Esztergom és Vidéke, 1927

1927-12-15 / 97.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. SE8IELEIIK EI5DEB VASAEHAP ES OSÜTÖRTÖEÖi, Gyermekvédelmünk. Irta: Keményfy K. Dániel. II. Surányi Miklós, a „Nemzeti Újság" vasárnapi krónikájában alapos és tanulságos cikket írt a gyermekvédelemről. Kimutatja Ő is, hogy a gyermekvédelemben Magyarország áll a legrosszabb helyen. A gyermekre nézve: nyomor, bűn és prostitutio, amit Budapest mutat. Kisebb arányban meg van ez vidéken is. Ezek után nézzünk kissé szét Esztergom gyermekvédelmén. Jelzem előre, hogy a „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Művó"-nek két árvaházát a Szt. Annáit és a szentgyörgymezeit kikapcsolom, mert ezek országos jellegű intézmények s első sorban hadiárvaházak. A gyermekvédelem anyaga itt futkos előttünk városszerte. Vezetőleg Szenttason, ahol a legszegényebb munkásosztály lakik. Nézem, nézem a szenttamási hegyen, még lefelé is a tömeg) akasokat, a szegénység tanyáit, s ezekben, de sokszor bizony az utcán nevelődő gyermekvilágot. A betegség, a házon kívüli szülői munka, a meg nem felelő környezet s bizony a nyomorúság miatt sok helyen nincs meg, vagy lehetetlen a felügyelet. A túzsúfult, összeszorult lakasokban látottak bomlasztó hatása, azoknak erkölcsi s közegészsegi veszedelme megdöbbentő Elgondolom e nehéz tények megállapításánál, hogy mennyire enyhítené mindezt, ha a régi szenttamási temető he.yén a mostani új házak helyett a város kisiakásos házakat épített volna vagy építene azon körzetben. Nehéz errői a helyzetről miat témáról írni, mert vádirat lehetne belőle a mulasztásaink ellen. * A 14 évet be nem töltött gyermekmunkás, s a gyermekeknél az alkohol használata Esztergomban is meg van. Gyárban, üzemben, építkezésnél s a robotmunkánál. Látom az ilyen szegény fonnyadó gyermekeket. Akárhány gyöngébb, satnyább, a háborúban született gyermeken meglátszik mennyire erőlködik. Az iskolának bizony elégszer kell küzdenie azon szülők ellen, kik gyermekmunka címén kivonták gyermekeiket az iskolából s a hatósági megtorlás vagy elmaradt, vagy könynyen elviselhető volt. A gyermeki bűnözésre mindig előreható, ha a gyermek a felnőtt igazi munkások környezetébe beletagolódik. Más sza bad a felnőtteknek s más ismét a gyermeknek. A felnőttek között való általános környezet bizonyos dolgokban : pl. szórakozásban, társalgásban s hasonlókban már pedagógiai szempontból se való a gyermeknek. Minden időre áll ugyanis azon krisztusi intelem : „Jaj annak az embernek, ki által a botrány jő." A gyermek a nyert benyomások hatása alatt romlik. A gyermekmunkának, a zsenge erő kihasználásának gyakorlatát nagy ban elősegíti az is, hogy az elemi iskolák 5—6-ik osztálya nálunk szintén nem a város gyermekanyagához mérten benépesített. Középiskoláinkba az elemiből a kisebb fele megy. A nagyobb felének az 5—6-ik osztályt kellene elvégezni, már a népiskola célja s a gyermek jövő művelése miatt is. E helyett a 12 éves korhatár címén nem szorítják, nem mozdítják elő az 5—6 osztály beiskolázását. Sőt a korhatáron alul is elegen vannak, kik lemaradnak az 5. vagy 6. osztály elvégzéséről. Esztergomban 5-ik s a 6-ik osztályba legalább 100—100 tanulót lehetne beszorítani, párhuzamos osztályokban elhelyezve. Ennek ellenében a 6-ik osztályban 30 at is alig üti meg a létszám, az 5 ikben pedig a 40-et, úgy hogy a belvárosi s a szenttamási iskolák 5-ik osztályát az idén újból Össze kellett vonni. Az ismétlőiskolanál, különösen a városokban, a népmívelés sarkalatos szempontjából is célravezetőbb és természetesebb az 5. és 6. osztály elvégzése. Hogy az 5. és 6. osztály benépesítése Magyarországon s igy nálunk is eddig mennyire nem volt kulturprogramm, jellemző, hogy népoktatási törvényünk 60 éves évfor dulójának küszöbén, a magyar kultúra jelenlegi legfőbb őre, a kultúrfölény t szivén hordó lelkes és áldó zatkész kultuszminiszterünk a zalamegyei iskolák felavatási ünnepélyén mutatott rá arra : hogy itt a legfőbb ideje tető alá hozni az 5. és 6. osztályokat országszerte. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban, ugyancsak a kereskedelmi miniszter- egyik kép viselőnek (Csik Józsefnek), 8 éves tanfulyamú elami népiskolára vonatkozólag azt felelte, hogy egyelőre a 6 osztályú népiskolához kell magunkat tartanunk, mert „nincs pénz a népoktatás kibővítéséhez." Ez utóbbi szomo.ú kijelentéstől eltekintve s amelyet nem igen fed az ország egyéb nagy luxus költekezése, az eínlitett kijelentések reményt adnak, hogy az 5. és 6. osztály kötelező végzettségi beiskoláztatásával a gyermekmunkás s ezzel a gyermekzüllés is esni fog. Ha a végrehajtó hatóságok éberebbek lesznek a beiskoláztatásban s napirendre térnek a szülők gáncsoskodása fölött, akkor lesz eredmény. (Folyt, köv.) I Í11KKK. I A Szabad Egyetem e heti TANRENDIÉ; Péntek. D. u. 5—6. Ember József, főreáliskolai tanár: Franciaország. Bemutatásokkal) Hatodik óra: Egyéb városok és gyarmatok. D. u. 6—7. Éinczinger Ferenc, pénzintézeti főtisztviselő, a Balassi Balint Irodalmi és Művészeti Társaság alelnöke: Három előadás a festőművészet köréből. Harmadik óra: Zichy Mihály a grafikus művészet. Az előadások helye: a főgimnázium fizikai előadó terme. Az irgalmas szivekhez! A gyermeket gondozni, azon segíteni, nyomorán enyhíteni s megmenteni az elzüllés veszedelmétől, alapvető vallásos s nemzeti kötelesség. Ne feledkezzünk tehát meg a szenttamási szegény gyermekek gyermekvédelmi napközi otthonáról. A gye meken keresztül rajtunk pihen az Isten áldása. A pénzbeli vagy természeti a sományokat kérjük a vizivárosi plébániára küldeni. Serédi Jusztinián hercegprimás szózata. Kemechey László dr., a római kvirinális magyar követség sajtóattaseja, hosszabb beszélgetést folytatott Serédi Jusztinián dr.-ral, Magyarország uj hercegprímásával, főleg azzal kapcsolatosan, hogy a hercegprimás milyen program mot óhajt megvalósítani magas egyházi és közjogi méltóságában. Kemechey László dr. a rendkívül érdekes beszélgetésről és a hercegprimás fontos kijelentéseiről a Nemzeti Újság pénteki számában számolt be részletesen. Serédi Jusztinián dr. hercegprimás a többi között ezt mondotta: — Magyarország biboros-hercegprimásának kettős feladata van, mert egyfelől a katolikus anyaszentegyház egyik magas méltóságát tölti be, másfelől az ezeréves magyar állam egyik reprezentatív man-jeősi alkotmányunk tanítása szerint. Tudatában vagyok feladatom nagyságának és rám nehezedő óriási felelősségnek. De hitet meritek az isteni gondviselésből, bizalmat a Szentatya jóindulatából, aki e századok óta szokatlan módon történt kinevezéssel — ugy érzem — nem engem, hanem megalázott földemet akarta kitüntetni, s erőt meritek a mi ezeresztendős alkotmányunkból és történelmünkből, amelynek dicsőséges fejezetébe annyi elődöm irta be a névét. Mint ők, ugy én is egyházam és hazám odaadó munkása akarok lenni és e kettő közötti harmónia fentartását kívánom biztosítani. Minden erőmmel, egész magyar szivemmel sokat szenvedett országunk boldogabb jövőjéért akarok dolgozni. Bizton remélem, hogy ebben a munkámban minden hazáját igazán szerető és minden komolyan gondolkodó honfitársam támogatni fog. — Az ország mai súlyos helyzetében kerülni kell mindent, ami szembeállítja egymással az embereket. Valamennyien .egy föld gyermekei vagyunk, valamennyiünket összefűz a haza közössége. Én a kölcsönös megértést és a békességet s az ország érdekében való együttmunkálkodást kívánatosnak tartom és ennek elérésére óhajtok törekedni. Ünnepélyes mise a Bazilikában. Vasárnap a Bazilikában dr. Serédi Jusztinián hercegprímássá történt kineveztetése alkalmából hálaadóistentisztelet lesz, amelyre már meghívók szétküldettek. Elhalasztott alakulóülés. Magyar Nők Szent Korona Szövetségének helyi alakulata január második felére halasztotta el alakülóülésének megtartását. Hercegprimás üdvözlése. Az Esztergomi Polgári Egyesület közgyűléséből kifolyólag az alábbi sürgönyben fejezte ki hódolatát az új egyházfejedelem előtt: „Az Esztergomi Polgári Egyesület közgyűlése alázatos hódolattal üdvözli Főméltóságodat legkegyelmesebb kinevezése alkalmából és mélységes szeretettel várja Esztergom legelső polgárát. Vodicska István elnök. Pelczmann László alelnök." — Az Esztergomi Széchenyi Kaszinó pedig a következő távirattal üdvözölte a hercegprímást : „Széchenyi István nevét viselő es szellemében dolgozni akaró Esztergomi Kaszinó a legmélyebb hódolattal köszönti Főméltóságodat az esztergomi hercegprimási székben, ahová azzal a reménységgel várja, hogy a magyar és benne az esztergomi társadalomban Főméltóságod munkás élete ezt a lelket erőssé és diadalmassá teszi." Vármegyei közgyűlés. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága f. hó 20-án rendkívüli ülést fog tartani. Új műkedvelőgárda. Tanuló iparos lányaink alig három éve alakították meg a maguk Mária Kongregációját. Most már második éve Vitái Irmi városi tanítónő a kongregáció igazgatónője; aki zászlót akar szerezni a kongreganista leányok SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- « köző, konyha- és kenyérruha, házi szövött legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-ier 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik szerkesztőség és kiadóhivatal i Simor János-aica 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá as előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. LaptaUJdonos éí felelő* szerkesztő j LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.