Esztergom és Vidéke, 1927

1927-12-08 / 95.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •EOIELEIIK HIDES VASÁBHAP ÉS OSŰTÖBTÖKÖB. Az új bercegprimás a magyar néphez. Dr' Serédi Jusztinián, az ujonan kinevezett hercegprimás és esztergomi érsek az alábbi kijelentést tette a MTI római tudósítója előtt: „Amikor az isteni Gondviselés Magyarország biboros hercegprimási méltóságába helyezett, amelyhez ezer éves történelmünk és nagynevű elődeim annyi dicsőséges emléke fűződik, — a Mindenható akaratába vetett megnyugvással fogadom e rendkívül nehéz és magasztos missziót. A körülmények mérlegelése alapján az a benyomásom, hogy Őszentsége ezzel a szokatlan és talán századok óta nem történt módon való kinevezéssel nem annyira személyemet, mint inkább sárbatiport hazánkat akarta kitüntetni; éppen ezért magam is megcsonkított földünk és sokat szenvebett országunk boldogabb jövőjéért óhajtok dolgozni teljes odaadással, hazafias érzülettel. Bizton remélem, hogy ebben a munkában mindenkép támogatni fog, aki Magyarország sorsát igazán szivén viseli. Nehéz missziómat azzal a körültekintéssel szándékozom betölteni, amelyet a feladat és az óriási felelősség tudata megkövetel. Odaadó munkása akarok lenni egyházamnak és hazámnak, biztosítani óhajtom e kettő között a harmónia fenntartását, mert igy vélem elősegíteni katholikus híveim boldogságát. Mindazokkal a honfitársaimmal pedig, akikkel nem a vallásközösség, hanem édes hazánk szeretete fűz Össze, a kölcsönös megértésre és békességre és az ország érdekében való együttmunkálkodásra kívánok törekedni," A szociálpolitika kötelesség. Rendkívül nagy hatású, pompásan felépített beszédet mondott a felsőház ülésén Vass József népjóléti miniszter, aki figyelmeztette a kapitalista társadalmat arra, hogy milyen kötelességei vannak munkásaival szemben. A háború utáni időben világjelenség lett a tőke és a munkás viszonya iránti érdeklődés s ilyen alapon jött létre a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, amely valóban nagyon üdvös tevékenységet fejt ki. Megalakulásának az volt a célja, hogy szociális terveket dolgozzon ki, amelyeket megküldve az egyes országok kor mányainak, igyekszik mindenütt törvényerőre emeltetni s a gyakorlatba átültetni. Ilyen szervre rendkívül nagy szükség volt, mert szociális szem üdvös dolog, ha egy köz kisugárzó erő végzi az irápontból pontból nyitást. Nagy örömmel vesszük Vass miniszternek szociális programm ját, ame'ybői már eddig is sok üdvös dolgot megvalósított, de az a hang, amelyet a felsőház legutóbbi ülésén megütött, már nyíltan azt hirdeti, hogy a szociál politika ma már nemcsak mint kívánalom lép előtérbe, hanem átérzi maga a kormányzat is, hogy. ez kötelesség. A szociális alkotásokból nemcsak az állam, de a magános tőke is, de különösen a nagy gyár- és ipari vállalatoknak kell kivenni a részüket. Vass miniszter fejtegetése oda irányult, hogy a munkás elemeket jogi alanyokká kell avanzsiroztatnunk, mert ha azok a követelmények, amelyek, ma még úzusok, részint pedig az ő szervezkedési s összetartási plattformjuk áltai nyernek kielégítést, nem mennek át jogi területre, amikor a munkás a törvény keretén belül is megtalálja a maga kívánalmainak kielégítését, mert jogi alapokra hivatkozhat, addig szükséges hangoztatni mindazt, amit Vass miniszter előadott a felsőház ülésén, de. szükséges állandóan ismételni azt, hogy a szociálpolitika ma már nem kegy, nem puszta humanizmus, hanem kötelessége nemcsak az államnak, de a kapitalista társadalomnak is. Mi nagy örömmel regisztráljuk Vass miniszternek felsőházi beszédét, mert ezzel is dokumentumát látjuk annak, hogy a kormány dacára Annak hogy épen szocialisták vádolják azzal, hogy keveset törődik a munkástársadalommal, szinte sorozatosan, alig foglalkozik parlamenti ciklus megkezdése óta egyébbel, mint szociális alkotásokkal s olyan kérdésekkel, amelyeknek nem egyetlen osztályt, hanem az egyetemes magyar nemzet, de annak is különösen munkás ós dolgozó rétegét karolják fel. Egyébként a nemzetközi munkaügyi hivatal is tapasztalhatja javaslatainak a magyar törvénytárba való felvételével kapcsolatban, hogy mi nem zárkózunk el egyetlen üdvös reformtól sem, amelyik munkás társadalmunk anyagi és jogi viszonyán kíván segíteni. Y. A kassai három vértana. Irta: Rónaky Kálmán dr, Baranyavármegye ny. h. árvaszéki elnöke. III. Az 1565-ben született és 1621-ben meghalt II. Forgách Zsigmond nádor, országbíró, felsőmagyarországi főkapitány harmadik neje: Pálffy Katalin grófnő kosarat adott Bethlen Gábornak, egy — a fejedelem által Kassán rendezett — mulatságon azzal az indokkal, hogy mostanában nincs kedve táncolni. Forgách nádornak első felesége Losonczy Anna, a temesvári hős: fiűsított leánya, Balassa Bálint, a költő, szerelmének tárgya, Ungnád Kristóf horvát bán özvegye volt, kivel az Abaujvármegyében lévő SzaIáncz várát kapta, mely most is még a Forgách-család tulajdonában van. Ennek halála után Thurzó Zsuzsannát vette el, ki szintén hamar meghalt. Harmadszor Pálffy Katalinnal kötött házasságot Forgách Zsigmond, ki a protestáns vallásban nevelkedett, de Pázmány Péteta katholikus vallásra visszatérítette. A fejedelem megismételte kérését — harmadszor is — és igérte, hogy minden óhaját teljesíti, ha táncol vele. A nádor felesége, a szépséges Pálffy Katalin táncra perdült vele egy föltétel ellenében, ha a három vértanú holttestét kiadja, hogy birtokán illő módon eltemethesse. Bethlen beleegyezett, csak azt kötötte ki, hogy éjszaka és titkon, csendben történjék a veremből való elszállítás. Igy kerültek — a grófnő jóvoltából — 1620 ban a sebesi, majd a kertneki templomba a mártírok. 1635ben Nagyszombatba vitték holttestüket, ahol a mai napig az Orsolyák templomában alusszák örök álmukat. A testi maradványukból több csontdarab Budapesten, a Józsefutcában lévő jezsuiták templomában, a Szent József mellékoltáron — illő ereklyetartóban — foglal helyet. Kassán, a premontreiek háza falában márványtábla őrzi a hősi halált halt s e házban vértanúságot szenvedett három igaz lelkipásztor emlékét. E házat — a kassai bennszülöttek — most is jezsuita-háznak nevezik. Az 1570-ben született és 1637-ben meghalt Pázmány Péter, biboros-érsek (1616—1637.) elsőnek kérte VIII. Orbán pápától (1623—1644.) a vértanuk nyilvános tiszteletét. Megismételte e kérelmet zombori Lippay György esztergomi érsek (1642— 1666.), majd a Rómában nagy befolyású Scitóvszky János hercegprimás (1849—1866), volt rozsnyói és pécsi püspök kérelme folytán IX. Pius pápa (1846—1878.) rendeletére, a szent szertartások biboros testülete megállapította, hagy érdemesek a boldoggá avatásra. A magyar püspöki kar, élén Vaszary Kolos hercegprimás, a Millenium (1896) alkalmából új kérelmet terjesztett XIII. Leo pápa (1878— 1903.) elé. 1903. június 16-án Rómában az utolsó vizsgáló és ítélkező tárgyaláson a három mártír életszentsége bebizonyítást nyert. Ennek alapján az 1903—1914-ig uralkodó X. Pius pápa 1904. január 6 án, Három Királyok napján az ítéletet megerősítette [és e megerősítést kihirdette. Szeptember 7-én a szentmisében megemlékeznek a kassai három vértanúról, Igy lehet megérteni az esztergomi székesfőkáptalan nemes és szobrászművészi intencióját. A szobor 180 cm. magas és a Szent István oltáron foglal helyet. A művész különösen súlyt helyezett a csoportosítás mellett az arckifejezésekre is, ami fényesen sikerült. A térdeplő alak a még máig is létező Pongrácz család egyik őse. Nagy pálmaágat tart kezében, ami a szobor vonalait bezárja. A középső álló alak Kőrösy, kinek arcán nemcsak a szenvedés, hanem a bátorság, az elszántság is visszatükröződik. Ki olyat tud és mer izenni, mint már előbb megírtam, az bátor és merész férfiú lehetett. KŐrösyre boruló Grodeczki arcán a lengyel típus nyer kifejezést, fájdalommal és áhítattal. A három alak összeállítása egy szerves egészbe pazarul sikerült. A kivitel, a legapróbb részletekben való kidolgozás, feledhetetlen Kiss Györgyünk nagy művészetét dicséri. Istentől bőkezűen megáldott szobrász volt ő, hozzá méltó volt tehát, hógy művészi és hithű lelkének ilyen .vallásos tárgyú művekben adott méltó szárnyat. (Vége.) ml iiin jn» m_ Ingatlanforgalmunk. Sovány [Mihályné Stremer Vilmától 1440 P Rózsa-utcai ház. — Rezmanek Józsefné Bangó Lászlónétól 560 P Czuczor-utcai ház. — Dorna Andrásné Bednar testvérektől 120 P Sipolóhegyi föld. — Tóth János és ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülI . köző. konyha* és kenyérruha, UÁ71 C7AI/Habrosz (nagyban és kicsinyben) IICLfcl wáCU VU 11 legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-ier 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik tterkesstöség ét kiadóhivatal i limor János-utca IS—20., kova a lap ixellemi részét illető közlemények, továbbá u előfixetéii • hirdetett dijak ttb. küldendők. Telefon 21. főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos ét felelöt szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára j egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.