Esztergom és Vidéke, 1926

1926-02-28 / 17.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. EBÖJSIEIIE IlfiDEH VASÁMAP ÉS CSÜTÖBTÖIÓÍ? Szerkesztőség és kiadóhivatal: Slmor János-utea 18—20,, hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Néhány szó Szentgyörgymezőről. Körülbelül 35 évvel ezelőtt, mint legszebb korban lévő üde és bájos ifjú menyasszonyt ölelte karjaiba a város Szentgyörgymezőt. Ezen házassággal a város adóalanyt nyert, de Szentgyörgymező is nyert, mert falu helyett város lett. Mily szerencsés házasság, mikor mindkettő nyer. Igen ám, de csak a mézes hetek alatt. Azután jönnek a szürke hétköznapok. A fiatal férj (?) gondokkal, bajokkal telve, elhanyagolja asszonyát, hűtlen lesz hozzá, nem ismeri el segítőtársának, csak munkájáért néz rá, de lerongyolódott testére nem igen vasáról cifra köntöst. Ha még csak szépérzékünket nem elégítik ki, azt még csak kibírnánk, mert igényeink szerények, de mivel szükséges dolgokról van szó, azért emeljük fel szavunkat, mert hisz meg feledkeznek rólunk. Igazságtalan vagyok, korán ítéltem. Igenis kaptunk modern vágóhidat. Lett volna abban koplaltató, vágó, iroda, hűtő, orvosi szoba, felügyelő lakás és még egyéb kívánalmaknak megfelelő helyiség. Mire azonban a vágni való állatokat hozták volna, még a fundamentumot is elvitték, mielőtt be lett volna fejezve az épület. Még valamit kapott SzentgyörgymezŐ. Csatornázást. Mire azonban ide értek vele, pont végeszakadt, vagyis betorkollott a Dunába éppen Szentgyörgy mező fölött. Ezáltal a halászat nyert lendületet, Szent györgymező pedig szennyes vizet. Van még egy másik csatornánk is, ez arról nevezetes, hogy az öreg végóhídról lefolyó szennyvíz és vér nem a csatornában folyik, hanem fölötte a földszínen. Pompás illatot áraszt, akár a Simor János-utcai kanális. Mikor a legutóbbi szérűtűz volt, a Templom-utcáról megközelíthető parton Dunáról vizethordó kocsik közül 3—4 felborult. Polgármesterünk gondoskodásából ez az út már rendben van. Még egy utca van (Bercsényi), melyről megközelíthető a Duna, de ezen az úton a közlekedés oly nehéz, hogy esős idő, tavaszi fagyfölengedés, vagy hóolvadáskor a kocsiközlekedés lehetetlen. Tengelyig sülyed az agyagos sárban. Három városrész temetője, azonkívül honvédtemető és hősök temetője van Szentgyörgy mezőn. Érne kegyeletes helyek gyakori látogatói kerülni fogják Szenlgyörgymezőt, mint sárfészket. Iskolánkat sártenger veszi körül. A szülők hátukon hozzák iskolába az apró polgárokat. Pedig abból a befizetett sűrű milliókból legalább néhány vissza is kerülhetne utak javítása formájában. Nem kívánunk sokat, csak egy kevés méltányosságot. Továbbá, ha már új autóbusz járat van kilátásban, nem lehetne-e a várossal kötendő szerződésbe bevenni, hogy Szentgyörgymezőt városrésznek tekintve, kifutna Vízivároson keresztül legalább a Majortérig és onnét szállítaná a vasútállomásra a tekintélyes számú reggeli utast. Mert sokan vannak Szentgyörgymezőn, kik kora reggel gyalog járnak a vasútállomásra. Polgármesterünk mindenre kiterjedő figyelmét kérjük, mert amint egy személyes megtekintésére rendbejött az említett dunafeljáró út, úgy egy körültekintésre legalább a forgalmasabb utcák rendbejönnének. Mostoha dolog az is, hogy Szentgyörgymező utcai világítása egy órával később történik, mint a város többi részén és viszont annak kioltása hamarabb történik. Miért van ez igy ? Huszonegy évig nem volt különbség a világításban, miért kell ennek ma igy lenni? Utoljára marad e kérdés: mi a bűne Szentgyörgymezőnek ? Az, hogy a hegyen innen van, 35 éves együttlét után elvesztette vonzó erejét, ifjúságát, báját, kihullottak fogai, harapni nem tud és képviselői jórészben csendesek. Szentgyörgymezői. A szenttamási szegény gyermekek Napközi Otthonáról ne feledkezzünk meg! Vízivárosi plébániára kérünk minden adományt. Vízvezeték a megvalósulás előtt. (V. I.) Ezeréves, történelmi nevezetességű, ritkaszép fekvésű városunk százmérföldes csizmával lépett egyet 1926. február 26-án. Mindig tudtuk, hogy városunk közönsége nem zárkózik el a közjó elől. Amikor voltak diszonáns hangok, azok inkább a szegénységből, mint a maradiságból fakadtak. És érdekes, hogy most épen a szegénység zárta le az ajkakat, mert a közjó mellett, az elvállalt terhek me!, lett is legalább hosszú hónapokra sikerült elhessegetni a szegénység, a munkanélküliség nyomasztó rémét. Esztergom város közönsége a képviselőtestületen keresztül eljutott a városi vízvezeték utolsó stádiumához. Elfogadta a vízvezetéki bizottság és a pénzügyi bizottságon keresztül leszűrt tanácsi javaslatot. Utasította a tanácsot, hogy helyi és szociális érdekű szerződést kössön Törzs és Ormai vállalkozó céggel az esztergomi vízművekre. Kevés beszéd, sok tett jellemzése a közgyűlésnek, Pénteken d. u. jóval 4 óra előtt már gyülekeztek a város képviselői. Még alig volt néhány képviselő a tanácskozó teremben, a karzat már zsúfolásig tele volt, sőt a folyosó is. Emberek szorongtak egymás mellett, akiknek víz és munka kellett. Néma csendben nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést dr. Antóny Béla polgármester. Varga József tervező mérnök, a város által megbízott egyik ellenőrző műszaki vezető olvasta fel a vízvezetéki és pénzügyi bi.ottság által ajánlott tanácsi határozatot. Dr. Mike Lajos, Király Mór, Bekő Sándor és dr. Jármy István felszólalása után elrendeltetett a névszerinti szavazás. Három nem és 75 igen szavazattal fogadta el a képviselőtestület birtokonkivüli felebbezéssel a tanács javaslatát. Igy kapott Törzs és Ormai cég megbízást a vízművek megépítésére. Nagy terhet vállalt a város közönsége magára, de belépett a modern városok sorába. Bajban vannak a szőlősgazdák. Esztergomban főtermény már századok óta a szőlő. Gabonatermő földünk kevés van. Határunk nagy részét, erdeink kivételével, szőlők borítják. Természetes tehát, hogy gazdáink egzisztenciája a szőlőterméstől függ. Törpe gazdáink bizony a háború előtt nagyon el voltak adósodva. A háború alatt és utána csaknem teljesen felszabadult a föld a nyomasztó adósság alul, sőt meglehetős forgótőkére tett szert. Szinte örvendetes volt, hogy gazdálkodóink megszabadultak a kölcsön terhétől. Ámde fordult a világ. 1924-ben alig volt szőiőtermésünk. Hatalmas termés mutatkozott, de augusztus második és szeptember első fele elvitte a szép reményekre jogosító termést. A napszám magas volt, a bevétel semmi. Ára is volt a bornak, de nem volt mit eladni. Egy évig az összegyűjtött tőkéből kellett műveltetni magas szénkéneg, kékkő árak és napszám mellett a szőlőket. Minden munkanap ezreket vitt el s amellett fizetni kellett a rettenetes közterheket is. Őszkor azután jó termés vágott be. Minőségre jó bor termett, mennyiségre sok. Igen, de nincs ára. 8000 koronás must leszállott 4000 koronás árra fejtett borban. Igy sem veszi senki. Nem kell a bor. Az emberek között nincs pénz, csökkent a belfogyasztás. Kivitelről nem is beszélhetünk. Az árak folyton esnek, a terhek állandóan emelkednek. Itt a tavasz, jön a munka és gazdáink pénz nélkül állanak. A szőlőt dolgoztatni kell és ehhez pénz kell. Igen ám, de a tőke borban fekszik, az pedig nem kell senkinek. Ilyen körülmények között nem nagy tudomány kell hozzá hogy az ember kitalálja mi lesz ennek a vége. Kérjük azon vidéki előfizetőinket, kik hátralékban vannak, hogy hátralékukat sürgősen rendezni szíveskedjenek. Konyhakerti és gazdasági magvak. A vetőmag beszerzése mindenkor nagy körültekintést igényel, különösen ma, mikor annak ára egyrészt lényeges kiadást jelent, másrészt a megbízható magtól egy gazdasági évnek terméseredménye függ! Ajánlunk kiváló jó csiraképes minőségben: arankamentes fehérbárcás lucernát, lóherét, muhart, taVaszi bükkönyt, köles, kender, takarmányrépa, angolperje és takarmány fűmagVakat; toVábbá hollandi, dániai és németországi konyhakerti magvakat saját friss csomagolásunk* ban, Valamint cégünk különlegességét: Velő*, kifejtő- és cukorborsókat. Mintázott árajánlattal szívesen szolgálunk. !£3t MAROSI JÓZSEF és FIA vaskereskedők magosztálya ESZTERGOMBAN. Főmnnkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. EGYRŐL-MÁSRÓL