Esztergom és Vidéke, 1926

1926-02-04 / 10.szám

XLVlil évfolyam 10. szám. KERESZTÉNY MAGYAJR 8AJTÖ. Csütörtök, 1926. február 4. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IE81ELE11K MIIDEfl TASÍBKAP ÉS CSÜTÖBTÖKÖH. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét Illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. (Szózat. A szerencsésekhez a boldogtalanokról. Irta : RákOSi lenŐ­Nem a véres kardot körülhordó herold vagyok én. Noé fehér galamb­ját tartom a kezemben, hogy kiröpít­sem a magyar vízözön szórnom terű letérői, hogy olajággal, a szeretet vigasztaló adományával térjen meg boldogtalan hazánknak e pillanatban legboldogtalanabb vidékére. Mindnyájan siratjuk hazánkat. És most ime egy részére a hazának új siralom borult. Mi, akiknek még áll a házunk, akiknek tanyája romban nem hever, akik nem siratjuk a termőföldbe szórt reményünk, a zsen­géjében elpusztult jövő évi aratást, mint azok, kikét gyilkos áradat bori totta el: nem kell-e, hogy megindul­junk, hogy szivünk feldobogjon haj­léktalanná, kifosztott bujdosóvá lett testvéreinkért. Szeretnék oly nagyot kiáltani, hogy hangom felverjen mindenkit ez or szág határain belül. Szeretném ha kiáltó szómra viszhang jönne minden házból, minden palotából, minden szívből. A megaláztatás, a veszteség, a szegénység, amely fojtogat bennün­ket mindnyájunkat e hazában, ne ridegebbé, ne zárkózottabbá, ne keményszivübbé tegyen bennünket, sőt csak annál fogékonyabbá mások nyomora és megpróbáltatása iránt. A* tehetős, a módos, a gazdag, a dúsgazdag jöjjön és adjon a felesle­géből, hogy áldják és ne irigyeljék a gazdagságát. Aki pedig tudja mi a szegénység, az ossza meg a falatját azokkal, akiknek vagyonát, reményét, kezemunkáját a pusztító viz elbori totta. Mindnyájunk feje felett jár a felhő, esővel, záporral, jéggel, villám­mal terhelten. Kire mit bocsát, Isten tanácsa dönti el. Ember dolga, hogy akire áldás száll a felhőtől, siessen segítségére annak, akinek átok hul­lott belőle. Halija meg mindenki, hogy Isten akarata, hogy adjunk annak, akit sorsa arra kényszerít, hogy kérjen. Akinek száz van, adjon tizet, akinek tiz van, adjon egyet, akinek egy van, adjon egy felet. És Isten vissza fogja mindenkinek adni kamatok kamatjával, lelkiismerete békéjével, és elméje nyugalmával. És akinek gyermeke van, adjon a gyermekei nevében, hogy boldogok legyenek; a gyermektélen pedig nézzen minden magyart a gyermekének és adja meg a kárvallottaknak azt, amit a gyer­mekeinek adna. És senki ne zárkózzék el az én kérő és biztató szavam elől, úgy lesz áldás rajta és áldás a hazán, amely nevében kopogtatok a magyar sziveken. I EGYRŐL-MÁSRÓL J Bálok — keservek. Bent vagyunk a farsangban, a bálok szezonjában, sajnálattal, mond­hatom megdöbbenéssel nélkülözzük a leányok és a táncoló ifjak szép, egyszerű magyar ruháját. Nélkülözzük a régi szép magyar táncokat, melyeket még anyáink és nagyanyáink jártak. A táncok is al­kalmazkodtak a mai időkhöz, eszte­lenek, minden szépség híján vaíók, mert ami szép a színpadon az csúf a táncteremben. Rohan felettünk az idő, az ese­mények, melyek egy nemzet