Esztergom és Vidéke, 1926

1926-04-04 / 27.szám

Iáit. Városaink hazafias megértéssel karolták fel ezt az ügyet és a törvényhatóság fejeinek vezetésével mindenütt bizottságok alakultak, melyek feladatukul tűzték ki, hogy részletesen összeállítsák azt az anyagot, mely egyrészt minden tekintetben és minden oldalról ismerteti a magyar közönséggel a város életét, kulturális és gazdasági jelentőségét, másrészt hozzájárul ahhoz az egyetemleges törekvéshez, melynek célja, hogy .ezen a páratlan jelentőségű eseményen, amilyen a milleneumi kiállítás óta nem volt, kellő formában mutassuk be — és ez az ideérkező külföldiek szempontjából is fontos — a magyar földben rejlő ősértékeket. A magyarság a nyugati kultúrának évszázadokon keresztül úgyszólván végvára volt. Páratlanul áll a világtörténelemben, hogy egy kis nemzet, amely a nyugati népek között merőben idegen fajtát képvisel, oly nagyszerűen tudott elhelyezkedni e nagy nemzetek körében és oly hathatósan vette ki részét azok kultúrmunkájából. A magyar nemzet a tehetségek egész légióját adta a világnak és számos tudós és művészember, akik mind világhírre tettek szert, hirdetik ma is mindenfelé a magyar név dicsőségét. A Nemzetközi Embervédelmi Ki állítás jelentős állomása lesz annak az energikus küzdelemnek, amelyet a magyarság kultúrfölényének elismertetéseért folytat. A magyar vidéki városok hazaszeretetüknek és a fejlődés iránti törekvésüknek kiváló jelét adják, amikor összefognak egységes megmozdulásra megmutatni a világnak, hogy mire képes a magyar faj I örömmel regisztráljuk, hogy nagy vidéki városaink: Szeged, Debrecen, Miskolc, Sopron, Pécs, Szombathely stb., amelyek a magyar életnek mind sajátosan kifejezett képviselői, részvételüket a kiállítás elnökségének már bejelentették. A szükséges munkálatok elvégzésére a törvényhatóságok külön bizottságot szerveztek, amelyek jelenleg az anyag összeállításán fáradoznak. Az az érzésünk, hogy a magyar nagyközönség elé a vidéki városok dozza, hisz nem mehetek haza. Az alatta pihenő, ha ugyan tud pihenni az ott fekvő kemény magyar, mikor sírja felett a világ leggyávább nációja parancs szavát viszi tovább a szellő. Ezekkel a porladó hamvakkal beszélgetek, ők felsírják tehetetlen dühüket ós én elkesergem a mi rabságunkat. Vagy hogy szabadok volnánk? Furcsa szabadság, amikor mindenki parancsol velünk. Mindenki, még magunk is megalázzuk önmagunkat. És amig így elkesergek szomorú sorsunk felett, ott lent vár valaki, valakik, hogy jöjjek, jöjjünk, sokan jöjjünk megcsinálni a feltámadást. Bolyongásaim közben betévedek a faluba. Minden csendes, csak az alvók álma nyugtalan. Ébren'e idegennek gyűjtik a nehéz adógarasokat. Beszélniök nem szabad, csak álmukban hallják magyar harci paripák dobogását, magyar ágyúk dübörgését, „hajrái", „hajrá I" csataordítást. Az almok színes zefirje a templom karcsú tornyán címeres magyar lobogót tenget. Alom. Álmodjatok ott bent ti élők s kint ti halottak. Rabságtok nem tarthat soká, közeledik a magyar húsvét, a magyar feltámadás. Álmodozó, bolyongó lelkem súgja azt s vele sok millió magyaré. Ugar. olyan anyagot terjesztenek, amelyet eddig még hazai köreink sem tudtak kellő módon méltányolni, azért mert nem ismerték. Talán soha nem volt nagyobb szükség a nemzeti erők egyesítésére, mint a jelen nehéz, megpróbáltatásokkal teli időben. A Nemzetközi Embervédelmi Kiállítás ezt tűzte ki feladatául és reméljük, hogy ezirányban a kívánt eredményt el is éri. jtf mm* ••ma* Fővárosi szegény gyermekek nyaraltatása. Köztudomású, hogy á székesfőváros szegénysorsú lakósága a háború óta nemcsak a saját életfenntartásához nélkülözi a legszükségesebbeket, hanem gyermekei részére a legszükségesebb táplálékot sem tudja a nyomasztó munkanélküliség és drágaság miatt megszerezni. Szomorú statisztika tanúskodik arról, hogy a székesfővárosi gyermekhalandóság az utolsó négy-Öt esztendőben meghaladja a születések számát úgy, hogy sajnálatos tényként állapítható meg, hogy a székesfőváros milliós lakóságában a magyar faj pusztulóban van. Ezen, a magyar faj fennmaradását oly mélyen érintő bajon a nagy áldozatok árán fenntartott gyermekvédelmi intézmények önzetlen munkája sem képes már segíteni. A külföldi államok gyermekbarátainak áldozatos részvéte lehetővé tette ugyan ezideig, hogy már több év óta élvezték gyermekeink idegen országok vendégszeretetét. De ez a nemes akcfó azonban már a vége felé közeledik s így igen kevés számú budapesti gyermeknek tudjuk biztosítani az év néhány hónapjában a jó táplálkozást és az éltető' napfényt, a nagyobbik rész itt satnyul. és vész el a nagyváros gyárfüstös levegőjében. A székesfőváros közönsége az elmúlt évben az egész ország területén 656 gyermeket tudott elhelyezni vendéglátó családoknál; a székesfőváros által a zebegényi üdülőtelepen elhelyezettekkel együtt pedig 750 testileg leromlott szegény gyermeket láttunk el nagyon szép erkölcsi és fizikai eredménnyel. Mily csekély szám ez, ha figyelembe vesszük, hogy a székesfővárosi kerületi orvosok által feltétlenül nyaralásra szorulóknak osztályozott 5316 gyermek közül csak 750 gyermeket tudnak a nyaralás áldásaiban részesíteni s mily csekély szám ez ahhoz képest, hogy külföldre e magyar gyermekeket az egész ország területéről 5—600-as csoportokban szállítják ki és 3—6 hónapi ellátás után teljesen felruházva bocsájtják haza. Szükségesnek tartjuk annak hangsúlyozását, hogy felekezeti különbség nélkül, csakis 8—14 éves korban lévő testileg leromlott, de orvosilag teljesen egészségesnek talált és jó magaviseletű gyermekek elhelyezéséről van szó, továbbá, hogy egyéni elhelyezésnél csak olyan család jöhet számításba, ahol a gyermekek testi és erkölcsi épsége feltétlenül biztosítva van. A székesfőváros tanácsa a jövő nemzedék nevelését tartva szem előtt, a kölcsönösség alapján elhatározta, hogy mindazon községeknek, melyeknek lakói legalább 15 gyermeket fogadnak vendégül a nyári két hónapra, felajánlja, hogy a székesfőváros által felállított diákszállóban a község iskoláinak növendékei és azok kísérői számára 3—5 napra ingyenes szállást, olcsó étkezést és megfelelő tanulmányprogrammot biztosít. A tanács ezen intézkedésével a város és falu közötti jogviszony ápo iása mellett azon nemes célt óhajtja elérni, hogy a vidéki lakóság gyermekeinek alkalmat nyújtson egy tanulmányút keretében Budapest székesfővárosnak és nevezetességeinek megtekintésére és megismerésére. A székesfőváros tanácsa az akció sikeres lebonyolítása érdekében megbízottakat óhajt azon községekbe kiküldeni, ahol az üdültetés sikerrel kecsegtethetne, hogy a község társadalmának vezető tényezőivel közvetlen megbeszéléseket folytassanak és tájékoztatással szolgáljanak, ha azt a községi elöljáróság szükségesnek tartja és erről a Székesfőváros Tanácsa Gyermeknyaraltatási Akcióját (Budapest, IV., Cukor-utcai elemi iskola) értesíti. I EGYRŐL-MÁSRÓL f Tnrul. Néhány nap óta Széchenyi terünket díszíti egy hatalmas, mondabeli vasmadár. Egyik helybeli kiváló lakatos mesterünk készítette és a budapesti árúmintavásárra szánta eladási szándékkal. ft Sokan állanak meg a magyar címert őrző turul madár előtt, bírálják, nézik, elbeszélgetnek felőle s azután mint annyi sok minden szépet, a feledésnek engednek át. A turult elviszik, esetleg meg veszik valamelyik „hősök szobrá"-ra és ezzel elmúlt az esztergomi turul, az esztergomi ipar szemlélhető alkotása. Egy úri ember, aki úgyláíszik, szerény visszavonultságában gondolkozni szokott, egy eszmét vetett fel, melyet kidomborítva az alábbiakban bocsátjuk a város közönségének bírálata alá: A kegyetlen sors határ várossá tette Esztergomot. A Duna választ el bennünket idegen impérium alá került országrészünktől. Jóformán semmi sem jelzi, hogy a Duna jobb partja Csonka Magyarország. Tájékozatlan idegenek esetleg megbámulják a Várhegyen épült bazilika hatalmas épületét és utaznak tovább a gyors hajókon, de magyar impreszsziót nem visznek magukkal. Mi esztergomiak sem bővelkedünk valami nagyon magyar államiságot hirdető alkotásokban. Most itt volna az alkalom, hogy csináljunk valamit. A pimási palota alatt van egy föld nyelv, ahol a Kis Duna beomlik a Nagy Dunába. Ezen a föld nyelven lehetne emelni megfelelő magas szobrot, melyen a turul őrizne színes magyar címert. Strázsa-hegyi kövünk van, a turul is itt van csak pénz kellene hozzá. Ügy gondoljuk, hogy a szükséges összeget széleskörű gyűjtés útján előlehetne teremteni. Kapnánk az államtól is talán segélyt és ott alhatna egy hatalmas mű, amely hirdetné a magyar államiságot és vigasztalná párkányi testvéreinket. Vízvezeték. Most, hogy a vízvezetéki munkálatok teljes erővel megindultak, sokkal jobban kezd a közönség érdeklődni a mű iránt, mint talán eddig. Nagyon sokan fordultak hozzánk információért, hogy mily módozatok mellett lehet majdan bevezetni a vizet a lakásokba. Illetékes helyre fordultunk, ahol a következő felvilágosítást nyertük. A vízvezetéki szabályrendelet még nem kész, de feltótlenül kötelező lesz, amihez a számítási bázist a szobák száma szolgáitatja. A szobák után fizetendő vízdíj még megszabva nincs. A bevezetési és felszerelési munkálatot jogában áll mindenkinek vízvezetéki munkálatokra jogosítoítiparossal eszközöltetni. Törzs és Ormai vállalkozó cég ez esetben csupán csak a kapcsolást végzi. Törzs és Ormai cég köteles április 15 ig egységárakat beadni a bevezetési munkálatokra, melyeket miután a minisztériumban felülvizsgáltak a város vesz tárgyalás alá. A vállalkozó cég kötelezve van a bevezetési munkálatokat kívánságra 5 évi részletfizetésre is megcsinálni. Egyelőre tehát ennyiben állhatunk olvasóközönségünk szolgálatára. Turista kirándulások. Á MTE Esztergomi Osztálya a kővetkező kirándulásokat rendezi. Április 11. Kenyérmező—Getehegy—Ódorog—Dorog. Vezető : Török Sándor. Indulás, a vasúti állomásról d. u. fél 2 órakor. Étkezés hátizsákból. Gyaloglás 4 óra. Április 18. Majáliskút—Matuskunyhó—Sashegy—Búbánati völgy—Vaskapu. Vezető: Rottár Alfonz. Gyülekezés a szenttamási kápolnánál d. u. fél 2 órakor. Étkezés hátizsákból a Sashegyen. Gyaloglás 3—4 óra. Április 25. Galagonyás— Csurgókút — Kincses—Vereskereszt — Vaskapu. Vezető : Török Sándor. Találkozás a Rozália kápolnánál d. u 3 órakor. Étkezés Vaskapunál. Gyalogolás 2 óra: Május 2. Szob—Zebegény—Mühlgrundvölgy —Kóspallag—Nagymaros. Hajóval haza. Vezető : Vitái István. Gyülekezés,reggel 4 órakor a MFTR állomáson. Étkezés hátizsákból. Gyaloglás 8 óra. Május 9. Esztergom—Pilisszentlélek—Dobogókő. Vezető : Rottár Alfonz. Étkezés hátizsákból. Találkozás reggel 6 órakor a Rozália kápolnánál. Gyaloglás 7 óra. Május 13. Majáliskút—Lipótszikla—Ákospalota—Fárikút—Vaskapu. Vezető ; Bálint Lajos. Gyülekezés d. u. fél 2 órakor a szenttamási kápolnánál. Gyaloglás 3 óra. Május 16. Szentlélek—Mexikó — Hoffmannforrás—Czakónyereg—Dömös. Vezető : Kemény Miklós. Gyülekezés a Rozália kápolnánál reggel fél 6 órakor. Étkezés hátizsákból. Május 24. Strázsahegy —Bábszkyhegy—Tábor. Vezető: Bálint Lajos. Indulás a villanyteleptől, d. u. fél 2 órakor. Gyaloglás 3 és fél óra. A túrákra-jelentkezni előző nap du. 6 óráig szükséges a Rottár drogériában. Minden egyes kiránduláshoz előzőleg rövid leírás fog megjelenni. Aki esetleg vezetést akar vállalni, ezen óhaját ugyanitt bejelent, heti s a kirándulási tervezetet megtekintheti. BCfHMHsBflMHBHSHBHHHIBHBIHHBBR£ Ingatlanforgalmunk. Effenberger Vince és neje Király Lajostól 23 millió 330 ezer K-ért Hegymegdunautcai szántó. — Boros Sándor és neje Uhrik József és nejétől 3 millió K-ért öreghegyalja föld. — Barti Mária, Bohner Ferencné s társai Mészáros Imre s nejétől 11 millió K- ért Kolozsútontúli dűlőbeni szőlő. — Salgótarjáni Kőszén bánya Rt. Polnár Jánosné s társaitól 12 millió 200 ezer K-ért Kis és Nagysátorkő szőlő. — Csente János és társai Brutsy Jenő és társaitól 27 millió K-ért Szérűkben' szántó. — Vörös Lajos és neje Hucsin Lajostól 3 millió 800 ezer K-órt Előhegyi szántó. — Biró Sándor és neje Kiss Endre és nejétől 5 millió 500 ezer K-órt Kolozsúti föld. — Búzás András és neje Cserép Ferenctől 5 millió K-órt Szérűkbeni szántó. — Vitéz Majtónyi István és társai Gonda Mihály és nejétől 115 millió K-ért Erzsébet királyné utcai ház. — Domaniczky János és neje Domaniczky József és társaitól (ajándék) Töltések közti föld. -- Kurucz István és neje Rábl Antalné és társaitól 16 millió K-ért Iskola-utcai ház. — Tóth András és neje Gere Ignácnétól 1 millió 500 ezer K-órt Szamárhegyi szőlő. — Páva Mihály és társa Tót-Major Jánosné s társaitól 3 millió 500 ezer K ért. Szentkirályi Ha lál alrar mnlaffli okvetlenül jöjjön el a Munkás Testedző Egyesületnek f. hó m

ftaflfAQ táflAAatálirÁFA Ha JUi UÁÜi UlmÜlm 5-én, húsvét hétfőn a Magyar Királyban este 8-kor tartandó UllI&Ul 119 iaUUfJal&iyol U.