Esztergom és Vidéke, 1928

1928-08-02 / 61.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IBBIELEIIK 1I1DEI VASABIAP ES CSÜTÖBTÖKÖa Szerkesztőség és kiadóhivatal i Simor JAnos-utca 18—20., kova a lap szellemi részét Illető közlemények, továbbá aa előfizetési • hirdetési dilak itb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. LaptnUjdonOi ét felelő* szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy bóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám Ara hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. •'• •«•" Benes, a közvetítő. Egyik berlini lap olyan hirt közöl, amin azok, akik lapot olvasnak s még inkább, akik politikát csinálnak, megütköznek, hogy ilyen is lehetséges. Airól van szó, hogy Benes Eduárd a minden lében szivesen kanál cseh külügyminiszter most ajánlkozik közvetítőnek. Közvetítői szerepet vállalna a magyar-román optánsperben. Ismeretes, hogy a magyar kormány válaszában nem zárkózott el az elől, hogy a népszövetségi tanácsnak egy független tagja közvetítőül működjék közre a tárgyalásoknál. Nos hát, most jelentkezik felnyújtott ujjal az utazó diplomáciai stréber, Benes. ő hajlandó közvetíteni. Nem rossz nyári vicc ez az ajánlkozás ? Benes Magyarország ügyében közvetítő ... Olyan valaki, aki nek feladatához első és legfontosabb alapfeltétele a pártatlanság. Ugyan bizony ki hinné ennek a benesi neutrális talárnak, amit volt bátorsága magára ölteni s a világ felé tetszelegni benne, hogy íme a cseh külügyminiszter pártatlan szerepet is hajlandó vállalni. Nézzük csak meg, hogy áll a dolog? Ugyebár Benes Eduárd a kisantant apja és keresztapja. A kisantant tagja Románia is, amely nagyon is érdekelve van az optánsügyben. Ezek nem vitatható tények. Már most Benesnek ki hiszi el, hogy pártatlanságra még csak gondol ni is merne, amikor Romániát annyira szereti, hogy minden egyes alkalommal, mikor erre módja van, Romániát, mint a kisantant egyik sarkpillérét dicséri. A hir azt is tudni véli, hogy a közvetítés szolgálatának felajánlása érdekében már lépéseket is tett Benes a népszövetségnél. Hát teljes a groteszk fabula, a kecske szeretetteljesen azt mondja a kertésznek: Kedves kertész, nézd csak, nem tudjátok megőrizni a káposztát, légy egészen nyugodt, ismered az én önzetlenségemet, bízd rám a káposztát. Roppant kíváncsiak vagyunk, mit szól majd ehhez a Népszövetség? Nem fognak-e a jóságosan halasztgató genfi notabilitások egymásra nézni s azt mondani: Na igazán kedves ez a Benes, nyári szórakoztatásunkról is gondoskodik. Olyanokat mond nekünk, hogy igazán szokatlan élvezetben részesiti a momentán eseménynélküli világot, mikor mint közvetítő ajánlkozik. Ezeken túl nekünk, érdekelteknek is van szavunk a Benes ajánlkozására. Akármennyire is „békülékeny nek" mutatkozott a cseh kormány legutóbb is, amikor a magyar diplomákat nem nosztrifikálja többet s lapokat tiltat be a Felvidéken, az eddig követett politikájához híven és következetesen, egyszerűen és udvariasan az a válaszunk, köszönjük, de nem kérünk Benesből, mint közvetítőből. Tudjuk, hogy Benes már vállalkozott ilyen szerepre, amikor a leszerelési konferenciáján játszotta a jószándékú közvetítőt, csak azért, hogy Csehország minél nagyobb mértékben terjeszthesse ki a Skoda fegyvermüvek gyártási technikáját s minél több fegyvert tudjon szállítani Kínába a komunistáknak. A mi feleletünk egyszerű és rövid. Nem engedjük ügyünket elüttetni az egyetlen illetékes birói fórumtól, a nemzetközi bíráskodástól. Nem fogadhatjuk el az ügy komolysága és elvi fontossága érdekében Benes közvetítését, mert mit szólna a világ a pártatlanság kérdéséhez, ha a Románia oldalán álló Benes adna netalán „szakvéleményt és páratlan" megoldási modust az optánsperben? Nevetne s legyintene és a Népszövetséget nem tekintené olyan komoly világszervnek, ahogy azt létrejöttekor az alapokmány megjelölte, ha ennek az ajánlatnak egy pillanatig is helyet adna. Az igazság keresésében egyeneseknek és hajthatatlanoknak kell lenni, nem engedhetjük meg, hogy kecskét engedjenek a káposztás kertbe, vagy farkasokra bízzák a bárányok őrzését. Y. Városi közgyűlés. Szombaton, rekkenő hőségben városi közgyűlés volt. A szaharai hőségnek, vagy a közügyek iránti részvétlenségnek tudható be, hogy az ülés megnyitásakor összesen 10 képviselő volt jelen. Úgy nézett ki a közgyűlési terem, mintha országgyűlés volna

/ Csak a tárgyalás folyamán és vége felé emelkedett húszra a képviselők száma. A tárgysorozat 30 pontból állott. Az első pontnál tudomásul vették, hogy az Esztergomi Takarékpénztár Rt. virilis jogának gyakorlásával Reusz Ferencet bízta meg. A második pontnak tárgyalására azonban nem került sor. Le kellett venni a napirendről, mert nem volt előkészítve. Kesztölc—Dorog—Esztergom autóbusz-járat iparengedélyéről lett volna szó. Lapunkban is ismertetett kórházkiegészitéseül szolgálandó Kolos-kórház melletti Csikós féle háznak megvétele volt harmadik pontul felvéve. Úgy a kórház-bizottság, mint a ta nács javasolta a ház megvételét. A városnak tulajdonképen egyelőre csak garantálnia kell a 38.000 pengő vételárat, mert a Simor-kórház kikapcsolásával mintegy 20.000 P. évi megtakarítás érhető el, amely öszszeg három év alatt amortizálja a vitelárat. A képviselőtestület egyhangúlag fogadta el a javaslatot. A kórház vízdíjhátralékát is meghagyta a közgyűlés, hogy azt a kórház javult viszonyok beálltával utólag fizeti meg. Egyhangúlag és felszólalás nélkül elfogadták a pénzügyi bizottság azon javaslatát, mely szerint a Szent Vince-rendi irgalmas apácáktól a városnak a Szent János-utca és ott kisajátított házak fejében átengedett Ferenc József út 53—55. sz házakat az apácák becsáron visszavásárolják. Lévén a két ház összbecsértéke 23.000 P. Az 55. sz. kisebb házat kötelesek a vevők lebontatni és az utcai falat a szabályozási vonalon meghúzni. Az idei Szent István-napi ünnepségek költségeire 400 pengőt engedélyezett a közgyűlés. Elrendelte ezenkívül, hogy a költségvetésbe álllandóan 1000 pengőt állítson be a számvevőség. Ugyancsak felszólalás nélkül szavazta meg a közgyűlés a város 1928. évi pótköltségvetését. A város rendes költségvetése 1,531.414 P 9 fillért tett ki. Az időközben beállott szükségletek 59.589 P 99 fillért igényelnek még. Igy tehát a városnak 1928. évi költségvetése 1,291.004 P 8 fillért tesz ki, ami az 50 %-os pótadón belül nyer fedezetet. Megszavazott a közgyűlés a közigazgatási egyetemi tanszékre három évi 80 pengős hozzájárulást. Helybenhagyott 4 házhelyátruházást, törölni rendelte Enovics István bolgár kertész fennmaradt mintegy 320 P bérhátralékát és fedezet hiányában ez alkalommal sajnálattal utasította el az Ehe se^élykérelmót. Két városi tisztviselő és egy alkalmazott fizetési előleg iránti kérelme is fel volt véve a tárgysorozatba, amit a pénzügyi bizottság elutasítani javasolt. Mátéffy Viktor bizottsági tag pártoló, igazságos és méltányos érveinek felsorakoztatása után a közgyűlés megadta az előleget. Ugyancsak megadott Iván Lajosnénak is 30 P temetési segélyt is. Tudomásul vett még a közgyűlés elnöki bejelentés alapján öt fegyelmi ügyet és néhány illetőségi bejelentést s ezzel 30 perc alatt végzett a 30 pontos tárgysorozattal. I HÍREK. I Dr. Serédi Jusztinián bibornokhercegprimás az elmúlt héten sopronmegyei Röjtökről Zalaapátiba és Celldömölkre utazott, hol meglátogatta bencés rendtársait. Szombaton somogymegyei Csórra ment, hol gróf Somssich József ny. külügyminiszter, volt vatikáni követ vendége. Uj tiszteletbeli kanonokok. Dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprimás Répás József budapesti központi szemináriumi alkormányzót, dr. Szokolay Antal budapest-újlaki esperes-plébánost és Márton István drégelypalánki esperes-plébánost az esztergomi székesfőkáptalan tiszteletbeli kanonokjaivá nevezte ki. Ezüstmise. Saly László dr. pápai kamarás, a budapesti központi papnevelő-intézet tanulmányi felügyelője, egyetemi tanárhelyettes, az elmúlt héten mondotta ezüstmiséjét Mariacellben. Manuduktora Ernszt Sándor dr. pápai prelátus, országgyűlési képviselő, a közp. papnevelőintézet rektora volt. Halálozás. Vályi Istvánné, szül. Lajer Mária f. hó 29-én 45 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 31-én volt a belvárosi temetőben. — özv. Meszes Ferencné szül. Sindler Mária, életének 63-ik évében f. hó 27-én hosszas szenvedés után elhunyt. Díszpolgárnak választották a hercegprímást. Csór község dr. Serédi Jusztinián bibomok-hercegprimást ünnepélyes külsőségek között díszpolgárává választotta. Vízivárosi búcsú. A Lojolai Sz. Ignác tiszteletére épült vízivárosi plébánia-templom búcsúját egyházi ünnepségekkel vasárnap, mint a Szent Ignác ünnepét követő vasárnapon tartják meg. Magán az ünnep napján, július 31-én énekes sz. mise és litánia volt. Vasárnap 8 órakor Szentség-kitétellel énekes szentmise, fél 11 órakor segédlettel ünnepi nagy mise s prédikáció, délután 4 órakor litánia lesz. Szent Ignác rítusa szerint a vízszentelés a szombati ő órai litánia előtt van. Egy ifjú halála. Szombaton egy ritka lelkű, érzelmeiben mintaifjú kezéből esett ki a szerszám. Farkas István bádogossegéd munkaközben Ferenc József-út egyik házáról leesett, koponyatörést szenvedett. Alig szállították be a kórházba, meghalt. Farkas ámbár már eleget tett leventekötelezettségének, mint pártolótag tovább is kötelékében maradt. Saját irredenta költeményeinek elszavalásával nem egyszer buzdította bajtársait, lelkesítette a hallgató közönséget. Jaksics Aladár testnevelési tanácsnok meleg búcsúszóval hívta temetésre a leventéket, akik meg is jelentek nagyszámban hétfőn a szentgyörgymezói temetőben. Szinte meglepő részvét kísérte utolsó útjára a derék ifjút, akinek gyermekkorától «a- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülI , köző, konyha- és kenyérruha, Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatík