Esztergom és Vidéke, 1926

1926-04-01 / 26.szám

XLV1IL évfolyam 26. szám. KERESZTÉNY MAGTAR SAJTÓ, Csütörtök; 1926. április 1. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IEBIELEIIK MIDÉI VASÁRI AP ÉS CSÜTÖRTÖKÜL Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Rákóczi. Negyede egy ezredévnek — olyan hosszú idő, hogy szinte szédül az emlékezet, ha keresztül rajta vissza­röppenni készül — tellett el azóta, hogy II. Rákóczi Ferenc megszüle­tett. S szédül az elme az idő távo­lától, még jobban megszédül annak nagyságától, aki az idők távolából fénytől koszorúzva elibénk lép. Kicsinyek, önzők, anyagiasok nem­zedéke, mi, hogy merjünk vissza­gondolni reá, aki nagy, önzetlen és eszményi volt és akinek nem ajkán, de lelkében élt a haza, s aki annyit tudott feláldozni érette, mint soha senki, sem előtte, sem utána. Abból a kétszázötven esztendőből, amely születése óta elmúlt, több, mint másfélszáz évig még nevet sem volt szabad említeni. Á Habsburg-önkény, mely az utolsó magyar vérből való és magyarul érző magyar fejedelmet letiporta, ennyi hosszú időn át kitö rölte nevét históriánkból és elfojtott minden vágyat,. minden sóhajt, mely messze idegenben hantok sírja felé röpült, kiirtani, megsemmisíteni akar­ván a Nagynak emlékezetét. Az ő szabadságharcának 48 as megújulása vetítette ismét elénk dicső alakját, mely minden tiltó rendelet, megbélyegző törvény ellenére ott élt a szivek mélyén mindenkor, örökre. Ma megújul ismét emlékezete, ma jobban, mint valaha megszédülhetünk alakjának gigászi méreteitől. Hogyan tudjuk őt ünnepelni ? Hogyan tudjuk őt méltóan magasztalni? Trianoni szégyen nemzedéke, kiknek még az sem szabad, hogy a kassai kriptá­hoz, hová szent tetemeit a hálás utókor — egy emberöltő előtt el­hozta — elzarándokoljunk, mi csu­pán egyet tehetünk. Fogadalmat, nem hangos szóval kötöttet, de lel­künk mélyén átérzettet tehetünk, hogyha kell, hogyha annak ideje eljön, az ő nevében, az ő szellemé­ben, vívunk olyan áldozatos harcot, aminőt ő küzdött egyszer kurucaival. És higyjük, hogy örök bukás talán mégsem lehet a magyar sorsai Az iskolaépítéshez Hogy az új iskola tornaterem nél­kül építtessék ma, azt hinni nem merem. Hogy az iskola mellé épí­tendő tornaterem az elemi iskolai oktatáson felül a fenti céloknak is megfeleljen, a következőkben fejtem ki, hogy milyennek is keli ma lenni egy tornateremnek. Az esztergomiak közül annak az egypár diák gyerek­nek, akik vezetésem alatt a buda­pesti orsz. tornaversenyeken részt vettek, van fogalma róla, mert hisz 5—6 nagy és jól felszerelt teremben fordultak meg, de a legtöbb eszter­gomi előtt mint megfelelően meg­épített és berendezett tornaterem, a gimnázium tornaterme az irányadó. Ez pedig ma úgyszólván a semmivel egyenlő. Nehogy eszébe jusson va­lakinek azt lemintázni az új iskola részére. Véka alá rejteni a tudást, meg nem mutatni a hozzátartozóknak éS érdeklődőknek is ifjaink erejét és ügyességét, annyi, mintha eredményt sem értünk volna el, mert nem kelt­jük fel a nagyközönség érdeklődését s így meg sem kedveltethetjük s nem tehetjük általánossá az annyira hasz­nos testnevelést. Ebből először is az következik, hogy a tornaterem olyan tágas legyen, hogy a közreműködő tornászokon kívül 4—500 főnyi kö­zönség kényelmesen elférjen. A kö­zönség elhelyezése részben a két oldalt ideiglenesen felállítható tribü­nökön, részben a karzaton történik. Tehát a közönség- elhelyezésére szánt helyen kívül a tornászok részére egy legalább 8x25 méteres szabad helyre van szükség, amely terület kb. 15x30 méteres termet kíván, melyben tető­zetet tartó oszlopok vagy pillérek nem állhatnak. A tornateremnek elenged­hetetlen mellékhelyiségei az öltözők, mosdó helyiség, a szertár és az illemhely. Az öltözőhelyiségek kis öltöző szekrényekkel vannak felsze relve (pár száz drb) és rendesen alacsonyabbak a tornateremnél, mert efölött van a karzat. A mosdó 20—30 fordítható mosdótálon kívül zuha­nyokkal is felszerelendő. A szertár­ban vannak az összes mozgatható torna- és játékszerek. Sok vita folyt arról is már, hogy milyen legyen a tornaterem pado­zata. Ha a tornaterem, mint mos­tanság szokás, más célt is szolgál (díszterem, moziterem, cserkész ott­hon stb.), úgy csakis kemény pado­zatról lehet szó. Ebben az esetben legjobb az egybeöntött puha linó­leum padló. Ha azonban kizárólag csak testnevelési célt szolgál, úgy a teljesen puha fürészpor-, homok-, só­keveréket ajánlom, mely a tornász­nak megfelelő biztonságérzetet is nyújt és feleslegessé teszi a drága ugrómatracokat (m 2-ként kb. 2 millió korona). Hogy egy tornateremnek a meg­építése, felszerelése és berendezése ma drága, az bizonyos. Azonban, ha a város magas vezetősége utal arra, hogy a tornaterem nemcsak az elemi oktatást kívánja kielégíteni, hanem általános nemzeti célt fog szolgálni, ahol otthonra találnak ünnepélyes alkalmakkor úgy az elemi-, mint a középiskolák, a leventékkel és a tár­sadalmi egyesü etekkel együtt, úgy az O. T. T.-ban minden bizonnyal meg lesz a megértés, hogy a V. K. M. által nyújtott segítségen felül a test­nevelési alapból a megfelelő segít­séget folyósítsa. (Utalok itt ..közép­iskoláink tornaszertárai részére majd­nem minden évben adott nagyobb összegekre). Ezeket a gondolatokatérlelte meg bennem a városi iskolaépítés. Nyil­vánosságra léptem velük, bárha meg­értésre találnának soraim egyrészt, másrészt nehogy a most működő testnevelő tanárokat mulasztással vá­dolja az utókor, hogy megfelelő idő­ben szavukat nem hallatták 1 Folyt, és vége. jjr HÍREK. Gyászhír, Dr. Zubriczky Aladár pápai prelátus, egyetemi tanár, a bu­dapesti Pázmány Péter Tudomány­egyetem prorektora, a magyar kath. egyház és a tudományosság egyik legkiválóbbja, márc. 25-én 54 éves korában tüdőgyulladásban meghalt. Zubriczky 1872 ben született Buda­pesten. 1894-ben szentelték pappá. Két évig az esztergom-vízivárosi plé­bánián mint káplán működött. Innen Budapestre került, 1906-ban egye­temi tanárnak nevezték ki. Ő volt az első a magyar theológiai dokto­rok közül, kit sub auspiciis regis avattak fel. Egyházi pályáján több kitüntetés érte, előbb pápai kamarás, majd a mult évben pápai prelátus lett. Kulturirodalmi téren több ki­váló mű hirdeti tudományos műkö­dését, a régi és a középkori iroda­lomnak alapos ismerője volt. Vasár­nap délután temették nagy részvét mellett az egyetem előcsarnokából a farkasréti temetőbe. A temetési szer­tartást dr. Rott Nándor veszprémi püspök végezte nagy segédlettel és a gyászdalokat az Operaház ének­nekkara énekelte. Gyászbeszédeket dr. Trikál József prelátus és dr. Schütz egyetemi professzor mon­dották. Kinevezés. Sávoly Lajos várme­gyei számtisztet a m. kir. belügy­miniszter számellenőrré nevezte ki. A főszékesegyházi ének- és zenekar nagyheti műsora. Nagy­csütörtök. Kersch: Ecce Sacerdos 6—8 szól. vkar. Introitus és Com munio koraliter. Palestrina (1515): Missa Papae Marcelli 6. szól. vkar. Asola (1609): Graduate Christus factus est, vkar. Glória Griesbacher: D-dúros miséből vkar org. kísérettel. Kersch: üffertorium DexteraDomini vkar. Szent áldozás alatt Mozart (1756): Ave verum, vkar. Liszt (1811): O salutaris, nőikar. Rosseli (1550): O bone Jesu, vkar. Mozart: Adoramus te, vkar. Körmenet alatt Pauge lingua. D. u. Seyler: Miserere F-moll. Nagypéntek. Palestrina: Ecce quomodo fkar. Tractusok koraliter. Passió alatt Nekes: Turbai fkar (szemináriumi énekkar) Kereszt csó­koláskor Vittoria: Popule meus, fkar (szemináriumi énekkar) felváltva korállal. Körmenet alatt Mitterer: Vexilla regis, vkár. A szent simái Kersch : Tenebrae lactae sunt, vkar. D. u. Aliegri (1560): Miserere, 9 szólamú kettőskarra. Nagyszombat. Büchner: Missa X. Sabbato sancto vkar, org. kísérettel. Ebner: Adora­mus te, 6 szól. vkar. A nagyheti szertartások a bel­városiplébániatemplomban. Nagy­szerdán d. u. 6 órakor Lamentatio. Éneklik: Gérec Géza (tenor), Béres István karkáplán (bariton) és Ammer József (Bassus). Nagycsütörtökön reg­gel 8 órakor nagymise. D. u. 6 óra­kor Lamentatio. Éneklik: Taky Gyu­láné, Magyarászné Kersch Etel és Burány Ferencné. A Lamentatio alatt a plébániatemplom vegyeskara Pales­trina : O bone Jesu..., Adoramus Te ..., O Domine... és Kothe: Stabat Mater című műveit énekli. Nagypénteken reggel 8 órakor kez­dődik a csonka-mise, utána szent­beszéd. D. u. 6 órakor Lamentatio. Énekli Hajnali Kálmán karnagy vezetésével a Turista Dalárda. Mise­rere. Nagyszombaton reggel 6 órakor kezdődik a szertartás, utána nagy­mise. Este 7 órakor lesz a feltáma­dási szertartás és körmenet. A szer­tartás alatt a templomi énekkar Ammer: Quare obdormis Domine-jét énekli, Domine probasti me... falso­bordoni, a többi rész koraliter. Leventék közgyűlése. Mult csü­törtökön tartotta az Esztergomi Ipa­ros és Kereskedő Ifjak Levente Egye­sülete rendes évi közgyűlését a vá­rosháza nagytermében élénk érdek­lődés mellett. A „Magyar Hiszekegy" elmondása után Marosi Ferenc ke­reskedelmi tanácsos, az egyesület agilis elnöke, tartalmas megnyitó be­szédben vázolta azt a munkát, me­lyet az egylet érdekében sikerrel vé­geztek, majd pedig Gérecz Géza ol­vasta fel titkári jelentését, mely hűen számolt be az elmúlt év munkálko­dásáról. A titkári jelentés tudomásul vétele után dr. Antóny Béla polgár­mestert, dr. Brenner Antal főjegyzőt, dr. Lepold Antal prelátus kanonokot, dr. Mattyasóvszky Kasszián főgim­náziumi igazgatót, Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési kép­viselőt, Palkovics László alispánt, dr. Perger Kálmán rendőrfőtanácsost és vitéz SZÍVÓS­Waldvogel József ny. tábornokot tiszteletbeli tagokká vá­lasztotta egyhangú lelkesedéssel a közgyűlés. Marosi Ferenc elnök ez­után szép hazafias beszédben meg­NÉZZE MEG SSÍSS KÉSZ GYERMEKRUHÁZAT ft^-£K SZÉCHENYI ÁRDIáZSái I Diáksapkák 65.00C * (Tolt Hangya ttzfat.) Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Lapttüajdonos ésjelelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom