Esztergom és Vidéke, 1928

1928-07-29 / 60.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. .IE81ELEIIK 1IIDE1 VASABIAP ÉS ÖSÜTÖRTÖEÖR Iserkesslőség és kiadóhivatal i Simor János «aí2a 18—20., hova a lap ssellemi részét illető közlemények, továbbá as előfizetési • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITAL ISTVÁN. Laptala]donoa ét felelős szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy bóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. A nyolcvankilométeres sebesség. Irta: gróf Klebelsberg Kunó m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter. Gyakran találkoztam olyanféle megjegyzéssel, hogy én nyolcvankilométeres sebességgel hajtok, már pedig a nemzet erői legfeljebb negyven kilométert bírnának meg. Nem felelhetek mást, mint amit Kossuth Lajos mondott: „Ha a Közép- és Alduna etnográfiai rendszerében nem sietünk nemzetünk számára kultúrai tekintetben a primus inter pares szerepét biztosítani, vagy épen túlszárnyaltatni engedjük magunkat, veszve vagyunk." De nemcsak a külfölddel való relációk, ezek a viszonylagos körülmények szorítanak bennünket arra, hogy kultúrpolitikai téren cselekedjünk, hanem a hazai viszonyoknak abszolút analízise is. Óvodai törvényünket gróf Csáky Albin javaslatára 1891ben szavazta meg a törvényhozás, amely a 3—6 éves gyermekek gondozóira nézve kötelezővé teszi, hogy őket az óvodába küldjék. Ennek harminchét esztendeje. Azonkívül népoktatási törvényünk 1868-ban — Eötvös József törvénye — minden 6—12 éves gyermek szülőjét arra kötelezi, hogy a gyermekét mindennapi iskolába küldje, a 12—15 éveseket pedig ismétlő iskolába. Nem a szülő szabad belátására van tehát bízva, hogy ezek a gyermekek iskolába fognak-e járni, hanem a törvény kötelezi őket erre. Mit jelent ez számokban normális időkben? Mert a háborús születések számának leszállása átmenetileg bizonyos eltéréseket jelent, bizonyos évfolyamokban, a normális születési arányszámoktól. Normális időben ovodaköteles nálunk több mint 500 ezer kisded, mindennapi tanköteles nálunk több mint millió gyermek és az ismétlőiskolai tankötelesek száma 600 ezer körül jár. Ha ezt a három számot összeadjuk, — tehát azok számát, akik kényszerülnek iskolába járni, mert hiszen nem a szülőktől, nem a gondozóktól függ, hogy a gyermeket beadják-e oda, hanem a magyar nemzet törvénybe iktatta, hogy az a szülő, vagy az a gondozó köteles a gyermeket iskolába járatni és súlyos büntetés jár ki, ha nem küldi ezeket oda be, — akkor kétmilliónál nagyobb szám jön ki, nem is véve most tekintetbe 600 ezer leventét, nem véve tekintetbe mindazokat, akik szakiskolába, középiskolába, főiskolákba járnak, akik ezt a kétmilliőszázezres számot még növelik. Azt látjuk tehát, hogy a nyolcmillió maradék magyarnak több mint egynegyedrészét törvény kötelezi arra, hogy a kultusztárca tantermeiben naprólnapra helyetfoglaljon. De amikor 60 éves és 37 éves törvényeink vannak, akkor van ennek egy kolloráriuma, hogy viszont az állam létesítse azokat az óvodai foglalkoztató termeket és azokat a tantermeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek a kötelességnek eleget lehessen tenni. Törvény kötelezi tehát évtizedek óta a magyar nemzetet arra, hogy nyolcmillió maradék magyarnak majdnem egyharmadát nap-nap után az ő tantermeibe befogadja. E gyermekek számára óvónőket és tanítókat kell tartani, ezeket a tantermeket takarítani, világítani, szellőztetni, fűteni kell. Ily körülmények között lehet-e sokalni azt a 143*7 milliót, amelyből 13*7 millió nyugdíjteher, trianoni teher? Lehet-e ezt a magyar művelődéstől sajnálni ? A pénzek felhasznásánál a legnagyobb takarékosságot alkalmaztuk, mert ennek a leszegényedett nemzetnek az áldozatok minimumával az eredmények maximumát kell elérni. Az állam pengőivel lelkiismeretetesen kell bánni és a miniszternek arra kell törekednie, hogy azt a pénzt, melyet a pénzügyminiszter neki bőkezűen odaad, a legnageobb takarékossággal használja fel. Hogy hol kell ezt a takarékosságot alkalmazni ? Nem ott, hogy kevesebb óvodát, kevesebb iskolát, kevesebb klinikai ágyat létesítsenek, hanem az adminisztrációnál, felesleges irka-firkáknál, mert ez az, amit a nemzet nem akar. Úszóink az országos bajnokságokon. Nemes (Neumann) Has Magyarország legjobb mellúszója. A budapesti Császárfürdőben f. hó 21-én és 22-én tartott kétnapos bajnoki mitingen az esztergomi úszók kétszer kaptak hatalmas tapsot. A zsúfolásig megtelt tribün fővárosi közönsége tanuja lehetett, hogy az esztergomi úszósport nehéz, komoly munka után helyet foglalt az ország harmadik legjobb vidéki egyesületei között s az esztergomiakra vár a feladat, hogy az elért sikereket tovább gyümölcsöztessék. Ádáz küzdelem, remek finisek s utána az esztergomi névre felhangzott tapsorkán elégtétel az -úszószakosztály vezetőségének, élén dr. Darvas Géza ügyvezető elnökkel, hogy az úszóélet körüli fáradság, áldozat nem hiábavaló. Legelőször Nemes Ilust kell említenünk. Kivételes tehetsége az idén Magyarország első mellúszójává tette szombati győzelme után. Pedig gyermek még. Amikor odaállt a starthoz, önkéntelenül elmosolyodott a komoly zsűri is a „kis" Ilus láttára. És a kis Iluska elindult, úszott 50 méterig, megfordult és olyan gyönyörű küzdelembe kezdett, hogy „nagy" ellenellenfeleit mind maga mögött hagyta. Első lett. S amint kijött a vízből, a zsűri gratulációját fogadta, az esztergomiakat pedig örömében összeölelte. A 100 méteres hátúszás startjánál már drukkolva nézte végig Szőke Kató, a mult évi győztes. Pedig Ilus csak helyezésért indult, hogy az e számra kiirt vidéki vándordijat másodszor is megvédje. Könnyen úszva harmadik lett az országos helyezésben, első a vidékiek között. A kongresszusra majd olyan időt fog kiúszni, hogy az augusztusi esztergomi versenyen jogosan drukkolhat tőle Szőke Kató. A 3x50 m-es ifjúsági gyorsstaféta volt a nap másik szép győzemle. A Weiter, Kemény, Vermes összeállítású csapat a félelmetes BBTE ifjúsági stafétáját 5 mp-vel jobb idővel győzte le. Hét egyesület indult, az esztergomiak végig előnnyel váltva gyönyörű idővel lettek elsők. A nap legszebb idejű versenye volt. Weiter Karcsit tökéletes stílusa a legszebb reményekre jogosítja, csak erősödnie kell, hogy a 100 métert vógigbirja. Vermes Zoli allround tehetsége felkeltette agMUSZ elnökének a figyelmét is. Ahogy háton, sprinten megy, a jövő „ nagyok **' között lesz rövidesen. Esztergom még sokat fog hallani róla. Kemény úszóalakja is bíztatás nekünk s ha 100 méterre kicsiszolódik stílusa, jövőre verhetetlen lesz a sprintstaféta. A bajnoki programm számaiban indult még Fischof György, Weisz József és Wassel Guszti is. 100 m II. oszt. háton, 400 m. II. oszt. gyorson, illetve 100 m. ifj. mellúszásban. Fischof néhány napja úszott jobb időt is és ha állóképessége lesz, a kerületi bajnokságba beleszólhat. Weisz a 400 métert nem birta végig az erős iramú versenyen. Jobb tréninggel sokszoros kerületi bajnokságát megvédheti továbbra is, ha lábtempója tökéletes lesz, tüdeje, karja van. Wassel Guszti olyan ellenfeleket kapott, hogy szegény „izzadt" a nagy iramban, de dicséretesen kitartott végig a távon. Szép verseny volt jó idővel, azért a negyedik helyezés is bíztató. Majd a kerületi versenyen. Elmúlt a taps, a hangulat, itthon vannak mindannyian s a további győzelmek feltétele a tréning, a javulás . . . mibe kerül a villanyáram más városokban? A Magyar Elektromos Művek Országos Szövetsége a napokban állította össze a magyarországi villanytelepek egységárainak statisztikáját. A statisztika 75 elektromos mű egységárait tartalmazza, köztük Budapest székesfőváros egységárait is. Legolcsóbb a villanyáram (54 fii.) Budapesten. Utána következik Soppron 56 filléres egységárral, azután Pápa 57, Debrecen 58 és Salgótarján 59 filléres árral. Békéscsaba, Kispest és Mosón 60 fillérért, Hajmáskér és Pécs 63, Bonyhád és Esztergom 64, Miskolc 65, Szombathely 66, Szeged 68, Balassagyarmat, Kaposvár, Kecskemét, Gyöngyös, Kiskunfélegyháza, Nagykanizsa, Kőszeg, Szentgotthárd, Szolnok, Újpest és Zalaegerszeg 70 fillérért adják az ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törfilI • köző. konyha- és kenyérruha, Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik