Esztergom és Vidéke, 1927
1927-08-14 / 64.szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IE8IELE1IK HIDES VASÁRI AP IS OS0T0BTŰK0I, Szerkesztőség és kiadóhivatal 1 Simor János-utca 18—20., BOT« a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá &* előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos ét felelős szerkesztő t LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési Ara; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Vegyünk részt mindannyian a díszfelvonulásban! Az uj elemi népiskola. i. A népoktatás „új iskolája" hoz kettő szükséges: 1. Megfelelő épület. 2. Az élet követelményeivel számoló tanterv és rendtartási revisio, vagyis a népoktatási törvény újjászervezése. Az első feltételre nézve Esztergom városa iparkodik előre törni, midőn megépítette egyik elemi iskoláját. Mindazok, akik ezen kultúrintézmény létesítésében résztvettek, elsők között a város országgyűlési képviselője, városunk kulturéletében történeti aktust végeztek és elősegítették Esztergom értékelését. Esztergom népoktatási berendezése, t. i. épületei s felszerelése fölött, évtizedek óta sok sirató szélit, sajnos csak a levegőbe. Végre megindultunk, belátásra ébredtünk s félszázad mulasztására nézve az első elhatározó lépést megtettük. Esztergom tanítói, a népkultúra eme hivatásos magvetői és apostolai megérdemlik, hogy működésüknek végre megfelelő színhelyei is legyenek. Szárnyaszegett a tanító munkássága, ha nincs megfelelő színvonalon álló munkahelye és felszerelése. A műhely mineműsége nagyon befolyásolja a belőle kikerülő műdarab minőségét is. * Az új iskolaépületben, mint értesültünk, a városi elemi leányiskola, a Deák Ferenc-u f cai elemi fiúiskola s ideiglenesen a szenttamási elemi fiúiskola párhuzamos osztályokkal nyernének elhelyezést. A város két más iskolája: a Kossuth-utcai és a szenttamási szintén új épületre szorul. A Kossuth Lajos-utcainak megépítése döntés alá került. Hátra van a szenttamásié. A most felépült új iskolaépület csakhamar szűkké fog válni két fiúiskola befogadására. A nyolc osztályú elemi iskola rövid néhány év múlva tető alá kerül, mint a népoktatás nyugat-európai fej'ődésének követelménye, Magyarországon is a népoktatási törvény újjáalakításával kapcsolatban. Már a balkáni államok is foglalkoznak a reform megvalósításával. A ma uralmon lévő keresztény irányú kormányzatnak belső érdeke, hogy a reformot inkább egy jobb, mint balfelé ágazó kormány csinálja meg. A reformot különben az országos tanügyi közvélemény s a tanítóegyesületek, tehát a szakkörök is felszínen tartják és megvalósítását kívánják. Még ha ettől el is tekintünk, a szenttamási iskola különfenntartását és ezzel új épület emelését következő hármas szempont teszi szükségessé és indokolttá: a) a plébániai, b) a pedagógiai és c) jogi szempont. a) Ha a plébániai vallási érdeket szem előtt tartjuk, be kell látni min den tárgyilagosan gondolkodó, személyi tekintetektől mentes embernek, hogy egy plébánia kerületet, egy városrészt a XX. században külön, már meglévő iskolájától megfosztani nemcsak balkezes adminisztráció, hanem destrukció lenne, ami Esztergom város tényezőitől távol áll. Az iskola ugyanis az egyház leánya. Egy plébánia iskola nélkül, pláne egy hasonló térfogatú városban, mint Esztergom városrészei, olyan mint egy család gyermek nélkül, mint a ház szilárd alap nélkül. Mi képezi a plébános lelkipásztori működésének egyik alapvető hivatását ? A plébánia virágos kertje: a gyermekvilág megmunkálása, amelyből a jövő kialakul. Különösen napjainkban, amikor a háború után a gyermekromlás nagyobb méretű, mint a háború előtt, amikor a statisztika szerint a gyermek züllés is fejlettebb, a lelkipásztoroknak elsőrendű hivatásuk a gyermek- pasztoráció, a gyermekkel való intenzív foglalkozás. Ez ma, külö nősen a városokban egyben gyermekvédelmi munka, pótolva sokszor a szülői elhagyatottságot. Viszont elsősorban a lelkipásztor hol tarthatja számon és szem előtt a gyermeket? Az iskolában. Hol ismerheti ki tapasztalatokkal azok lelki világát, lelki elhanyagoltságát s a szük séges teendő alkalmazását? Az iskolában. Hol van a lelkipásztornak legfőbb alkalma érintkezni közvetlenül a gyermekkel, azokat magveíőleg sugalmazni, azokra alapvetőleg hatni ? Az iskolában. Honnét alakul ki a bensőbb kapcsolat a hivő s a plébános között ? Az isko'ából. Ott neveli a plébános s tanítja a gyermeket, amelyből később uj nemzedék válik, melyet azután már könynyebben tart hónalja alatt a plébános az emberré levés mesgyéin, meri az iskolában előtte fejlődött s alakult ki. Nem hiába régi álláspontja az egyháznak, hogy „puer est res sacra", a gyermek szent dolog, akit gyümölcsöző tőkévé az iskola utján tehet a lelkipásztor, Krisztus urunk parancsa után menve: „engedjétek hozzám jönni a kisdedeket". Az esztergom érsek vizivárosi (civitas archiepiscopális) 1825-iki egyházlátogatási jegyzőkönyv 23-ik pontjában Rudnay Sándor hercegprímás és érsek nagy nyomatékkal és aggodalommal hangoztatta a kárt, amit elő idéz Szenttamáson a külön iskola hiánya. Kívánja azért, hogy „az iskola hiányából származó sok rossz az által háríttassék el, hogy ott iskola állíttassák fel." Az iskola végre 1840 ben Rosenbach Jakab nyugalmazott looczi plébános hagyományából meg is lett, mert az általa la. kott ház alakíttatott át iskolává, me lyet az idők fo'yamán ugy Szenttamás község, mint a város bővített. Tehát amit több mint 100 év előtt az ország prímása, a város érseke közszükségnek nyilvánított, ugyanazt nem szüntetheti be az a város, amelynek iskola ügyét ma papok intézik ós a katholicizmus centruma. A 20-ik szazadban nem haladhatunk visszafelé. b) A második szempont a pedagógiai. Ez már mélyen belenyúlik a modern tanítás menetébe. A pedagógiának vannak általános kellékei s céljai, amelyek minden elemi iskolára vonatkoznak. Viszont azonban minden népoktatást hivatásból értékelő embernek be kell látnia, hogy a részletekre nézve, különböző tanítási s nevelési elvek állanak fel. Más az úri osztályból s jobbmódú polgári családból származó gyerek népiskolai kezelése, más a földmíves és ismét más a munkás, főkép az úgynevezett proletár gyerek kezelése. Azért tanácsos, ahol keresztül vihető, főkép városokban, a külön-külön iskolai kezelés. Az egész nap munkában levő munkás szülőnek gyermekén már meglátszanak a házi nevelés hiányai. Más vonalon meg észrevehető, hogy a gyermek gyakran van meg nem felelő, sőt rossz környezetben. Meg kell kérdezni a nagyobb városok, pl. a budapestikültelki iskolák tanítóit, hogy micsoda gondjuk s eljárásuk van a munkás osztály, szóval a szegényebb néposztály gyermekeivel. Szenttamáson szintén elég ilyen néposztálybeli gyermek, a többség. Boldog emlékezetű Litsauer Sándor, aki engem Szenttamás megszeretésére segített, és az őt követő jó szen.tamási isko lai tanítók a megmondhatói, hogy micsoda munkája van ott a tanítóságnak, mennyire kell pótolnia ott a tanílónak sokszor a szülői elhagya tottségot is, mennyire kell egyénileg is foglalkoznia a gyermekkel. Amióta ón plébános vagyok, látom a szenttamási tanítók nemes munkáját s tapasztalom, hogy gyakran egész odaadás kell a gyermek egyéniségéhez mért tanítási methodikához és nevelési elvekhez. Látom, hogy csakis összefogva, plébános és tanító, lehet kiható eredménnyel dolgozni. Való sággal gyermekvédelmi munkát kell akárhány gyermeknél a tantestületnek kifejteni. Kettős feladatot végez ilyenkor a tanító. Egyrészt a lelki életmentés munkáját, küzdve a meg nem felelő környezet bűnözési hajlandósága ellen ; másrészt a létf entarte munkára való nevelést a gyermek egyéniségéhez mért methodikával. A tanító munkája olyan, mint a szobrászművészet. Minél durvább anyagból kell kivésni, kifaragni a gyermeki lélek harmóniáját, annál művésziesebb alkotása. A gyermekben 8—9 éves korában nemcsak a bűnt felismerő képesség, hanem a jó és rossz között disztingváló képesség is megvan, azért a meg nem felelő elhagyott környezetben levő gyermeknél a tanító munkája tulaj, donképen preventív vagyis megelőző munka. Megindokolt tehát, hogy ahol ilyen tanuló-anyag van, ott a speciális viszonyok miatt az az iskola föntartassék és a, város felkarolja azt a missziót, amit ott az iskola teljesít. c) De joga is van Szenttamásnak az új iskolhoz. Amikor a főkáptalan az egyesítéskor a szenttamási iskolát átadta a városnak s így községi lett, az nem történt azon céllal, hegy az iskola valaha, pláne egy keresztény rezsim alatt félretolassék. Előttem fekszik egy irat másolata (190/1899 kgy. sz.), amely hangoztatja, hogy Esztergom városa, amikor a szenttamási kath. alapítványi s szentgyörgymezői róm. kath. elemi iskolákat átvette, azok kath jellege érintetlenül fönnmarad, ezen iskolákat fönntartja és szükséghez képest fejleszteni fogja. A fejlesztésnek tehát újabb haladását jelentené az új iskolaépület és Esztergom városa, amely iskoláinak ügyét szívén hordja, nem fogja elhagyni a szenttamási iskolát se. Gyakran halljuk Szenttamás ilyen-olyan lekicsinylését. De arra sokszor nem gondolnak az emberek, hogy a multak hibája, ha kívánni valók vannak egy városrészben. Viszont egyes jelenségek miatt, ami többé-kevésbé más városrészben is megvan, nem igazságos s méltányos egy másik városrészt lesajnálásban részesíteni. Esztergom városának nemes hivatása, hogy ezen városrészért, Szenttamásért is mindazt megtegye, ami e városrész fejlődését előmozdítja. Esztergom városa ma nemcsak Esztergom-Belvárost jelenti, hanem a többi egyesült városrészeket is. Egy testhez tartozónak kell mindannyit tekinteni. Mindent, ami az egyik-másik részt érdekeiben érinti, nem [néhány szereplő egyénnek kell megcsinálni, hanem elintézésébe, még mielőtt a tervezet • SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha abrosz (nagyban és kicsinyben legjutányosabban beszerezhető házi szövött j Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik
