Esztergom és Vidéke, 1927

1927-01-01 / 1.szám

majd külön rész foglalkozik a magyar katolikus kulturélet legnagyobb büszkeségével a Pázmány Péter tudományegyetemmel. A következő fejezet a szentévről számol be, elmondja annak történetét megemlékezik az országos zárándoklásokról. Ezután a Katolikus Almanach az idei Országos Katolikus Nagygyűlés beszédeit adja teljes szövegükben, külön cikket szentel az Almanach szerkesztősége az Assisi Szent Ferencz ez évi ünnepségeinek is. Ezután külön rész méltatja az Országos Katolikus Szövetség nagyfontosságú és eseményekben gazdag történetét, majd jubileumi cikk szól a magyar katolikusság legolcsóbb napilapjáról az Uj Lapról is, amely ez évben 25 esztendős. A Katolikus Almanach előszavát Csernoch János dr. bibóros hercegprímás irta, cikkeit pedig a következők : Mihályn* Ákos egyetemi tanár, Radisics Elemér, Meszlényi Zoltán, a hercegprímás titkára, Tóth Tihamér egyetemi tanár, Lepold Antal prelátuskanonok, Balanyi György és Zambra Alajos egyetemi tanárok, Serédy Jusztinián a római Magyar követség kánonjogi tanácsosa, Vécsey Aurél báró, Gulovics P. Péter, Áldásy Antal, Szekfű Gyula, Pecenhoffer Antal, Egyed István, Gerevich Tibor, Artner Edgard, Szőnyi Ottó, Lipics Zoltán, Sthőr Géza és névtelenül még a Katolikus közélet számos kiválósága. Befejezésül a Kato likus Almanach adja a plébániák névmutatóját a magyarországi szerzetes papság teljes névsorát. A Magyar Katolikus Almanach fontosságára és nélkülözhetetlen voltára tekintettel Csernoch János dr. bibornok hercegprímás a most kiadott legújabb körlevelében az Almanachról a következőket mondja és rendeli el: „Az Országos Katolikus Szövetség" szerkesztésében most hagyta el a sajtót a Magyar Katolikus Almanach, mely a magyarországi egyházmegyék pontosan összeállított cim — és névtárán kivül teljes képet óhajt adni a katolicizmus szellemi és kulturális életéről. Elrendelem, hogy az Almanachot minden plébániám sze rezze be, a templompénztár terhére. Megengedem továbbá, hogy fenhatóságom alatt álló iskolák is beszerezhessék a befolyó beiratási dijakból, illetve könyvtár illetékekből. De nemcsak a bíboros hercegprímás, hanem a többi egyházfők is elfogják rendelni a Katolikus Almanach hivatatalos beszerzését. A Magyar Katolikus Almanach megrendelhető a könykiadójánál az Országos Katolikus Szövetségnél Budapest, IV., Ferencziek tere 7. és kapható minden nagyobb könyvke reskedésben. Ára 10 pengő, azaz Egyszázhuszonöt ezer korona. Városi közgyűlés. Csütörtökön tartotta a város képviselőtestülete utolsó közgyűlését 1926 ban. Nagyon kevés hiányzott, hogy meg nem ismétlődött ama forradalmi közgyűlés, amikor a karzat közönsége szavaztatta le a halastót. A karzatot megtöltő elégedetlen elem szinte azt a benyomást tette, hogy fel van biztatva. Amíg ez csak benyomás maradt, bizonyos lett, hogy félre van vezetve s legnagyobb része egészen más véleménnyel távozott a városházáról, mint amilyennel odajött. A tárgysorozat 7. pontjáig teljesen simán ment a tárgyalás, amikor Adorján János felszólalt a hercegprímással és a főkáptalannal kötött vízvezetéki egyezség tárgyában. Nem tartotta u. i. helyesnek a város által kötött egyezséget. Dr. Brenner Antal főjegyző és Dr. Mike Lajos tárgyilagos felvilágosítása után névszerinti szavazásra került a sor. Két szó ellenében az egész képviselőtestület elfogadta a kötött egyezséget, mely szerint a szorosan vett hercegprímási, káptalani és papnevelő épületek után 11,000 pengőt fizetnek vízdíj címén a városnak. Azonban az ezen épületekben bérben lakók külön fizetik vízdíjukat. A 8. pont tárgyalásánál már kezdte bontogatni szárnyait a vihar. A háziállatok vízdíjának ismertetésénél már a karzatról egy? hang belesüvített a terembe. Erre még nem reagált az elnöklő polgármester. Tátus János higgadt felszólalásban kérte a díjak csökkentését. Utána nyomban Adorján János emelkedett szólásra. Nagyon szóles körben ismertette a város körülményeit. Végül már figyelmeztetésben részesült, hogy maradjon a tárgynál. Adorján számokat sorakoztatott fel állításai mellett. Itt azonban alaposan rácáfolt Marosi Ferenc, aki Adorjánnal lediktáltatta adatait és kimutatta, hogy Adorján által kimutatott 1,900.000 K helyett csak 980.000 K-t fog fizetni a felemlített gazda. A túlfűtött karzat már-már hatalmába kerítette a helyzetei, zúgott, kiabált. Dr. Antóny Béla polgármes ter erélyes hangon utasította rendre a karzatot és kiürítéssel fenyegette meg, amire csend lett s belátták, hogy ma már nem lehet forradalmosdit játszani, akár a körülmények, akár egyesek izgatják fel a kedélyeket. Csend lett. Vitéz SzívósWaldvogel József rámutatott, hogy nem jó szolgálatot tett a felszólaló képviselő a város közönségének. Matéffy Viktor országgyűlési képviselő érthető magyarázatot adott az egész vízmű terhteiről. Kifejtette, hogy az egész ügy a kezdet nehéz stádiumában van jelenleg. Megvilá gította, hogy a város belső részében építendő fürdőszobák, öblítéses illem helyek szaporodtával hogyan fognak esni a vízdíjak Kimutatta, hogy a város, amikor egy gazdasági állat után átmenetileg 6 pengőben állapította meg a vízdíjat, még nem kö telezte a gazdákat annak megfizetésére, mert módjában ól! minden gazdálkodónak, hogy vízmérő órát állíttasson be. A lakrészek után megszabott vízmennyiség elegendő arra, hogy a kisemberek külön fizetség nélkül állatjaikat is elláthatják vízzel. Az elégedetlenkedőkkel szemben rámutatott a kereskedőkre, akik zúgolódás nélkül fogadták üzlethelyiségeik vízdíj alá való vonását, holott ott vizet egyáltalán nem használnak. Károsnak jelentette ki a tájékozatlan s talán izgató beállításokat. Hatalmas éljenzés és taps fogadta Mátéffy minden irányban tárgyilagos felvilá gosító beszédét. Király Mór felszólalása után ismét Adorján beszélt, amikor a vízvezetéki bizottságot aposztrofálta, mire nagy felzúdulás támadt s a polgár mester szómegvonással fenyegette meg. A 11. pontnál ismét Adorján vitte a szót és a Közüzemi R.-T. szám adásait követelte. Mire Mátéffy Viktor, mint a Közüzemi R. T. elnöke, leckéztetésnek is beillő, de való ténye ket felsorakoztató beszédben nyúj tott teljes képet úgy a mostani, mint a közel jövőben bekövetkező közüzemi állapotokról. Kimutatta, hogy amig Ganzék 450 milliónál többet soha nem juttattak a városnak, addig a Közüzemi R.-T. 762 milliót jutta tott ez évben részesedés címén. Ki' mutatta még azt is, hogy mennyivel gyarapította a részvénytársaság a város vagyonát. El kell ismerni, hogy Mátéffy mindkét beszédével nagy szolgálatot tett a város köznyugalmának. Több kisebb bejelentés után a larciasnak Ígérkező és részben azzá is lett közgyűlés a polgármester boldogújévi kívánságával véget ért Ugylátszik a karzat is megnyugodva ment haza az év utolsó közgyűléséről. Ingatlanforgalmunk. Jezik György és neje, Szántai Imre nejétől 15 millió K-ért erdőilletőség. — Fiedler Györgyné, Lestár Lajos s nejétől 4 millió K-ért Juhszalagosi föld. — Buday Aladárnó és Zámbó Mihály, Marosfy Ferencnétől 410 millió K-ért Szamárhegyi birto kok. — HüblerFerenc s neje, Fiola József s társaitól 15 300,000 K-ért Homoki földrész. — Burány Lajos s neje, Burány Imrétő. 1 millió K-ért Zsalazsoni földrész. — Horvát-Szeder János s neje, Burány Borbálától 10 millió Kért Tóglaházi rétföld. — Szabó Jánosné, Karácsonyi Sándortól 33 millió K-ért Attila-utca 7. sz. ház. — Vármegye, 650 millió K-ért Lőrinc-utcai ház es telek. — Ifj. Győri Jánosné, Nyári Jánostól 4 millió K-ért Kerektói és Rétek föld. — Ifj. Győri János, Kaszás Károly s nejétől 10 millió K-ért Zsellérföldi szántó. — Magyar Ferencné, Móczik Mihálynétól 3.100,000 K-órt szentkirályi dun a dűlői szántó. — Maradi András s neje, Bartal Imrétől 20 millió K-ért Duna-dűlői szántó. — Deutsch Mihály s neje, Drahos Józseftől 20 millió K ért Vár-utca ház. — Nóvák József és neje, Adorján Józsefnétől 300 ezer K-ért kőaljai szántó. — Salgótarjáni Kőszén bánya Binder Márton s nejétől 10.100.000 K-ért Örhegyalji föd. — Búkor Jánosné, Hutschneider József né 3 millió K-ért Beltelki kertrészlet. • Hutschneider János, Horváth Ferenc s nejétől 6 millió K-ért Méhesvölgyi föld. — Csernyauszer Ferencné Kubovics Ferencnétől 6.600,000 Körtvélyes-szigeti rét. — Szabó Rácz István s neje, Páva Mihályné s társaitól 12 millió K-ért Szentkirályi Dunadülői szántó. — Holdierich Adolfné Zwick Istvánnótól 5 millió K-ért Döbönkúti szőlő,— Grottár Jolán, Spóner Jánosnétól 8 millió K ért Birórét inneni szőlő. — Dr. Kosutic Mirkóné, Fazekas János s nejétől 8 millió Kért Dankhegyi szőlő. — Spóner István s neje, Cserép Ignác s t-tól 100 millió K-ért Honvéd utcai ház, -— Klucsó Pálné, Mikler s nejétől 22. milió 500,000 K-ért Rózsa-u. ház. — Karácsonyi Sándor s nej a, Somogyi Imrétől 85 millió K-ért Ferenc József úti ház. — Altspach Károly Lajos, Bádi Jánosnétól 30 millió K-ért Kistói ház és szántó. — Estéli János s neje, Deutsch Kálmántól 52.500,000 K-ért Csapási kertekben ház és szántó. — Maszár István s neje Bodonics Ferenc s nejétől 25 millió K-ért Mária Terózia-u. ház. — Érős Lajos s neje, Bakics Józsefnétől 14 millió K-ért Szent János kúti szántó. I hírek. I Farsangi naptár. Jan. 5-én Szent Erzsébet Nőegylet teaestólye a Kath. Legényegyletben. „ 6-án Ipartestület szinielőadással egybekötött táncestélye a Kath. Legényegyletben. „ 8-án Rendőrök szinielőadással egybekötött táncmulatsága a Kath. Legényegyletben. Kedves előfizetőinknek, olvasóinknak, munkatársainknak és hirdetőinknek boldog újévet kívánunk. Eljegyzés. Németh József állami tanító eljegyezte Keszthelyi Kováts Alojzia állami tanítónőt. Gyászrovat. Esztergom intelligens köreiben általános részvétet keltett Parcsamy Henrik volt Esztergomi főgimnáziumi tanár hirtelen halála. Parcsamy Henrik hosszú időn át kiváló tanára volt főgimnáziumunknak. Társadalmi érintkezéseiben épen olyan kedves volt, mint amilyen kiváló tanár. Különösen a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályánál fejtett ki nagy tevékenységet. A vaskapui menedékházat a háború közvetlen kitörése előtt Parcsamy áldotta meg. Parcsamy Henrik 1879ben született Győrött, 1896 ban lépett a Szent Benedek rendbe és 1903-ban szentelték áldozópappá. Celldömölkön volt hittanár, Sopron, Győr és Esztergomban mint főgimnáziumi tanár működött. Betegsége miatt a könnyebb les készséggel biz ták meg Tihanyban, ahol gyenge szive hirtelen felmondta a szolgálatot. Mernes lelkének porhüvelyét december 27-én helyezték Tihanyban örök nyugalomra. — Draxler Ferenc nőszabó, városunk egyik régi, közbecsülésban álló iparosa, hosszas betegeskedés után életének 72. évében december 26-án elhunyt. Temetése 28 án volt a belvárosi temetőben nagy részvét mellett. — Perneczky Gyula ny. máv. állomáselöljáró 68 éves korában december 27-én elhunyt. A megboldogultat de cember 29-én helyezték el a belvá Remekül mulat és amellett malacot is nyerhet Szilveszter este a Kultur Mozgóban. Verejtékes munkában, gondokban és kevés jókedvben eltöltött év végére érkeztünk. Szerénytelenség nélkül merjük megállapítani, hogy a Kultur Mozgó műsoraival majdnem mindig szórakozást nyújtott a közönségnek és segített elviselni a hétköznap terhes gondjait. Az óv utolsó estjén, Szilveszter este ismét arra törekszünk, hogy kacagással b úcsuzzunk el az 1926-tól és a Kultur Mozgóban nyert jókedvvel evezzünk át az 1927-be. Két remek vígjátékot mutat be a Kultur Mo^gó ezen a napon. A felbérelt feleség, melynek főszereplője Reginald Denny, aki egyike a legjobb és legszimpatikusabb vígjáték színészeknek, olyan film, amely még a legszomorúnb embert is vidám mosolyra fakasztja. A műsor másik filmje, az Anyámasszony katonája Hoot Qibsonnal a főszerepben, a messze nyugati puszták jóízű, nyers, de szívvel teli humorával mulattat. A nagyszerű, vidám műsoron és sok mókán kivül minden előadás közönségének egy-egy újévi malacot sorsolunk ki. Bizonyosan olyan hangulatban fog a közönség a Kultur Mozgóból távozni, mint sehonnan. Gyerünk a Központi Kávéházba Szilveszter-estére, hol minden egyes vendég egy újévi szerencse malacot kap.