Esztergom és Vidéke, 1927
1927-05-12 / 38.szám
Wk%*. DAl ITIVAI I*Q TÄRSAHA! MI ! AP. I ! POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. , BEfiíELEIIK IIEDSH VASÍBIAP ÉS OSŰTÖRTÖKÖH. Szerkesztőség és kiadóhivatal t Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá os előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Lapttilajdonos és felelős szerkesztői LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Az első barátsági szerződés melyet a magyar nemzet azóta kötött, amióta megcsonkították és feldarabolták, immár becikkelyezés végett a törvényhozás elékerült. Hogy mi az értelme és jelentősége az egyébként mindössze 5 pontból álló, egészen szűkszavú szerződésnek, azt Bethlen István gróf miniszterelnök magyarázta meg az egységespártban tartott beszédjében. Ebből a beszédből, mely annak hangsúlyozása mellett, hogy a szerződós sem senkivel való szembeszállást, sem fenyegetést, sem semmiféle kalandos vállalkozást nem jelent s annak kidomboritása mellett, hogy Olaszország és hazánk érdeke közösek, Fiumére hazánknak szüksége van, viszont Fiume a mi hazánk nélkül elsorvad, kiemeljük és szószerint közöljük a befejező részt, mely a szerződés erkölcsi jelentőségét világítja meg a következőkben : „A magyar nemzet súlyosan érezte a megalázásnak azokat az óráit, éveit, melyeken keresztül kellett vergődni. És most egy nagy nemzet, melynek súlya van az európai politikai életben, visszaállítja a régi helyzetet: egyenlő társának fogad, megbecsül, tiszteletet ad a magyar nemzetnek. Igenis, a tőlünk elrabolt nemzeti be csületünket adta vissza az olasz nemzet. Legyen ezért hála és köszönet annak a nagy nemzetnek, legyen ezért hála és köszönet annajc a vezető államférfiúnak, aki a magyar nemzetnek valódi, nagy értékeit kellő pillanatban felismerte és ezt a nemzetközi életben honorálni kívánta. A magyar nemzet annak köszönheti megbecsülését, hogy a háború ban vitézül és becsülettel kitartott s olyan katonai erényekről tett tanúbizonyságot, melyekkel kevés más nemzet dicsekedhetik. Köszönheti annak, hogy a békében \ olyan önfegyelmezettségről, olyan áldozatkészségről és olyan szervezőképességről tett tanúbizonyságot, mely méltóvá tette arra, hogy más nemzetek baráttá fogadják. Mert az a megbecsülés, melyben Rómában részesült, a magyar nemzetnek szólott és azoknak a nemzeti erényeknek, melyeket békében és háborúban egyaránt mutatni képes volt. A kormány feladata, hogy ezeket az erényeket ápolja és fokozza, hogy a nemzetet a konszolidáció útján továbbvigye és belső rendjét még erősebbé és biztosabbá tegye." Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban Hiszik Magyarország feltámadásában. j EGYRŐL-MÁSRÓL [ Színházi ügyelet. Tisztelt Közönség! Két estén át voltam ügyeleten az esztergomi színházban és erről a két estéről az újságíró lelkiismeretével, a minden szé pert, jóért lelkesedő ember rajongásával a következőkben vagyok bátor beszámolni. Vígjáték ment az egyik este, a már kipihenhetetlenül elfáradt Molnár Ferencnek utolsó színdarabja, a „Játék a kastélyban", amelyben bizony már csak itt-ott villan fel az a boszorkányos szinpadhozértés, amely lyel valamikor kitűnő íróvá tudta magát elhitetni. De ez most itt nem is fontos. A másik estén a „Bob herceg" és a „Gül baba" felejthetetlen melódiájú komponistájának Huszka Jenőnek új darabját, a „Hajtóvadászat "-ot játszották. Azonban mindegy lett volna, akármit is játszanak, hiszen ez ügyeletest az érdekelte, hogy kik és hogyen játszották azt és jelentésében erről akar beszámolni mindazoknak, akik — sajnos — bizony nagyon nagy számmal maradtak távol ezen e két estén. Jelentem, hogy mind a két előadás gyönyörű rendben folyt le, olyan lelkesedést és hivatásszeretetet csak a legritkábban láthat az ember, ahogyan ezek a színészek lelkesednek és szeretik hivatásukat. És ez a lelkesedés el tudja felejtetni még az igényes nézővel is az előadásnak azokat a kisebb fogyatkozásait is, amelyeket játék dolgában fiatalságuk, fáradtságuk, vagy az istentől való való tehetség kisebb volta, színpadi kép illúziója szempontjából pedig szegénységük okozott. Gondosabban rendezett előadásban, mint amilyen a Molnár darab volt, bizony még alig volt része Esztergomban a színházba járó közönségnek. Előállításokat is kellett eszközölnöm. Legelső sorban a nyiilvánosság elismerése és dicsérete elé kell állítanom Zemplényi Zoltánt a jó rendezésért és azért a tökéletes játékért, amelyet Molnár darabjában nyújtott. A hódolatnak néhány szál májusi gyöngyvirága jár a primadonnának, Vésey Margitnak meleg hangjáért, játékáért és minden női szépségért. Szines szavakat kellene keresnünk, hogy megdicsérjük Körösi Böske vidám temperamentumát, kedves táncait. Szalma jSándor, Sz. Dankó Böske, Solti, Csilag, Harsányi sem maradhatnak ki azok sorából, akiket megillet az elismerés és dicséret. De valamennyit elő kellene állítanunk ide, ha ez a szűkre szabott hely elég lenne reá. Tanúnak azt hiszem ennek a két előadásnak nézői mind jelentkeznének, akik azonban — sajnos — nagyon kevesen voltak. * És most engedtessék meg nekem még néhány szó, megjegyzés és egy kérés is tisztelt közönség ! Hiszen ez a beszámoló azért íródott, hogy ráterelődjék azoknak a figyelme a színházra, akik estónkint távol maradnak onnan. Mert akik eljárnak oda, azok úgy is tudják mindezt. Hányatott sorsom Pozsonyba vetett, meg más tőlünk elszakított egészen kicsi felvidéki városkákba, ahová csak nehezen járhatnak be ezeknek testve rei, az ott küzdő magyar színészek. Lelkesedéssel fogadták őket, estére teljesen megtelt a szinház ós mindenkinek könny csillogott a szemében, amikor a legelső magyar szót színész ajkáról meghallotta. Akármit mondott az, a szivükkel ezt hallották : magyar vagyok 1 Nap-nap után tele volt a szinház és amikor a hatóság rövidre szabott engedélye távozási parancsolt a társulatra, a búcsúzáskor megint csak nem maradt szárazon magyar szem. Igaz, hogy itt szabad a magyar szó és a jó dolgok igazi jóságát csak akkor érzi meg fájóan az ember, amikor már elvesztette azokat. De ha nem is a magyar szó életéért harcolnak itt legelső sorban a színészek, napestig robot az életünk, kegyetlen harc és gyűlölet választja el az egyik embert a másiktól és nincs más hely a számára, ahol bút felejtő gondot űző tréfákon vagy lelket mélyítő gondolatokon jobban átringathatná magát az ember háromórás álmodozásba, mint a színházban, amely, a legszerényebb is, tökéletesebb a legjobb mozinál, mert élő emberi szót, emberi szivet ad és nem feliratot, meg képet. A szegénység se lehet oka annak a rettenetes részvétlenségnek, amely ma a legtöbb helyen a vidéki színészetet a csüggedésbe és kétségbeesésbe kergeti, mert azok a fillérjei mindenkinek megvannak, amelyeken időnkint megválthatja magának ezt az olcsó szórakozást. A mai színészet bírálóinak pedig a legkevésbé van igazuk, mert a mai színészek munkája közelebb áll Déryné színészeinek apostolkodásához, mint a gáncsoskodók birálgatása, az akkori közönség sokszor bizony áldozatokkal járó szinháztámogatásához, akik akkor karöltve magyarosították meg a német Pestet és budát és sok-sok más nemzetiségi várost meg falut. Tisztelt Közönség 1 Ha már annyi mindenféle el tudja választani az egyik magyart a másiktól, legalább a színházban találkozzunk egymással. Mert higyjók el, hogy minden kimondott magyar szó, amely magyar szívekben visszhangra talál, egy-egy tégláját dönti be annak a borzalmas falnak, amelyet Trianon épített közénk és sok millió magyar testvérünk közé. Sitnándi. Ingatlanforgalmunk. Kohl Anna özv. Tóth Ferencnétől 320 P-ért Hegymegi szántó. — özv. Béták Jánosné Major Istvántól 120 P-ért Hegymegi Duna-utcai szántó. — Pekete Imre és neje Fiedler Ilonka s társaitól 4000 P. Malonyai-utcai ház. — Bodoni Mihály és neje Székely Vilmos és nejétől 260 P-ért Kőaljai föld. — Búzás András és neje Holop Jánostól 80 P-ért Malonyai szántó. — Pifkó István s neje Pothorszki József és nejétől 4000 P-ért Erzsébet királyné utcai ház. — Kürcz Dezső s neje Czibik Rezsőnétől ,320 P-ért Kolozsúti föld. — Kon esek János és neje Wolf András és nejétől 48 P-ért Sipolóhegyi föld. — Mekler János és neje Bartal Ignáctól 4000 K-ért Szamárhegyi szőlő. — Koller Ferenc és neje Miltner Flórián s nejétől 1280 P-ért Balassa Balassa Bálint-u. ház. — Szenczi István és neje Gáspár Józsefnétől 4 m. K-ért Baranyai szántó. — Dodek János és neje Kecskeméti Istvánné s társaitól 5,250.000 K-ért Laposi II od házhely. — Patkó János és neje Kecskeméti Istvánné és társaitól 5,250.000 K-ért Laposi II-od házhely. — Mayer Lajos Mayer Jánostól 120 P-ért Dunadülői szérű. — Pandi Ignác s tsai Pándi Ignacnétól 480 P-ért Szentkirályi dnnadűlői szántó. — Pándi István Pándi Ignacnétól 240 P-ért Nagyispitahegyi szántó. — Adorján Mihály és neje Dodek János és nejétől 4,500 000 K-ért Laposi II. házhely. — Mayer Istvánné Német Sándor s nejétől 80 P-ért B Kenderesi föld. — Bellai József és neje Móczik Máriától 360 P-ért Dunadűlői szántó — Majtényi József és neje Szabó István és nejétől 1200 F-ért Góréban szántó, présház, pince, — Criesz Istvánné Griesz Istvántól házfelerész, ajándék. Rityóvszki Ferenc és neje Erdősi Lajostól 300.000 K-ért Vaskapu-uti szőlő. — Kutni Sándor s neje Stróbl Józsefné s t.-tól 400 P Bocskoros-kuti szőlő. — Újvári János Faragó Józseítől 40 P. Öregkuriai szántó. — Karács János s neje Ibermasszer Rózától 240 P. Hegymegi földek Kis-utcai föld. — Patkó István s neje Lozsek József s nejétől 4000 P Kenderföld-utcai ház. — Páva János s neje Köpödi János s nejétől 4 mill. K Teróziánum-alatti kenderföld. — Mocsai Bálint Szabó Ferenctől 800 P Ferenc József-úti ház SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető házi szövött Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtat! k
