Esztergom és Vidéke, 1928
1928-06-29 / 52.szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LÁP. IBBIELSIIK HIDES VASAHSAP ÉS OSOTOBTOEÖI §s«rkesstőté£ éi kiadóhivatal t Sí nor Jéno*-eic» !S—20.» fcova a lap iselleasi részét Illető közlemények, lovábbá as elöflsetéfi a hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21, FőMEkaiárs: VITÁL ISTVÁN. Laptttlajdonos ét feleifit szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : a%y hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Ezüstmise. Irta: dr. Antóny Béla polgármoster. Most, amikor olyan kegyetlen, olyan gonosz, olyan értheteilen, olyan nem embernek való az élet, amikor annyi a könny, a vér, a bűn, amikor egy világ s évezredek kultúrája omlik össze, érezzük csak igazán a kegyelem, az irgalom szükségességét, hogy hinni, remélni, szeretni kell, hogy tekintetünket fel a magasba, a csillagos égre kell emelnünk. Uram, én kitartok melletted, bármilyen tengere is van körülöttem a nyomorúságnak, szenvedésnek, állatiasságnak, tagadásnak, hű maradok Krisztushoz, megerősödöm hitemben, mert él az én lelkem, dicsér Téged és Ítéleteid megsegítenek engem. Tudom, hogy ismét eljön a pünkösdi lélek, melyre oly nagy szükség van, újból megtelünk bensőséggel, melegséggel, erővel, meggyőződéssel, örömmel, szeretettel, Isten országával. A trianoni átok alatt szenvedő magyar népnek, a csonka, megalá zott magyar földnek lélekre, ilyen pünkösdi lélekre van szüksége, hogy harcot harcolhasson az erőszakoskodás, az üldözés, az éhség, a meztelenség ellen, hogy minden magyar palotában és kunyhóban gyúljon fel a felebaráti és hazaszeretet lángja, az áldozatkészség, a hűség, az engedelmesség kötelme. Itt, ebben a történelmi városban, melynek alig adatott a jóból, mely elválaszthatatlan a magyar gyásztól és szenvedéstől, mely most is a szegénység és kétség útjait járja, hatványozott mértékben szükséges a pünkösdi lélek, mert csak így tud történelmi hivatásának megfelelni, csak evvel a lelkülettel tudja a ma gyar feltámadást szolgálni s a Duna túlsó partján a rabságban szenvedő magyar testvérekben a hitet ós re ményt, az erőt és türelmet megőrizni arra a harcra, amit az idő készít elő. Milyen megnyugvás, milyen jóleső érzés tudni, ismerni itt, Esztergomban több ilyen lelket s ezek között első sorban olyat, akit az Űr ke gyeimé választott ki oltárához s állított a jó, a nemes, a szép, az áldozat, a szeretet munkájába. Ilyen pünkösdi lélekkel ünnepelünk ma. Szent Péter és Pál apostol ünnepét, a városi kegyúri plébánia búcsú napját mindig mélységes ke gyelettel ünnepelte a város nemes közönsége, ez esztendőben azonban ünnepe melegebb, mélységesebb, valahogy közelebb fekszik szivéhez s lelkében az Úrnak kijelentése csendül meg, amidőn a kafarnaumi csodás halfogás után Péterhez, a kősziklához szólt: „Ne félj, ezentúl embereket fogsz fogni." Huszonöt évvel ezelőtt a kinyilatkoztatás eme szavai visszhangozhattak Mátéffy Viktor lelkében, amikor bemutatta első szentmiséjét s elfoglalta helyét az Űr oltáránál, hogy az ifjú lélek minden hitével, erejével, szeretetével, a kiválasztottak kegyelmével legyen pásztora a városi kegyúri templom híveinek s fogja az embereket. Mátéffy Viktor ezen negyedszázados életszakaszánál, amidőn templomában szentmiséjét bemutatja, nem csak hivei imádkoznak vele és érte, nemcsak ezek hajtják meg előtte az elismerés, a hála, a tisztelet és szeretet zászlóját, hanem kivétel nélkül városunk minden becsületes, igaz, munkás és hivő polgára. Mátéffy Viktor negyedszázados működése előttünk folyt le, nyitott könyv, melynek minden lapját Isten iránti engedelmesség, hódolat s a papi hivatásnak, a lelkeknek magasztos szolgálata tölti be. Szentmiséi, prédikációi, litániái, a gyóntató szék s egyéb istentiszteleti cselekményei lelkeket ápolnak, tisztítanak, erősítenek s készítenek elő az örök üdvösségre. Amilyen alázattal szogálja az Istent, épp olyan féltő szeretettel, tevékeny munkával gondozza templomát és mindazokat a kegyeleti helyeket, melyek papi hivatásával kapcsolatosak. Mátéffy Viktor azon kevesek közé tartozik, aki a kegyelem hivatottságával szolgál a templomon kívül is. Magasra emeli iskoláiban a hitoktatás színvonalát, a lelki szükségletek szolgálatára vallásos társulatokat szervez s a papi hivatás átértésével áll az emberek mellé, hogy azoknak társadalmi, gazdasági és politikai szükségletükben is segítségükre legyen. Mindenütt ott van, ahol áldozatra, munkára, megértésre, szeretetre van szükség. Bárhová, bármerre tekintünk, mindenütt áldozatos lelkétől áthatott, fáradtságos munkával alko tott társadalmi, gazdasági, szociális alkotásaira találunk. A munka és alkotás embere, aki nem ismer akadályt, csüggedést, mindig a siker reményével indul munkába, hogy másokat is magával ragadjon, hogy célt, eredményt érjen el. Mátéffy Viktor lelki és szellemi tulajdonságait, képességeit röviden abban fejezhetem ki, hogy a dolgok lényegének azonnali felismerője s ha azok a jót, a szépet s az igazságot szolgálják, úgy lelkének melegével, tudásának erejével azoknak harcosa lesz s minthogy ezeken keresztül mindig csak a közérdeket szolgáló eredményeket akar, azokat nemcsak az ész, tudás, hanem az indulatok erejével is igyekszik diadalra juttatni. Mátéffy Viktor a szív embere is. Hányan, de hányan tudnának erről a meleg szívről beszélni, akiknek baján, nehézségein, kétségein annyiszor segített s ki nem látta, amikor a napnak fárasztó, idegölő munkája után, mikor már az időből is kifutott, hogy sietett a Ferenc Józseí-út egyik meleg lakásába, hogy az édes anyának vigaszt vigyen, magának pedig erőt szerezzen a további munkára. Igaz elismeréssel, mély tisztelettel és megértő szeretettel állunk meg Mátéffy Viktor papi szolgálatának, hivatásának negyedszázados ünnepénél s amikor az Úr Istentől az áldások bőségét kérjük számára, egyben azt is kérjük, hogy Mátéffy Viktort, a kegyúri plébánost, az embert, a munkának, a szívnek em bérét ajándékozza továbbra is nekünk. I EGYRŐ L-MÁSRÓL | Osesm* 1 * ni Ii» •««s^MP l " MMIllia *tSsa Diákjaink már leérettségiztek. Egy-két hétig gondtalanul lóbálják még új sétapálcájukat a korzón, tele tüdővel szívják a „szabad" levegőt. De ennek az idillikus, dolognélküli tétlenségnek előbb-utóbb vágeszakad. Pályát kell választani, munkába kell állni és meg kell kezdeni a kenyérért való harcot. Békében a pályaválasztás nem okozott nagy gondot. Ma ellenben ez a diákok és a fiaik elhelyezkedéseért aggódó apák legégetőbb kérdése. A pályaválasztásnál két szempont játszik döntőszerepet. Elsősorban csakis olyan pálya jöhet számításba, amelyik elhelyezkedési lehetőséggel kecsegtet. Második szempont az, hogy mihez van a pályaválasztás előtt állónak tehetsége. Vegyük először általánosan szemügyre a kérdést. Ha az újságok állást kináló rovatai után ítélhetünk, megállapíthatjuk, hogy az idegen nyelvek tökéletes tudása és az egészen gyakorlati ismeretek általában leh3iővé teszik az elhelyezkedést. Mit tegyen már most az érettségit tett ifjúság ? Egyetemi pályák többé-kevésbbó egyformán túlzsúfoltak. Jogi, orvosi, tanári, mérnöki pályákon alig-alig van elhelyezkedési lehetőség. A papi pálya meg hivatás dolga. Persze, akit különös hajlam, vagy tehetség szólít e pályák valamelyikére, az érvényesülhet, de az átlag képességűek a fenti pályák valamennyién nehezen szerezhetnek pozíciót. Mit tegyen hát az, aki nem akar egyetemre menni ? Igen ajánlatos az egy éves kereskedelmi szaktanfolyam elvégzése és idegen nyelveknek elsajátítása. A gazdasági, bányászati, erdészeti akadémiák, az állatorvosi főiskola, a jegyző tanfolyam, az állam számviteli kurzus elvégzése kecsegtetnek talán még a legtöbb reménységgel az elhelyezkedést illetőleg. Legszomorúbb az egész kérdésben az, hogy úgyszólván valamennyi életpályán nehezen leküzdhető akadályokkal kell még az igazi tehetségeknek is megvívniok. Hiába 1 Kicsi az ország és szegény. I HÍREK. I Péter-Pál napján megpendül a kasza országszerte s az aranykalásszal ringó rónas&gon felhangzik a marokszedő lányok víg danája, amelybe csak elvétve vegyül bele a kasza elől menekülni kényszerült fürjecske pittypalatyja. Megpendül a kasza, hogy napbarnított földműves testvéreink learassák egy évi fáradtságos munkájuk gyümölcsét, az „élet M-et, az acélos magyar búzát, amitől sorsunk függ. Agrár állam voltunk és különösen az vagyunk most: minden a természettől függ. Kétszeres érdeklődéssel kell most figyelnünk a magyar mezőkre, ahol most kezd dőlni pacsirta ének mellett, az izmos magyar kar suhintásától a gabonarend. Eddigi aggodalmunk szünőfélben van, mert a vetések állásáról beérkezett hírek szerint hazánk szent földje most sem tagadja meg tőlünk évezred óta tanúsított jóságát. De most még sem tudunk úgy örülni a kaszapendülés ünnepének. Ma még sem jelent annyira boldogságot és jólétet Péter-Pál nap. Ma az aranyló vetések bűbájos ringása, amellett hogy igaz örömmel töltik el szivünket, gondokkal is redőzi ráncba homlokukat, súlyos terhekkel is roskasztja vállunkat, terhesebben és nagyobb mértékben, mint valaha. Terhek és gondok I Még ha a régi hazában is mi aratnánk I De mikor hoz hírt a kasza pendülése arról, hogy egyek lettünk? Most, mikor acélos karjával kaszát köszörül a magyar, lelkének fele odaszáil a túlra, ha az a kasza „mást" is arathatna. Terhek ós gondok 1 Jó termés reménye mellett is égig szökik a drágaság, súlyosodnak a terhek, növekszik a munkanélküliség, arat a nyomorúság, patakokban Ömlik a könny, öl a bánat. Terhek és gondok I Aratók dalá• SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető \ f mm i»JJ hazi szövött Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik
