Esztergom és Vidéke, 1928
1928-06-10 / 47.szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. SE8IELEIIK aiIDEI VáSáBJUP ÉS OSOTOBTÜKÖI Iserkett tőtég ét kiadóhivatal i fintor János-atea 18—20., hova a lap Melletai részéi illető közlemények, továbbá az előfizetési t hirdetési dijak ttb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonoc éa felelőt szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra I pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Elveszik a városoktól a forgalmiadó részesedést A pénzügyi kormány állítólag az zal a gondolattal foglalkozik, hogy a városoktól és községektől elvonja a forgalmiadó részesedést. Egyesek tudni vélik, hogy ilyen irányban törvényjavaslat is készül. Több fővárosi lap ezt már meg is írta, de ed dig egyetlen cáfolat sem érkezett s igy a hir valószínűleg igaz. A teendő intézkedéseket azzal indokolják, hogy a városok és községek háztartásában az ellenőrzés annyira leszorította úgy a személyi, mint a dologi kiadásokat, hogy a forgalmkdó részesedés továbbra indokolatlan volna. Az összes adónemek között legrokonszenvetlenebb kétségtelenül a forgalmiadó, de ha-már meg van, arra számítanak a városok s igy a költségvetéseknél ez a tétel nemcsak fontos szerepet játszik, hanem legtöbb helyen bizonyos kölcsöisök törlesztési terve is erre van alapítva. Ha a forgalmi adó részesedést elvonnák, úgy a községek és a városok tervei és számításai, melyek évekre kiható kalkulációt jelentenek, teljesen felborulnának. A most készülő költségvetések még megnlhatnák valahogyan helyeiket, de hogyan pótolnák a hiányt egy ket esztendő múlva, mikor a forgalmiadó hozzájárulás már megszűnt. Kétségtelen, megint a pótadót kellene srófolni felfelé. Azt mondják, hogy a forgalmiadó részesedés levonása esetén az állam gondoskodni fog annak némi pótlásáról, például a házadót fogja részben visszaengedni a városoknak ós községeknek. Ez a terv azonban szintén kétséges sikerű, mert egyrészt az állam saját magát károsítja meg, miután az állami bevételek egyik legnagyobbika a házadó, másrészt a házadó sok helyen nem pótolhatja a forgalmiadó elvonását. A végleges megoldásig természetesen a terv még sok rostán megy keresztül, de máris előreveti árnyékát különösen nagyobb ipari és kereskedelmi helyeken s különösen ott, hol az egyfázisú forgalmi adórendszer behozatala a megnyugvás reményét csillogtatta meg. ^MMMMMIMimilll||||||)tMMWlMIIIIIMIWI Ill ||| _,_ Vármegyei tanítóságunk gyűlése. Megmaradt, csonka-vármegyénk általános tanítótestülete rendkívül nívós közgyűlést tartott mult kedden a Fürdő Szálloda dísztermében. A közgyűlés tekintélyét, értékelését nagyban emelték megjelenésükkel senkviczi Palkovics László alispán, dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, főegyházmegyei főtan felügyelő, Mátéffy Viktor prépost-plébános, az Esztergom-vidéki rom. kath. Népnevelők Egyesületének elnöke, Bodnár György kir. tanfelügyelő, Háros Antal a bupapesti pedagógiai szeminárium gyakorlóisk. igazgató, mint a tanítók szövetségének kiküldöttje és Wiesenbacher József népművelési titkár. Rákosi Károly elnök hosszú, tartalmas, a magyar keresztény tanítóság éleiének minden mozzanatára kitérő, rámutató, sérelmeket feltáró megnyitó beszéde után üdvözölte a megjelent vendégeket, akik közül elsőnek a vármegye népszerű alispánja emelkedett szólásra. Biztosította a vármegye tanítóságát meleg rokonszenvéről s munkásságának nagyrabecsüléséről. Mátéffy Viktor, amikor a tanítóság megbecsüléséről beszél, nem frázisokat hangoztat, amit az esztergomi nagy tantestület tud legjobban. Hangoztatja, hogy ha rajta, mint országgyűlési képviselőn múlnék csupán, a tani óság minden sérelme azonnal megszűnnék és a magyar közoktatás minden igénye kielégítést nyerne. Bodnár György kir. tanfelügyelő megköszöni a üi gyelmes üdvözlést és bejelenti, hogy miután csonka Komárom vármegye tanfelügyelősége az esztergomiba olvasztatott be, a komáromi általános tanítótestület is beolvad, illetve egyesül az esztergomival. Wiesenbacher József lebilincselő előadást tartott az iskolánkivüli népoktatásról. Érdekes statisztikai adatokat olvasott fel. Dániának kulturnépházait ismertet e. Az elszakított Erdély iskolánkivüi oktatás ügyét tárta a közgyűlés elé, ahol a kormány szintén népházakat, sala nacionálékat emelt, (persze csak oláh falvakban) ahol leginkább a nemzeti kultusz érvényesül. Az új tantervvel kapcsolatban rendkívül érdekes pedagógiai előadást tartott a magyar nyelv tanításáról Háros Antal igazgató. Gyakorlati fejtegetései nemcsak hogy lekötötték a tanítóság és a vendégek figyelmét, hanem magával ragadta őket s pompás, ötletes fordulatai kitörő tapsokat arattak. Szölgyémy Gyula, az egyesület díszelnöke köszönte meg a tanulságos előadást, mely valóban nagy é téket jelent a vármegye tanítóságának gyakorlati munkájában. A tanítóság nagy része a gyűlés után a késő délutáni órákig együtt maradt a Fürdő vendéglő pompás terraszán. •••MM mm m Legszebben plissiroz Schwach. 1 alj plissirozása 2 pengő. A „Tébe" esztergomi kirándulása. A Budapesti Takarékpénztárak ós Bankok Egyesülete (rövidítve Tébe) a tagintézeti tisztviselői és családtagjaik részére Űrnapján, múlt csütörtökön, elnöke, Hegedűs Lóránt ny. pénzügyminiszter indítványára és vezetése mellett nyagyszabású kirándulást rendezett Esztergomba. A több mint 2000 kiránduló két külön hajóval érkezett az esztergomi hajóállomásokra, hol a Tébe előkészítő bizottságának egyik tagja, Bleszl Ferenc kincstári főtanácsos, takarékpénztárunk elnökigazgatója következő beszéddel fogadta a kirándulókat: Nagyméltóságú Elnök úr l Tisztelt Hölgyeim ós Uraim! Tisztelettel és örömmel üdvözöljük Nagytnóltóságodat és kedves vendégeinket szent István király szülővárosában, a magyar Rómában. Esztergom sz. kir. város közönsége és az esztergomi pénzintézetek különös megtiszteltetésnek tekintik becses megjelenésüket. A nagy világháború előtt Magyaroszág szivében fekvő Esztergom, — Trianon folytán — sajnos, határvárossá alakult és szivünk elszorul és szemünk könnybe lábad, ha a Duna túlsó partjára tekintünk és arra gondolunk, hogy Esztergom vármegye túlsó, színmagyar járása már 10 év óta idegen uralom alatt éli szomorú napjait. Ámde él még a magyar nemzet és bízunk a magyarok Istenében, hogy úgy, amint a mult századok nagy megpróbáltatásiaban, a jelenlegi szomorú helyzetünkben is csakhamar meg fog minket segíteni. Addig pedig tartsunk össze, dolgozzunk és alkossunk, hogy a boldog magyar feltámadás nagy napján örömmel mutathassuk be életképességünket úgy a visszatérő kedves magyar testvéreinknek, mint a nagyvilágnak. Az új alkotások terén szerény városunk is tevékeny részt vesz. Két év előtt nagy költséggel megépíttettük az általános városi vízvezetéket és csatornáztattuk a város főutcáit, műit évben a Kossuth-utcában keramit kocsiutat és aszfalt járót létesítettünk, az Esztergomi Takarékpénztár pedig a város közepén fekvő, kitűnő gyógyhatású fürdőtelepót nagy áldozatok árán oly magas színvonalra emelte, hogy az mé'tán kiállja a versenyt nemcsak a hazai, hanem még a külföldi hasontermészetű gyógyfürdőkkel is. Mindezen alkotásoknak pedig az a célja, hogy kies fekvésű városunkat mielőbb nyaraló és fürdővárossá emeljük. Épp ezért kétszeres örömmel vettük a Tébe becses látogatását és midőn ezért hálás köszönetet mondunk, szívből kívánjuk, érezzék jól magukat kedves vendégeink, szerény, de vendégszerető városunkban. Isten hozta kedves vendégeinket 1 A kirándulók délután 2 órakor érkeztek, ebéd után megtekintették a Bazilikát és az Esztergomi Takarékpénztár Szent István Fürdőtelepet, délután pedig a pénzintézeti sportegyletek által a stranduszodában rendezett nagyszabású úszóversenyben gyönyörködtek. A Tébe által adományozott első díjat, egy nagy ezüst serleget, a Magyar Általános Hitelbank úszógárdája nyerte el, ezenfelül több ezüst- és bronzérem lett kiadva. Az úszóverseny közepén jutott a rendezőség tudomására Rudolf István takarékpénztári igazgatónak tragikus elhunyta, mire a vezetőség egy fekete gyábzzászló kitűzésével, a nagyszámú résztvevők pedig ötpeices felállással adtak részvétüknek kifejezést. I HÍREK. I Dr, Csárszky István pápai-prelátus, az esztergomi főszékesegyházi főkáptalan tagja s a bécsi Pázmányintézet rektora a folyó iskolai év végével visszatér kanonoki székhelyére. Dr. Serédi Jusziinián bibornok-érsek a távozó rektornak, aki a díszes hivatalt 1915. óta a legnehezebb időkben nagy odaadással viselte, buzgó és eredményes rektori munkálkodásáért főpásztori köszönetét és elismerését nyilvánította. A visszatérő prelátus-kanonok, mint rektor mindent elkövetelt, hogy az intézet a pénzügyi kritikus időkön ótsegíttessék. A Pázmány-iníézet rektori teendőinek ellátásával a biborosérsek megbízta dr. Mössmer József pápai kamarás, intézeti vicerektort. Szabadságon. Laping Miklós m. kir. póstafelügyelő, a helybeli postahivatal agilis főnöke, megkezdte 5 heti szabadságát. Ezen idő alatt Sas Gyula m. kir. póstafelügyelő vette át a postahivatal vezetését. Első nemzeti eucharisztikus kongresszus. A magyar országos katholikus naggyűlések huszadik évfordulóját ünnepli ebben az évben a magyar katholikusság. Ebből az alkalomból elhatározták, hogy októberben dr. Serédi Jusztinián biboroshercegprimás fővédnöksége mellett megtartják az első magyarországi eucharisztikus kongresszust. Erre voö- SAJÁT KÉSZÍTESD Jepetíő-v^^^ és Ö kenyérru r ha" PI i I í i I f sztGr %°?\ SzéchQn V itéi ' KQ*7Í 07AÍ/ATT abrosz (nagyban és kicsinyben) reiczmann Lászlónál fonszání 135. Házi kenIICMLI D&UfUU iegJUtányosabban beszerezhető mmmmmmm^mmmmmmmmmmmmm^mmm^mmmmmmmm «*er szövésre eífogadtatík
