palkovics László alispán csodál­kozva hallja a felhozottakat, mivel úgy Esztergomban, mint Dorogon a leventék minden hazafias és egy­házi ünnepélyen mindenkor részt­vesznek. A kivánt irányban utasítani fogja az elöljáróságokat és Fekete Rezső árvaszéki elnök közbevető in­dítványára ugyanily irányban fel fogja hívni a vármegyei testnevelő tanács figyelmét is. Későn érkezett szakértői vélemény miatt nem lehetett kellőképen elő­készíteni vitéz Szívós Waldvogel József Fleischer Sámuel részére ki­adott építési engedély megfellebbe­zését, az ügy a jövő közigazgatási bizottság ülésére marad. Tudomásul vette a közigazgatási bizottság a belügyminiszter ama ha­tározatát, amely helybenhagyta a közigazgatási bizottság marasztaló fegyelmi Ítéletét Gerő János volt vármegyei irodatiszt ügyében. Gerő János ugyanis a tanácsköztársaság helyi ténykedéseiben tevékeny részt vett s emiatt az alispán családjának nyugdíjigénye érintése nélkül, hiva­talvesztesre itélte, mely Ítéletet a közigazgatási bizottság is helyben hagyott s most a belügyminiszter a harmadfokon szintén megerősített. Tudomásul vette továbbá a keres­kedelmi miniszter ama leiratát, mely­ben értesíti, hogy a dorogi állomá son aluljárót engedélyez építtetni 360 000 pengőig terjedő költséggel. Ezzel kapcsolatban Bleszl Ferenc bizottsági tag felhívja a közigazga­tási bizottság figyelmét, hogy Doro gig már elsőrendű sinek vannak fek­tetve, míg Dorogtól Esztergomig a harmadrendűek maradtak. Mivel ez Dorogon mozdony cserét és idővesz teséget okoz, hasson oda a közigaz­gatási bizottság, hogy eme szaka­szon is kicseréltessenek a sinek. Helybenhagyta az alispán ama Ítéletét, mely szerint Nagy Gyula tóvárosi lakos felebbezésére kötelezte őt, hogy Wild János és Fekete Imre belsőcseléd részére egy havi felmon­dás be nem tartása miatt egy havi bért és költségeket fizesse meg. Schmidt Sándor bizottsági tag megbotránkozva hozza fel, hogy Budapest—Nagykanizsa között, te­hát magyar vonalon az étkezőkocsi­ban bádog hirdetőtábla hirdeti Cseh­szlovák köztársaság fennállásának 10 éves jubileumát. Ezirányban felír a közigazgatási bizottság. Szokásos havi jelentéseken kívül egyébbel nem foglalkozott az ülés. Nagyboldogasszonynapi ünnepségek. Kedden este a várfokon kigyul­ladtak a villanyfények és megvilágí­tották az odahelyezett Máriaképet s izzott a kettőskereszt a koronával. A várfokon zenekar játszott, míg a Prímás téren a Turista Dalárda adott szerenádot a hercegprímás tisztele­tére Hajnali Kálmán karnagy veze­tésével. Másnap, augusztus 15-én reggel hatalmas harangzúgás adta tudtul mindenkinek az ünnepet. Belvárosi plébánia-templomban Mátéffy Viktor prépost-plébános megáldotta az irre­denta-zászlót és a Szent Korona má­sát s utána nyomban megindult az óriási menet, mely Széchenyi-térről egy mozgó vonal volt a Bazilikáig, ahol már rengeteg vidéki zarándok gyűlt össze. A hatalmas, impozáns menet a legnagyobb rendben következő sza­kaszokból állott: 1. Esztergomi lovasleventék. 2. Tanintézeteink hosszú sora kígyó­zott. 3. Dorogi leventék zenekara, a dorogi leventék és lövészek száza­dai élén. 4. Esztergomi levente szá­zadok. 5. Tokodi üveggyár zenekara 6. Tokodi üveggyár leventeszázada. 7. Tokod-üveggyári Mária-kongre­gáció tagjai Keresztes János segéd­lelkész vezetésével. 8. Helybeli Má­ria-kongregációk. 9. Szerzetek. 10. Vidéki zarándokok. 11. Irredenta­zászló magyar ruhás lányok és apró­dokkal körülvéve. 12. Esztergomi leventék fehér-kék díszszázada. 13. Magyar Szent Korona mása, leven­ték, apródok, díszbeöltözött bányá­szok, koronaőrség, rendőrök dísz­őrsége között s utána Kornháber Samuné, dr. Kamenszky Gyuláné díszmagyarban és Machovics Jánosné a szövetség elnöknője. 14. Dorogi bányászzenekar. 15. Dorogi bánya­tisztviselők és bányászok Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos, bányaigazgató vezetésevei. 16. Lá­batlani cementgyár alkalmazottai. 17. Tokodi bányatisztviselők és bányá­szok Csanády László bányaigazgató vezetésével. 18. Tokodaltáró tűzoltósá­ga. J19. Szentgyörgy mezői Olvasókör. 20 Építőiparosok. 21. Ipartestület. 22. Belvárosi Olvasókör. 23. Ereklye, apródok, korhű vitézek, rendőrség, magyarruhás leányokkal körülvéve. 24. Mátéffy Viktor kormányfőtaná­csos, prépost plébános, országgyű­lési képviselő. 25. Vármegye, város tisztikara, hatóságok és hivatalok képviselői s végül rengeteg zarán­dokló közönség. A Bazilikában dr. Serédi Juszti­nián biboros-hercegprimás pontifi­kált nagy papi segédlettel szentmisét és szentbeszédet mondott. A leven­téknek Pántol Márton székesegyházi karkáplán szolgált tábori misét a Bazilika téren. Délután dr. Lepold Antal prelátus­kanonok mondott litániát Vaskapun a Mária-szobornál, ahol a Turista Dalárda szebbnél-szebb Mária-éne­keket adott elő. Este 8 óra után a Komáromi-féle fatelepről szines lampionok és görög tűzzel megvilágított csónakok és dereglye úszott a Kis Dunán. A de­reglyén Ammer József, a belvárosi plébánia-templom karmesterének ve­zetése alatt a Legényegylet jól szer­vezett dalárdája éneket és adott sze­renádot a hercegprímásnak. A szines felvonulásnak ezrekre­menő közönsége volt. megalakult a mentőegyesület. A „Vármegyék és Városok Orszá­gos Mentőegyesülete" fiókja az „Esz­tergom és Vidéke Mentőegyesület" cimen f. hó 14 én Palkovics László alispán elnöklete alatt tartott alakuló gyűlésen megalakult. Palkovics László alispán bemutatja Urbanics Kálmán ügyvezető elnököt és dr. Paulikovics Elemér igazgató­főorvost. Az ügyvezető elnök el­foglalva az elnöki széket, kimondja a megalakulási határozatot s helyi elnökül ajánlja vitéz Szívós Wald­vogel Józöef ny. tábornokot, akit lelkesedéssel meg is választanak. A tisztikar következőképen ala­kult meg : Védnökök: baráti dr. Huszár Ala­dár főispán, szenkviczi Palkovics László alispán, Mátéffy Viktor pré­post-plébános, országgyűlési képvi­selő, Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, bányaigazgató, Csanády László bányaigazgató, dr. Antony Béla polgármester, Bleszl Ferenc kormányfőtanácsos és revisnyei Re viczky Elemér főszolgabíró. Elnök: Vitéz Szívós Waldvogel József ny. tábornok. Alelnök: Dr. Sajó Lajos vármegyei tiszti főorvos. Választmányi tagok 3 évre: Mis­kolczi József Piszke, Lik János Pilismarót, Számord Ignác, dr. Ho­reczky Géza, Kovács Mihály és dr. Darvas Géza Esztergom, — 2 évre: Geyer József Esztergom, Geleinyi Vilmos Lábatlan, Dóczy Ferenc, dr. Zwillinger Ferenc, Kovancsek Jenő Esztergom és Ridl János Nyerges­újfalu, — 1 évre : Gregorovits Emil Nyergesújfalu, dr. Kubinyi László, Karcsay Miklós, vitéz Zay Ödön, Schrank Ödön Esztergom, Eggen­hoffer Jenő Tokod. — Igazgatóság 3 évre: Dr. Csárszky István és Ács István Esztergom, — 2 évre : Marosi Ferenc és ifj. Matus Gyula Eszter­gom, — 1 évre: Etter Ödön és dr. Gróh József Esztergom. — Ügy­vezető igazgató: dr. Gönczy Béla, helyettese: dr. Hamza József, ügyész: dr. Etter Jenő, pénztáros: Morvay Antal, ellenőr: Ecsy József, szám­vizsgálók: Hollóssy Mátyás, Müller Gyula és Promrner Ferenc, póttagok: dr. Bélteky Gyula, Jedlicska István és Némethy László. Az igazgatóságnak hivatalból tag­jai : a polgármester, főszolgabíró, rendőrkapitány, a jegyzői kör elnöke (Bellus Béla), járási tisztiorvos, városi orvos ős a tűzoltó parancsnokok. Dr. Paulikovics Elemér igazgató­főorvos a mentésről tartott ismertető előadást és Urbanics Kálmán ügy­vezető elnök bejelentette, hogy három ­négy napon belül meg fog érkezni a mentőkocsi és az ünnepségek alatt már mentőszolgálatot teljesítenek. Dr Antony Béla indítványára az alakuló gyűlés táviratilag üdvözölte dr. Vess József népjóléti minisztert, Dréhr Imre államtitkárt és Rakovszky Iván ny. minisztert. I SZÍNHÁZ I Hétfőn: „Uraim csak egymás után" cimű bohózatnak nevezett, kellemtelen, szellemtelen, üres francia sü etlenséget adtak. Kár volt az időért. Kedden: „Gyurkovics fiúk* ope­rett volt. Sokat vártunk, keveset kaptunk. A „Gyurkovics fiúk", meg a „Gyurkovics lányok" úgy szép, ha tömegjeleneteiben egyforma ru­hába öltözött gyermekek kifogyna tatlan bohóságokat követnek el. Itt mindössze néhány ifjú s három leány játszott. Nem sok. Az előadás mind ezek mellett jól ment. Nagy Pál is megtalálta szerepét. Az énekesek ismét nem jutottak érvényre, mert hangjukat elnyelte a mennyezet. Szerdán: a „Mesék az írógépről" operettet ismételték meg telt ház előtt. Csütörtökön: Sugár Misi jutalom játékául a „Bíborruhás asszonyt" játszották. Szerencsétlen gondolat volt Sugártól ily darabot választani, amikor sokkal szellemesebb, komikai helyzetekben gazdagabb, más ope­rettet is választhatott volna. Azon is csodálkoztunk, hogy a közönség kedvencének jutalom játékán oly kö­zönyösen viselkedett. A darab kü­lönben sok tánccal és dallal igen tetszett. Napirend Szent István napj án. (1928. augusztus 20) Előző nap este: 8 órakor zenés takarodó, Szent István születési he­lyének megvilágítása és tűzijáték a várfokon a tűzoltók rendezésében. Reggel harangzúgás és zenés éb­resztő jelzik az ünnep virradtát. Délelőtt fél 9 órakor: Az eszter­gomi ifjúság (az irredenta zászlóval) és a Szövetségi Tűzoltótestületek díszfelvonulása a Széchenyi-térről a főszékesegyházba. Délelőtt 9 órakor: Ünnepi zenés nagymise és egyházi beszéd a fő­székesegyházban. Ünnepi szónok: dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, bazilikái plébános. Utána Szent István király születéshelyét a város közön­sége nevében dr. Antony Béla pol­gármester megkoszorúzza. Déli 12 órakor: A Komárom­Esztergom Vármegyei Tűzoltó Szö­vetség közgyűlése a megyeházán és a tűzoltó-versenydíjak kiosztása. Délután 4 órakor: Az esztergomi leventék sportversenye a Move szi­geti sportpályáján. Este 7 órakor: A méhészeti ki­állítás (új az elemi iskolában) bezárása. Esté 8 órakor: Szent István szü­letéshelyének megvilágítása. Halálozások. Tatarek József jó­nevű könyvkereskedőnket súlyos csapás érte. Felesége, szül. Cseics­ner Margit, kétheti szenvedés után Nagyboldogasszony napján egy árva hátrahagyásával meghalt. Különös, kegyetlen játéka a sorsnak, hogy Tatarek első felesége, aki nővére volt a megboldogultnak, sörmérgezés következtében halt meg, míg a meg­boldogult halmérgezésnek lett áldo­zata. — Özv. Fuhrmann Gyuláné szül. Sógor Julianna, hosszas szen­vedés után 74 éves korában elhunyt. Temetése nagy részvét mellett Nagy­boldogasszony napján ment végbe a belvárosi sírkertben. — Tingyela Mi­hály f. hó 13-án, 73 éves korában elhunyt. F. hó 15-én temették el nagy részvét mellett a Szentgyörgy­mezői temetőben. — Pecelszberger Ernő a Salgótarjáni Kőszénbánya Rj. bényaintézője f. hó 15-én elhunyt. Temetése f. hó 17-én ment végbe a dorogi temetőben. Nagy számú gyászoló közönség kisérte utolsó útjára a derék bányatisztviselőt. llf'IJ i * elsőrendű porosz és osztrau-karwini szalonkoksz elő- I iinálVn QÁNfiflR Wildensteinsegen szobaW t«szén "'" te 'U5srÄäS asanas

Next

/
Oldalképek
Tartalom