Esztergom és Vidéke, 1927

1927-07-10 / 54.szám

zimmMmt Hfck Dm iTIIfÄl £Q TAPS AD AI.MI I AP M m POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HE8IELEBIK IIIDEI ?A8ABIAP ES CSÜTÖBTÓEÖB. Iicrkesxtőfég ét kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20,, hova a lap Mellemi részét illető közlemények, továbbá u előfizetést • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptolajdonos és íelelős szerkesztő t LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) - 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza 0 H iliiil 11 IIM'lll'>"ifHHI "> r WIIahlWIHWWflpi ^<MMTriBI || il•'^i^li^HffT.Wl'"** '''"^wMpWI^fftl^tilfc^ ^ • NM^fpM«iWsflf]pipi , w'* w " ••iiiiiMiwiiiiiiwiiiiiiiinniiiiiim Vívat Emericana! Irta: dr. Musitz Qéza. Dicsértessék az Ür Jézus 1 Ezzel a köszöntéssel nyitjuk meg ülésein­ket, ezzel a köszöntéssel lépünk Esz­tergom város, a magyar katholikus élet fővárosának földjére. Azért jö­vünk, hogy a kath. erőket és érté­keket egy zászló alá gyűjtsük, hogy az Emericana esztergomi conventjé­nek megszervezését elősegítsük. A katholicismus a társadalmi élet külső megnyilvánulásaiban mindig mellőzött volt, a kath. intelligent minden alkalommal szégyenkezve hátul kullogott, amikor vallása érde­kében bátor fellépésre volt szükség. Hogy észrevegyenek minket és kath. igényeinket kielégítsék : egysé­ges fellépésre kell szervezkednünk. Hat éve alakult meg a Foederatio Emericana, a színeket viselő kaih. egyetemi és főiskolai hallgatók szö­vetsége. Hat év munkájára visszate­kintve 35 corporatiót és 10 konven­tet látunk a kath. ügyek szolgála, tába állítva. Az Emericana színeket viselő szövetség, büszkén viseljük színeinket, hitünket ezzel is meg­valljuk. Az Emericana nagy súlyt helyez az ifjúság lelki gondozására, minden corporationak lelkésze van, minden „Esztergom és Vidéke" tárcája. A kivándorló Argentiniában. Irta: Schayné Gangl Oitha. I. Argentinia az a boldog állam, amely felé a fél világ szeme kacsint. Ar­gentinia ma a divat. Németországból, valamint Ausztriából a kivándorlók óriási serege Délamerika ezen — a fantasiának sokat igérő, de a való­ságban keveset nyújtó — államába törekszik. Ausztriában számos a ki­vándorló egyesület, amelyek csopor­tos kirándulással foglalkoznak. Ott az útlevél beszerzése ogyszerű, igy a német, holland és olasz hajók ezer­számra szállítják a rózsás remények­ben ringatódzó kivándorlókat. Csonka Magyarországon, ahol ma sok ember számára nincsen terített asztal, nem egy vállalkozó szellemű ember, testben lélekben meggyötört család, Argentiniát tartja „ígéret föld­jéneb" ; ezért talán sok ember előtt nem lesznek egészen érdektelenek a következő sorok. ... Az argentiniai kormány a rendszerint pénztelenül, vagy csak néhány dollárral érkező bevándorlók helyzetét olykép törekszik megköny­nyíteni, hogy a bevándorlók házá­évben lelkigyakorlatot tartunk és kö­zös szentáldozást, melyen a tagok imponáló tömegben vesznek részt. A Foederatio Emericana május 8-án tartotta zászlószentelését, me­lyen nemcsak Magyarország számot­tevő előkelőségei je'entek meg, ha­nem a hollandi, belga, olasz, oszt­rák és német kath. egyetemi szerve­zeteinek kiküldöttei is, többek közt Josef v. Köhler német birodalmi pénz­ügyminiszter és Otto Faerber volt bajor sajtófőnök. Már maga az a tény, hogy a tu­dományos élet előkelő tagjai is nagy számban tüntetnek kath. hitük mel­lett, bizonyítja, hogy milyen mester­kélt volt az az ellentét, melyet a Galilei Kör virágkorában, hangzatos jelszavakkal igyekeztek a vallás és tudomány közt előidézni. Azért alakult meg 1922-ben a Foe­deratio Emericana, hogy a kath. in­telligentia el ne vesszen a hangos­kodó intellektuellek lármájában és hogy az egyetemi ifjúságot az örök célokért való munkába állítsuk. A Foederatio Emericana oly ideá­lis múdon kapcsolja össze a tudo­mányos és egyházi élet vezető tag­jait az egyetemi ifjúsággal, melynek eredményét a kath. öntudat erősö­désében fogjuk látni. Az Emericana társadalmi úton szervezi meg a kath. intelligentiát. ban, a n Hotel de Inmigrantes* min­den bevándorlónak egy hétig —sőt ha nem túl nagy a forgalom — hosszabb ideig is teljesen ingyenes ellátást, lakást ad. Ugyanitt van az állami munkaköz­vetítő hivatal is, ahol azonban in­kább csak a fizikai munkás részére van munka, a szellemi munkás szá­mára ritfcán kínálkozik munkaalka­lom. De miért is volna? Kereske­delmi alkalmazott van itt elég, azon­kívül a spanyol nyelv tudása a fő­feltétel. A különböző nemzetiségű bankok a saját hazájukból importál­ják a munkaerőket. Az északameri­kai bankokban, hivatalokban a yan­kyk ülnek, dollárokban kapják a fi­zetést és urak még Délamerikában is. Buenos-Airesben van néhány, a német bevándorlókat védő egyesü­let, amelyeknél azonban minden más nemzetiségű — de németül beszélő egyén — is szives fogadtatásra talál. Az egyesületek főintenciója a hozzá juk forduló embereket erkölcsileg tá­mogatni. Foglalkoznak állás kőzve títéssel is, de itt is csak mint az In­migráció munkaközvetítőjében kézi­munkásokat, földmunkásokat helyez­nek el. Ha valaki mint szellemi munkás a képességének, tudásának megfe­lelően állást akar, úgy azt csak a A társadalom minden rétegét át kell hatni a kath. gondolatnak : csak ezu­tán fejlődhet ki a tevékeny kath. élet. A szent Imre szellemében működő szövetség az ország minden jelen­tős városában már megépítette a katholicismus erős várát: az Eme­ricana vidéki convenljét. A conven­tek az egyes várósok kath. értékeit kepcsolják be az Émericánás mun kába. A szövetség első corporatiója, a Trans-Danubia Esztergomban kezdi meg a szervezkedést, hisszük, hogy minden kath. sziv szeretettel fogadja a zöld sapkás diákokat, akik ifjúsá­guk tüzes lelkesedésével dolgoznak szent Imre zászlója alatt a magyar feltámadásért. Előbb a kath. élet vezetőiből ala­kul meg a Foederatio Emericana esztergomi konventje. Később a höl­gyek és kisasszonyok alakítják meg a convent famíliáját. Reméljük, hogy az esztergomi érettségizett fiatalság a pesti egyetemre kerülve az Eme­ricana Trans-Danubia corporatiojába fog belépni, hogy ezzel is szoro­sabbra fűzzük kapcsolatunkat corpo­rationk és Esztergom között. Szeretettel várjuk az esztergomi fiúkat a pesti corporatiónkban és örömmel dolgozunk tovább katholi­kus szívvel, kath. lélekkel a kath. Magyarországért 1 saját erejéből — ép úgy mint Bu­dapesten — szerezheti meg. Hir­detni kell, hirdetésekre válaszolni és — ha természetével összeegyezik — kilincselni. A kilincselés mindenütt megalázó, de itt valóságos kálvária. Mert mi egy szegény bevándorló az idegen földön ? Egy semmi, egy nulla, egy lenézett pária, akiről min­denki feltételezi, hogy semmihez sem ért, akit a különböző hivatalokban még az utolsó spanyol iroda szolga is lenéz. És még bent a hivatalok­ban ... Ha az álláskereső abban a kegybea részesül, hogy a maga fen­séges személyében a főnök fogadja, akkor a bevándorlókkal szemben táplált előítélettel végigméri, kutatja és lenézi. Az első kérdése: mikor érkezett ? Ez mindig egy fogas kér­dés marad. Az írásai ? 1 ... Es ha az illető előmutatja a legszebb ok­levelet, fényes bizonzítványokat, vál­lat von és kijelenti: . . . sajnálom, jelenleg nincsen szükség új munka­erőre, talán máskor . . . A másik helyen: . . . jöjjön egy­két hét múlva, talán akkor ... és igy tovább 1 A szegény bevándorló lassan érzi, miként távolodnak el tőle a vérmes remények, szertefoszlanak mint a pára a felkelő napsugárban. És ha hosszú idő múlva mégis j EGYRŐL-tWÁSRÓL [ Ha a csapás nem lett volna olyan rettenetesen brutális, ha a békeszerződések által teremtett helyzet nem lett volna olyan lehetetlenül igazságtalan, ha a velünk magyarokkal szemben elkövetett ot­romba országrablás nem egyedül csak a bosszúállás vad dühét oltot­ta volna belénk, akkor már rég meg kellett volna indulni egy nagyjelen­tőségű munkának. Tudnillik annak a statisztikai alapon álló kimutatás ké­szítésnek, mely a csonka magyaror­szági városoknak a trianoni béke­szerződés következtében végbement változásait tüntette volna fel. De a békeszerződés lehetetlenül igazságtalan és képtelen volt. Nem lehetett magyar ember, aki ennek a papirrongynak huzamosabb ideig való fennállásában egy pillanatig hihetett volna. Igy természetes az, hogy az ideiglenesnek tartott helyzettel senki sem törődött. Azután teltek, multak az évek. Idestova már 10 nehéz, ke­serves esztendő. S tiz esztendő alatt a trianoni határok bizony sok válto­zást idéztek a csonkaország határa­in belül — s ami bennünket külö­nösen érdekel — a városok egymá­valami álláshoz jut, mely lehetővé teszi, hogy éhen ne haljon, biztos, hogy a tudásával teljesen ellentétes munkakört kap. Igy gyakori az eset, hogy az építész kereskedősegéd, a mérnök mechanikus, a hivatalnok pedig pincér, mayordomo vagy föld­munkás lesz. Lassan magáévá teszi egy régi, jó német közmondásnak a bölcsessé­gét: „Maul halten und weiter dinen" . . . és közben lázas idegességgel írja a szebbnél-szebb ajánlatokat, csak azért, hogy azokra hiába vár­hassa a választ. Mert mit csináljon itt orvos, építész, mérnök? Utóbbi foglalkozású még néha néha állást kaphat, esetleg valami külföldi cég­nél. Az építész, — ha állást kap — hosszú ideig, vagy az élete végéig alkalmazott lehet. Mert ha önállósí­tani akarná magát, első sorban spa­nyol nyelvű szigorlatot kell letennie. A főiskolákat végzettek önállóan nem kezdhetnek, újra kell vizsgázni. Kau­cióképen pedig 15 ezer arg. pesót letéteményezni. Biztosíték és vizsga nélkül csak önálló pallér lehet és építheti a szegények viskóit fából és hullámbádogból, amelyek mind úgy festenek, mint egy oldalára borított szivardoboz. Rendes bérház, villa vagy középület építéséhez mint pal­lér nem jut. Igy van az orvosokkal ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper törül- T\í^ _ I ' J ' 'I Uál cTntin+t SÄ^VÄ) Pelczmann Lászlónál IldáVl \)sCUVUll legjutányosabban beszerezhető _ Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom