Esztergom és Vidéke, 1927

1927-05-08 / 37.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. .MmmiMK BUDES VASABIAP ÉS OSÜTÖRTŰS0B. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Simor jános-utca 18—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá as előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonoa és felelős szerkesztő t LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Hétszáz év éta vannak Esztergomban a szentferencrendi szerzetesek. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" díszközgyűlése. Assisi szent Ferenc elhalálozásának VII. centenáriuma alkalmából Ő Szentsége, dicsőségesen uralkodó XI. Pius pápa által elrendelt jubiláris évben országszerte mindenfelé ünnepségeket tartatnak. A kormány és a székesfőváros már mult évben kivette részét az ünneplésből, amikor nevük ben gróf Klebersberg Kunó vallásos közoktatásügyi miniszter és Sipőcz Jenő főpolgármester üdvözölték meg felelő módon a Magyarországon hétszáz év óta működő Szentferencrendet. A Szent István Akadémia és a Pázmányegyesület külön díszüléseket tartottak. A főváros közönsége először az Operában hódolt szent Ferenc emlékének, amikor Beretvás Hugó Oratóriumát meghallgatta; azóta pedig a Vigadóban és más egyebütt tartod ünnepségek egész sora tartja ébrra az érdeklődést. Esztergomban a centenáris ünneplésre elsősorban az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat érezte magát hivatottnak, mert hiteles adatok alapján megállapította, hogy az első ferencesek 1224 körül, tehát még a nagy rendalapúó életében, az Árpádházbeli királyok idejében, II. Endre magyar király uralkodása alatt jöttek Észtergomba, hogy itt az ország fővárosában a „Esztergom ás Vidéke" tárcája. Umbria szegénye. Ó, szép Itália balhatatlan fénye, Assisi szülöttje, — „Umbria szegénye 1" Századokon át, ki annyi csodát tettél, Eltévedt lelkekből szenteket neveltél; Te, ki felmutattad a romlott világnak Titkát enyészhetetlen, örök boldogságnak ; Szellemeddel áraszd el ismét a földet, Önfeláldozásra, jer taníts meg minket! . . . Es ne hagyj elesni, estünkben emelj föl, Örökre ragadj ki a vészes örvényből. Végső küzdelemnek, mit halandók vívnak, Tedd, hogy bizalommal nézhessünk elébe. S majd, ha tragédiánk egykor végét ére, Tedd, hogy örök élet legyen pályabéra. 0, Egek szeráfja, földiek reménye, Ó, áldott Szent Ferenc — „Umbria szegényel" Sintay. Szent Ferenc fiai Esztergomban. (P. Virágh Raymund szentferencrendi áldozó papnak az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" 1927. év május 1-én tartott díszközgyűlésére készített felolvasásának összefoglalása.) Assisi szent Ferenc fiainak magyarhoni letelepülése, a rendelkezésünkre álló adatok nyomán, II. Endre magyar király alatt, 1224 körül történt. királytól és érsektől letelepedésükhöz engedélyt nyerjenek. Az első rendházuk e városban épült fel. Ehhez tartoztak a más helyeken keletkezett többi magyarországi rendházak is, melyekből azután ÄZ „első esztergomi rendtartomány" alakult. A hétszáz éves nagy mult ünneplésre késztette a társulatot, f. év május 1-ón (vasárnap) díszközgyűlést tartott, melynek keretében folyt le az egyházi és világi hatóságok ünneplése is. A centenáris ünnepség délelőtt, a Ferencrendiek templomában tartott ünnepi misével kezdődött, melyen dr. Machovich Gyula prelátus- kanonok, érseki helynök pontifikált, a szentbeszédet P. Bendes Valérián, a Ferencesek Szűz Máriáról nevezett rendtartományának főnöke mondotta, a kóruson pedig az Esztergomi Turista Dalárda egy latin misét énekelt, alkalmi betétekkel. A díszközgyűlés a társulat nagyszámú tagjai és előkelő közönség részvételével délután 6 órakor a főgimnázium nagytermében folyt le. Bevezetőül Büchner Antal „Szent Ferenc himnusz"-ának eléneklése után a díszközgyűlést dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost, a társulat díszelnöke a következő magas színvonalú beszéddel nyitotta meg: Éz évben, ugyanis, Lipót herceg meghívására pisai Albert ferences több társával Ausztriában telepedett le, honnan rövid idő múlva néhány társát Magyarországba küldötte. Mivel az időtájt Esztergom nemcsak egyházi metropolis, hanem királyi székhely is volt, az első ferencesek, természetesen, itt mutatkoztak be először és kértek engedélyt a letelepülésre. Csakhamar az ország más helyein is keletkeztek rendházak, melyekből külön rendtartományt (provincia) alakítottak, amelyet az első magyar anyaházról „esztergomi rendtartományának (custodia Strigoniensis) neveztek el. Ezt tényként állapíthatjuk meg IX. Gergely pápának 1234 év aug. 16 án és 1235. év aug. 31-én kelt bulláiból, melyeket a ferencesek „esztergomi tartományi főnöké" hez intézett. A ferencesek első templomát és zárdáját a tatárok 1242 ban felperzselték, amikor a rendet még az a csapás is érte, hogy a fejlődésben lévő magyar rendtartomány levéltára is odaveszett. A szerzetesek javarészt életüket vesztették. Búsongó meghatottság és vigasz után epedő kesergés tünetei, megnyilvánulásai ömlöttek el Umbria festői halmai felett, midőn hét század előtt legdicsőbb fia, a misztikusok egyik legnagyobbika, a keresztény újjászületés szinte hasonlíthatlan jelentőségű mozgalmának életszentség és tevékenység által egyaránt kimagasló hőse a választottak hónába emelkedett. Társulatunk nem borulhat térdre a gyönyörű assisii bazilika márványpadozatán. Meggyújija azonban a távolban az Őszinte kegyelet és benső hódolat tömjénét, hogy illatos füstjével röpítse oltárához lángoló érzelmeinek áldozatát. Váratlanul — mint egy tündéries fényű üstökös — ragyogott fel sz. Ferenc Itália örökké mosolygó egén. A vagyonos kereskedő jóléthez, kényelemhez, élvezetekhez szokott fia azonban csakhamar—általános csodálkozást keltve — a teljes szegénység, a hősies lemondás és legnagyobb önuralom köntösében jelent meg kortársai előtt. Példájának vonzó erejével, szavának bűvös hatalmával hitre, szeretetre, magába szállásra buzdított. Lázas tettvágya, lohadni nem tudó lelkesedése, akadályokat nem ismerő buzgósága keresve-kereste a mezőket, amelyeken az előítéletek és balvélemények, a fogyatkozások és szenvedélyek, a hibák és gyarlóságok dudvái burjánzottak. Az igénytelen külsejű, törékeny A vészteljes idő elmulta után az országba visszatérő IV. Béla király a ferenceseket is visszahozza. A tatárdúlás nyomában mindenütt éhínség és pestis járt. E vigasztalan napokban ott állanak a nép mellett a ferencesek és a leghösiesebb áldozatokat is maghozzák az érdekükben. Innen a nép nagy ragaszkodása hozzájuk és „barátjukénak nevezik őket. Ds hasonló bualommal van irányukban maga a király, IV. Béla is, aki fogadalomból 1247 ben hozzáfog a Kisduna közelében a ferencese'! rendházának és templomának építéséhe?;, ami 1269 ben nyert befejezést. Ide vezette be a király „fehér lobogó alatt" az ország kedvelt ferenceseit. A királyi udvart lassanként áthatja a ferences szellem, IV. Béla és neje Mária belépnek a III. rendbe és a templom, megnyilvánult óhajaikhoz képest, temetkezési helyük lesz. Oda helyezték fiát, Béla királyi herceget is. Ezen második rendház azután gócpontja lett a magyarországi ferenceseknek. 1320-tól 1378-ig tizenhét ízben volt itt rendtartományi káptalangyűlés. 1380-ban pedig itt tartották szervezetű, de lángszellemű Dávid bátran szállott szembe az erkölcsi ellenségek Góliátjainak félelmet gerjesztő alakjaival. Vértezete egyedül Isten határtalan szeretete, segítségébe vetett rendíthetlen bizalma és a nemesebb szivek bátorító együttérzése volt. Darócba öltözve vonult e vértezettél a hatalmas Róma fényben úszó falai között rejtőző csendes kolostorba ós szerény cellájának alacsony boltívei alól kormányozta a világra kiterjedő táborának lelkes, tettvágyó seregeit. Leghőbb vágya volt, hogy követői, lelki fiai, rendjének tagjai minél szilárdabb léptekkel haladjanak az erények göröngyös ösvényein és minél biztosabban közelítsék meg a tökély magaslatait. Óhajíotta azonban azt is, hogy kolostorai ligetsk és berkek legyenek, amelyek tiszta, üde légkörében szabadon fejlődjenek, gyönyörködteíően izmosodjanak a tudományok és művészetek cédrusai. A páduai sz. Antalok és Bonaventurák mellett pálmák gyanánt magaslottak ki a lyrai Miklósok, a Duns-Scotusok, a villái Richárdok, akiknek halántékát a tudományok hervadhatlan babérai díszítik. Szerény kolostorainak szűk szobáiban pillantották meg az első napvilágot celanói Tamás, todii Jakab örökbecsű alkotásai. Ihletett szellemük imaszerű költeményei: a „Napja Isten haragjának", az „Áll a keserves Anya" sohasem fognak elnémulni a hivők millióinak fohászos ajkain 1 meg a nagykáptalant is, melyen 12 rendtartományból gyűltek össze Esztergomba a megbízottak. E nagykáptalanban választották meg, I. Lajos magyar király jelenlétében, általános főnökké (minister generális) a velencei származású Lajos Donátot, aki később 1383 ban a biborosi kalapot is elnyerte. Ezen rendházban volt esztergomi gvardián 1495-ben Temesvári Pelbárt, a híres szónok; innen hívták meg a kalocsai érseki székbe Tomori Pál ferences barátot, akinek a nevéhez fűződik a szerencsétlen mohácsi vész emléke. 1543-ban "Esztergomot is elfoglalják a törökök; a rendház és templom a tűzvész martalékává lettek. A magyar nép helyzete a török uralom kezdetén még a tatárvésznél is siralmasabb volt. Vallásukat csak titokban gyakorolhatták, a ferences barátok álruhában jártak-keltek a nép között és nyújtottak vigaszt a csüg gedő lelkeknek. A török azonban enged a szigorúságból, és hogy a néptelenné vált falvakba a keresztény lakosok újból visszatelepedjenek és adófizetőikké váljanak, megengedi nekik a vallás szabad gyakorlatát. SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törfll. • H- •••• köző, konyha- és kenyérruha, nS17l Q7íÍl/nTT abrosz ("agyban és kicsinyben) Pelczmann Lászlónál foi legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik,