Esztergom és Vidéke, 1928

1928-05-13 / 39.szám

Ehhez a szelídszavű imakönyvhöz csak egy üvegablakos, félhomályos, hűs kápolna kell, hol az oltárról egy kékszemű Madonna tekint bele megértő, megbocsátó mosollyal a kápolna interiőrjébe. Valahol a sarokban egy puha imazsámoly kinálkozik . . . Még hallom fülem dobhártyáján az élet ezer bajától zaklatott szivem írógépjének aritmikus kopogását, de egyébként ünnepi, áhítatos, szelíd csend terjeszkedik a tömjénfüsttől barnult bolt ívek alatt. Behunyom a szemem s látom, hogy odakünn hogyan tülekednek az emberek címért, rangért, cifra rongyokért, hatalomért, asszonyért, pénzért, múló élvezetekért, üres semmikért. Csupa vágy, csupa lihegő kéj, nagyképűsködés, csábító mosoly, édeskés ravaszság, parfőmös szegénység, kacagó hazugság és síró realitás az egész élet. Érzem, hogy ebben a hangtalan, tiszta miliőben mindent megértek és mindent megbocsátok, ami odakünn történik. Ahogy a halkszavú imakönyv írja: a lélek okosságával s ne a vér hevességével vizsgáld az életet. Hát igen . .. eszembe jut, hogy a méltóságos úr a főtéren ma sértő hidegséggel fogadta a köszöntésemet, hogy a hivatalfőnököm csak a két ujját szokta kézfogásra nyújtani, hogy a háziúr másnak adta a lakást, mit nekem igért, hogy a legszebb gyümölcsfámat valaki cudarul megnyúzta, hogy mennyi keserűséggel s izgalommal fogadtam odakünn az élet durva zajában ezeket az igazán kicsinyes dolgokat. Pedig látom, igazán nem érdemes. Okosan, szelíden, a megértés és a megbocsátás szellemében kell élni s akkor derűs, verőfényes, szép lesz az életünknek legalább néhány napja. Igazán csak ezért, az élet apró szépségeiért érdemes ma dolgozni s élni. Akinek sok a bánata, sok a gondja, rideg az élete, betegek az idegei, s álmatlanok az éjszakái, az keresse meg a szekrény tetején a porlepett öreg talizmánt, melynek elmosódott betűi közül a lelki megnyugvás, a pihenés békéje s áz élet derűje mosolyog feléje. Mert ma hiába keres a magára hagyott ember vigaszt, enyhet, írt, úgynevezett „felebarátai" között. Esztergomban a templomok ajtói naphosszat tárva vannak. S a templomok naphosszat üresek ... * Amiről sokat beszélnek. Esztergomban sok mindenféléről beszélnek. Hol okkal, hol ok nélkül. Ritkán maradnak soká egy tárgynál. Ugy látszik, azt tartják, hogy minden csoda csak három napig tart. Legutóbb azonban csodálatos módon, kivéve a tabáni bűzcsatornát, semmi sem tartotta magát oly soká felszínen, mint a Csernoch-János-út. A permanenciának oka pedig az, hogy állandóan akadtak események, amelyek aktuálissá tették ennek az útnak a hírét. Először is házakat sajátítottak ki ezen az uton, ami ellen a többi nem érdekeltet kivéve, legjobban prüszköltek a kisajátítást szenvedők. A nóta vége az lett, hogy olyan árt értek el házaikért, ami istenments, hogy általános legyen, mert akkor magánember egy sem vehetne házat. Valami aszfaltkeverékkel burkoltatta a város eme utat Eredetileg azonban csak az egyik felének burkolása volt tervbevéve. Későbben úgy találták, hogy gazdaságosnak mutatkozik, ha a másik felének is egy részét burkolják. Meg is történt, de ezért megint a tűzoltókontúli rész aprehendált meg. Beszélt és dohogott. Lehet, hogy joggal, lehet, hogy vem okkal. Egész kis irodalmi harc fejlődött ki ez útvonal bicikliforgalma körül, sőt még a költőt is megszállotta az ihlet. Szabad biciklizni, vagy nem szabad biciklizni a Csernoch-úton, ez volt a fontos kérdés. Végre kiegyeztek ötven százalékban. Eközben hol elütötték a biciklisták a gyalog sétálókat, hol elgázolták. No de ez nem fontos, mert beállott egy aktuálisabb kérdés. Egy szép napon beborult az ég és megeredtek csatornái. Elvégre az útvonalnak is vannak csatornái, tehát ez nem lett volna baj. Csak az volt a baj, hogy a zápor elöntötte az utat, csupán a csatornanyelők maradtak szárazon. Ekkor sült ki, hogy a viz nem folyik felfelé. A nyelőktől jobb ós balfelől 1—1 méterre szárazon maradt az út, a többi víz alatt állott. Ebből kitűnt, hogy a nyelőkt magasépitményt képviseltek. Nem volt mit tenni, ki kellett vésni a víznyelőket és mélyebbre szállítani. Most már talán az újabb kompli kációig lekerül napirendről a Csernoch-út, amiről annyit beszéltek. N—o. Egy-két szó zenei kultúránkról. Abban a kérlelhetetlen gazdasági harcban, melyet a kultúra soha nem remélt magaslatára jutott ember évezredeken keresztül folytat, sajnosán tapasztalhatjuk az utóbbi időben a lelki eldurvulást és a lelkek harmóniájának a megbomlását. Pedig a hitbeli és karitativ eszközökön kivül mennyi mód és alkalom jut az embernek, hogy lelkét művelje és erősítse s hogy felvértezze magát egy istenemberies életre. Minden korszakban, kezdve az ősembertől, amikor a természet nagy szimfóniája váltotta ki a gyönyörködtető vagy borzalmat gerjesztő érzéseket — meg volt az embernek vonzalma a zene iránt, amely minden emberi indulat fölé helyezte őt s közelebb hozta az Alkotóhoz, az erőhöz, amelynek mindent köszönhetett. Ma, amikor a rádió sokszáz kilo méter messzeségből hozza a zene hanghullámait, csodálatos módon napról-napra egy érzelmi közösségben egyesülnek a népek, s naprólnapra világosabban tűnik elő annak a gondolatnak igazsága, hogy a zene az, ami lemondás nélkül feljebb vi heti az embert, magasra emelheti lelkületét, javíthatja egyéniségét és ezzel közelebb hozhatja egymáshoz azokat, akik egyébként az élet ádáz harcát vívják egymással. Ma, amikor már kultuszkormányunk a zenei kultúra emelésének intézményes biztosításán és érvényesítésén dolgozik, kell hogy elismerjük annak emberjavitó és nevelő fontosságát, s kell hogy méltányol junk minden oly törekvést, mely ennek a szolgálatába szegődött. Városunkban évek óta dolgozik csendben egy kis társaság, akik öszszeverődtek, hogy zenei szomjúságukat enyhítsék. De fáradnak nemcsak maguknak, hanem ennek a városnak, a közön ségnek, hogy velük a zene szépségeit megismertetve vigyék előbbre az elfásult lelkeket, emeljék felfelé a sziveket és egy kis békét, egy [kis bo'dogságot, örömet leheljenek a ' barázdás homlokokra. Közönségünknek már több ízben volt alkalma gyönyörködni a zenekedvelők játékában, azonban még nem élvezett tőlük egy önálló hangversenyt, amelyen munkájuk legjavát kívánják bemutatni. A nagyobb vidéki városokban mindenütt találkozhatunk az ilyen műkedvelő zeneegyesületekkel, amelyek a város kulturális életében jelentős szerepet játszanak, de amelyek különösen a város zenei kultúrájának fejlődésén dolgoznak. Az az ifjú, aki mint diák az iskolában, tanulmányai mellett zenével is foglalkozik, ha kikerül az életbe, itt e zenekarokban fejlesztheti tovább képességeit, szerezhet magának örömet és gyönyörűséget a nemes szórakozás által, emelheti városának kultúráját és ezzel lehet szolgálatára a társadalomnak és embertársainak, akik Istentől beléjük oltott jóérzékkel hálásan élvezik a zenét. A zenekedvelők szerdán a Fürdő Szálloda nagytermében lépnek először önálló hangverseny keretében a pódiumra. Ez városunkban egy kulturesemény lesz, amelyen mindenkinek részt kell vennie, aki szivén viseli a város elő haladását jelentő tényezők fejlődését és azok buzdítását. Remélnünk lehet, hogy az estén találkozni fognak azok, akik a zenekultúráért mindig áldoztak és azok, akiknek ezen szerény sorok íródtak, hogy a mindennapi zaklatott élet idegölő és fáradságos munkája után egy kis enyhülést találjanak s talán kedvet kapjanak a zene lélekemelő, azt nemesítő, gondűző hatásának minél gyakoribb befogadására. f HÍREK. I Szentségimádás. Az esztergomi Oltáregyesület e havi szentségimádása ma, vasárnap lesz a vízivárosi zárdatemplomban. Az egyesület választmánya 14 én, hétfőn d u.,4 órakor ülést tart. Varsányi Ignác arcképének leleplezése. Ma, vasárnap délelőtt 11 órakor leplezi le a Turista Dalárda a Fürdő Szállodában lévő Turista Otthonban ünnepélyes keretek között néhai elnökének, Varsányi lgnácnak arcképét s ezen ünnepségre ezúton is meghívja a boldogult volt jóbarátait, tisztelőit és ismerőseit az elnökség. Az ünnepi beszédet Padányi Andor Pestvármegye kir. tanfelügyelője, volt elnök és daltestvér fogja mondeni. Májusi ájtatosságok szónokai a vízivárosi zárdatemplomban: 14 én Rauffstein Antal, 15-ón dr. Felber Gyula, 16-án Béres István, 17-én dr. Tóth Kálmán, 18-án Böschatt Ferenc, 19-én Grassanovits Leo. Turista közgyűlés. Ezúton is értesítjük a m. t. tagokat, hogy hideg, szeles, borús, vagy esőre hajló időben a közgyűlést ma, vasárnap délben a Fürdő Szállodában levő Turista Otthonban tartjuk meg. Ellenkező esetben a meghívóban jelzett programm az irányadó. Elnökség. Adományok Bulgáriának. A földrengés által szerencsétlenné vált bulgároknak felsegélyezésére K. A. 4 P, N. N. 6 P-t küldött kiadóhivatalunkba. Litánia a vaskapui Mária-szobornál. A Turista Egyesület a Turista Dalárda közreműködésével ma, vasárnap délután 4 órakor tartja szokásos májusi litániáját a vaskapui Mária-szobornál, melyre az ájtatos hivek megjelenését kéri az elnökség. A litániát Béres István főszékesegyházi karkáplán fogja tartani. Népművelés. Komárom és Esztergom közig, egyenlőre egyesített vármegyék Törvényhatósági Népművelési Bizottsága folyó hó 5-én tartotta Palkovics László "alispán, elnök vezetése mellett közgyűlését, melyen a vármegye legtekintélyesebb és népműveléssel foglalkozó szakemberei vettek részt. A közgyűlés megállapította, hogy a vármegyében a folyó tanévben volt 3 analfabétatanfolyam, 180 órával és 74 hallgatóval, 1 elemi ismeretterjesztő tanfolyam 60 órával és 7 általános irányú ismeretterjesztő tanfolyam 420 órával és 281 hallgatóval. Tanfolyamok voltak Esztergomban, Komáromban, Cséven, Ny ergesuj falon, Tóvároson, Tárkányban, Bókodon és Tarjánban. Szabad Egyetemi előadásokat az esztergomi Szent István Szövetség tartott Ooermüller Ferenc főreáliskola! igazgató vezetése alatt. A vármegye községeiben és pusztáin 74 helyen 1833 ismeretterjesztő előadássorozat tartatott, melyen egyszerre és egy esetben 6.980 hallgató jelent meg. Az összes hallgatók középszáma 104.700 volt és átlag 1—1 előadásra 94 hallgató esik. Az előadók száma 506, melyből 241 tanitó, 79 lelkész, 16 tanár, 45 jegyző, 5 földbirtokos, 14 gazdatiszt, 3 járásbiró, 2 ügyvéd, 14 mérnöfc, 5 közig, tisztviselő, 6 nagyiparos ós nagykereskedő és 18 egyéb foglalkozású. Az elmúlt évvel szemben az előadások száma 21 %-kal, a hallgatóság száma 24 °/o-kal emelkedett. A legkisebb látogatottság alkalmával megjelent 21 hallgató, a legnagyobb látogatottság alkalmával megjelent 1180 hallgató. Megállapítja a közgyűlés, hogy a népművelési munka emelésére 37 község szerzett be vetítő és mozgógépet. A Bizottság tulajdonában 27 drb községi népkönyvtár és 6 drb. vándorkönyvtár teljesít kulturmunkát. A közgyűlés Palkovics László alispánnak, Bodnár György királyi tanfelügyelőnek ós Wiesenbacher József vármegyei népművelési titkárnak rendkívüli munkásságáért és az elért magasszinvonalú népművelési eredményért teljes bizalmát és köszönetét fejezte ki. Szépen szóltak az új harangok hétfőn délután a baráton tornyában, de ércszavukból kicsendült a fájó érzés és zokogás. A háborúban elesett esztergomi hősöket siratták, azok emlékének szólt az első harangozás. Ott voltak ők is hadiruhában, ahol a halált osztogatták és kitartó hűséggel védelmezték vitézeinket. De hiába volt minden. Azok ott maradtak, ők pedig újból barátcsuhát öltve visszatértek régi hivatásukhoz. Az új harangok árából még több ezer pengő hiányzik. Azért harangozunk mi is ennyit. Ha Fráter Róbert alamizsnáért a konyhaajtón kopogtatni fog, üres kézzel ne bocsássa őt senki tovább. Bajnoki futball-mérkőzés. Ma, vasárnap, d. u. fél 5 órakor a „Move" szigeti sporttelepen bajnoki futballmérkőzés a Kiczin telepi T. C. és Move e'ső csapatai között. Itt emiitjük meg, hogy K. T. C. a II. o.-ban az első helyen van. Előtte az ifjúsági csapat mérkőzik. Lakodalomba hívjuk közönségünket, a magyar talajon a közelmúltban fellángolt emberi indulatok és érzelmek lakodalmába, amely vasárnap este a L főgimnázium színpadán folyik le és amelyben a násznépnek az ízes ételeket és borokat, Páter Feliciánnal az élén, az „Isten dalosai hordják fel. Az örömanya Palkovich Miklósnó úrnő, a menyasszonyok Sipka Emma, Sipka Gizella és Juhász Irén lesznek. Az érdekes menyasszony tánchoz a Nem hangzatos hirdetés, hanem tény, hogy legjobban vásárol VERMES dús választékú női és úri divatiizietében Kossuth Lajos-utca. ÜT Női tavaszi kabátok gyönyörű választéka! ~*m