Esztergom és Vidéke, 1927

1927-03-06 / 19.szám

XL1X évfolyam 19 $mm KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓ Vasárnap, 1927. március 6. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HEBIELEIIK IIBDEI fáSáSHAP ES ÖSŰTÖBTÖKÖE Esztergomi tanítóválasztás. Február 22 én folyt le városunkban a tanítóválasztás és pedig olyan választás, amelyhez fogható még nehezen volt. Erről a választásról óhajtok megemlékezni, nem feltűnési vágyból, hanem becsületem védelmére, mert vádoltak békebontással, gyűlölséggel, kenyérfosztással, to vábbá még az „Esztergom város kö zönségéhez" című irat szerzőségét is nyakamba varrták, végre, hogy boszszú vezetett stb. Lássuk a választást; ennek pontos és hű előadása egyúttal a fenti vádak cáfolata is. Az iskolaszéki előadónak jelöltje Kerényi Rezső, helyettes tanító volt, ami az iskolaszéki tagok között nagy resensust keltett. Ezt közöltem az előadóval s ugyanezen alkalommal visszaidéztem emlékezetébe azt a felháborodást, amely másfél évvel ezelőtt kitört, amidőn legnagyobb meglepetésre, az iskolaszékben Kerényi Rezsőt ajánlotta helyettes tanítóul. Emlékeztettem arra is, hogy ezen eljárásáért mér akkor erős szemrehányást tettek neki; az iskolaszék határozatát megfellebbezni szándékoztak, sőt az ügy az egyházhatóság elé is került s ott, a felterjesztett iratok alapján, helyteleníttetett is az ő eljárása. Ugyancsak visszaidéztem emlékezetébe, hogy én már 1925. augusztus utolsó napjaiban, a fentemlített felháborodáskor, megkérdeztem tőle, mi a további szándéka Kerényi helyettesi alkalmaztatásával; és hogy ő akkor (1925 ben) előttem határozottan kijelentette, hogy szó sincs Kerényi véglegesítéséről, csak némi segélyt akart neki nyújtani, ezért alkalmazta. Azzal okolta meg, hogy férfit alkalmaz helyettesü', mert ha tanítónőt hív fel, ez mindjárt azt véli, hogy rendes tanítónővé választják. Tudomásomra adta az is, hogy ő az ecsedi tanítót óhajtja megválasztatni. Az előadó ezt elismerte 1926. de cember 19 én, amely napon az új tanítóválasztásról vele beszéltem, hiszen úgy váltunk el egymástól, hogy majd megfontolja a dolgot. De — amint hallom — most már azt állítja, hogy ő sohasem tett Ígéretet Kerényi mellőzésére és az ecsedi tanító megválasztására. Azonban téved, mert elszólta magát akkor, amikor előttem akként nyilatkozott, hogy neki az ecsedi tanító már nem kell, mert volt alkalma közelebbről megismerni őt, amikor a hatvani képviselőválasztás idejében több napig Ecseden tartózkodott. Most egy kiy figyelmet kérek 1 Ha Mátéffynak már nem kell az ecsedi tanító, mert jobban megismerte, ez esetben valamikor mégis csak kellett neki, vagyis igaz az az állításom, hogy Mátéffy kijelentette előttem, hogy nem Kerényit, hanem az ecsedi tanítót szándékozik megválasztatni. (Az ecsedi tanító testvére a pályázó Mészáros László dunaadonyi tanítónak.) Dacára Mátéffy fentebb említett kijelentéseinek, az új. választás kihirdetése előtt is teljes erővel küzdött Kerényi győzelméért; később pedig hatalmi kérdést csinált a választásból, az egészet Kerényi érdekében tervezte és szervezte. Bizonyításul a következőket hozom fel. Az iskolaszéknek f. évi januárjában történt kiegészítésekor a jelöltek listájába — egynek kivételével — mind olyanok kerültek be, akik Mátéffy követői, de kihagyták Nádler Istvánt, a taníióképző-intézeti igazJ gatót, aki 22 éve foglalkozik neveléssel, 17 év óta a képezdében tanít és 6 éve tanítónőképző igazgató. Csak nagy nehezen — egy gavallér jelölt visszalépésével — lehetett Nádlermk helyet szorítani az iskolaszékben. És vájjon miért? Mert Nádler gerinces ember, aki nem hajlandó mások hatalmi érdekeinek mindenben behódolni. A választási ülésen Bodnár György kir. tanfelügyelő kijelentette, hogy a miniszteri rendelet értelmében csakis B-Hstást lehet megválasztani. Hát tisztelettel kérdezem, másfél év előtt, 1925 augusztus végén tartott választáskor, még nem volt érvényben ez a miniszteri rendelet ? Akkor lehe tett az előadónak is a nem B-listásokra szavazni és őket megválasztani? Ptidig 70 pályázó között csak volt B listás ? Az elnök továbbá azt is kijelentette, hogy ha az iskolaszék nem B-listás tanítót választ, akkor a miniszter megvonja az államsegélyt. Eddig sem választottak B listást és még sem vonatott meg a segély. Ki nem látja, hogy mindezek a kijelentések a B-listás Kerényi ügyét mozdították elő? — Itt megjegyzem, hogy az államsegély megvonását nemcsak az elnök említette a gyűlésen, hanem nekem magamnak mondta Mátéffy, ha nem választanak B-listást, megvonatom az államsegélyt. Kerényi érdekében rendeltetett el a nyiit szavazás is. Mátéffy látta, hogy titkos szavazás esetén biztos a bukás, hiszen igen sokan voltak, akik titkos szavazás esetén Kerényi ellen szavaztak volna; ismétlem, Mátéffy tudta ezt, azért kérték a név szerinti szavazást. Ezzel szemben alulírott és még hét iskolaszéki tag a titkos szavazást kértük, azonban az írásban benyújtott kérelmet az elnök visszautasította. Maradt volna meg az utasításban előírt titkos szavazás, akkor mindenki szabadon nyilvánít hattá volna meggyőződését. Midőn én a gyűlésen oly értelemben szólaltam fel, hogy békés választást óhajtok és ne tegyék hatalmi kérdéssé ezt a választást, akkor Mátéffy engem megtámadott. E tárna dásról nem szólok, ez más lapra tartozik; itt szorosan a választásról beszélek. Ismételten megkíséreltem a felszólalást, azonban újra a legerősebb támadásban volt részem. Midőn tehát láttam, hogy az elnök nem védi meg a nekem adott szólásjogot, sem a közbeszólót nem utasítja rendre ; továbbá, midőn hallottam, hogy az elnök felhívta az előadót, hogy a szavazásra olvassa a tagok névsorát, erre én ezzel a kérdéssel, hosy vájjon ez a jog és szólásszabadság? elfoglaltam helyemet A nyílt szavazás elrendelésének az a következménye lett, hogy két tag eltávozott a gyűlésről, egy jelenlevő tag pedig nem szavazott. Hányan szavaztak Kerényire, akik határozottan megígérték, hogy titkos szavazás esetében Mészárosra szavaznak ? 1 Mátéffv Kerényi érdekében egy ; nyomtatványt is küldött szét — ál i Utólag az „Esztergom város közönőségéhez* című irat megcáfolására,— I amelyben erősen szépíti Kerényi múltját. Mellesleg kijelentem, de nem men tegetődzésképen, hogy a Kerényi múltját feltüntető irat létrehozásában semmi részem sem volt; ha írtam, szerkesztettem volna, vagy bármiképen közreműködtem volna abban, akkor lenne bátorságom a felelősséget is vállalni érette. Lássuk, miképen sikerült szerzőnek a cáfolás ? I Hogy Kerényit igazolja, képes még a bíróság eljárását is helyteleníteni, amidőn azt mondja: „ . . . A kommün utáni közvetlen hónapokban nem perrendszerűleg jártak el a kommunban résztvevőkkel — és nem jártak el egyöntetűen a gyanúsítottakkal. Igy történt meg, hogy egyik helyen a kisebb bűnös is az igazságszolgáltatás kezébe került, másik helyen a nagy bűnösnek sem akadtak vádlói." Persze Kerényi is kisebb bűnös volt. (?) Mátéffy leginkább azzal igyekszik igazolni Kerényit, hogy Gajotto Orsolya tanítónőre hárítja az egész dolog ódiumát. Igen, ez a legkényelmesebb. Ki tudja, hol van most Gajotto ?! De különben erre a részre hosszasabban nem térek ki, ezt úgy sem Mátéffy irta; ugyanis már több héttel ezelőtt Kerényi elmondotta ezt nekem. A sorrend szerint következik annak magyarázása, hogy a hercegprímás miért intette meg Kerényit. Azt írja Mátéffy, hogy „a primás leintette (Kerényit), midőn Szabó Jánossal, Kócsán Károllyal hangot adott kissé radikálisabb felfogásának." Azután pedig azt mondja: „Szabó János és Kócsán Károly társasága és a velük való együttműködés inkább amellett bizonyít, hogy Kerényi Rezső tanítósága idején a helyes utakat járta." Eszerint tehát úgy tűnik fel, mintha a hercegprímás azért intette volna le Kerényit, mert tanítósága idején a helyes u'akat járta. Klein Endre és Ledergerber Pál tanuk szerint „ő (Kerényi) szívből nem volt kommunista, csak existenciája biztositása érdekében állott be a kommunisták közé." No ez szép mentő vallomás 1 Hát existentiánk biztositása végett még talán hitünket is megtagadhatjuk ? 1 Azonban engedjük meg, hogy Kerényi kényszerből adta be derekát a kommunistáknak, de — kérdezem — vájjon ki kenyszerítetíe Kerényit arra, hogy a Kunfi Zsigmond népbiztos tiszteletére a Fürdő vendéglőben rendezett banketten toasztot mondjon Kunfi Zsigmondra ? Itt azt kérdezem még, miért nem dűlt be a kommunizmusba Kerényi tantestületének többi 7 tagja ? Ezeket nem kényszerítette existentiájuk biztosítása ? Arra nem is gondoltam, de Metzker József sem hitte volna, hogy még őt is mentőeszközül használják a röpiratban. Ha Mátéffy tudni akarta Metzker véleményét, kérdezte volna meg őt, hiszen Metzker a legilletékesebb, mert a nyergesújfalusi állami iskola gondnokságának elnöke. Azonban Mátéffy itt előrelátó volt; tudta, hogy Metzker olyan informátiót ad, amely Kerényit tönkre teszi. Itt egyébként hivatkozhatnám egyik iskolaszéki tagra, aki azt állította, hogy ha csak századrésze igaz annak, amit Metzker neki mondott Kerényiről, az is teljesen elég lenne Kerényi elejtésére. Szerző hivatkozik Palkovics László alispánra is. Érdekes lenne megtudni, vájjon az alispán azért kérte-e Kerényi kiszabadítását az internálásból, hogy Esztergomban tanítónak erőszakolják be? Én nem hiszem. Inkább csak irgalmat gyakorolt. Azt írja az előadó, hogy mikor Kerényi a pilisborosjenői állami iskolához helyeztetett át, efölött a kir. tanfelügyelő levélben sajnálkozásának és fájdalmának adott kifejezést. A tény ellenben az, hogy a 2604— 1923. sz. levelet nem a kir. tanfelMa este 6 órakor van a Turista Dalárda nagy hangversenye a főgimnázium dísztermében. Belépődíj; I—VIII. sorig 160 pengő, IX. sortól 1*20 pengő, állóhely 50 fillér. szerkesztőség és kiadóhivatal i Simor jános-utea 18—20., FŐmnnkatáiTS: VITÁL ISTVÁN. Előfizetési ára : egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá Laptolajdonos és felelős szerkesztő t ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) az előfizetési i hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. LAISZKV KÁZMÉR 20 fmér- Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza