Esztergom és Vidéke, 1927

1927-02-28 / 17.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. . fiEßlELEIIE IIIDEH VASáRIAP ÉS OSŰTÖBTŐEÖa. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20., Kora a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Fémunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Hegyi pariagaink hasznosítása. ii. Az ily címen megjelent elgondolkodás mustármagként elhelyezésre talált és igy folytatni bátorkodom a szövést. Az őszibarack tömeges termelésén kívül igen hasznosan lehetne bevonni a sötét színű, kemény húsú, nagyszemű és befőzésre kiválóan alkalmas cseresnye féléket. Van ilyen nálunk is, mutatja a piac, de nem elegendő, mert inkább csak az úgynevezett világos színűek, halyagcseresnyék vannak bővebben mert ezek az elvénhedettek gyökérsarjaiból nemesítés nélkül is felnevekednek. Ez olcsó tömegáru, mely többet nem is ér meg, mivel szállításra és konzerválásra gyorsan megpenészcsedő lágy húsával fogva alkalmatlan. A cseresnye erdőinkben vadon is tenyész, mutatja, hogy az éghajlati viszonyok, a talaj, életének kedvező. Alanyul nem a fekete termésűt, hanem a pirosat kívánatos használni, melynek féja ezüstszínű, edzettebb, a fagyfoltok rajta nem jelentkeznek, a szemzést jobban elfogadja. A benemesített a hegyoldalokon ne neveljük magas, hanem inkább alacsony törzsűre, melynek hasznát nem sorolom fel. Nagyon értékes gyümölcs a kajszin is, mely nemcsak a beltelkeken hálás, hanem a parlagok benépesítésére is. Kajszínból még nem termett annyi, hogy a szükségletet kielégítette volna. Felhasználhatósága sokoldalú, termelése egyszerű, korán termőre fordul, igénye kielégíthető. Jövedelmezőségét bizonyítja Kecskemét vidéke, hol a kisgazdáknak egyik fő jövedelmi forrásuk. Kajszinunk legjobb alanya a vadkajszin, de használhatjuk másodsorban a vadszilvát is, de nem a meleg partoldalon, hanem a hűvösebb, nyirkosabb területen, hol az úgynevezett gutaütés ritkább betegsége lesz. A kajszin nekivaló körülmények között gyorsan fejlődik, hamar meghozza a termését különösen akkor, ha megfelelően kés alatt tartjuk. A körte igen keresett gyümölcs, sokféle használhatósága a kereske delemben is értéket jelent. Náiunk az udvarokban el van terjedve, sőt a határban is, de megfelelő gondozás, ápolás, a fajták helyes megvá lasztásának hiánya miatt a piacon kevéssel találkozunk. Fojtós fajok, kövecses állományúak vannak, pedig ha kiválogatnánk a nekünk megfelelő fajtákat, úgy nyáron, mint őszkor és télen pénzelhetnénk ebből is. Parlagon heverő hegyoldalainkon bőven tálasunk seprőszerűen elbokrosodott szilvafákat, melyek kiválóan nedves években adnak is termést, ha a különféle betegségek és ellenségek idejekorán el nem pusztították. Ezeket az sarjazásra hajlamos, de egyébként értéktelen szilvafa csemetéket kár lenne kiirtani, hanem kellő gondviseléssel, válogatással fel kellene neveini és oly fajtával benamesíteni, mely a szárazabb területen is évről-évre meghozza a maga kielégítő termését. A szilva igen értékes gyümölcs, mert nemcsak birja a szállítást, hanem még a selejtese is értékesíthető. Hegyi' meleg parlagjainkra az alma nem alkalmas. Különleges alanyon és sajátos művelés mellett volna csak telepítésre érdemes, de nem tö megtermelésre. Nagyon keresett finom gyümölcs az édes mandola, mely igénytelenségével igen meghálálná az elfoglalt meleg területet. Ápolást alig kivan, férgek és betegségek alig támadják, a tolvaj sem tolakszik érette, oltás nélkül is terem. A helyi szükségletet küldföldről szerzi meg a kereskedő, pedig nálunk volna elegendő mód a termelésére. Ha keserű mandolát sokat termelnénk, mint gyógyászati árut is jól értékesíthetnénk. Még csak a diót említem fel, melyből akár erdőre menő területet is érdemes volna telepíteni éppen úgy, mint az oltott fehérszederből, melyet sémire sem becsülünk. Mig parlagjaink gyümölcsfái felnőnek, addig is jövedelemre van szükségünk. Igaz, máról holnapra ezek sem fognak jövedelmet nyújtani, de aránylag rövid idő alatt kinasználható lenne közbeeső növényekkel, minő lehetné a málna, eper, borsó, bab, vagy nyirkosabb helyekre az édestorma. A ribiszke, egres es málna termalest, melyből népünk oly jelentékeny pénzt vehet be, mert tömegárunak termeiheti, nem is szólok, hanem csak felhívom a hegyi parlaggal birok figyelmét az elmondottakra, hogy gondolkozzanak és egyszerűen ne legyintsenek ezek felett. Van példa bőven, min lehet okuini, min lehet példát venni. Aki korábban kezdi, elébb veszi hasznát, mert nem panasz, lekicsinylés, lebecsülés, hanem a józan gondolkodás, a helyzet megfon tolása, a jövőbe való bepillantás, a kitartó szorgalom, az alkalom kihasználása nyújtja a megélhetés és boldogulás lehetőségeit. Igazán kár lenne hegyi parlagjainkat értékesítés nélkül hevertetni, mikor azok kihasználhatókká tehetők, munkaalkalmakat nyújtanak. A munkának pedig mindig van több — kevesebb gyümölcse. Szölgyémy Gyula, Ti •—• wfímw É fTTprj m ,i I EGYRŐL-MÁSRÓL I ii! • mpwii» iimpinfflii HHJUHIWÜ •miiiifaifiin 141 „Őnagysága — úgy olvasom a mozi plakátján, í— nem akar gyereket" s én meg is értem őnagyságának ezt az irtózását a gyerektői, mert bhony az apró baba gondozása sok fáradsággal és még több lekötöttséggel jár s akkor őnagysága nem járhatna esténkint a tükrös tánclokálokba, meg azokra a cuki zsúrokra, hol fiús leányok és bubis asszonyok szürcsölő kéjjel vesznek részt azokban a családias jellegű nagy mosásokban és szapulásokoan, melyeket felebarátjaik terhére cigarettázás és snapszozás közben isteni nyugalommal, — de mindig felelőtlenül, — elkövetnek . . . Ámde, ha őnagysága nem akar gyereket, ezt a dicstelen elhatározását tartsa meg magának s ne írja ki öklömnyi betűvel minden utcasarokra, a serdületlen, — de Herczeg Ferenc karácsonyi tárcájában a naiv és konzervatív mamák .dohos gólyameséit megbuktató modern bakfisok hangos gaudiumára. . Nem kérem, mi sem elaggott, pápaszemes akadémikusok, sem szemforgató erénycsőszök nem vagyunk, de úgy érezzük, hogy itt rothad a közfelfogás, erjed a közmorál és a jó izlés, ha végignéztük pl. a fővárosi napilapok február 20-iki, mult vasárnapi számának színházi és mo ziműsor-hirdetéseit. A Fővárosi Operettszínház „A második nászéjszakát, a Belvárosi Mozgó „A meztelen asszony "-t, a Kamara Mozgó „Lesz még maga jus:.t isazenyém" kezdetű sanzont, a Capitol Filmpalota „Amig a lányból asszony lesz" c. filmet, a Palace „A gyönyörvadasz"-t, a Kultur Mozgó (Bpest) „ Két asszony és egy rossz férfi története" c. filmet, a Forum Filmszínház „A szerelem korbácsa" c. filmet adja s akárhova nézek, bárhová tekintek, csupa frivol cím, erotikus tánc, pucér divat és piszok és iszap és izgató nuditás. A moziba pedig kik járnak legtömegesebben ? Hát a jövő reményei, a szende fiatalság. Diákok és varrólánykák, leventék és polgáristanövendékek. A család szemefénye, a derék fiú, kibe lelkes tanárok cserkószerényeket nevelgetnek bele és harmatos leánykák, kikbe fehérlelkű apácák kcngreganista-erkölcsöket plántálgatnak. Ha veszett kutya szalad végig a városon, rendőrök üldözik kivont karddal, hogy leüssék, de ha ártatlan gyermekünk tiszta lelkébe harap bele a moziplakát és a reklámtábla, akkor jólesik a csendes sumákolás

? mert úgy sokkal kényelmesebb, higy I „te csak pipálj Ladányi". Pedig a veszett kutya nem tehet róla szegény, hogy megveszett, de az „illetékes körök" talán tehetnének arról, hogy az éretlen fantáziát ne izgassa az utcai plakáton az a kényes probléma, hogy őnagysága miért nem akar gyereket s hogy miért mutogatják a moziban a meztelen aszszonyt és a második nászéjszakát. Lehet, hogy ezek a frivol címmel hirdetett darabok undok malacságok, de lehet, hogy csak ártatlan csacsiságok, de ha 16 éven aluliaknak tilos ezeket megnézni, miért szabad nekik ezeken látatlanul, képzelőtehetségük bacchantikus száguldásával az éjszaka álmatlan óráiban elszórakozniuk ? . . . Hát igaz, hogy az üzlet: üzlet s hogy egy kis jószagú bussines többet ér száz erkölcsnél, de hát akkor miért is kap 15 napot és 40 pengő bírságot az, aki az utcán egy tisztességes nőt megszólít ? Bizonyára azért, mert^ tudnia kellett volna, hogy az utcán csak tisztességtelen nőt szabad megszólítani. A tisztességet ugyanis védeni kell, a tisztességtelenség azonban tovább is szabadon burjánozhatik úgy az utcán, mint a mozivásznon. Hja-ja, — kérdezzük mi is az elaggott akadámikusokkal és szemforgató erénycsőszökkel: — hol is vannak a levendulaillatú mult discret szerelmei s józan, tisztes, puritán erkölcsei ? . . . Ingatlanforgalmunk. Szenczi János s neje, Komáromi Istvántól 200 ezer K Öregkuriai föld. — Spóner János, Bodonics Mihálytól 5 millió K Hármas és Vályoskúti szántó — Ormándi Ferenc s neje, Németh Gábornétól 40 millió K Szőlők alatti földekben szőlő. — Kovancsek Jenő s neje, Németh Cábornétól 80 millió K Szőlők alatti földekben szőlő. — Molnár Gyula s neje, Erős Ferenc s nejétől 20 millió K Barkócziutcabeli ház. — Kumainer Ferenc s neje, Szóda Mihálytól 40 miilió K Laposi IV. d. szántó. — Likó Mária Chalupa Simontól 500 ezer K Őrhegyalji föld. — Mitter Lajos, Csuport Erzsébet és Ilonától 95 millió Balassa Bálint-utcai ház. — Velenczei István s neje, özv. Viszolai Mihálynétól 8 millió K Körtvélyesi rét. — Speigl Ignác s neje, Lencsés József s t.-tól 7 millió K Kolozsútontúli szőlő. —Brutsy Pál s neje, Bugsch Gusztávnétól 24000 Pengő Kossuth Lajos utcai ház, — Gáücz János s neje, Gálicz Imre s nejétől 3 millió K Bocskoroskuti szőlő. — Vilsitz Mírton s neje, Güicz Imre s nejétől 8 „11 vászon, köpper, törülköző, konyhaZ

l CJ7n!/ílTT és kenyérruha, abrosz (fehér és szis QimKß ff U Ii nes) legjutányosaoban beszerezhető elczmann Laszlo z