Esztergom és Vidéke, 1928

1928-08-12 / 64.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP, HEGÍELEI1E IIIDBI VASARIAF ÉS OSOTOBTÖKÖE fierkesitöiéc ós kiadóhivatal i Simor János atca 18—20., hova a lap Mellem! részét illető közlemények, továbbá as előfiietési a hirdetési dijak atb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos íe felelő* szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési óra; egy hóra 1 pengd 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Megelevenedik a dicső magyar mult. Néhány nap, — s Szent István első királyunk emlékünnepének ünneplésére sereglik össze augusztus 19-én és 20-án Budapestre az ország népe. — Szent István ünnnepe a magyarnak mindig évszázadok óta legelső ünnepe volt, s nincs is ehhez hasonló emlékünnepe semmi más országnak, vagy nemzetnek kerek e világon. Egy királyság alapitója áll az ünneplés előterében. Királyságé, mely 1000 éves, s alapítóé, kinek művén harminc nemzedék zivatarai sem vehettek erőt Trianonig. Egyezer esztendő alatt elpusztult körülöttünk az egész világ. Nem maradt kő kövön, az egykorú birodalomnak mind széthullottak, vagy elváltoztak, legtöbbjének nyoma sem maradt s soknak még az emléke is elveszett. Minden nemzet és államképződmény átalakult és megváltozott, csak a magyar királyság állott, ahová Szent István állította, Trianonig. Trianonhoz hasonló csapás az ezer éves történelem folyamán még soha nem érte Szent István birodalmát. Elvesztettük a szent Korona legdrágább gyöngyeit: a szép Erdélyt, drága Felföldünket, az arany kalászt ringató Délvidéket. A nemzet nagyobb fele a balkáni söpredék és az árulásról hírhedt gyávák igájában sínylődik. Szenvedő, szegény, kifosztott gyermekei vagyunk az egykor tej jel-mézzel folyó országnak. y

Foldott a ruhánk,rongyos a bakancsunk, keserű a kenyerünk. — Elhagyatottan állunk. Magunkra maradtunk. Vájjon nehéz bánatunkban hitet hol merítsünk, vigaszt hol keressünk ? A halhatatlan magyar őserőben, ezer éves történelmünk szenvedésekkel teleírt, de dicsőségben ragyogó lapjain és emiékein. Hiszen hányszor tornyosultak gyászos fellegek a bus magyar égre ? Hányszor volt úgy, mintha sírjában feküdnék már a nemzet, elveszett volna végleg a magyar és mégis elkövetkezett a feltámadás ünnepe. A jelen súlyos megpróbáltatásaiból nekünk kell hazánkat az uj ezredévbe átmentenünk. Erőt, hitet, bizalmat ehhez történelmünk kimagasló vezéreire királyaira, hőseire, héroszaira való emlékezésből meríthetünk. A folyó évi Szent István napi ünnepségek keretében megelevenedik előttünk a dicső magyar mult. Szent István napját ez évben soha nem látott fénnyel, s káprázatos pompával ünnepli meg a nemzet. Feltámadnak a halottak. Megelevenednek. Keleten hatalmas félisten emelkedik a hegyek fölé. Izmos testén feszül a bivalybőr, inas karján lobog a gyolcs, erős kezében pallos villog. A hét vezérek egyike O, nagy és dicső ősünkki egykoron ura volt a hegyeknek. Életrekelnek mind, Szent László, Nagy Lajos, Hunyadi János, az igazságos Mátyás király, az erdélyi fejedelmek, a Bocskayak, Báthoryak, Bethlenek, a marcona kinézésű nemes hajdúk mind, mind... Fejedelmi pompával kél életre Rákóczi, nemes arcán nemes vonások. Szűz Máriás lobogó alatt elvonulnak mindnyájan, tigrisbőr kacagány a vállukon, fürge lovakon, szilaj paripákon, vágtatva, kezükben rövid rézfokos, bizonyítva, hogy kevesen is elegendők ahhoz, hogy megszabadítsák az országot a martalócoktól. Megismétlődik szemeink előtt a történelem. Mátyás király fekete serege, Mária Terézia vitéz huszárai, a 48-as idők kimagasló vezérei és soha nem látott, felejthetetlen, képek sorozata bontakozik ki majd egymásután a néző előtt. Lángoló hazaszeretetet, elszánt akaratot, törhetetlen hitet, bízó reményt idéz fel lelkünkben a Szent Istvánkor a Városligetben rendezendő történelmi díszfelvonulás, s nemcsak első nagy királyunk, Szent Istvánnak 4esz gyönyörű emlékünnepe, de a penészes börtönben tespedő magyarok élniakarásának és bilincsei széttépésére irányuló akaratának is hatalmas megnyilatkozása. Szükséges, hogy az egész ország részvétele mellett tegyünk hitet augusztus 19-én és 20-án arról, hogy nem a Csonkaország, hanem a Kárpátok és az Adria, a három bérc és a négy folyam között akarunk tovább élni, ahogyan azt árpádházi első István király örökül hagyta. Szi. István ünneplésének programmja. A rendező bizottság most már végleg megállapított honalapító királyunknak, Szent Istvánnak ünneplését, mely f. hó 14-ón kezdődik és 20 án este érnek véget. A programm a következő: Nagyboldogasszony finnepe előestéjén, aug. 14-én. Este az összes templomok harangjai hirdetik az ünnep beköszöntését. Este 8-tól 9 éráig; Szent István születóshelyének megvilágítása. Szűz Mária fényes alakja, az apostoli kettőskereszt és a magyar szent korona ragyognak fel a várfokon. Fenn a szaléziánusok intézetének zenekara játszik. Lenn a Primástéren az Esztergomi Turista dalárda énekel. Karnagy: Hajnali Kálmán. Nagyboldogasszony ünnepén, aug. 15-én. Reggel harangzúgás jelzi az ünnep virradatát. Reggel 8 órakor: a belvárosi plébánia és ferencrendi-templomok nagyharangjai és a városházi Szent István-harangocska az ünneplésben való részvételre szólítják fel a lakosságot. A díszfelvonulásban résztvevők gyülekezése a belvárosi plébánia- és a ferencrendi templomokban, a Széchenyi téren, a Deák Ferenc- és Bottyán János-utcákban. Reggel fél 9 órakor: A város irredenta lobogójának és a Magyar Szent Korona Másának megszentelése a belvárosi plébánia-templomban. A szentelést Mátéffy Viktor prépostplébános végzi. Zászlóanya : Szenk , viczi Palkovics Lászlóné úrnő, alispánné. Délelőtt 9 órakor: Diszfelvonulás a főszókesegyházba Szent István, Szent László királyok és Szent Imre herceg ereklyéivel, a Patrona Hungáriáé szobrával és a magyar államiság jelvényeivel. Az egyházi körmenetet vezeti Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselő. Délelőtt 10 órakor: Ünnepi zenés nagymise a főszékesegyházban, melyen főmagasságú dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás úr pontifikál. Utána szentbeszéd. Délután 4 órakor: A magyar méhészek országos kongresszusának megnyitása a Kath. Legényegyletbenr \ Méhészeti kiállítás megnyitása az v' új elemi iskolában. Este 8 órakor: A várfok megvilágítása. Dunai ünnepély a Kisdunán és szerenád a primási palotánál, a szaléziánusok intézeti zenekarának és az Esztergomi Kath. Legényegylet dalárdájának közreműködésével. Karnagy: Ammer József, a belvárosi templom karmestere. Aug. 16-án, csütörtökön. Délelőtt fél 10 órakor: A országos méhészeti kongresszus folytatása a Kath. Legényegyletben. Aug. 17-én, pénteken. Este 8 órakor: Zenés takarodó és az országos tűzoltó kongresszusra és versenyekre érkezett vendégek ismerkedési estje a Magyar Királyban. Aug, 18-án, szombaton. Az Esztergomi Önkéntes Tűzoltó Testület 60 éves jubileumának megünneplése. Reggel: Zenés ébresztő. Reggel 8 órakor'. Tűzoltó Testületek gyülekezése, József főherceg fogadása és díszszemle a Széchenyitéren. Délelőtt 9 órakor: Ünnepi mise és zászlószentelés a belvárosi plébánia-templomban. Zászlóanya: késmárki Frey Ferencné úrnő. Mise után a hősi halottak emléktáblájának leleplezése a tűzoltó laktanyáóan. Déli 11 órakor: Jubileumi díszközgyűlés a vármegyeház nagytermében. Délután 5 órakor: Esztergomi, dorogi és tokodi önkéntes tűzoltócsapatok együttes támadási gyakorlata. Aug. 19-én, vasárnap. Reggel 8 órától a tűzoltócsapatok versenyei. Gyermeknap a Stefánia Országos Gyermekvédő Egyesület esztergomi osztálya rendezésében. • SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) Segjutányosát)

ban beszerezhető házi szövött Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik