Esztergom és Vidéke, 1927

1927-08-28 / 67.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. BEÖJELEBIK IIHDEI VASÁBIAP ÉS OSŰTÖRTÖKÖB Iserkesziöség és kiadóhivatal i Simor János-utea 18—20., <soya a lap szellem* részét illető közlemények, továbbá az előfizetési • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmnnkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdoao* és felelős szerkesztőt LAISZKY KAZMÉR Előfizetési éra ; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza m á szürkeségek városa. irta: vités Szivós-Waldvogel lózsef. Művészlelkű embereknek aligha kell magyarázni, hogy a szinek, vonalak és gondolatkifejezések adják meg nemcsak az egyénnek, hanem városoknak, országoknak és nemzeteknek a jellegét. Az itáliai azúr, az Öíökzöld cyprus-, pálma- és narancsligetek, a plastikus taglejtésű, hangosan kacagó és éneklő emberek ugy-e mennyire mások, mint a szürkefelhős, zúzmarás oroszországi tájak, a sötétnézésű muzsikok. Boccacio, vagy akár D' Annunzio kedvesebb nekem, mint Tolstoj vagy Gorkij s a tobzódó szinek, illatok és vonalak hazájabeli festőket, szobrászokat és muzsikusokat is jobban szeretem, mint az északi országok komoran fenséges vagy szürkehangulatú művészeit. A színeknek, vonalaknak és egyéb gondolatkifejezéseknek tagadhatlanul nagy átalakító hatása van az emberek lelkületére. A mi városunk a szürkeségek városa : szürkék az emberek, a gondolataik és az érzéseik; szürkék az utcáink és tereink, szűr kék a szavaink, a tetteink és szürkék még a szavazócéduláink is. Ez a levegőben terjengő szürkeség min dent ellep, elfojt és megmételyez. Szürke ami örömünk, szürke az ünneplésünk és szürke a gyászunk is. Innét van ez, hogy egyes ünnepségek alkalmával tobzódik a szürkeség a szürkeségeken s szinte szemgyö nyörködtető a megyei hajdú kék-fehérje, vagy a városi szolga piroskékje. Szerencse, hogy nemzeti színeinket nem a mai kor emberei állapították meg, mert piros élet, fehér álom, zöld remény szinei helyett szürke lett volna a nemzeti lobo gónk. Nem szeretjük mér a határozott színeket, a határozott szavú embereket, elromlott az ízlésünk és szürkeségek után vágyódunk. Valamiképen ilyen gondolataim támadnak, valahányszor az utcára lépek s ha azt tapasztalom, hogy ott, ahol mások piros virágot és zöld pázsitot szeretnének látni, a szürke kajánság tarka állatjaival megpróbálja megakadályozni az új idők törekvéseit. Mert vannak új törekvések és vannak új eredmények. Vannak emberek, akik a szürkék szemében „vörösnek és forradalmárok, de akik elébb utóbb utat nyitnak a napsugárnak, hogy bearanyozzon mindent, ami ma még szürke. Mert szürke az Íróasztalok aktahalmaza, szürkék a tereink, a Szenttamás-hegy, a vársétány és zöldesszürke a Tabán és Szentgyörgymező 1 És milyen kont raszt 1 egy új, modem intézményünk a strandfürdő, még az is az unalomig szürke, sőt szürkék azok az ujonan felállított hulladékgyűjtő kosarak is, melyeket egy cseppet sem szürke lelkes polgártársunk áldozatkészsége adott a városnak. Hiába, időbe kerül mig emancipálni fogjuk magunkat a bennünket hínárként körülfogó szürkeségtől. Derült, ka cagószineker, új hangulatot kérünk az örjitő szürkeség helyett. Vagy azt hiszik az idegenforgalmat propagáló urak, hogy az idegen kieílenséget bámulni jön ide? (Ebbsn csakugyan bámulatosan sokat tudunk nyújtani.) A mostani kopárság már nekünk bennszülötteknek sem jó és sokáig fenn nem tartható. Tessék tehát az aktagyárót minél előbb beszüntetni, a városházi kazamatákba friss levegőt és napfényt bocsájtani és az élettel szoros érintkezésbe lépve attól rhytmust és tempót átvenni. Városunk felett a gazdasági égbolton is szürke felhők keringenek s ezeket a felhőket harsogó és kongó szavak viharágyúival elkergetni nem lehat. Dolgozni kell itt mindenkinek, elsősorban a vezetőknek, összefogva, tántoríthatlan szívós kitartással. Nincsen joga senkinek elkedvetlenedni vagy a munkában ellanyhulni ; fokkal férfiasabb, küzdelmesebb időket élünk, mintsem hogy ilyen nőies luxusokat engedhessünk meg magunknak. Aki pedig nem birja, vagy nem akarja a létért való fokozott komoly küzdelmet, ám álljon félre; az idő halad és Esztergom sem akar tovább „maradni". És ha majd mindenki tudásának legjavát viszi bele a küzdelembe hetenkint hat napon át, akkor majd eltűnnek a nyomasztó szürke felhők s felragyog városunk felett is a jólét és megelégedés mindent bearanyozó napja. Tempó Esztergom! Az új elemi népiskola. ii. A parádé, a tüntetés, a vallásos s hazafias tényéknél, még nem maga a vallásosság s hazafiság bensősége, a fenntartó erő, hanem formaság, külsőség, a hatás fokozására. Hasonlóképen a palotaszerű iskolaépület még nem maga az iskola, nem az iskolakérdés végleges megoldása, hanem csak a külső keret, melynek tartalmát és élő képét az iskola belső szervezete s munkásságának kifelé ható eredménye adja meg. Újabb időben gyakran halljuk a kultúrfölény hangoztatását, mint egyik mentő eszközét Magyarország integer fejlődésének. Indokolt és helyes eszményi cél. Vigyázni kell azonban ezen eszményi cél kiépítésénél arra, hogy megalapozása szilárd és patinás, a kultúra egész épületét jól megtartó legyen. Ami fölül van, az mindig az alatta lévőre támaszkodik. Ez az alap pedig nem lehet más, mint a népiskola. Amíg ennek a mélyítését a nyugateurópai kultúra népművelési színvonalára nem emeljük, addig, a csakis közép vagy felsőbb oktatásra épített kultúrfölény nem lesz az egész nemzetet összefogó erős s küzdésre is alkalmas bástyája a kultúra előretörésének. Félmunka marad. A nemzetet ugyanis nemcsak az intellektuel pályákon lévő osztályok alkotják, hanem az úgynevezett köznép, a plebs vulgaris is. Nemcsak a vezető intellektuel osztályoknak, hanem magának a népnek is szükséges bizonyos általános iskolázottság és kiművelés, hogy öntudatosan és átfogóan átérezze az életnek szolgáló kullurtényezőségét. Megfelelő kulturális képesítés nélkül, a népet magát, különösen veszedelmek ide jén, nem tudjuk fenntartó nemzeti elemmé biztosítani. Ha összehasonlítjuk a mi köznépünk mai szellemi szinvonalat a művelt nyugateurópai köznép iskolázottságával s tudásával, a párhuzamban a mi népünk nagyon mögötte marad. Ez közismert tapasztalat. És ennek a ténynek egyik oka, hogy Magyarországon a haladó korral szemben már amúgy is átlag elavult, de még mindig érvényben lévő népoktatási törvényt és rendeleteket is a legtöbb vonalon nagyon elasztikusan hajtják végre. Ennek visszhangjaként épen azért a népoktatási törvény új szervezése a tanügyi világnak régebbi kívánsága. A máig érvényben lévő törvény gyönge végrehajtása magyarázza meg, hogy még a kis Csonka Magyarországon is, miniszteri kijelentés szerint is egymillió néhány százezer analfabéta van. E mellett. mennyien vannak, aki cs'-k 2—3 osztályt végeznek s a 6 osztályt csak egy tö redék végzi el az iskolakötelezett ségben. Dr. Chyzer Béla ez ő hires könyvében „A gyermekmunka Magyarországon" azt mondja (86. lap), hogy a gyermek tulajdonképen a hat osztály elvégzése után válik alkalmassá a gyermekmunkára. „Sok szülő azonban be sem várja ezen határidőt s gyermekét nem egy ízben 8—10 éves korában munkára adja, amit annál könnyebben megtehet, mivel az iskola számonkérésétől nem kell tartania." Szomorú bizonyítéka ez a magyar beiskoláztatás lazaságának s a korhatár be nem tartásának. Hogy a korhatár kiterjesztése menynyire fontos a népművelésre nézve, air* nézve elég hivatkozni azon tényre, hogy pl. Svájcban 14, Amerikai Egyesült Államokban 16, Angolországban 16, Franciaországban 14 évi korhatáron alól gyerekek gyári s hasonló munkára nem alkalmazhatók s azután is csak akkor, ha iskolakötelezettségüknek (8 osz tályú elemi iskola) eleget tettek, Hogy az eltűrt korai gyermekmunka, ezzel az iskolába járás elhanyagolása és az iskolamulasztások kellő megtorlásának hiánya, testileg-lelkileg nálunk micsoda rombolást végez s az iskolakerülést mennyire előmozdítja, azt szemléltetően tapasztaljuk sajnos országszerte. És mert a beiskoláztatást sokszor politikai voksérdekből sem veszik akár hány helyen szigorúan, — ezek az állapotok a kultúrfölény rovására mindaddig tartani fognak, míg az új közoktatási törvény az iskolavégzettség kerülését szigorúbb végrehajtási, megtorló s büntetőjogi rendelkezéssel el nem látja. Tudok közvetlen esetet, hogy hetivásár vagy nagyobb munkaalkalmakkor, a szülő szépen a piacra vitte gyermekét árusítani segíteni s ha a szegény gyermeket az iskolában kérdőre vonták, sírva panaszolta el, hogy édes anyja parancsolta. Egy másik esetben egy 11 éves gyerek még mindig a harmadik osztályba járt, az anyja minduntalan kifogta munkára, úgy hogy túltengő iskolamulasztása miatt, nem 13 kaphatott bizonyítványt. Viszont vannak esetek, hogy az iskolai évben alig járt iskolába s mégis kapott a gyerek tanév végén bizonyítványt, túlzó elnézésből. Sokszor oly alkalmak állanak elő fegyelmi tekintetben, hogy a szülő ellen kell küzdeni a gyerekek érdekébsn s a tanítónak nincs elegendő hátvéde. Keményfy K. Dániel. (Vége köv.) ^EGYRŐL-MÁSRÓL I Halálbüntetés. Országokat tépett szét a világháború. Milliókat hajtolt rabságba, tett földönfutóvá. Évszázados birtokokat rabolt el. Mérhetetlen vagyon ment tönkre. Munkanélküliséget teremtett. Európaszerte tobzódik a nyomor. Uralkodó családokat hajtott száműzetésbe, halálba. Az orosz cári család elvérzett. Ez mind semmi. Eu rópa utcái mindezekért nem mozdultak meg. Megmozdult azonban egy világszervezet, mert kivégeztek dét gyikost. Hogy joga van e az államhatalomnak halálbüntetéssel megtorolni a bűntettet, afelett vitatkozzanak a böl*r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ házi szövött lepedő-vászon, köpper, törül köző. konyha- és kenyérruha abrosz (nagyban és kicsinyben legjutányosabban beszerezhető j Pelczmann Lászlóná Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik