Esztergom és Vidéke, 1927

1927-11-10 / 87.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP, HSOIELEIIE IIIDEI VASABIAF ES CSÜTÖBTÖEÖB. szerkesztőség és kiadóhivatal i Sitaor János ntea 18—20,, kova a lap szellemi részit Illető közlemények, továbbá as előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. LaptuUJdonos ét felelőt tserkesztöi LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Az oláh „agrár-reform". Irta: Csikós Mihály. i II. Nem is egyszer esett meg, hogy tavaszkor, a legeltetési idény kezdetén máról-holnapra vették el a birtokostól a legelőt kényszerbérletbe, úgy, hogy a birtokosnak nem volt területe, ahová jószágait kihajthatta volna. Nem volt más hátra, mint a keservesen kiteleltetett jószágot úgy adni el, ahogyan vették. A nevetségesen csekély haszonbér behajtása a birtokos gondja volt. Ki volt ugyan mondva a hatóság részéről, hogy aki a haszonbért be nem fizeti, attól a bérlet elvétetik és annak adják, aki fizet. Tényleg voltak esetek, hogy egy-két nemfizetőtől elvették a földet, de arról is van tudomásom, hogy egész község igényjogosultjai felszólításra, fenyegetésre sem fizettek. Megszűnt a hatósági erély, bizony nem vettek azoktól el egy barázdányit se, ez főbeverés nélkül ugy sem ment volna és a hatósági urak eléggé vigyáztak a bőrükre. A nóta vége pedig az volt, hogy a bérlők továbbra használták a földet és a magyar birtokos kereshette pénzét ott, ahol megkapni vélte. Ezt a kényszerbérleti állapotot váltotta fel a kisajátítás. A kényszerbérleti tárgyalások átalakultak kisajátítási tárgyalásokká. Megállapították, hogy mely birtokostól mennj it sajátíthatnak ki, megállapították a kisajátítási árakat, akinek nem tetszett, felebbezhetett, de birtokon kivül. Megállapították az igényjogosultakat, akik az elsőfokú végzés után birtokba léptek és addig is, mig a tulajdonjog tisztázva lesz, fizetik az eddigi haszonbéreket az eddigi tulajdonosnak és fizetik az adót az államnak. Az agrárreform célja volt a parasztság megerősítése, az oláh középosztály vagyonhoz juttatása, a magyarság tönkretétele. Ezeket a célokat el is érték. A parasztság, — tú'nyomólag olá hok — pénz nélkül jutott földhöz és addig, mig a csekély haszonbért fizeti, anyagilag erősödhet is; a középosztálynak tág tér adatott a harácsolásra. Mindezek magyar pénzen gyarapodnak, mert az agrárreform tárgyalások folyamán a magyarnak csak egy szerepe volt: birtokának megmentése érdekéten az utolsó garasát is leadni. Ismerek magyarokat, akik hogy birtokaikat mentsék, váltóra szedtek fel pénzt és ez a sok pénz mind az oláh kijárok zsebeibe vándorolt. Élénken emlékszem az egyik oláh képviselőjelöltnek programmbeszédédére, amelyen gúnyosan biztosította a magyarokat arról, hogy békésen megélhetnek az oláhok közt, de csak ha koldusakká válnak. Egy másik úr — megyei főtisztviselő volt — úgy nyilatkozott, hogy a magyarok megélhetnék köztük, mert az oláhoknak csak a magyarok zsebei kellenek. Az agrárreform tág teret nyitott a zsarolásra, a törvény mezébe öltöztetett törvénytelenség ülte diadalát, elpusztított magyar exisztenciák helyét máról-holnapra felszínre vetődöttek foglalták e'. Igy teremt az oláh állam vagyonos oláh középosztályt. Az a középosztály, amely adta Erdélynek a diákságot, tönkrement, nem képes gyermekét taníttatni, mig az oláh állam összeszedi a falvakból az oláh gyerekeket, internálusokban ingyen nevelteti. Ezek megbízható harcosai lesznek az oláh áUameszmének. Az agrárreform törvény a birtokosokat két fea egóriába sorolta: helyben lakókra és távollevőkre. Helyben lakó volt az, aki a megszállás alatt is birtokán lakott. Ezekdek a birtokéból a törvény 500 hóikat ki nem sajátíthatónak mondott ki, kivéve nagyon sok okokat, amelyek egyike-másika ha fennáll, kisajátítható még ebből a maximális 500 holdból annyi, amennyit jónak látnak. Tehát a helybenlakó birtokostól is elvehettek az 500 holdat teljességében vagy részben. Találtak is elég okot arra, hogy az 500 hold meg ne maradjon. Arra költöttek a hirtokosok igen sok pénzt, hogy legalább ezt a maximális 500 holdat megmenthessék. Távollevő volt mindenki, aki a megszállás-alatt nem lakott a megszállt területen. Az nem határozott, hogy a birtokos soha nem lakott a megszállt országrészen, olybá vették, j mint aki elmenekült birtokáról. Ki- j mondták, hogy távollevő, kisajátították birtokát, nem a maximális 500 ] ho'dat, de egy holdat se hagytak meg abból. Például az én földesuram soha nem lakott megszállás alá ju-: tott birtokán, még megszálló lakása j sem volt. Budapesti lakos volt min- \ dig, de mert kimondták rája, hogy | távollevő, 20.000 holdját sajátítot-j ták ki. Mivel a kezelésem alatt uradalom . szétszórtan feküdt, a kisajátítást több ' bizottság végezte, ahol én megjelenni; tartoztam. Jártam én ilyen bizottsá- J gok előtt Szatmár és Szilágy me-; gyekbe és öt bizottságból négynek Ítélete szerint földesuram távollevő j volt, hasztalan bizonyítottam az ellenkezőt, beszélhettem amennyi jól; esett, az előre elhatározott állásponton mit sem vál oztatlak. Volt azonban egy bizo'.tság, amely kimondta, hogy földesuram külföldi honos, tehát mint ilyennek birtoka ki nem sajátítható. Azt hittem, hogy e bizottság kerületéhez tartozó 4000 holdas gazdaságunk meg van mentve. A jegyzőkönyvet annak rendje és módja szerint aláírtuk. De nem igy történt, mert ugyanez a bizottság ugyanazon biró elnöklete alatt egy hét múlva új tárgyalásra idézett és mintha mi sem történt volna, tárgyalás alá vette az ügyet és kimondták, hogy földesuram távollevő, 4000 holdja, kivéve a majortereket, kisajátíttatott. Hasztalan protestáltam, hasztalan tagadtam meg a jegyzőkönyv aláírását. Azért mégis ez a bizottság volt legbőkezűbb, mert legalább majortér, Krasznameder képében 42 holdat birto kunkban meghagyott, a többi bizottság még azt a területet is kisajátította, amelyen az épületek állottak, kisajátította a kerteket, melyek pedig ki nem sajátíthatóknak jelöltettek meg. Kisajátította egyik gazdaságunk gazdatiszti lakását, mely a falu közepén állott, Kisajátította a nagykiterjedésű és öntöző vízművekkel ellátóit kertészetet, holott ezek mind kisajátítás alól menteseknek vannak megnevezve. Midőn mindezen törvénytelenségek ellen óvást emeltem, azzal a cinikus megjegyzéssel hagyta helybe a bíróság a törvénytelenséget : ha még nincs rája törvény, majd lesz törvény, mely megengedi mindezeket. (Folyt. köv. Állatorvosi avatás. 6élik Lajost városunk fiát mult napokban avatták ál'atorvossá a budapesti m. kir. Állatorvosi Főiskolán. Városunk a Kossuth-szobornál. Kossuth-szobor ünnepélyes és országos jellegű leleplezésén Esztergom városát dr. Antóny Béla polgármester vezetése alatt a tanács tagjai és a képviselőtestület mintegy 20 tagja képviselték. A küldöttség koszorút helyezett el a szobor talapzatán. A vizivárosi zárdatetnplom megáldása. A vizivárosi zárdatemp lom művészi restaurálása befejezést nyert és szombaton délután 5 órakor fogja dr. Kohl Medárd püspök ünnepélyesen megáld mi. „Pro Patria" mise a föszékesegyházban. Az esztergomi főszékes egyházban vasárnap, f. hó 13-án d. e. 9 órakor a trianoni békeszerződés aláirásának évforduló napján Magyarország jobb sorsáért ünnepélyes „Pro Patria"-mise lesz, amelyre a helyi hatóságok is meghivattak. Városi közgyűlés. Esztergom város képviselőtestülete f. h. 14-én hétfőn közgyűlést tart. Katalin estélyt rendez az Esztergom Szenttamási és Vizivárosi Kath. Polgári Kör saját nagytermében nov. 13 án esti fél 8 órai kezdettel. Szinre kerül a 3 felvonásos „Paraszt kisasszony" című népszínmű, utánna pedig tánc reggelig. Belépő díj személyenként, ülőhely 1 pengő, állóhely 80 fillér. Az estély iránt nagy érdeklődós irányul városszerte. Díszvacsora Mátéffy tiszteletére. Az Esztergomi Keresztény Szociális és Gazdasági Párt abból az alkalomból, hogy városunk országgyűlési képviselőjét, Mátéffy Viktor prépost-plébánost a kormányzó kormányfőtanácsossá nevezte ki, díszvacsorát rendez ma, csütörtökön este fél 8 órakor a Fürdő Szálloda éttermeiben. Vacsorajegy ára 2 pengő 40 fillér. A díszvacsorán, mint értesülünk, több százan fognak résztvenni s a Turista Dalárda is szerepelni fog. Előadás Spanyolországról. A Tanult Férfiak Kongregációja f. hó 11. én, pénteken este 3

/

4 7 órakor tartja ülését a gimnázium zenetermében, amely alkalommal dr. Meszlényi Zoltán pápai kamarás, hercegprimási titkár f. évi szeptember havában megtett spanyolországi útjáról tart előadást A vezetőség tagok által bevezetett férfiv:ndégeket is is szivesen lát ezen az ülésen. Közigazgatási bizottsági ülés. Komárom es Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vrmegyék közigazgatási bizottsága kedden a főispán elnöklete alatt ülést tartott. Szokásos jelentéseken kivül nevezetes esemény nem tárgyaltatott Csermák Hugó elhalálozásával megüresedett gazdasági bizottsági tagságot Riedl Gyula főszékeskáptalan erdőmérnökével töltötték be. Nem a kegyelethez méltó. Sok felé megütközést kel'.eít a városban, hogy Mindenszentek ünnepén, amely nap egyben már a halottak kegyeletének van szentelve, a vár alatt Szentgyörgymezőn a temető felé vivő úton folyt a kövezési munka, mintha közönséges köznap lenne. Az se volt a halottak estéjének kegyeletével öszszeférő, hogy a temetők előtt cukrot, csokoládét, játékot, csecsebecsét áruló sátrak voltak felállítva. Msgérthető, ha gyergyát, koszorút, kegytárgyakat árulnak, de másnak nincs helye, mind valami búcsún vagy vásáron ezen a szomorú napon. (Beküldetett.) Válaszmányi Ülését az ESC f. hó 9-én (szerda) este 8 kor tartja a clubhelyiségben, melyre ezúton is meghírja a v. tagokat az elnökség. ~

SAJAT KÉSZ,TÉSÜ SEWS? éAyéS Pelczmann Lászlónál kóTI CTni/nff abrosz (nagyban és kicsinyben) IIdill ScLUVUll legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi ter 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik