Esztergom és Vidéke, 1927
1927-08-07 / 62.szám
zmmMm Shi POI IT1KÄI ÉS TÁRSADALMI I AP. «I • POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •E6IELEIIK 1IIDEI YASABIAP fiS ÖSŰTÖBTÖKÖS, Erdélyi magyar katholikusok sérelme. A magyar közvéleményt nem lepi meg, ha Romániából időnkint a legképtelenebb híreket hozza tudomásunkra a sajtó. Van valami végzetszerűség abban, amit a román államkormányzat időről időre elkövet s ha erre lehetne alapítani a jövendő idők nagy fordulatait, úgy azt kellene mondanunk, hogy Románia Európa figyelő szemei előtt rohan a vesztébe. Elvégre a magyar közvélemény fájdalmasan veszi tudomásul azokat a túlkapásokat és balkáni barbárságokat, amiket Románia a magyar kisebbségekkel elkövet, de vájjon mit szól azokhoz az az Európa, amely mégis csak felelős azért, amit Románia javára az európai rend ellen elkövetett. Mit szól Európa jogérzéke a közeinapok választási atrocitásaihoz ? Mit szól az európai népek szolidaritása ahhoz, hogy Romániában szabad polgárokat bűn nélkül börtönöznek be ? Mit szólnak a vallásfelekezetek s mit szól a világ katholicizmusa ahhoz, ha a katholikusok százezreit fosztják meg alkotmányos jogaiktól s szolgáltatják ki a velük ellenséges érzülettel viseltető fajoknak ? Egy vallásfelekezetnek sem lehet közömbös a rajta elkövetett jogsérelem 1 Az erdélyi magyar katolikus társadalmon ejtett jogsérelem, amelyet azzal követett el a román kormány, hogy a szenátusból kizárta az erdélyi katholikus püspököt s helyette a bukaresii román püspöknek adott helyet, nemcsak az erdélyi magyar katolikusokon esett sérelem, de sérelme az egész egyetemes katolikus egyháznak. Egy pillanatig sem csodálkoznánk afelett, ha az erdélyi magyarokon ejtett sérelem sorompóba léptetné művelt világ katolikusait s azok egy emberként állanának, vagy kelnének fel, hogy Ró mán keresztül kényszerítsék Romániát az elkövetett igazságtalanságok orvoslására. A római szentszéknek őrködnie kell az egyházi hatalom és tekintély csorbítatlanséga felett; már pedig az erdélyi katholikus magyarság nemcsak magyarságában és hitében volt és maradt álhatatos, de Róma iránti tiszteletében és ragaszkodásában is. Az erdélyi katholikus magyarság hitének és ősi nyelvének megőrzése mellett integráns része akar lenni és maradni minden körülmények között az egyetemes katholikus egyháznak. Az erdélyi magyar katholicizmust épen az ortodox görögkeleti állam részéről a legnagyobb veszély fenyegeti s minden feladott álláspont, minden figyelmen kivül hagyott sérelem és minden elhagyott hadállás egy-egy katolikus vereséget jelent. Ilyen katolikus vereség volna az erdélyi magyar katholikus püspök azon jogának elkobzása, hogy mint egyházfejedelem az állam törvényhozásában résztvehessen s a törvényhozásnak „Ipso jure" tagja legyen. Az erdélyi magyar katholikusok vészkiáltása minden katholikus lólekben visszhangra talál s ha van erő az európai katholicismusban s van összetartás a világ összes katholikusaiban és ha ezek figyelembe vétele mellett Róma hallatja szavat, úgy az erdélyi magyar katholikusok sérelmét orvosolni fogják, mert orvosolni a katholikusok összességén ejtett ezen sérelmet európai közkötelesség. Y. JMmmJm ii in—Min lining Az új uszoda avatóünnepélye. Végre elérkezett a nagy terv a megvalósuláshoz. A hat napi munka után eljött a hetedik: a felszentelés, az alkotás megünneplésének napja. Ünneplő ruhában, ünneplő lélekkel lépjük át ma majd első ízben az uszoda küszöbét, hol a magyar úszósport is ujabb lakhelyet kapott. Az uszoda-avatás ünnepélyes keretek közt fog lebonyolítódni, melynek fényét dr. Ferenc József őfensége, továbbá Zsitvay Tibor és dr. Szukováty Imre jelenléte fogja hasonló ünnepélyek fölé emelni. A versenyen soha nem remélt pompás mezőnyök fognak indulni és ezzel fényes bizonyítékot tenni már az eiső alkalommal, .hogy mennyire nagy szüksége volt az egész országnak, hogy közelében egy nagy verseny-medence létesíttessék. A nevezési zárlat alkalmával kitűnt, hogy még ebben a nagyuszodában is kénytelenek lesznek előfutamokat tartani. Igy igen szép nagy mezőny fog indulni az 50 m-en. Idegenek közül legerősebb Dobos (III. ker. TVE), ki csak egy hónapja tünt fel s máris igen nagy reménye Budapestnek. Ellene nehezen győzhetnének a mieink, sőt egyáltalán ebben a 16 os mezőnyben helyezésre jutni is dicsőség lesz. Indulnak továbbá Tapolczay, Máthé, Heller és Hegedűs. Ez a négy egyenlő favorit a 100 m-es mellúszásban. Tapolczayról így írnak az országos sportlapok: „végre egy ember, ki hivatva lesz a szerencsétlenül járt Sipos Márton világrekordernek a helyét betölteni." Legjobban veszélyezteti győzelmét Máthé (FTC) ós Hegedűs (BEAC), ki a mult évben is elvitte Esztergom város vándordíját, viszont Heller mellett az szól, hogy egri fiú. A hátúszásban országos bajnoki mezőnytől csupán 2 mp-el fognak elmaradni, de a küzdelmek oly gyönyörű, páratlan látványt fognak nyújtani, hogy a bajnoki mezőnynél különbek lesznek. A 3x50 vegyes és gyorsstaféta esélyei teljesen nyíltak, hasonlókép a 200 m-es gyors ós 200 m-es mellúszásé is. Mindenki meg akarja nyerni a vándordíjat, melyet mult évben a III. ker. TVÉ nyert nagy fölénnyel. Idén is valószínűleg ő nyeri, de a fölény annyira eltűnik, hogy minden benevezett egylet úgyszólván egyenlő eséllyel indul, így Eger is 15 embert nevezett. A egész úszóprogrammban a két legszebb szám az 1500 méteres méta úszás és a III. ker. TVE és FTC pólómeccse lesz. Előbbiben Bánóczy, Eperjessy Béla, Páhok, Halassy, Fehér II. István fog vízbe szállni, utóbbiban pedig a világ két legjobb clubcsapatának szövetségi'díj as csapatai. Nagy küzdelem lesz Rudolf István vándordíjáért is. Ez a lelkes sportmann, ki bár nem vállalt hivatalt az egyletben, de kinek többet köszönhet az egylet, mint bárki másnak, vándordíjáért is, mely idén van első alkalommal kiírva a hölgyszámokra, szép küzdelem fog folyni. A verseny befejeztével esti 9 órakor bankett lesz Zsitvay Tibor és Szukováthy Imre tiszteletére a Fürdő Szállodában, ugyancsak ott és akkor tánc, soupé alatt pedig vizikabaré lesz, melynek ujdonszerű számai kellemes meglepetést fognak szerezni a közönségnek j EGYRŐL-MÁSRÓL I megfogtam a drágaságot! Ez tűrhetetlen 1 '— mondja a feleségem. Ezt nem lehet kibírni 1 — folytatja. A drágaság egyre, nő, a fizetés pedig ugyanaz 1 — mondja tovább. Te pedig csak hallga f ss! — mondja még mindig ő s folytatja is ugyanebben a hangnemben, mig én csak nagyokat nyelek, de falat nélkül. — Voltál a piacon ? Láttad, hogy milyen drága ott minden? Persze téged nem érdekeli De majd főzz magad s vásárolj is be magad I De ebből a kis pénzből 1 S főzz is be, tégy is el télire! S adósságot se csinálj : S ha mindez sikerült, gondolj szeretettel Bud miniszterre l Akinek hasonló jókat kívánok 1 Hogy nevezzék ki főminiszíernek, de a X. fizelési osztályban. Nem bánom még a VII-be is lehet. Elmenekültem a piacra. S csakugyan megláttam újra, hogy drága, minden drága. A tök még a legolcsóbb. De azt nem vettem, mert az volt tegnap is, s nem is oly rég, minden nap. — Hát miért olyan drága minden? — Drágán vesszük mi is I — volt a felelet. A termelő, a termelő... rebegik. Lássuk a termelőt 1 Fogjuk meg a drágaságot I Gyerünk az életet, a gabonát termelő termelőhöz, aki most arat igazában, csépel. Nem is oly gazdag az esztergomi vidék. Tavaly, mintha több lett volna. Nem baj, azt mondják jó a termés s lássuk mit mond a gazda, a termelő. — Nem birjuk, nem bírjuk mi kisgazdák. Tessék csak kiirni az újságba. Hátha segit rajt a minisztérium. Az adó, arról ne is beszéljünk, annyira nyom. Nem mi vagyunk okai. A munkás. Tessék, a szomszédban is áll a munka, a [cséplés. Áll, mert a munkások nem kerestek nyolc pengőt naponta 1 Nyolc pengői Hol keresek én nyolc pengőt ? S csinál nékem a munkás nyolc pengő hasznot? Dolgozik ő nyolc pengő árát? Ezért drága minden. Drága a munka. Az enyém nem. Este 11-ig dolgozom, reggel két órakor már fenn vagyok. És dolgozom. S hol a haszon ? Miért ? — De, ők — nyolc pengő vagy semmi. S milyen a munka. Istenem milyen az ilyen munkás munkája I Neszeneked. Mehetek tovább. Azt hittem igen és még sem. Azt hittem, hogy megfogtam s bizony nem. A kereskedő a termelőre, a termelő a munkásra hárítja a drágaság okát, hát a munkás ? Majd megkérdjük őt is I Szóval eddig nem sikerült megfogni a drágaságot I —iv. Ingatlanforgalmunk. Nemes Kiss Pál s neje Meszís Istvánnétól 560 P, Világoshegyi szántó — Bádi Ferenc és neje Kis Mihálynétól 5440 P, Hunyadi János-utcai ház. — Mayer Lajos Mayer Jánostól 100 P, Istvánföldi szőlő. — Tót Mihály és neje Bábszki Jánostól, 400 P, Szérűbeli szántó. — Tóth Mihály és neje Bábszky János és nejétói 400 P. Szérűbeli szántó. — Stróbl Ferenc és neje Kiffer Jánosnétól 720 P. Kőaljai szántó. — Szenczy István és neje Kerekes Jánostól 520 P, Kálvária utcai ház. — Kiss József és neje Barmos Lajos s nejétől 4400 P, hűzhely. — Vincze Jánosné *3SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köző, konyhaköpper, törül és kenyérruha a n\sx.v/« nuiijfiia* es nwiijr vi 1 una, C^Kt/Kit a^osz (nagyban és kicsinyben) lICLt,! wtwUVUll legjutányosabban beszerezhető \ Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik Szerkesztőség és kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. rcmaiikatárs: VITAL ISTVAN. Lapttdajdonos éa felelős szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ara hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza
