Esztergom és Vidéke, 1928

1928-04-26 / 34.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 2EGIELEIIK 1IIDEI VASAMAP fis OSŰTÖRTŐEÖB. Sserkesxtőség és kiadóhivatal i Simor JAnos-ate« 18—20.« Hova a lap szellemi részét illető kozleméarek, tovAbbá «s eldfisetési s hirdetési dijak stb. kfildendők. Teletem 21. Főmunkatárs; VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos *» felelős szerkesztői LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési Ara; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám Ara hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Szombat estétől vasárnap estig. Amióta az ország belső részéből a trianoni határra került városunk, különféle mozgalmak színhelye lett, de megnövekedett idegenforgalmunk is. Nemcsak csonkaországunk szűk határok között mozogható kirándulókhoz van mind mind gyakrabban és nagyobb számban szerencsénk, hanem külföldiek is szívesen látogatnak el hozzánk. Talán sehol szűk e hazában nem lehet a trianoni igazságtalanságot szemléltetőbben bemutatni, mint Esztergomban. A trianoni igazságtalanság beszövésével szombattól kezdve vasárnapig különböző irányú eseményektől volt mozgalmas városunk. Hazafias történettudományi előadás. Körmendi Horváth József, az „Urmánczy-akció" egyik vezérférfla szombaton este 6 órakor a városház gyűléstermében előadást tartott. Tulaj donképen a trianoni békéről és az azzal kapcsolatos kérdéseket óhajtotta volna megvilágítani, de részint a hallgatóság, különösen a földművesek csekély száma miatt, (aminek okát a rosszul megválasztott időpontban kell keresni) eredeti programmjától eltérőleg a tizennégytőli eseményeket csoportosította. Nagy körültekintéssel fejtegette a háború tényleges okait, a háború alatt lefolyt eseményeket. Rámutatott a német katonai erőre, a mi szövetségünk szintén katonai előnyére. Bevilágított az antant rágalom sötét kamrájába, a nemzetköziek forradalmi munkájába és az összeomlás szomorú következményeire. Az előadó megígérte, hogy majd egyik vasárnap, mikor a földművelő nép is jobban ráér, bővebben fogja fejtegetni a trianoni békét és az azzal összefüggő kérdéseket. Emerikánusok értekezlete. A Kath. Kör nagytermében intelligens közönség tartott értekezleteta a Foederacio Emericana helyi konventjének megalakítása tárgyában szombaton este. A budapesti központból dr. Angyal Pál egyetemi tanár, dr. Kemenes Illés bencés gimnáziumi igazgató és Csatth Béla postafőigazgató jöttek az alakuló gyűlésre. A szövetség célja a kath. egyetemi hallgatók vallásos és nemzeti irányú nevelése, valamint kiküszöbölése a párbajnak. Dr. Lepold .Antal prelátus-kanonok indítványára kimondották az öreg Urak helyi konventjének megalakítását és megkezdték a szervezés munkáját. Meszes Ignác kitüntetése. Vasárnap délelőtt teljesen megtelt a városház közgyűlési terme. Városi képviselőkön kivül nagyon sokan jelentek meg, hogy tanúi legyenek egy derék, szolgálatát mindenkor hűségesen teljesítő ember kitüntetésének. Dr. Huszár Aladár főispán, miután az egybegyűlt közönség elmondotta a Magyar Hiszekegyet, beszédet intézett az ünneplő közönséghez. Kiemelte, hogy ha mindenki azon a helyen, ahová a sors állította, legyen az a legmagasabb, vagy a legalacsonyabb is, hűen teljesíti kötelességét, a köz javára tölti be hivatását. Örömmel nyújtja át — úgymond — az érmet, amikor a Kormányzó Űr őfőméltóságának kegye Meszes Ignác városi altisztre esett. Amikor feltűzte Meszes mellére zöld szalagon a bronz érdemérmet, kezet fogott vele, mire meleg ovációban részesítette a közönség. Dr. Antóny Béla polgármester beszédében jellemezte Meszes Ignác szolgálatkészségét, mindenkivel szemben tanúsított udvariasságát és hosz szú hűséges szolgálatát, aminek most nyerte el a legmagasabb helyről jött elismerését. Meszes Ignác meghatott hangon kérte a főispánt, közvetítené hálás köszönetét a Kormányzó Ur őfőméltóságának. Megköszönte a főispánnak, a polgármesternek, a tanácsnak a jóakaratú felterjesztést és kérte továbbra is a város közönségének támogatását. Megható volt, amikor rang és osztálykülönbség nélkül számosan üdvözölték ez alkalomból Náci bácsit. Olasz vendégeink Vasárnap már kora reggeli órákban mozgalmas élet nyüzsgött a Duna Gőzhajózási Társaság hajóállomásán és a Kolos-hídon. Zöld ágak, magyar, olasz és városi zászlókkal diszitettték fel az útvonalat, Ferenc József-úton már szombaton este lengtek a zászlók. Egy órára volt jelezve az érkezés, de az úton mindenütt oly lelkesen fogadták az olasz utasokat, hogy csak 2 órakor érkeztek meg. Mintegy 2000 ember lepte el a hajóállomás környékét. Felvonultak a cserkészcsapatok, a Leventék és magyar ruhában a belvárosi földműves lányok. Egy órai késéssel végre befutott a hajó. A dorogi bányász zenekar rázendített a fascista-indulóra, mire óriási éljenzés között, felemelt jobbal vonultak a partra vendégeink Cippio szenátor vezetésével. Dr. Huszár Aladár főispán a vármegyei és városi tisztikar élén francia nyelven üdvözölte az érkezőket. Dr. Antóny Béla polgármester magyarul, majd olasz nyelven intézett rövid üdvözlő beszédet olasz barátainkhoz. Az egyik magyarruhás földműves leány rövid beszéd kíséretében csokrot nyújtott át. Fogadtatás után azonnal a primási palotába vonultak a bencés gimnáziumi cserkészzenekar fascista-indulója mellett, ahol dr. Serédi Jusztin ián bibornok, hercegprímás a káptalan tagjainak élén fogadta az olaszok tisztelgését. Cippio szenátor üdvözölte a megjelent képviselők nevében a bibornok-hercegprimást. Kiváló szerencsének tartják, hogy megjelenhettek Magyarország hercegprímása előtt és tanúságot tehettek Krisztus vallásához való ragaszkodásukról. A biboros főpap olasz nyelven hangsúlyozta afeletti örömét, hogy a két nemzet közeledik egymáshoz. Ámbár a magyar nemzet alatta áll az olasz nemzet számbeli fölényénsk, de a számbeli különbséget kipótolja a magyar nemzet rokonszenve az olasz nemzet iránt. Majd barátságosan elbeszélgetve olasz vendégeivel, tokaji aszút szolgáltatott fel. A Bazilika és a kincstár megtekintése után négy órakor ugyancsak a bányász-zenekar Rákóczi-indulója' mellett visszautaztak Budapestre. Érdekes, hogy Párkányban rendőrség- és katonasággal tartották távol a népet. Mintha bizony a rokonszenvet kordonnal távol lehetne tartani. Magyar Nők Szent Korona Szövetsége. Délután alig múlott el négy óra, a városház nagyterme szorongásig megtelt Esztergom társadalmi osztályainak minden rétegével. Dacára, hogy tulajdonképen női alakulatról volt szó, nagyon sok férfi is megjelent. Mire fél ötkor az alakuló gyűlés megnyitásának ideje elérkezett, már a folyosó megtelt érdeklődő közönséggel. A városház előtt a cserkészzenekar játszott és a teremig cserkészfiúk állottak sorfalat. Az elnöki szék mögött három díszmagyar ruhás ifjú, az iparos és földmives leányok Mária Kongregációinak tagjai magyar ruhákban képezték a diszőrséget. A megszabott időben Kornháber Samuné vezetésével terembe léptek herceg Odescalchi Károly né a szövetség ügyvezető elnöke, gróf Andrássy Gyuláné a szövetség igazgatója, gróf Zichy János és neje, gróf gróf Hadik-Barkóczy Endréné, ifj. gróf Hadik-Barkóczy Endre és Taszler Béla v. országgyűlési képviselő, a szövetség igazgatója. A Turista Dalárda elénekelte a Magyar Hiszekegyet, mely után Kornháber ezredesné gyönyörűen összeállított s hazafias érzésektől lángoló beszédben megnyitotta a gyűlést s meleg szavakban üdvözölte a központból jött előkelőségeket, majd felolvasta gróf Apponyi Albertné táviratát, melyben a közbejött akadályok miatt kimenti távolmaradását. Az elnöki megnyitó után Maricsek Erzsébet néhány meleg szó kíséretében csokrokat nyújtott át a magas vendékeknek, majd pedig herceg Odescalchi Károlyné tömören öszszefoglalta a szövetség célját, melynek megvalósulásának egyik leghatékonyabb rugóját a magyar nőkben látja. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Lepold Antal prelátus-kanonok ismertette a Szent Korona fogalmát. A kitűnő szónok ezen beszédjével Esztergomban eddig elmondott magasszárnyalású beszédjeit mind felülmulta. Szinte orkánszerű taps és éljenzés tört ki a halotti csendben hallgatott beszéd befejezésekor. A hatalmas ováció lecsillapultával a helyi szervezet a következőkép alakult meg: Elnök lett Machovics Jánosné, ügyvezető elnök: Kornhaber Samuné, társelnök: Palkovics Lászlóné, titkár : Grúman László, pénztárnok: dr. Berényi Zoltánné, ellenőr: Lang Györgyné. Alelnökök: dr. Gönczy Béláné, Bellovics Gyuláné, dr. Brenner Antalné. Huber Lajosnó, Beck Jánosné, özv. Berényi Gyuláné, Palliardi Ágostonné, Laiszky Kázmérné, Grúman Lászlóné, özv. Éggenhofer Ernőné, Schrott Amália, Malatiszky Anna, Vass Istvánné és Vajda Árminnő. Választmányi tagok: dr. vitéz Zsiga Jánosné, dr. Gróh Józsefné, Kürschner Pálné, Szatzlauer Gyuláné, özv. Kovács Domonkosné, Scheiber Elemérné, Prouza Vilmosné, Wawrecska Rudolfné, Bosnyák Józsefné és Walfisch Szidónia. Kedves dolog volt, amikor székre állították a kis II. elemista Kornhaber Magduskát, ki lendülettel és bájosan szavalta el a „Kis király" c. költeményt. Közkívánatra még gróf Zichy János intézett néhány buzdító szót a hallgatósághoz, majd Kornháber ezredesné, ügyvezető elnök mondott köszönetet a magas vendégeknek és dr. Lepold Antal prelátus kanonoknak, mire Ottó éltetésével szétoszlott a városházán még soha nem látott nagyszámú közönség. A gyűlés után a magas vendégek a helyi előkelőségekkel együtt autón Kornhaber ezredes lakására mentek, hol a vendégszerető háziasszony teával fogadta őket. Később pedig dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegts- SAIÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- T\ I 1 , % r , t Esztergom, Széchenyi-tér i . köző. konyha- és kenyérruha, KPl^lTÍQ fill I ÚQ7i(ÍÍ\ÚÍ 16. sz. (Saját ház.) Teleh*)"?! CTAlfÄÜ abrosz (nagyban és kicsinyben) I vlu£IIIC&llll B«ÖU3fcJU 18Ü.I fonszám 135. Házi kenIIdO MíCUlUli legjiitányosabban beszerezhető , H der szövésre elfogadtátik