Esztergom és Vidéke, 1927

1927-12-25 / 100.szám

Hodzsa, a rokoniélek. Hodzsa Milán cseh kultuszminiszter, úgyis mint a cseh köztársasági kultúrának és nevelésnek legfőbb őre, lapja által kordiális örömét küldi kollégájának a nagyváradi véres eseményekkel szemben. A középeurópai művelődésnek ez az élő védőbástyája siet eldicsekedni a magyar nemzeti kisebbség ellen eddig sem nagyon rejtve tartogatott harci fegyvereivel, amelyek révén nem ugyan a szellemiek terén, de a düh kitörésének intézményes megszervezése által látja megvédelmezendőnek a rablott zsákmányt. Kilátásba helyezi a cseh kultuszminiszter az államilag támogatott diákharagnak hasonló kitörését náluk is, azzal a különbséggel azonban, hogy hosszabb lélegzetű dühkitörésre céloz, mint ahogyan a jeles példa a „temperamentumos" románoknál bizonyságot tett széles vonalú képességéről. A magyaronsággal és a magyar érzülettel közeli kilátásba helyezett leszámolást jelent be és erre hivja mementőul azt a pusztítást, amelyet a magyar határszélre vagonszámra szállított oláh regátbeli diáknévre méltatlan csőcselék rendezett az őslakosság megrendszabályozására s amerikai és angol állampolgároknak is diplomáciai konfliktussal folytatódó gyönyörűségére. Nem akarunk visszatérni ez alkalommal még egyszer az emberi gyalázatnak arra a többnapos gyilkos produkciójára, amellyel „Nagy"-Románia dísze, virága: ifjúsága való ban egész Európa csodálatát vívta ki és megszerezte hazájának a civilizáció és emberi művelődés védvára címét, csupán a rokonlélek cseh miniszternek a2„Szlovenszka Politika" című házi lapjában nyilvánosságra hozott érdemeit továbbítjuk a magyar társadalom türelmes lelkének s kívánjuk átadni a huszadik századi történetírásnak is, mint fontos adalékot a trianoni békediktátum után következő szomszédállapotok megértéséhez Hodzsa Milán nem ad ugyan uj Ötletet a román kultuszminiszter kolHoltteste fölött ragyogva sugárzott a napi mintha a természet őserejének diadalát hirdetné. * * # Az elhagyott, szétdúlt castrum leomló kövei lassankint betakarták a halálban népéhez tért Tatot. Ott találták meg magyar parasztok másfélezer esztendő után a dunaparti castrum rombadőlt kövei között. Csontújjai akkor is keményen fonódtak acél kardjára, a népek életösztönének ősi, kipróbált eszközére. -ßAz élet tarsolyából. Az igazi Pest még mélyen alszikA lefüggönyözött habos fehér függönyök mögött még pihennek a zsúrok asszonyai. Egyik másik még álmosságban jár lovagja karján, mikor még vigan csilingelnek a közút villamosai és az utca köve csattogva veri vissza a szöges munkásbakancsokat. Az üzletek zárva. De ki is menne kora reggel vásárolni ? Az elegáns zsorzset, marokén és krep dechiné ruhák álmodói még lehunyt pillákkal szunyókálnak. A lokálokban áttáncolt éjszakák, a hódítások fáradalmait dél előtt nem lehet kipihenni. legájának azzal, hogy államban élő kisebbségek tiszteletben tartott személyi és vagyonbizonságából önként értetődő ós bántatlanul élvezett félelmetes szabadságát jelöli meg provokáló tényezőül, amely szerinte joggal hivja ki az ottani tanulóifjúságoknak ellenszenvét, a megértő kebel dagadozik a lelkes örömtől, hogy ime van egy ország ahol a diákság tettekkel nyújt példát s ad útmutatást Csehszlovákia szelidlelkü ifjúságának. A bukaresti kományzat azonnal foganatosított vizsgálatából immár kiderült, hogy megyarok provokálták olyan elemekknek magukra vont haragját, amelyeknek tulajdonképen semmi köze sincs a két,millió lei titkos alapból származó kongresszusi ösztöndíjhoz és személyenként 6 darabban CFR név alatt közismert román királyi államvasutak által engedélyezett vasúti szabadjegyekhez. Az is kiderült, hogy kárt sem Váradon, sem Kolozsvárt, sem a dúlás egyéb stációit más nem szenvedett, mint legföljebb a diákság, amelynek tanulmányútját az irredenta azsan provokátorok méltatlanul megzavarták. Ajánljuk a két kultuszminiszter urnák, hogy mielőbb találkozzanak lehetőleg a Népszövetség szalonjában a eszmecseréjüket bocsássák rendelkezésére a kíváncsi világsajtónak, F. % npi ww im mj- ' üGyermekvédelmünk, Irta : Keményfy K. Dániel. (Vége.) " Valaki mondta: miért nem foglaltam előbb állást a szenttamási iskola mellett. Erre a naiv ellenvetésre ez a válaszom: Elsősorban az iskoláért a nyilvánosság előtt évek óta állást foglalok. Feltételeztem annyi jogérzéket, szociál-pedagógiai jártasságot s egy plébánia pasztorációs érdekeinek annyi tudását, hogy nem nyúlnak egy 97 éves iskola létezéséhez s ugyanakkor nem helyezik oda mégegyszer annyi létszámmal A keleti pályaudvarnál álltam és fi. gyeltem a sokak által ismeretlen hajnali fővárost. Vidám viháncolásra figyeltem fel. Három ugrós szoknyéjú sváb leány vett körül egy magas melákarcú legényt. Ha azték nyelven beszélnek, akkor sem lett volna előttem idegenebb az elnyújtott mássalhangzók különös dialektusa. Azt azonban rögtön észrevettem, hogy versengés folyik a hosszú Szepl kezéért. Az egyik leány fejkendőjét igazgatta, a másik gyönyörű fogsorát mutogatta a legénynek, a harmadik riszálva ringatta derekát. — Eszembe jutott á darutánc. Az örök természeti törvények végnélküli rep rize. Más felé vitt ugyan utam, de felszálltam a villamosra. Kíváncsi voltam, vájjon melyiknek juttatja Paris almáját a szeplős sváb legény. Szembe kerültem velük. Derűs kacagásuk betöltötte az egész villamost. Ott vibrált, táncolt mindnyájunk kedvében az ő pajzán vidámságuk, a hamisittatlan falusi csapongó jókedv. Kis gyékény szatyrukban ölükbe szorongatták csikós kendőjükbe takart fekete kenyerüket — az ebédet. Dolgos két kezük vörös és érdes volt. Valamelyik gyárba mentek dolgozni. Felnéztem az alvó szemű csipkés ablakokra. A selyem paplan alatt pihenő zsurasszonyokra gondoltam. Azokra, kiknek mindenük megvan, mégis mindig fáradtak, idegesek, elébiró tanonciskolát. Másodsorban, mikor az iskolák ügyében az előértekezlet s az úgynevezett bejárás volt, a vizivárosi plébánost arra meg nem hívták, noha illő lett volna, mert a plébánia kerület iskolájáról is szó volt. Az iskolaszék elé már befejezett megállapítás került s ott állást foglalni, bizonyos kifelé szóló dekórum miatt is, amit itt nem akarok taglalni, helyén nem való küzdelem lett volna. Amint Csonka-Magyarország nem ország, úgy egy plébánia is iskola nélkül csonka plébánia. A fővárosban ha egy új plébánia létesül, a plébános mindjárt azon van, hogy plébániai területe iskolát kapjon. Tudatában van annak, hogy mit jelent a plébánia pasztorációjára a jövő lelki élet kialakulásaira, az önálló iskola, pláne egy kisebb kerületű plébánián, ahol a plébános ismerheti úgyszólván a gyermekvilág minden tagját az iskolából. Az se helytálló a szent tamási iskola fenntartása ellen, hogy úgy is közel van az új iskola a szenttamásihoz. A Deák Ferenc utcai is közel volt, mégis a városrész szociális érdeke megkívánta a külön szenttamási iskola fenntartását. Ne csodálkozzék tehát senki, ha a vizivárosi plébános állást foglal a szenttamási iskola mellett, a közismert szempontok s a Szenttamáson igényelt gyermekvédelem miatt is. Amit Rudnay primás 100 év előtt az iskola mellett hangoztatott, az ma a szociális pedagógia tekintetéből hatványozottabban áll s a város annak idején az átvételnél vállalta az is kola fenntartását s fejlesztését. Folyik a városrendezési munkálat. Helyes. Amit 50—60 évig mulasztottunk, azt most akarjuk pótolni. Nemes törekvés. De sokszor anyagi erőnk s adózó képességünk túlhajtásával azonban olyat is akarunk al kötni, ami még maradhat, aminél szükségesebb alkotni való van. Például az iskolák kiépítése, szociális intézmények létesítése, s ezekben ma Szenttamást mellőzni, nem lenne építő városi politika. * * * gedetlenek s csak akkor villan fel szemük parazsa, ha a türelmetlenül várt telefoncsengő megszólal. Mind a három leány egyszerre beszél — sajnos — előttem érthetetlen beszédjükön. Vájjon melyiknek sikerül közülök Szepl szivébe férkőzni ? Kőbányához közel járunk már s én csak akkor eszmélek rá, hogy nagyon messzire futott velem a villamos. Szomorú szívvel hagytam ott ismeretlen ismerőseimet. Egész nap a három sváb lány járt az eszembe. Boszankodtam, hogy ennyire beletelepedtek az agyamba. Este az egyik megállónál ismerős kacajra lettem figyelmes, de most már csak egy kacagott a szerelmes gerle boldog bugásával. Hirtelen odafordítottam a fejemet. Ott álltak mind a négyen. A szépfogú leány boldogén karolt bele a nyurga Szeplbe, mig a másik kettő összebújva súgottbúgott. Szepl választott tehát. Melák arcán széles mosoly terpeszkedett. Nagy tenyerében elveszett a leány vörös keze. Elgondolkoztam. Tavasz I Május 1 Szerelem! Akár mit is hozzon a sors, mégis szép az élet 1 Az élet az ifjúság. Nerelly. A gyermek nehéz és sülyedŐ élete mindnyájunk lelkébe belesajog. A szegény gyermekek sinylődése s leromlása kell, hogy foglalkoztassa a hatóságokat s társadalmat egyaránt, mert ennél alig van szomorúbb, megdöbbentőbb s meghatóbb képe a háború utáni Magyarországnak. Ennek hatása adott életet 8 évvel ezelőtt Szenttamás városrészben, amely Esztergom szegény munkásnegyede, a főkáptalani szegényházban egy gyermekvédelmi napközi gyermek-otthonnak. Nem a már züllésnek indult, hanem a veszedelemnek kitett iskolásfiú gyermekek találnak itt gondozásra, akiknek szülei napi munkában nagyrészt házon kivül dolgoznak. Ez a kis intézmény, az iskola segítő munkája mellett, az egyedüli, mely dirrekt Esztergom gyermekvédelmét szolgálja. Első években a „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve" tartotta fenn tisztán. 1923 óta, amikor pénzünk teljes leromlása bekövetkezett s igy az egyesület teherbíró képessége is leszállott, magam vettem kezembe az intézményt és fenntartását Esztergom városának s társadalmának irgalmas szivébe s megértő lelkületébe helyeztem. Azóta teljesen adakozásból s adományokból tartom fenn. Kopogtatok ott, ahol gondolom, a század egyik legnagyobb problémáját : a gyermekmentést értékelik. Kezdtük 18 gyerekkel a meginduláskor. Ma már 30—40 között van gondozottunk a nehéz őszi, téli s tavaszi elő időszakokban. S bizony mégegyszer annyit is elhelyezhetnénk, mert az anyák jönnek a gyermekek érdekében kérelmükkel, de többre sajnos nincs még helyünk s a anyagi eszközünk. A város hatósága, a társadalom s a közgazdasági intézetek segítenek bennünket. Isten fizesse meg. De még messzebb lehelnénk, fejleszthetnénk magát az intézményt, ha a gyermekvédelmet közérdekű s a nemzet jövőjét előkészítő munkának értékelnék minden vonalon. Hány ember van, aki gyermekvédelemre még nem adott s a szülő bűne miatt a gyermeket lenézi. A kötelező gyermekvédelem megvalósításának itt az ideje. A társadalomnak csak egy kisebb rétege és százaléka tekinti a haza ügyének a gyermekmentéssel a züllés megelőzését. Közönségünk nincs eléggé ránevelve arra, hogy a maga ügyének, a jövő társadalmi fejlődés alapjának tekintse a züllés veszélyének kitett gyermeket. Az ébredés azonban e téren, mely mint jeleztük, országszerte kezd megindulni s reményt ad, hogy Esztergom gyermekvédelme is fokozottabb fejlődésnek fog indulni. Vasárnap nyitva lenéinek az üzletek. Irta: dr. Karikó Imre. Egyes városokban és községekben még ma is vita folyik a kereskedők vasárnapi nyitvatartási jogosultságáról, miért is a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek ez ügyben megjelent 94.537—1921. K. M. számú rendeletének idevonatkozó fontosa bb rendelkezését alábbiakban ismertetem : Élelmicikk eket általában, ideértve a halféléket, valamint az élő és leölt baromfit is, a túlnyomón ezek árusítására berendezett üzletekben Budapest székesfővárosban reggeli 7 órától délelőtt 9 óráig szabad árusítani. Valódi keleti perzsaszőnyegek nagy választékban VIRÁG és SZÁNTÓNÁL!