Esztergom és Vidéke, 1926

1926-04-11 / 29.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. REOIELEIIK IMDEI VASáBHAP §S CSÜTÖBTÖEÖS. Szerkesztőség és kiadóhivatal s Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmimkatárs: VITAL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. A Taraimadár. É lap húsvéti számában azt az eszmét vetették fel, hogy a Havas Sándor lakatosmester által készített és most még a Széchenyi-téren lát­ható vas turulmadarat ne engedjük elvinni Esztergomból, hanem obe­liszkre helyezve valahol a Kolos­hid közelében a Duna partján állítanók fel. <• E művésziesen készült szép vas­madárnak azonban nem ott, hanem a tervezett hősök emlékének tetején volna a legmegfelelőbb és legméltóbb helyé. A hősök emléke, tudvalevőleg, a Mária Terézia-utca elejére jön és áll egy szoborcsoportozatból és egy obe­liszkbői, melynek aljában márvány­táblákra lesznek vésve a hazáért hősi holtak nevei. A szobormű főalakja egy hatal­mas oroszlán, mely görcsösen szo­rongatja a magyar címert és védi a magyar koronát. A szobor alapzata homloksíkjában pedig egy erőteljes férfialak féltérdre ereszkedve pálmá­val áldoz a hősök kegyeletének. A magas obeliszk ezek mögött áll és tetejére egy vázaszerű tartály jönne, melyből egyes alkalmakkor kandel­láber módjára csapdosna fel az ál­dozati láng. Az erőt, bátorságot, har­cikészséget és honszeretet jelképező oroszlán és kegyeletet kifejező relief mindenesetre meg fognak felelni a hősök emlékéhez fűzött várakozás nak. A magasba törő obeliszk is ideális gondolat. De ez sokkal lelke­sítőbben hatna, ha a tetejére nem a sírboltok és mauzóleumok mellé állítani szokott kandelláber (mely az év nagy részében is csak esőviztar­tányul szolgálna), hanem a magyar hősmondák szent madara, a turul madár jönne, mely a honfoglalóknak mutatta az utat, bennünket pedig arra tanítana, miként kell kivernünk a túlsó járásból és a Kárpátok al­jából a honrabló, gaz bitorlókat. Ennek a szent madárnak a hősök emlékén a helye. Ne is hagyjuk azt Esztergomból máshová elrepülni. He­lyezzük a legméltóbb helyre, az obe­liszk tetejére, — természetesen a hő­sök emléke költségvetésének keretén belül. Elvégre is a műemléket megren­delő város közönségének joga van a tervezet módosításához és ebbe a tervező szobrásznak is bele kell nyu­godnia. Havas Sándor esztergomi szüle­tésű, idevaió törekvő iparos, ő is inkább a szülővárosában szeretné a sok fáradságába és pénzébe került turulmadarat hagyni, amelyen egész télen át nagy ambícióval és valljuk meg, eléggé művészi sikerrel is dol­gozott. A műtárgy művészi intervencióját és kivitelét, honfiúi lelkesedéssel, in­gyenesen felajánlja szülővárosának. Csak a munkáját, ráfordított időt és belefektetett milliókat kéri megtérí­teni. Havas Sándorral még van idő és lehet is beszélni. Ne engedjük idegenbe elvinni azt a szép turulmadarat! Tennivaló. Napjainkban sokat hallunk külö­nösen a politikai színezetű gyűlése-] ken a nemzet jobb jövőjébe vetett reményről, az ország boldogulásáról, I konszolidációjáról s más effélékről! nagy hangon beszélni, de sem a terhet, melynek nagyrészét a gazda­gyűlések szónokai, sem a lapok]társadalom fogja viselni, el ís bírja, cikkírói nem juttatnak egyetlen egy j erősítsük meg azt s az üres, semmit­olyan egészséges gondolatot a köz-: mondó szavak helyett telítsük meg tudatba, amit valóra is lehetne váJÁjtfket értékes, reális tudnivalóikkal. nének. Minden kamara a maga terű Jetén létesítsen kísérleti telepeket, melyek feltétlenül községekhez kö­zel feküdjenek s ott mutassa be mindazt, ami a mezőgazdálkodás okszerűbbé tételét célozza. A mező­gazdálkodás nem elvont filozófia, hol csak elmélkedni lehet. A meggyőzés ereje nem mindig és nem pusztán a szó, hanem a tett. Nekünk tettek kellenek. Az állam nem lehet min­denben kezdeményező, társadalmi úton fogjunk össze, hogy a siker biztosítva legyen. A kísérleti telepek legyenek azok a gyakorlóterek, me­lyeken előkészülünk a nagy gazda­sági hadjáratra, aminek sikerétől függ hazánk talpraállítása. Ha azt akarjuk, hogy azt a nagy tani. A magyar mindig politizáló nép volt s ézt a gyengéjét használták ki legtöbbször. Nagy hang, külső meg­jelenés sokszor aratott győzelmet. Tartalommal telített emberek kelle­nének. Sajnos, épen ezeket a nehe­zebb fajsúlyú embereket nélkülöz­zük ma. A nemzett legszámottevőbb eleme kétségtelenül a földmíves osztály. Ezek istápolésa, gyámo'ítása az or­szág jövendő nagyságának alapfelté­tele. S mégis hallunk beszélni min­den másról, csak arról nem, ami mindenekfölött a legfontosabb: a mezőgazdálkodás általános emelé­séről. Pedig az ország boldogulásá­nak fundamentuma a mezőgazdál­kodás. Szóvirágos beszédek hangza­nak el itt-ott a termelés fokozásáról, de hogy mikép lehetne azt meg is valósítani, a felelettel adósak marad­nak. Agrár mivoltuk hatványozott mértékben kívánja meg a mezőgaz­dasági érdekek védelmét. Ezt a vé­delmet a legszélesebb alapokra kell fektetni. A reform kapcsán földhöz jutott hadirokkantak, mezőgazdasági munkások, kishaszonbériők gazdasági oktatása ezt a célt szolgálják, de ennél tovább kell mennünk. Miként a hitet zsenge gyermekkorban lehet legkönnyebben a kis szivekbe cse­pegtetni, akként kell a mezőgazda­ság legelemibb tudnivalóit is kis kor­ban a fogékony lelkekbe bele plán­tálni. A termeljünk jobbat és töb­bet igék csak jelszavak maradnak, míg a gyakorlati életben öntuda­tos és célirányos intézkedéseket nem teszünk. A nemzet jövője e kér­dés körül forog, de a mezőgazdasági oktatásnak az elemibe való intenzí vebb bevitele még nem minden ak­kor, mikor a nagyoknak demonstrálás helyett csak beszélni tudunk. Ma már vannak szervek, —- a kama rák — melyek e téren sokat tehet­Koadry yenő. Herényiét Mussolini ellen. Róma. Mussolini, olasz miniszter­elnök ellen kedden, mikor a nem­zetközi sebészeti kongresszus meg­nyitása után a Cattizi palotát el­hagyta, Gibson Vioelt Albina, ki har­madik leánya Ashbourne bárónak, Írország volt lordkankellárjának, re­volvers merényletet követett el. Ä golyó azonban célt tévesztett, mert Mussolini csupán az orrán szenve­dett könnyebb sérülést. Hindenburg 60 éve katona. Berlin. Szerdán ünnepelte Hin­denburg tábornagy, birodalmi elnök katonai szolgálatának 60 éves jubi­leumát. Ez alkalomból nagy ünne­pély volt a birodalmi elnök palotá­jában s ugyanekkor óriási tömeg gyütt egybe a palota előtt s lelkes ovációban részesítette a népszerű tá­bornagyot. Gazdag aranymezők Panamában London. Panama területén gazdag aranymezőket találtak, melyek sok­kal gazdagabbak és terjedelmeseb­bek, mint a délafrikaiak. A megvizs­gált vasércek tonnánkint 45 uncia aranyat tartalmaznak. Téres zavargás Kalkuttában. London. Guripar városában, Kal­kutta mellett, több ezer szövőmun­kás tiltakozó sztrájkba lépett, mert az egyik európai munkavezető egy benszülött munkást agyonlőtt. A fel­lázadt benszülött munkások benyo­multak az európai negyedbe is és valóságos harc fejlődött ki az euró­paiak es a benszölöttek között, amely­nek folyamán igen sokan súlyosan megsebesültek. A világ legnagyobb stadionja. Newyork. Long Islandon Ameri­kában olyan nagy stadiont fognak építeni, mely 120.000 nézőt lesz ké­pes befogadni. Ez lesz a világ leg­nagyobb stadionja. Az építés költsé­geit egymillió dollárral irányozták elő. Kormányválság Jugoszláviában. Belgrád. Pasics miniszterelnököt a király rábírta a lemondásra s Uzu­novics Miklós volt építésügyi minisz­tert bizta meg kormányalakítással. U>unovics radikálisokból és Radics­pártiakból óhajtja kabinettjét meg­alakítani. Romlik a lengyel zloty. Bécs. A lengyel zloty árfolyama ismét igen jelentősen esett. Az ár­veszteség mintegy 15 százalékot tesz ki. A berlini tőzsdén szinte pánik­szerűen igyekeztek szabadulni a len­gyel valutától. Varsóban a dollár teg­nap 8* 10-ről 10-re emelkedett. Visszautasított 2 millió dollár. London. Rockefeller nemrég két millió dollárt ajánlott fel az egyip­tomi kormánynak, hogy ezen az ösz­szegen Kairóban régiségtani muzeu­mot építsenek és további ásatásokat végezzenek. A milliós adományt a kairói kormány most visszautasította teljesíthetlen feltételek miatt, melyek között a legsúlyosabb, hogy az ala­pítványt három amerikai állampolgár­ból álló kuratórium kezelje. Mennyi a Ford-vállalat vagyona. Newyork. A Ford-vállalat most adta ki idei mérlegét, mely szerint az aktívák háromnegyed milliárd dol­lárt képviselnek, még pedig a tőkék és tartalékok 622 milliót, a gyarapo­dás 80 millió dollár. Az épületek, telkek és telepek értéke 130, a gé­peké 120, a kész automobiloké 110 millió dollárral szerepel a mérlegben, a szabadalmak értéke és a pénztári állomány 377 millió dollárt tesz ki. Vérdíj egy görög tábornok fejére Athén. Pangalosz tábornok, a gö­rög diktátor rendeletet adott ki, mely­ben 500.000 drachma díjat tűzött ki annak, ki az ellenforradalmár Piasz­tirasz tábornokot elevenen vagy hol­tan kézrekeríti, 200.000 drachmát kap viszont az, ki elárulja, hogy hol rejtőzik. A diktátor hatalmát félti a Görögországban bujkáló tábornoktól. NÉZZE HEG SSÍA KÉSZ OYERHEKSUHÁiAT fÄlSfc?EÄ SZÉCHENYI AHOHáZBiN I Telefon-Távirat

Next

/
Oldalképek
Tartalom