Esztergom és Vidéke, 1928

1928-08-05 / 62.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. BEBIELEIIK IIIDEI VASARIiF ÉS OSOTOBTÖKOB ecerkesitőség és kiadóhivatal i Simor János mca 18—20., kova a lap ssellemi részét illető közlemények, továbbá as elöfisetési • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos és telelőt szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy bera 1 pengő 20 fillér. Egyes szám Ara hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Az egyke problémája. irta: Dr. Okolicsányi László. Ujabban ismét sokat írnak beszélnek az egykéről. Kiújult a harc az egyke ellen. Nem uj harc ez a mostani, csak kiújulása annak, amelyet már valamikor régen láttunk. Akkor is, — ugy mint most, — nagy államférfiak, politikusok, irók, tudósok, tanárok, főpapok és lelkészek szálltak síkra ellene a parlamentben, sajtóban, szószéken s alig mult el egy hét, hogy ne hallottunk, vagy ne olvastunk volna okos tanácsokat, szép gondolatokat, szebbnél szebb megható és meggyőző szónoklatokat az egyke ellen. Nem kisebb ember, maga Széli Kálmán miniszterelnök állt akkor az egyke elleni harc élén s ő róla mindenki elismerte, hogy nemcsak beszélni tudott nagyon jól, hanem tudott dolgozni, sőt tenni is. A gyermekvédelem mai egész szervezetének ő volt az alapvetője. A már meglévő gyermekrről tudott intézményesen gondoskodni, de olyan intézményt az „Esztergom és Vidéke" tárcája. Táborozás után. — Hangulatok ós emlékek. — Elnémul az erdő, lebontják a sátrakat, bedöntik a konyhát, az árkokat s elvonul a kis csapat. Elmennek a cserkészek. Ott állunk a lebontott sátrak helyén. Kis tenyérnyi folt mutatja, ahol egy csomó mosolygó?rcú, ragyogó szemű gyerek élt, örült, játszott három héten keresztül. Ott hevernek a nagy ponyvák is 1 Igy milyen semmitmondók, pedig ez alatt zajlott le a kis csapat három hetes életének sok-sok apró s mégis fontos mozzanata. Este lefekvéskor itt csipogtak a lámpa fénye mellett, mint a kis madárkák. Éjjel itt pihenték ki egészséges horkolással a nappali nagy csaták fáradalmait, itt álmodtak másnapi új diadalról, játékról, ujjongásról s még megérkezendő hazai csomagokról. Már a zászlózsinór is le van szerelve; Isten veled zászló, Isten vejed parancstáblai Megint egy évig ő zseniálisan találékony agya sem tudott kitalálni, amellyel meg lehetett volna csinálni azt, h°gy gyermek legyen ott, ahol nincs, vagy több gyermek legyen ott, ahol kevés van — ha a szülők nem akarják. A tulajdonképeni föladat pedig ez volna. A szaporodást kellene fokozni. A kérdés azon fordul meg tehát, vájjon lehet-e az embereket akár szép szóval, tanítással, rábeszéléssel, akár kényszerítő eszközökkel rávenni arra, hogy több gyermeket hozzanak a világra? A tapasztalás azt mutatja, hogy nem lehet. Az elmélet szerint nem is szükséges. Ámde a baj megvan és nemzeti veszedelmet jelent. Valamit kell tehát tenni ellene. A tapasztalás szerint az eddigi eljárás nem vezetett célhoz, hiszen az egyke elleni több évtizedes küzdelem után is ez a veszedelmes és erkölcstelen divat tért hódit és uj harcra hívja ki a nemzet jövőjéért aggódó férfiakat. Az elmélet szerint azt kellene hinnünk, hogy buzdításra vagy kényszerre nem lehet szükség, nem tisztelgünk előtted reggel-este imával, fogadalommal, hogy magyarok s cserkészek vagyunk. A konyha is be van döntve. Még igy is egyszerre eszünkbe juttatja a tábori szakácsművészet sok sok remekét 1 Micsoda nagyszerű fokhagymás birkacombot, borjúsültet, pörköltet, lekváros metéltet, túrós csuszát, töltött tojást s nagyszerű tejbe rizst adtál nekünk 1 Hát még mikor a pótadagokért ugrott egyszerre sorakozni az egész csapat s a pirítóst négyen vakargatták ki a nagy lábasból 1 Még a mosogatást s a kondér sikálást is megbocsátjuk érte. Isten veled konyha, sok-sok emlékünk kedves, kicsiny színhelyei Odamegyünk a tábortűz helyére is. Most milyen szürke, milyen csendes. A magasra felcsapó lángnak maroknyi szürke parazsa maradt meg csupán — no meg a lelkünkben rajzó örökké feledhetetlen szépségű hangulatok és emlékek. Mennyi sokat mondtak lobogó lángjaid, ropogó gallyaid, fényed, meleged nekünk cserkészeknek. Te voltál a szerető meleg anyaöl, aki világítottál, melegítettél a sötét erdő mélyén, hiszen a természet ereje maga kényszeríti az embert a szaporodásra. Az Isten teremtő ereje olyan ellenállhatatlan ösztönt ojtott az emberbe amely a gyermekáldást magával hozza s amelynél fogva a férfi is, de még inkább a nő, — hacsak az erkölcsi jóérzés utolsó szikrája ki nem veszett belőle, — örül a gyermeknek és szereti gyermekét. — Honnét van tehát, hogy mégis akadnak, akik ezt az isteni ösztönt erőszakkal leküzdve magukban a természet törvénye ellenére megakadályozzák a gyermek világra jövetelét ? Ennek az erkölcstelen és természetellenes bűnnek, amely nem jár semmi örömmel, sőt örömtől foszt meg s csak keserűséget és szomorúságot visz bele a családi életbe, — az okát kell megkeresnünk, ha meg akarjuk találni a módot arra, hogy ez a förtelmes bűn kimenjen a divatból. — Én az egyke rendszer főokát a gazdasági viszonyokban látom. — Lehetnek szórványosan más okok is. Ilyen ok a nő testi szervezetének íogyatékoste fogtál össze bennünket egy nagy meleg testvéri cserkészközösségbe, Lángjaid tündéri fényénél csipkézték ki az erdősátor lombkoronáját, amikor a titokzatosan mély erdőre ráborult a végtelen nagy égbolt. Milyen jó volt hozzád húzódni. Nézni a lobogó lángokat, amint magasra felcsapnak; az áttetsző lombkoronát s az ég végtelenjét. Milyen jó volt hallgatni a nótaszót, a szavalatokat, a kedves tréfákat, még azt is, amikor a napos tiszt megmosta úgy néhanapján egy s más miatt a csapat fejét. Meg Milyen jó volt csendben ülni a tűz mellett s érezni a sok mindent, anú az ember lelkét ilyenkor eltölti. Érezni . . . azt, hogy az élet szép, élni jó, van erőnk s akaratunk diadalmasan küzdeni meg az élet nehézségeivel, — hogy a nagy mindenség magába olvaszt s felemelő érzéesel tölt el minket s milyen jó azt érezni, hogy a Végtelenség szive bennem lüktet! Mennyire mély vallásossággal töltöttél el bennünket kedves tábortűz l Ott éreztük igazán Isten nagyszerűségét, szeretetét irántunk s azt is, hogy mennyire közel van hozzánk; ott igazán Isten kesága, amikór az ismételt terhesség és szülés az anya egészségének, sőt életének veszedelmével járna. Ilyen ok lehet a nő erkölcsi romlottsága is, amikor hiúságból ki akarja vonni magát az anyasággal járó kötelességek alól. Szerencsére azonban sem az egészségtelen sem a rossz erkölcsű nők száma nem olyan nagy, hogy a születési statisztikában mutatkozó hiányt előidézhetné. Ilyen kivételes esetektől eltekintve, az egyke rendszer fookát csakis a gazdasági viszonyokban találhatjuk meg. Ez nem ugy értendő, mintha a legszegényebb embereknél fordulna elő a leggyakrabban az egyke, sőt a tapasztalás éppen az ellenkezőt bizonyítja. Az egykével leginkább ott találkozunk, ahol vagyon és bizonyos fokú jómód van s a családnak ezt a jómódját, ezzel együtt járó társadalmi állását, tekintélyét féltik a vagyonnak több gyermek közti megosztásától és ezáltal való elaprózódástól. Ettől a veszedelemtől az az angol-szász örökösödési jog zében éreztük magunkat s az a kéz puha volt és meleg és szeretettel simogatott minket. Köszönjük neked mindezt a sok szépet és jót, egy-egy kis lángocskát belőled mindegyikünk magával vitt szivében . . . Búcsúzik a csapat, kedves vendéglátó házigazdáitól is. Mennyi szeretettel támogattak, segítettek bennünket s karolták fel minden aprócseprő ügyes-bajos dolgunkat. Csak meleg hálával telt visszaemlékezéssel tudjuk megköszönni. Isten veled sok minden egyéb: erdő, ahol annyit játszottunk, halastó, hol annyi zajos tengeri kalózháború folyt le s minden, ami most megtöltőd lelkünket érzéssel, melegséggel, meghatottsággal, kedves emlékkel . . . A kis csapat még egyszer felsorakozik, a trombita megszólal, tisztelgünk s felhangzik a búcsúzás örök emberi fájdalmának méla dallama: Üres a fészek, nincs lakója már ... Elvonultak a cserkészek, ezentúl már csupán a madárdal és az erdő csendes susogása hallatszik. SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, hó 71 C7hllHlf "orosz (nagyban ilOZI SZOVOll iegjutányosabban és kicsinyben) beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre eifogadtatik