életé­ben gázolnak, napról napra más-más szemszögletből szemléltetik velünk a bajt, a kárt, a veszélyt, mely fölöt­tünk elviharzik. És mi még mindig mindent le­majmolunk a „nyugatról", még min­dig nem akarflnk ésabe kapni, nem akarjuk szemeinket tágra nyitni, nem találjuk meg önmagunkat. Elfelejtjük, megtagadjuk tradicioná­lis báljaink táncfiguráit, fiaink és leányaink a simmyt, a tangót, a foxtrottot stb. inrángató és ficamító táncot járja. Cigányaink elfelejtik a régi szép magyar dalokat. Dankó, Bihari, Fráter, Ba'ázs stbbiek szép mggyar nótái, melyekre minden ma­gyar tánc eljárható, feledésbe megy, a cigány jszzbandektől a nyugat­eu'ópai, futurista, impresszionista sőt kubista hangokat kénytelen eltanulni, mert a magyar nótának kevés hall­gatója és még kevesebb táncosa akad. A magyar fiú, a nemzetnek szeme­fénye, reménye otthon, a műhelyben, az irodában, a gyárban, a francia, az angol, az amerikai stb. idióta és ne­künk oly idegen nótát hallja .és tanulja. A háború elviharzott felettünk, mi kevesen, kik megmaradtunk, kik min­dent a mi magyar becsülni még job­ban megtanultunk, fogjunk össze, ké­szüljünk a jövő évi magyar bálokra. Lássak be, hogy ez a helyzet nem maradhat meg, volt ellenségeink még ma is ellenségek, a leghitványabbik nak is életcélja, hogy a magyart, — mindent ami magyar — kipusztítsa. Ne járjuk az idegen táncot, ne oltsunk magunkra idegen gúnyát, ne vegyük át sem a francia, sem az angol, sem a spanyol, amerikai és egyéb tőlünk oly távoiálló, velünk ellentétes felfogású népek és fajok szokásait. Legyünk magyarok, le­gyünk sovének, ennek az elnyomo­rodott szegény hazának jövőjét csak úgy biztosíthatjuk a mai nehéz idő­ben, ha öntudatra ébredünk, bűn­bánóan visszatérünk -a múltba, a magyar múltba és apáink, anyáink szép ősi magyar szokásait nemcsak az életbe, hanem a bálterembe is visszahozzuk. széki. HIRE K. Farsangi naptár. Febr. 6. Ref. egyház műsoros táncestélye a Fürdőben. H 7. Főreáliskola műsoros estélye a Ka­szinónak nagytermében. „ 7. M. kir. 4. honvéd kerékpáros zlj. és az esztergomi helyőrség altiszti kaszinó tagjainak táncestélye a Fürdőben. „ 7. Esztergomi Munkás Testedző Egye­sület kabaréval egybekötött tánc­mulatsága a Magyar Királyban. „ 13. Kaszinó műsoros táncestélye saját helyiségében. „ 13. Mav segédtisztek táncmulatsága a Fürdőben. „ 13. Izraelita ifjúság (Zöldek Társasága) műsoros táncestélye a Magyar Ki­rályban. m 15. Polgári Egyesület műsorral egybe­kötött családias estélye a Magyar Királyban. „ 15. Stefánia Szövetség és az Államren­dőrség jelmezestélye a Fürdőben. A szenttamási szegény gyer­mekek Napközi Otthonáról ne feledkezzünk meg l Vízivárosi plébániára kérünk minden ado­mányt. Halálozás. Schalkház Ferencné szül Zalába Ilona életének 50. évé­ben hosszas és kínos szenvedés után kedden este meghalt. Hült tetemét pénteken d. u. helyezik örök nyuga­lomra a belvárosi temetőben lévő családi sirboltba. Budapest uj plébánosaínak ki­nevezése. Dr. Csernoch János bi­bornok-hercegprimás Madarász István dr. budapest-lipótvárosi és Zádor Jó­zsef rékosfalvai megválasztott plébá­nosokat e jávadalmakra kinevezte és egyidejűen Knebel Miklós dr.-t ér­sek helynökségi titkári minőségben Budapestre rendelte. Közigazgatási bizottsági ülés. Komárom és Esztergom közigazga­tásilag egyelőre egyesitett vármegyék közigazgatási bizottsága, jövő kedden, e hó 9-én rendes havi ülést tart. Közgyűlés. Az Esztergomi Kath. Kör f. hó 7-én vasárnap, dé­lután fél hat órakor tartja a kör he­lyiségében közgyűlését. Közgyűlés után, este 8 órakor társas-vacsora lesz. Cserkészbál. Február 1-én zajlott le a cserkészbál a Kaszinó termei­ben nagyszámú közönség részvéte­lével. Ott volt az egész város előke­lősége és Esztergom összes szép j leánya. A hangulat kitűnő volt, am-­hez nagyban hozzájárult a „Mozgói fényképek" cimű 3 felvonásos víg­játék előadása is. Igazi régi békebeli kedélyű darab, melynek kissé naiv humora mutatja, milyen boldogok lehettek akkor az emberek, amikor ilyen apró csetepaték képezték leg­főbb gondjukat. A darab szereposz­tása elsőrangú. Mintha egyenesen az ő számukra lett volna irva, olyan jól illett az egyes ^zerep a szerep­lőkre. Sass, Jedlicska, Hollósy és bájos partnereik Mihalic Erna, Brilly Anci, Szölgyémy Rózsi, oly rutiniro­zott játékot mutattak be, hogy be­csületére vált volna bármelyik hiva­tásos művésznek. A közönség sok tapssal hálálta meg kitűnő játékukat. Utána elkezdődött a tánc, mely a reg­geli órákig tartott. Tiltsuk ki báltermeinkből az idegen táncokat. Vasút-ügy Szentendre-Esztergom között létesülendő vasút ügye iránt újabban Szentgyörgymező érdeklő­dik. Legközelebb bővebben foglal­kozunk az üggyel. Kath. Legényegylet kedden tar­totta meg farsangi mulatságát, mely­nek bevezetője „A pántlika" cimű vígjáték volt. A szereplők oly töké­letes rutin irozottsággal játszottak, hogy hivatásos színészeknek is di­cséretére vált volna. Bevétel itt is nagyon szép volt, de a felhajtott kiadások ez alkalommal is keveset hagytak a törekvő egyletnek. A dorogi Községi Sajtóvállalat közgyűlése. A dorogi Községi Saj­tóvállalat közli az érdekelt részvénye­sekkel, hogy a február 1-én hirde­tett közgyűlés f. hó 8 án délután 3 órakor tartatik meg Dorogon. Tegyük kötelezővé a bálokon a leg­egyszerűbb magyar fiseletet. Reklám autó. Nagy feltűnést kel­tett városunkban egy reklám autó, mely hirdette hogy a bécsi 10. ju­biláris nemzetközi vásár március 7-13-ig lesz megtartva. Az elmés reklám autó a bécsi vásári épület kicsinyített mását hordja magával s hirdeti városról-városra országo­kon keresztül. PretAien *reformátusbálon. Az idei r forn áiübbál teljes sikert ígér, a jegyík nagy része elővételben kel el. A legnagyobb zavarban Kuti Sándor yan, fél, hogy ne:n tud min­den jegyigénylőt kielégíteni. Ha rajta múlna a Fürdő Szálloda j bálhelyisé­gét kitolná a patikáig. Érdekessége a bál műsorának, hogy Káinoki Izidor egyik legújabb kedves bohó­zata itt éri meg a premiert. Mint halljuk a rendezőség a bálestélyt a régi békenivóra akarja visszaemelni. esak Ma KÉSZ GTERHESEUHÁSáT SS SZÉCHENYI ABOfliZBiN! Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. m Bmfl w,u NÉZZE MEG 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom