Esztergom és Vidéke, 1927

1927-08-04 / 61.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. SEfilEIiEIIE EI1DE1 VASÄRIAP ÉS 0SÚTÖETŐEÖ3, Uszodaavató-ünnepély és országos úszóverseny aug. 7-én a üzent István Héwiz Fürdötelepen. Mindent a város jövőjéért! A rapid-haladás korszelleme meg­kapta városunkat is. Évtizedekre menő mulasztásokat pótolunk. Olyan nagy és drága intézményekkel gyarapítjuk városunkat, hogy nem lehet csodál­kozni azon, ha a maradisaghoz szo­kottak megborzonganak a felmerült és a városra háruló terhek hallatára, de amelyek a haladókat is a mér­séklés gondolata felé terelik. Tisztába kell jönnünk mindenek előtt, hogy miből akar megélni a város. Ipartelepek létesítésére alkal­matlan fekvésénél fogva. Kereske­delmi gócponttá nem fejlődhetik el­sősorban Budapest közelsége miatt, másodsorban pedig mellettünk elhú­zódó trianoni határ miatt sem, de ezen határ megszűntével sem vál­hatnék azzá. Arra kell tehát építe­nünk, amit Esztergom fekvése és a természet nyújt. Ki kell használnunk a város remek, egészséges fekvését iskoláinkkal, másodsorban pedig mint üdülő és kirándulóhelyet. A város nagykövezési programmja, a csatornázás, kétségtelenül tetszetős, vonzó formát fog adni városunknak. A Fürdő Szálloda átépítése, meglevő fürdő mellett pompásan megépített strandfürdő hatalmas mozgatói lesz­nek idegenforgalmunknak. Hogy azonban teljesen biztosítsuk magunk­nak az idegen pénzt, a garázdálkodó drágaság mellett minden vonalon csinosítanunk kell városunkat. Teljes elismerés illeti meg a Szé­pítő Egylet fáradhatatlan férfiait, akik fásítanak, parkíroznak, csinosítanak, szóval érzékkel bírnak a szép iránt. Mindezekhez bizony nagyon kevés anyagi erő állott rendelkezésükre. Meg vagyunk győződve felőle, hogy csak a pénztelenség az oka arány­talan nagy alkotásuk nagyobbá té­telének. Azt hisszük, nem fogja senki rossz néven venni, ha egyik másik szép­séghibára, új dologra felhívjuk az illetékesek figyelmét. A MFTR hajóállomásán csaknem minden vasárnapján százával érkez­nek idegenek. Az érkezőkre azon­ban egy cseppet sem tesz jó benyo­mást a volt primáskert, melyet ke­resztül-kasul taposott ösvények szel­nek, akár a faluvégi libalegelőt. Ezen­felül még méteres bogáncsok díszte­lenítik. Ha már elrontottuk, letarol­tuk azt a szép árnyas kertet a sport fantáziája miatt, csináljuk széppé vá­rosunk érdekében. A körbenfutó ár­nyas fák még ma is pompás sétányt nyújtanak, mig belül valóságos vi­rággruppóriásokat lehetne létesíteni. Amellett még mindig maradna ele­gendő hely kisgyermekeknek játszó­térül. Akik pedig labdát akarnak rúgni, menjenek a MOVE sportte­lepre. Nincs a világ végén ! Ez volna az egyik, amire felhívjuk az illeté­kesek figyelmét. Másik szépséghiba ugyancsak vá­rosunk bejáratánál van. A vasúitól jövet oly nyomorúságos viskók, ke­rítések fogadják az idegent, hogy szégyen. Ezt nem az ottani háztulaj­donosoknak rovom fel bűnül, hanem a városnak, amelynek minden kö­rülmények között ki kellene sajátí­tani ezeket a telkeket, mert nemcsak csúnyák, hanem szűkítik és veszé­lyessé is teszik a Pályaház-utca tor­kolatát. Lapunk egy sokat utazott barátja a következő eszmét vetette fel: Kossuth Lajos-utca a gimnázium­tól kifelé állandóan szélesedik. A járda és a kocsiút közötti részt most gyom veri fel, vagy rideg kövek te szik barátságtalanná. Azt ajánlja la­punk t. barátja, hogy a csatorna és a járda között, akár kő, akár ala­csony 20—30 cm es betonszegélyű virágágyakat csináltasson a város. Pompás díszítést nyerne ezáltal a város. Persze ehhez, ha a háztulaj­donosok nem vállalnák a gondozást, városi díszkertészet kellene, de en­nek előbb vagy utóbb úgyis létesül­nie kell. Állítólag már is tervezgetnek egy díszkerlészetet, még pedig a Sas­kertben, ha igaz ez, eleve óvjuk et­től a várost, mert az semmiesetre sem díszkertészetnek való hely és nem is állandó. Már pedig üveghá­zakkal hurcolkodni nem lehet. Dr. Walter Gfula c. püspök, nagyprépost lett a káptalani belynök. Csernoch János dr. biboros-her­cejprimás halálával árván maradt a megcsonkított főegyházmegye. Lelki gondozója, főlelkipásztora elköltözött az örökélet hónába. Gondoskodni kellett tehát egy egyházi, lelki ve­zetőről, amik betöltik az érseki szé­ket. A székesfőkáptalan szombaton ta­nácskozásra ült össze és káptalani helynökül (vicarius capitularis) dr. Walter Gyula c. püspök, nagypré­postot választotta meg egyhangúlag. Dr. Walter Gyula c. püspök, a ki­váló szónok, megtisztelve fogadta a felelősségteljes és nagy körültekin­tést igénylő méltóságot, melyre úgy kiváló egyházi tudása, mint szretei­reméltó egyénisége predesztinálták. Gyönyörű szerepkör nyilik meg számára az egyháziak terén, sokol­dalú világi társadalmi ténykedései mellett. Dr. Krasznay Gábor kormány­főtanácsos, kir. közjegyző tegnap, f. hó 3-án szabadságáról hazaérkezett s hivatali működését megkezdette. Házasság. Vitéz Holló Kornél szobrászművész július 30 án, szom­baton tartotta esküvőjét Fuchs Nel­lykével a főszékesegyház Bakács­kápolnájában. Az egyházi szertartást dr. Lepold Antal pre'atus-kanonok végezte. Szabadságról. Palkovich Miklós m. kir. államrendőrségi kapitánynak szabadsága letelvén, hivatalát újból átvette. Aranylakodalom. Weichsler Vil­mos és neje Pelgrund Róza július 31-én, vasárnap ünnepelte házassá­gának 50-ik évfordulóját. Barátai és ismerősei virággal és igaz jókivána­tokkal halmozták el az érd emes há­zaspárt. Hivatal átvétel. Szőkefalvi Szent­miklóssy Árpád pénzügyőri felügyelő az esztergomi pénzügyőri biztosi ke­rület vezetését átvette és hivatala ideiglenesen Horánszky-utca 4. szám alatt van. Leltározzák a hercegprimási vagyont. A hercegrimási hagyaték leltározási ügyeinek vezetésével dr. Gévay Wolff Nándor államtitkárt ne­vezte ki miniszteri biztosnak a vallás­os közoktatásügyi miniszter. A leltá­rozást a közeli napokban már meg­kezdik. Gyászmise Rómában a herceg­prímásért. Csernoch János bíboros hercegprímás halálának nyolcadik napján a római Magyar Történelmi Intézet — melynek az elhunyt pri­más nagy jótevője volt — gyászmi­sót mondatott Csernoch Jánes titu­láris temlomában, a San Eusedióban. A gyászmisét Buttykay Antal celeb­rálta. Az istentiszteleten megjelentek Balásy Antal és Voernle János ügy­vivők vezetésével szentszéki és kvi­rináli követségeink tagjai, Gerevich Tibor igazgató vezetésével a Ma­gyar Történelmi Intézet személyzete Schrotti Ferenc, a ferencrendi kor­mányzótanács tagja, a Collegium Germano Hungáricum küldöttsége, a Római Magyar Egyesület tagjai, valamint még számosan. A Giornalle d' Itala budapesti tudósítójának tol­lából hosszabb cikket közöl, amely megemlékezik az elhunyt magyar egyházfejedelem nemes alakjáról ós alkotásairól. Sztahovits Jenő arcképének le­leplezése. Az esztergomi ipartestü­let boldogemlékű elnökének Sztaho­vits Jenőnek arcképét július 31-én, vasárnap az ipartestület tanácstermé­ben ünnepélyes keretek között lep­lezte le. Az ünnepi beszédet Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyű­lési képviselő mondotta. Homor Imre alkalmi költeményét Kovács Jenő ipartestületi tag szavalta. A szépen sikerült ünnepélyt a Kath. Legény­egyletnek Ammer József karnagy ve­zetésével előadott szép énekszámai tették változatossá. A nagyszerűen sikerült arckép ifj. Vitái István te­hetséges festőművészünket dicséri. A leventék új országos felügye­lője. A levente intézmény országos vezetését vitéz Mátyás Sándor, az Országos Testnevelési Tanács társ­elnöke vette át' Az eddigi vezető, nowalli Kőnek Emil ny. altengernagy a vezetői állástól való megválása al­kalmával meleghangú levélben mon­dott köszönetet Palkovics László al­ispánnak azon lelkes és hathatós tá­megatásért, amelyben az intézményt vezetési ideje alatt részesítette. Búcsúszó. Mindazon barátaimtól és jóismerőseimtől, kiktől Bajára tör­tént áthelyezésem folytán nem volt alkalmam elbúcsúzni, ezúton búcsú­zom el. Harangozó István, pénzügy­őri biztos. A budapesti mentők a herceg­prímás temetésén. A Budapesti önkéntes Mentőegyesület igazgató­sága, melynek az elhunyt herceg­prímás is választmányi tagja volt, a gyászhir vétele után, azonnal fel­ajánlotta szolgálatát Esztergom vá­rosnak a hercegprímás temetésére. Előre látható volt, hogy oly óriási embertömeg lesz jelen a hercegprímás a temetésen és a nagy hőségben Szerkesztőség ét kiadóhivatal t Simo? János-utca 18—20.» tova a lap szellemi réazét illető közlemények, továbbá u előfizetési i hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Pőmnnkatárs: VITAL ISTVÁN. Laptnlajdonot ét felelős szerkesztő t LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza

Next

/
Oldalképek
Tartalom