Esztergom és Vidéke, 1927
1927-12-11 / 96.szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •ESJELEIIK 11IDBI f ASáBIAP ÉS OSOTÖBTÖKÖI. Gyermekvédelmünk. Irta: Keményfy K. Dániel. Ezzel az alapvető munkával lanyha a foglalkozás. A háború alatt sajnos a gyermekvédelmi törvények szüneteltek. Éppen azért nagyon érezhető, hogy a háborúval egyrészt növekedett a gyermekvédelem területe, másrészt gyermekvédelmünk állapota ma már mögötte van a züllésnek kitett vagy indult gyermeksereg emelkedésének. Gyermekvédelmünk nagyrészt a régebbi keretek alapján mozog s nem igen számol a háborút követő nagy különbséggel. Egyik fővárosi lap (Pesti Hirlap) húsvéti száma adatokkal tárta fel, hogy csak magában Budapesten több mint 50.000 gyermek él a züllés fertőjében. A gyermekrendórség, a fiatalkorúak bírósága előtt 1926-ban Budapesten 22.000 gyermek áliott. Amivel szemben a 8 milliónyi lakosságú Londonban 2000 gyermekkel foglalkozott agyermekbiróság s 17 angol városban, 16 millió lakossal, 14.000 volt a fiatalkorú bűnös. Tehát jó vei kevesebb mint nálunk. Ha szétnézünk az ország minden városában vannak fiatalkorú bűnösök nálunk ié. A gyermekvédelem érdekében újabban végre több oldalról történtek „Esztergom és Vidéke" tárcája. E. Tóth Kálmán.") Irta: Zsitvay Jőasef. I. K. Tóth Kálmán legényesen büsz kén lépdelt a fogolytáborba vivő széles orosz úton. A városból jött: látogatóban volt, hosszú évek óta — mióta fogságba esett — ma először igy szabadon. Földijét, vagy ahogy ők mondták az alföldi bakák, jó komáját kereste fel, attól jött, hát jókedvűen tartott hazafelé a táborba. De hogyisne lenne jó kedve? Ki ne örülne olyan jó komának, mint ez a Kispál István is, akinél ma gosztiban — vendégségben — volt. Jól esik neki a tudat, hogy nem kell szégyenkeznie barátja miatt, sőt dicsekedhetnék is vele, ha éppen akarna a földi barakkában. őszintén szólva, van-e csak minden második fogolynak is ilyen életrevaló komája ? Lám a többi fogoly és ő maga is K. Tóth Kálmán nem mert kimozdulni a táborból soha még csak egy fél napra sem, hosszú fogsága alatt, pedig ugyan csak tengődés az élete a földi barakkában. Hidegben, fagyban, rongyo*) Szemelvény a szerző „Jégvirágok" cimen nyomás alatt lévő könyvéből. érdemleges felszólalások. Észrevehetően minél szélesebb körben megállapított tényállássá kezd kibontakozni annak tudata, hogy a háborúval kapcsolatos események a gyermekzüllés veszélyét nagy fokban elő mozdították s igy nemzetünk életajtaján nagyobb erővel kopogtat a mentési akció. Győri Imre „Pusztuló Nemzedék" most megjelent könyve, megdöbbentő módon tárja fel a magyar gyermekzüllés állapotát s gyer mekvédelmünk gyöngeségét. A művelt országokban Európában és Amerikában a mienkkel szemben, óriási előhaladást tett a gyermekvédelem. A székesfőváros egyik novemberi közgyűlésén Mihalovics Zsigmond bizottsági tag fokozottabb gyermekvédelmet sürgetett a főváros részéről. Felhozta, hogy a főváros költségvetésének többet kellene jóval adni a gyermekvédelemre s a mostoha kezelés okát gyermekvédelmi törvényeink hiányosságában s avultságában látja. Érdemleges eredményt nem is vár addig, mig városaink, élén a székesfővárossal nem vonják hatáskörükbe a gyermekvédelem komplexumát. Nagyon találó volt e felszólalás. A gyermekvédelmi törvény reformjára magam is rámutattam a „Katholikus Gyermekvédelem" f. évi 2-ik számában. san, rossz koszton vannak mindannyian, István ellenben kint él a városban, munkán van és teljesen szabad Éli világát igazi úrimódon. Van olyan pár csattos csizmája, hogy akárhány muszka praporcsiknak (zászlós) sincs különb nála. Aztán köpenye, blúza agyusztálva. Fehérneműje mint patyolat, kosztja pedig minden nap hús, ebéd után, vacsora után jó cukros csájája. Más élet ez hiába, jobb is, szebb is mint az Ö nyomorúságuk a táborban. K. Tóth Kálmánban eleinte lehangoltság, keserűség támadt erre az összehasonlításra. Később bizakodó önbizalom, bátor öntudat lett úrrá rajta. Falubelije az István, mivel se különb nála. Egyidős is vele, iskolája sincs több és a századnál is egy tagpárban álltak mégis maga látta ma, hogy mire vitte a dolgát, mivel neki mert vágni a kint való élet bizonytalanságának. Hanem hiszen jöjjön csak az első a legelső alkalom, ő se bárgyubb nála, belevág ő bármibe, ám támasz szon az orosz élet még oly akadilyokat is, ki fog menni maga is munkára, mert ezt a vakondok barakki éle'et megmásítja. Elhatározása nyomán szinte dacos rátartisággal rótta útját a tábor irányába. Es mert hamarember volt a Folyó év február haváben a „Vörös Kereszt" tartott Budapesten értekezletet. Kialakult a „kötelező gyermekvédelem eszméje, mert máskép az emelkedő gyermekzülléssel szemben, a gyermekvédelmi fronton nagy lesz a visszaesés. A „kötelező gyermekvédelem" lehet törvényhozási intézkedés arra, hogy a városok s nagyobb községek vegyék gondozás alá területükön a züllés veszélyének kitett gyermekeket napközi gyermeko thonokban vagy menhelyeken. Lehet másrészt törvényhozási rendelkezés a társadalom tömörítésére egy „gyermekvédelmi szövetségiben, melynek az önkényes tagok mellett, minden adófizető tagja s a szövetségi díjat az adóból vonnák le. Az országgyűlés szintén foglalkozott a gyermekvédelemmel. Törvényt hoztak a fiatalkorúak alkoholfogyasztása és az országszerte elterjedt gyermekmunka ellen, melynek alapján a 14 éven alóli gyermekeket nem szabad ezután ipari stb. munkára felhasználni. Csak azután legyen a törvény végrehajtva is. Az üzemek s üzletek mint olcsóbb munkaerőt sűrűn alkalmazzák kenyérkeresés címén a gyermekmunkát. A szülők a földmives munkára is szeretik idő előtt bevonni a gyereket. Magában véve az otthon segítő, apróbb házi természete után, már látta is magát odakint a városban. Egészen olyan bőrgyárban dolgozott, mint István a komája. Kimenő ruhája- akárcsak Istváné- mintha ott is lógott volna már az ajtó melletti fogason a szoba sarkában és olyan is volt akkurátusan, mínt Istvánné, frencsszerü, angolos. Csak a csizmája volt masabb. Mig Kispál dupla csattos csizmát csináltatott, az övé magyaros szabás volt, zsinóros. Legelső dolga természetesen az lesz, hogy a mai vendéglátást viszszaadja komájának, És képzeletben tán^meg is kínálja István valamivel már ott az úton, ha a háta mögül felhangzó lódobogás el nem tereli szövögető gondolataiból. Nyolc-tiz lovas vágtatott nagy port felverően az úton. A tábor kapuja előtt utói is érték a kozákok, mert azok voltak, sárga csikós nadrágú jenniszei kozákoké, jó kedvük lehetet, alighanem ittak is valahol. Egyi kük ijesztés gyanánt fe éje suhintott nagajkájával, a többi meg, mikor ijedten félre kapta a fejét, hahotázott hozzá nyers muszka módon. Bántotta Kálmánt durva nevetésük és mert különben is megzavarták jóleső tervezgetésében, magyar méreg szaladt ajkára. Hangos haraggal elkerített egy mondást, amire az egyik kozák lóhátról lehajolt hozzá, munkát végző gyermek, munkára nevelő kedves jelenség. Veszedelemmé azonban akkor válik, amikor korát s testi erejét fölülmúló nehezebb gyári, ipari, földmivelő munkára küldik a gyereket a kereset cégére alatt. A felnőttek között ott az (szemekben sok olyat lát, hall a serdülő gyermek, ami bomlasztja őt lelkileg, szellemileg. Testi erejét pedig a hoszszabb, sokszor éjjelbe húzódó munka elcsigázza. Megállapított tény, hogy a gyermek lelkét s testét kizsaroló korai s szertelen gyermekmunka, európaszerte legnagyobb melegágya a gyermekzüllésnek. Azért iparkodik minden kultúrállam visszaszorítani. Magyarországon a munkásoknak 25 %-a még mindig gyermekmunkás s sok éjjel is dolgozik. A háború alatt 50%-nál több volt a gyermekmunkás. A felhozottak igazolják egyrészt gyermekvédelmünk elmaradottságát, de másrészt annak elismerését is, bogy a gyermekvédelemre országszerte, az egyéb nagy lukszus és túltengő hatalmi kiadások mellett, jóval nagyobb áldozatot kell hozni. A „Vörös Kereszt" említett értekezlete arra is rámutatott, hogy aránylag kevés a napközi gyermekotthon s primitív berendezésük a külfölddel szemben. (Folyt köv.) vállon fogta, megrázta, utána még lökött is egyet rajra. Nagy ereje volt a kozáknak, K. Tóth Kálmán bebukott arccal a tábor udvarának, aj porába. Ha már az előbbi suhintás is felfortyan tolta, ez a kemény esés hirtelen haragját megszázszorozta. Hát nem elég, hogy kásával eteti a csúf muszka már évek óta ? Nem gyalázat, hogy földi barakkéba dugta, még ostoba tréfát is űz vele és meg rázza, taszít rajta, odalöki mint a békát a porba? Odahaza süldőlegény korában első legénytől sem kellett volna ilyesmit eltűrnie, itt meg azt tegyen vele a muszka, amit akar? Egy ugrással ott termett újra a kapuban. Vitte, ragadtadta a felszabadult magyar harag vészes vihara. Ütni, visszavágni arra, aki ezt a csúfságot elkövette rajta. Hosszú muszka szuronyok neki szegezve ziháló mellének. Vad orosz kiálltás : stoj! igyite skorej I vazmite ivó. Állj 1 siessetek 1 vigyiték! Aztán ü'legek és a végén megalázó ellenséges röhej. K. Tóth Kálmán arra eszmélt, hogy oldalökték csaknem a tábor közepére. Megverve, megcsúfolva és most ott áll, hull a könnye. A tehetetlen férfi dühnek vérlázító keserű könnye, Az orosz pedig röhög a kapuban felette. (Folyt, köv.) r SAJ . AT KÉSZ,TÉSÜ Ktt Ä Pelczmann Lászlónál L*4-»i A-fKifKU abrosz (nagyban és kicsinyben) I GlVsClIiaiIII L.CLO£.IUIICU flaZI OZUVUII legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-ier 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik Iserkesstöség ót kiadóhivatal i Stmor János -utca 18—20,, kova a lap »seilen! részét illető közlemények, továbbá as eiőflsetéti s hirdetési dijak stb. küldendők. Teleion 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. LaptnUJdonot ét telelőt tzerketztűt LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.
