Esztergom és Vidéke, 1927
1927-02-20 / 15.szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. . SE8IELEIIK 11IDEI VASÍBIAP ÉS OSÜTÖBTÖKÖB, Szerkesztőség és kiadóhivatal i Simor jános-atca 18—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Pőmimkatárs: VITÁL ISTVÁN. LaptitlajdonOB és felelős szerkesztő t LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Városunk új korszaka. Mint királyi székhelyről van Esztergomról feljegyezve, hogy fényben, pompában úszott. Ha ez igaz, amihez különben kétség ,nem férhet, akkor a városnak magának is rendezettnek kellett lennie. Azóta rengeteg viszontagságon ment keresztül a város. Tatár, török pusztította, majd pedig csendes feledés borult reá. A háború előtt hosszú évtizedek fejlődése alig mutat valamit. Megépítették elég rossz hejyen a laktanyát, kétszer a gimnáziumot, aszfalttal burkolták a Széchenyi-teret és két kiágazó utcáját. Kossuth-utcát kockakővel borították és bevezették a villanyvilágítást. Ez mind hosszú évtizedek munkája volt. Meglehet, hogy a viszonyokban volt a hiba, de az is lehet, hogy a város vezetőségében nem volt lüktető élet. Még azt sem lehet mondani, hogy ezen semmittevés mellett a város valami jó anyagi viszonyok között volt, mert ugyancsak küzdött az adósságokkal. A polgárság, amely aránytalanul kevesebb adót fizetett, mint most, agyon volt terhelve községi pótadóval és el volt szegényedve. Most, amióta határváros lettünk, és teljesen a magunk erejére vagyunk utalva, be kellett látnunk, hogy a tespedés halált jelent. Megmozdult bennünk az életösztön. A haladás terére léptünk, ami bizony rengeteg pénzbe keiül, de idővel megtérül és addig is meg kell, hogy hozza kamatját. Életet kellett önteni a városba, munkát kellett hozni ide. És hoztunk 1 Tekintsünk csak vissza rövid néhány évre városunk életében. Országunk szótdarabolása következtében hontalanná vált egy erdőgazdasági szakiskola. Városunk agilis vezetősége megatlálta módját, hogy városunkban kapjon otthont, elhelyezést a menekült intézet. Idegenből jött tanárok itt költik el fizetésüket és idegen növendékek hagynak itt pénzt. Megalakult a Közüzemi Rt., amelyben 52%-al a város, mint erkülcsi testület a tulajdonos. Ezóta a Strázsa hegyen megindult a kőfejtés, viszik meszünket és mi világítunk Basaharc, Pilismarót, Dömös, Gizella telep, Visegrád, Nagymaros és Verőcének. Ez a Rt. ma olyan jövedelmet hoz a városnak, amilyenről ezelőtt álmodni sem mertek az emberek. Mivel magunk gazdaságára nem támaszkodhatunk, idegenekre vagyunk utalva. Csin, tisztaság, egészség, kényelem nélkül még a világ leggyönyörűbb vidéke sem vonz idegeneket. Hogy idegenforgalmunkat megalapozzuk és véget vessünk saját viznyomorúságunknak is, megcsináltuk a vízvezetéket. Állami támogatással szép új elemi iskolát építettünk, amely nemcsak miserabilis iskolakórdésünket oldotta meg, hanem csaknem három milliárdnyi munkát adott Esztergomnak. Legújabban a Kossuth Lajos utcai elemi fiúiskola nyer elhelyezést egészségesebben, jobban. A jelenlegi szegényházat szemelték ki iskolának. Tanterem volna elég benne és templom is lenne az épületben. A város külső részének közel is esnék. Egészséges jó hely. (Meg kell azonban jegyeznem, hogy akkor abban az utcában sem csorda, sem konda nem gyülekezhetik.) Ezen kérdéssel kapcsolatban 2 fiú és 2 leánygazdasági szaktanííós népiskola felállítását is tervezi a város. De még ennél is tovább megy. Földmivesiskolát kér a kormánytól. Tehát ismét idegen pénz behozatalát célozza. Bármily sok tervezési változáson megy is keresztül a zárdaépület kibővítése, mégis keresetet nyújtó munkát fog hozni a városba. Munkanélküliségben szenvedő városunkban jelentékeny szerepet játszott a Kath. Legényegylet megépítése is. Mint nemzeti es keresztény alapon nyugvó intézmény kulturális szempontból felbecsülhetetlen értékkel bir. Idegenforgalmunk előmozdítására épült az EHE szép sportépülete a szigeten. Városunk legszebb pontján épült és kétszer is kibővített Vaskapui menedékház már is sok idegent vonz ide. Fogyasztót, vasárlót, idegen pénzt hoz mind a két intézmény gazdasági életünkbe. A megépített sportpálya minden vasár- és ünnepnapon egész csoportokat hoz városunkba. Részint városi, részint társadalmi támogatással nagyarányú fásítás történik városunkban, amely szépítő munkában hathatós támogatást nyertünk az erdőgazdasági szakiskolában. Nem mulaszthatom el, hogy meg ne említsem itt azt a munkát is, amit erdeinkben végez a szakiskola. Az itt végzett erdősítési munka és a szakszerűen keresztülvitt erdőgazdaság a városnak mind talált pénze. Városunk polgárságának egy része Városi Gazdasági Párttá tömörült. A párt célul tűzte ki maga elé, fellendíteni a város gazdasági életét, pótolni a hiányokat és kiküszöbölni az igazságtalan sérelmeket. Megalakult bizottság tart szemlét a városban és igy személyes tapasztalatokon alapuló javaslatokat tesz a város vezetőségének. Legutóbbi nagyon népes gyűlésén a plénum előtt tárgyalt le olyan dolgokat, amely eddig olaj volt a tűzre. Megvagyok győződve felőle, hogy a elégedetlenkedők legnagyobb része megnyugodva ment haza és reménykedve távoztak azok, akik látták, hogy a párt törődik velük. Az alább közölt tervből a szentgyörgymezői utak rendbehozatala, a járdák létesítése és a postahivatal felállítása elsősorban a Városi Gazdasági párt vívmánya. Legújabb terve a városnak kemény bazaltkővel burkolni a vasúti ut, Dorogi-ut Kossuth L.-utca, Rákóczi-tér, Ferenc József-út és Uri-utcát. Makadámmal csinálja meg a Major-tér, Kovács-utca, Hunyadi-utcát a Pilismaróti-utig. Erre fog t. i. közlekedni a visegrádi autóbusz. Szentgyörgyutca járdát kap. Csernoch János-út a primás palotától plébánia templomig olajozott makadámmal lesz ellátva. A vasúttól a Rákóczi-térig aszfalt járdát épit. Ezzel a munkával a a város eme bevezető szakasza teljesen városi jelleget nyer és szimpatikussá teszi az idegenek előtt. Mint újabb alkotást meg kell említenünk, sőt kiemelnem a városi au tóbusz vállalatot. Ezen vállalat nemcsak kényelmes közlekedési eszközt jelent a vasúti állomástól, hanem a visegrádi járat teljesen bekapcsolja városunk forgalmába az arra fekvő dunai községeket mindkét oldalon. Biztos igeretünk van az ármentesítési munkálatokra. Eltekintve az ár által veszélyeztetett nagy földterület hasznosításától, rengeteg pénzt jelent a város forgalmában. Már pedig ahol pénz forog, olt lüktet az eiet. A Takarékpénztár is nagy tervekkel foglalkozik. Több mint három milliárdot fektet bele a fürdő kiépítésébe. Ez mind-mind új életet jelent. Még csak annyit, hogy évtizedes tespedés utan ennyit kevés város haladt, alkotott ily rövid idő alatt. Ha nagy megerőltetésünkbe kerül is a jelen, meg kellett tennünk Esztergom jövőjéért, utódainkórt. V. 1. s Móricz Zsigmond szerzői estje. Hétfőn, 14-én, páratlan művészi élményben volt része Esztergom intelligenciája szine-javának. Móricz Zsigmond és felesége, Simonyi Mária jöttek le közénk, hogy művészetük szezám-szavával megnyissák lelkünket és olyan szépségeket, lelki kincseket mutassanak meg bennünk, amilyenek fakasztására csak kivételes, istenáldotta tehetségek képesek. Móricz Zsigmond Julianus barát utazása, cimű felolvasása volt az est fő érdekessége. Nem tudjuk, hasonlíthatatlanul finom megfigyeléseit, meglátásait, minden mondatában hatalmasan lángoló magyarságát, leíró jellemző művészetét, vagy pedig tapasztalataiból leszűrt megállapításainak, hitvallásának történelemfilozófiai logikáját bámuljuk-e jobban. A közönség áhítatos, magáradöbbent csendben kisérte az írót felvidéki és erdélyi útján. Vele együtt élte meg az élményeket, vele együtt jutott el a fájdalmas és derűs mozzanatok, leverő és felemelő tapasztalatok sorozatán át a magyarság ősi, ösztönös, vérbőlfakadó szerelmével megalkotott konklúzióra: a magyar népet ősi, elpazarolatlan ereje, változatlan szívóssága fenn fogja tartani ós ki fogja termelni belőle a szebb magyar jövendőt, mert Trianon nem lehet és nem is az a „sír, hol nemzet sülyed el." A meghatottság, a hit és bizalom ragyogott a szemekben és forró taps köszöntötte a felolvasó művészt. Ettől kezdve az egész est bensőséges izzó ünneplése volt a művészpárnak. Az első rész második száma „A gyermek hazamegy 1 * (érzések Erdély kapujában), lírai őszinteségével, ódai szárnyalásával a vallásos áhítatig emelte a lelkesültséget. A második rész számai pompás elrendezésükkel, finomságukkal enyhítették a komoly hangulatot és a költő-író emberbe-, állatba-, virágba-, fába-, kőbe látó humorának mélysége a derű aranysugarával árasztotta el a megyeház termét. A szívből jövő taps és kacagás megszakítatlan folyama kapta hátára a művészeket ós vitte a hallgatóság szívébe, szeretetébe. Móricz Zsigmond közvetlen meleg, szeretetet sugárzó előadása egészen családias, baráti légkört teremtett. Simonyi Mária dús skálájú előadóművészete ragyogó színekkel hozta ki a Móricz-költemények minden árnyalatát, szépségét. Mi, akik szerencsések voltunk, hogy az estet végiggyönyörködhettük, hálával köszönjük a művószpárnak mind azt a szépséget, örömöt, amelyet elhoztak nekünk. Ez a hála azonban kötelez is valamire. Először arra, sajnálatunkat fejezzük ki azokon, akik nem vettek részt az irodalmi estén. Azt hittük, hogy talán valamivel többen vannak, akiket érdekel a komoly, igazi magyar irodalom és művészet. Nem Móricz Zsigmond vált kisebbé azzal, hogy többen, akik ott lehettek volna, nem jöttek el. Másodszor sajnálkozunk azon — ami az előbbivel talán összefüggésben van —, hogy az a fővárosi keresztény napilap, amelyet minden magyar érték lelkes harcosaként szeretnénk H , • „. ...I vászon, köpper, törülköző, konyha- T\ I I , I ? üzli azi szövött SBSBBÄÄ^ relczmann Laszlo z
