Esztergom és Vidéke, 1927

1927-02-28 / 17.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. . fiEßlELEIIE IIIDEH VASáRIAP ÉS OSŰTÖBTŐEÖa. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20., Kora a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Fémunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Hegyi pariagaink hasznosítása. ii. Az ily címen megjelent elgondol­kodás mustármagként elhelyezésre talált és igy folytatni bátorkodom a szövést. Az őszibarack tömeges termelésén kívül igen hasznosan lehetne bevonni a sötét színű, kemény húsú, nagy­szemű és befőzésre kiválóan alkalmas cseresnye féléket. Van ilyen nálunk is, mutatja a piac, de nem elegendő, mert inkább csak az úgynevezett vi­lágos színűek, halyagcseresnyék van­nak bővebben mert ezek az elvén­hedettek gyökérsarjaiból nemesítés nélkül is felnevekednek. Ez olcsó tö­megáru, mely többet nem is ér meg, mivel szállításra és konzerválásra gyorsan megpenészcsedő lágy húsá­val fogva alkalmatlan. A cseresnye erdőinkben vadon is tenyész, mutatja, hogy az éghajlati viszonyok, a talaj, életének kedvező. Alanyul nem a fekete termésűt, hanem a pirosat kívánatos használni, mely­nek féja ezüstszínű, edzettebb, a fagy­foltok rajta nem jelentkeznek, a szem­zést jobban elfogadja. A benemesített a hegyoldalokon ne neveljük magas, hanem inkább alacsony törzsűre, melynek hasznát nem sorolom fel. Nagyon értékes gyümölcs a kajszin is, mely nemcsak a beltelkeken há­lás, hanem a parlagok benépesítésére is. Kajszínból még nem termett annyi, hogy a szükségletet kielégítette volna. Felhasználhatósága sokoldalú, ter­melése egyszerű, korán termőre for­dul, igénye kielégíthető. Jövedelme­zőségét bizonyítja Kecskemét vidéke, hol a kisgazdáknak egyik fő jöve­delmi forrásuk. Kajszinunk legjobb alanya a vad­kajszin, de használhatjuk másodsor­ban a vadszilvát is, de nem a me­leg partoldalon, hanem a hűvösebb, nyirkosabb területen, hol az úgyne­vezett gutaütés ritkább betegsége lesz. A kajszin nekivaló körülmények között gyorsan fejlődik, hamar meg­hozza a termését különösen akkor, ha megfelelően kés alatt tartjuk. A körte igen keresett gyümölcs, sokféle használhatósága a kereske delemben is értéket jelent. Náiunk az udvarokban el van terjedve, sőt a határban is, de megfelelő gondo­zás, ápolás, a fajták helyes megvá lasztásának hiánya miatt a piacon kevéssel találkozunk. Fojtós fajok, kövecses állományúak vannak, pedig ha kiválogatnánk a nekünk megfelelő fajtákat, úgy nyáron, mint őszkor és télen pénzelhetnénk ebből is. Parlagon heverő hegyoldalainkon bőven tálasunk seprőszerűen elbokro­sodott szilvafákat, melyek kiválóan nedves években adnak is termést, ha a különféle betegségek és ellen­ségek idejekorán el nem pusztították. Ezeket az sarjazásra hajlamos, de egyébként értéktelen szilvafa cseme­téket kár lenne kiirtani, hanem kellő gondviseléssel, válogatással fel kel­lene neveini és oly fajtával bename­síteni, mely a szárazabb területen is évről-évre meghozza a maga kielé­gítő termését. A szilva igen értékes gyümölcs, mert nemcsak birja a szál­lítást, hanem még a selejtese is ér­tékesíthető. Hegyi' meleg parlagjainkra az al­ma nem alkalmas. Különleges ala­nyon és sajátos művelés mellett volna csak telepítésre érdemes, de nem tö megtermelésre. Nagyon keresett finom gyümölcs az édes mandola, mely igénytelen­ségével igen meghálálná az elfoglalt meleg területet. Ápolást alig kivan, férgek és betegségek alig támadják, a tolvaj sem tolakszik érette, oltás nélkül is terem. A helyi szükségletet küldföldről szerzi meg a kereskedő, pedig nálunk volna elegendő mód a termelésére. Ha keserű mandolát so­kat termelnénk, mint gyógyászati árut is jól értékesíthetnénk. Még csak a diót említem fel, melyből akár erdőre menő területet is érdemes volna telepíteni éppen úgy, mint az oltott fehérszederből, melyet sémire sem becsülünk. Mig parlagjaink gyümölcsfái fel­nőnek, addig is jövedelemre van szükségünk. Igaz, máról holnapra ezek sem fognak jövedelmet nyújtani, de aránylag rövid idő alatt kinasz­nálható lenne közbeeső növényekkel, minő lehetné a málna, eper, borsó, bab, vagy nyirkosabb helyekre az édestorma. A ribiszke, egres es málna termalest, melyből népünk oly jelen­tékeny pénzt vehet be, mert tömeg­árunak termeiheti, nem is szólok, ha­nem csak felhívom a hegyi parlag­gal birok figyelmét az elmondottakra, hogy gondolkozzanak és egyszerűen ne legyintsenek ezek felett. Van példa bőven, min lehet okuini, min lehet példát venni. Aki korábban kezdi, elébb veszi hasznát, mert nem panasz, lekicsinylés, lebecsülés, hanem a jó­zan gondolkodás, a helyzet megfon tolása, a jövőbe való bepillantás, a kitartó szorgalom, az alkalom kihasz­nálása nyújtja a megélhetés és bol­dogulás lehetőségeit. Igazán kár lenne hegyi parlagjain­kat értékesítés nélkül hevertetni, mi­kor azok kihasználhatókká tehetők, munkaalkalmakat nyújtanak. A mun­kának pedig mindig van több — kevesebb gyümölcse. Szölgyémy Gyula, Ti •—• wfímw É fTTprj m ,i I EGYRŐL-MÁSRÓL I ii! • mpwii» iimpinfflii HHJUHIWÜ •miiiifaifiin 141 „Őnagysága — úgy olvasom a mozi plakátján, í— nem akar gyereket" s én meg is értem őnagyságának ezt az irtózását a gyerektői, mert bhony az apró baba gondozása sok fáradsággal és még több lekötöttséggel jár s akkor őnagysága nem járhatna esténkint a tükrös tánclokálokba, meg azokra a cuki zsúrokra, hol fiús leányok és bubis asszonyok szürcsölő kéjjel vesznek részt azokban a családias jellegű nagy mosásokban és szapulá­sokoan, melyeket felebarátjaik ter­hére cigarettázás és snapszozás köz­ben isteni nyugalommal, — de min­dig felelőtlenül, — elkövetnek . . . Ámde, ha őnagysága nem akar gyereket, ezt a dicstelen elhatározá­sát tartsa meg magának s ne írja ki öklömnyi betűvel minden utcasarokra, a serdületlen, — de Herczeg Ferenc karácsonyi tárcájában a naiv és kon­zervatív mamák .dohos gólyameséit megbuktató modern bakfisok hangos gaudiumára. . Nem kérem, mi sem elaggott, pá­paszemes akadémikusok, sem szem­forgató erénycsőszök nem vagyunk, de úgy érezzük, hogy itt rothad a közfelfogás, erjed a közmorál és a jó izlés, ha végignéztük pl. a fővá­rosi napilapok február 20-iki, mult vasárnapi számának színházi és mo ziműsor-hirdetéseit. A Fővárosi Ope­rettszínház „A második nászéjsza­kát, a Belvárosi Mozgó „A mez­telen asszony "-t, a Kamara Mozgó „Lesz még maga jus:.t isazenyém" kezdetű sanzont, a Capitol Filmpa­lota „Amig a lányból asszony lesz" c. filmet, a Palace „A gyönyörva­dasz"-t, a Kultur Mozgó (Bpest) „ Két asszony és egy rossz férfi tör­ténete" c. filmet, a Forum Filmszín­ház „A szerelem korbácsa" c. fil­met adja s akárhova nézek, bárhová tekintek, csupa frivol cím, erotikus tánc, pucér divat és piszok és iszap és izgató nuditás. A moziba pedig kik járnak legtömegesebben ? Hát a jövő reményei, a szende fiatalság. Diákok és varrólánykák, leventék és polgáristanövendékek. A család szemefénye, a derék fiú, kibe lelkes tanárok cserkószerényeket nevelget­nek bele és harmatos leánykák, kikbe fehérlelkű apácák kcngreganista-er­kölcsöket plántálgatnak. Ha veszett kutya szalad végig a városon, rendőrök üldözik kivont karddal, hogy leüssék, de ha ártat­lan gyermekünk tiszta lelkébe harap bele a moziplakát és a reklámtábla, akkor jólesik a csendes sumákolás ? mert úgy sokkal kényelmesebb, higy I „te csak pipálj Ladányi". Pedig a veszett kutya nem tehet róla sze­gény, hogy megveszett, de az „ille­tékes körök" talán tehetnének arról, hogy az éretlen fantáziát ne izgassa az utcai plakáton az a kényes prob­léma, hogy őnagysága miért nem akar gyereket s hogy miért muto­gatják a moziban a meztelen asz­szonyt és a második nászéjszakát. Lehet, hogy ezek a frivol címmel hirdetett darabok undok malacságok, de lehet, hogy csak ártatlan csacsi­ságok, de ha 16 éven aluliaknak ti­los ezeket megnézni, miért szabad nekik ezeken látatlanul, képzelőte­hetségük bacchantikus száguldásával az éjszaka álmatlan óráiban elszó­rakozniuk ? . . . Hát igaz, hogy az üzlet: üzlet s hogy egy kis jószagú bussines töb­bet ér száz erkölcsnél, de hát ak­kor miért is kap 15 napot és 40 pengő bírságot az, aki az utcán egy tisztességes nőt megszólít ? Bizonyára azért, mert^ tudnia kellett volna, hogy az utcán csak tisztességtelen nőt sza­bad megszólítani. A tisztességet ugyanis védeni kell, a tisztességte­lenség azonban tovább is szabadon burjánozhatik úgy az utcán, mint a mozivásznon. Hja-ja, — kérdezzük mi is az el­aggott akadámikusokkal és szemfor­gató erénycsőszökkel: — hol is van­nak a levendulaillatú mult discret szerelmei s józan, tisztes, puritán erkölcsei ? . . . Ingatlanforgalmunk. Szenczi János s neje, Komáromi Istvántól 200 ezer K Öregkuriai föld. — Spóner János, Bodonics Mihály­tól 5 millió K Hármas és Vályoskúti szántó — Ormándi Ferenc s neje, Németh Gábornétól 40 millió K Sző­lők alatti földekben szőlő. — Kovan­csek Jenő s neje, Németh Cábornétól 80 millió K Szőlők alatti földekben szőlő. — Molnár Gyula s neje, Erős Ferenc s nejétől 20 millió K Barkóczi­utcabeli ház. — Kumainer Ferenc s neje, Szóda Mihálytól 40 miilió K Laposi IV. d. szántó. — Likó Mária Chalupa Simontól 500 ezer K Őr­hegyalji föld. — Mitter Lajos, Csu­port Erzsébet és Ilonától 95 millió Balassa Bálint-utcai ház. — Velen­czei István s neje, özv. Viszolai Mi­hálynétól 8 millió K Körtvélyesi rét. — Speigl Ignác s neje, Lencsés Jó­zsef s t.-tól 7 millió K Kolozsúton­túli szőlő. —Brutsy Pál s neje, Bugsch Gusztávnétól 24000 Pengő Kossuth Lajos utcai ház, — Gáücz János s neje, Gálicz Imre s nejétől 3 millió K Bocskoroskuti szőlő. — Vilsitz Mírton s neje, Güicz Imre s nejétől 8 „11 vászon, köpper, törülköző, konyha­Z l CJ7n!/ílTT és kenyérruha, abrosz (fehér és szi­s QimKß ff U Ii nes) legjutányosaoban beszerezhető elczmann Laszlo z

Next

/
Oldalképek
Tartalom