Esztergom és Vidéke, 1926
1926-02-07 / 11.szám
XLVIII évfolyam 11. szám. KERESZTEN! MAÖYAE SAJTÓ. Vasárnap, 1926. február 7. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. EEBIELEIIK HIHBEH VASÁRI AP ES CSÖTÖHTÖK0H. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Mindenáron I Évek óta egyik izgalom a másikat kergeti ebben a szerencsétlen országban. Most a frank ügy tartja szomorú izgalomban az ország komoly lakosságát. Eszüket vesztett emberek, talán hazájuk sorsa feletti elkeredé sükben, talán egyéni haszonból olyan bűnre vetemedtek, melyet semmivel menteni nem lehet. Megindult ellenük a vizsgálat. Előkelő és kevésbé előkelő emberek kerültek lertózta tásba. A kormány a legszigorúbb igazságszolgáltatást igért. Mind nem volt elég. Megindult az úgynevezett liberalizmus palástjába burkolt közismert sajtó és olyan lármát csapott, hogy ha a franciák süketek lettek volna is, vagy nem akartak volna is törődni az egész üggyel, meg kellett hatlaniok a sajtó világtölcsérbe ordító hangját, kellett törődniök a frankhamisítás kellemetlen ügyével. Azok, ott kint, akik lezüllesztették az országot, akik elősegítették a szétdarabolás:, akik közvetlen okai voltak az ország kirabolásának, akik itt vérfürdőket rendeztek, akik nemzetközieknek nevezték magukat, akiknek nem volt országhatár, akik megtagadják nemzetünk tradícióit, akik sárba tiporták a magyar alkotmányt, akik összetépték a nemzeti zászlót, azok hangosak mégcsak? Mind Párizsba ment, mind ott tüzel az ország ellen. Nem magát a bűnt ostorozzák, hanem feketítik, piszkolják az országot, árulkodnak a kormányra, uszítják ellenünk a már némileg megbékült ellenségeinket. A sajtó és eme dicstelen emberek mellé odaállott a nemzetgyűlésnek egy része is és most már az alkotmány sáncain belül támadják az országgal együtt a kormányt. Parlamenti bizottságot kértek. Meglett. ígéretet kértek a kormánytól. Megkapták. Mit akarnak még ? Az egész parlamenti és sajtóhadjáratnak semmi más célja nincs, mint mindenáron kormányt buktatni és uralomra jutni. Az ellenzék egy részének köszönhető, hogy már diplomáciai beavatkozássá fajult ez a szerencsétlen frankügy. Már nein azon nyargal, hogy legszigorúbban kell megbüntetni a pénzhamisítókat, hanem ázon, hogy mindenáron belekeverje a kormányt és tegye lehetetlenné helyénmaradását. Ha már megalakították a parlamenti vizsgálóbizottságot, melyben az ellenzék legradikálisabb pártja is helyet foglal, akkor bízzanak annak munkájában, de ne rendezzenek az ország pénzén naponta botrányokat a parlamentben. Ne rontsák az ország tekintélyét még jobban. Minden józan gondolkodású ember elitéli az egész frankügyet, de ez még nem jogosít senkit arra, hogy ennek révén a kormányszékbe kapaszkodjék. Akármilyen lármát is csapnak az urak, akik az országot már egyszer megúsztatták, tudniok kell, hogy semmiféle alakban, semmi féle ipsék, fiúk az országnak nem kellenek. A magyar nép nem bizhat azokban, akik annakidején olyan uralmat támogattak, amely csak vészt és nyomort hozott az országra. De azok sem kellenek, akik a hatalom bírásáért most ministrálnak nekik. Ha ennek a szélsőséges ellenségnek mindenáron kell az uralom, tudják meg, hogy a magyar népnek ők semmiáron sem kellenek. Harangok Szentgyörgymezön. Lesz még ünnep Szentgyörgy mezőn, ha MEGSZÓLALNAK az elnémult harangok utódai, melyek századokig fogják hirdeni, hogy még nem halt ki a nép szivéből a vallásos érzés. Lelkes gyűjtők, mint valami apostolok jártak házról-házra és nem eredménytelenül. Eddig csak egy harangot emlegettek, most már nem állnak meg, csak a nagy harangnál. Népünk eddig búját, baját borba öntötte, most borát ércoe önti. Első harang ára készpénzben van biztosítva, a második előjegyzésben is terményekben. Eddigi gyűjtés eredménye: 8 millió kor. készpénz, ehhez járul a közbirtokosság által fölajánlott 10 millió korona. Előjegyzés 9 és fél millió kor., 39 hl. hor, 185 kg. kukorica, 75 kg. bab, 50 kg. rozs, 1 új kanna. Gyűjtés még folyik. Szölgyémy József alelnök agilis tevékenysége, Gere János közbirtokossági elnök fáradozása, a gyűjtőbizottság fáradhatatlan apostolkodása tette lehetővé, hogy az elnémult harangok helyét nemsokára ujak pótolják. Gyűjtőbizottság tagjai: Szölgyémy József, Erős István, Molnár István, Gere János, Erős Sándor, Szalva Ferenc, Mitter Ferenc, Bartus József, Erős Sándor (András fia), RadanoVics József, Ács István, Erős István (Esperger veje), Trexler Antal. A harangok ércszava nemcsak Isten dicsőségét fogják hirdetni, ájtatos híveket imára hívni, elhunyt hozzátartozókat utolsó útra kisérni, hanem égbeszálló hangja áldást, békességet és családi boldogságot fog leesdeni Istentől mindazokra, kik a harangok létrehozása érdekében bármi módon közreműködtek, vagy fáradoztak. (H. S.) Tényleg olyan szegények vagyunk? Egy miniszteri rendelet kötelezővé tette a középiskolák és a népisko Iákra nézve a Magyar-Holland Kultúrgazdasági Részvénytársaság filmjeinek látogatását. A mult heten nagy gyönyörűséggel szemlélték is sokan Hollandiában felvett remek képeket. Fejlett mezőgazdaság, pompás virágkertészet, nagyszerű ipar, százados műemlékek, tengertől kisajátított földterületek, boldog, jólétű családi élet vonult el szemeink előtt. Ebben a miliőben van a film második része, a magyar nyomor beállítva. A nyomor tényleg megvan és mégis a szégyen pírja szökött az arcomba. Nemzetem fiai esznek alamizsna kenyeret Hollandiában ? Hát nem füstölög nálunk sok gazdag kéménye? Vagy nincsenek nálunk milliós ban kettek ? Hol folyik a pezsgő, ha nem minálunk? Selyembrokát, aranyselyem, százezrekbe kerülő parányi cipő, fényes vadászatok, milliókba kerülő római utakra mind-mind telik, de koldulni küldjük gyermekeinket a jószívű hollandusokhoz. Ez nem vall magyar karakterre. Vagy, hogy mégis igaz, nincsenek már magyar urak, nagyasszonyok, idegen nép lakik itt s nem pedig koldulni nem tudó magyar I Cimkérdésrél. (Építész, építőmester, kőműves.) Csonka-Magyarország építőmesterei jan. hó 17-én Budapesten nagy és népes gyűlést tartottak a régi országház nagytermében, ahol panaszaik orvoslásának kérdéseit határozati javaslatba foglalva terjesztették fel a m. kir. ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz. A gyűlés lefolyását a Pesti Hírlap jan. hó 19-ón megjelent száma tárgyilagosan és részletesen ismertette, arra itt nem terjeszkedem ki, azonban, mert az építőipart gyakorló szaktársak elnevezése a köztudatban annyira homályos és az egyes címek s viselőinek jogosultságával nemcsak a nagyközönség, de igen sokszor a hatóságok sincsenek tisztában, annak megvilágosításához kívánok hozzászólni, hogy az építőipart gyakorló, különféle rangfokozatú képesítéssel rendelkező egyént miiyen cim illeti meg és a törvény szerint mire van jogosultsága. A közönség e téren teljes tájékozatlanságban van; rendszerint nem tesz különbséget építőművész, hely. telenül műépítész, építész, építőmester, kőművesiparos, kőművesmester és építési vállalkozó között s legtöbbször és előszeretettel használja az építész jelzőt. Vegyük tehát sorra a leginkább és igen sokszor jogtalanul használt címeket. Építész, (architektus), aki hivatásszerűen foglalkozik épület tervezés, sei. A törvény ezideig minősítéshez nem köti s magánéletben bárki annak vallhatja magát, ha építeni tud, mint ahogy festő és szobrász is lehet ezirányú iskolai bizonyítványok nélkül. Építésznek tekintjük mégis azokat, akik a m. kir. József műegyetemen az építészi oklevelet elKonyhakerti ós gazdasági magvak. A vetőmag beszerzése mindenkor nagy körültekintést igényel, különösen ma, mikor annak ára egyrészt lényeges kiadást jelent, másrészt a megbízható magtól egy gazdasági évnek terméseredménye függ! Ajánlunk kiváló jó csiraképes minőségben: arankamentes fehérbárcás lucernát, lóherét, muhart, taVaszi bükkönyt, köles, kender, takarmányrépa, angolperje és takarmány fumagVakat; továbbá hollandi, dániai és németországi konyhakerti magvakat saját friss csomagolásunkban, Valamint cégünk különlegességét: Velő-, kifejtő- és cukorborsókat. Mintázott árajánlattal szívesen szolgálunk. MAROSI JÓZSEF és FIA vaskereskedők magosztáiya ESZTERGOMBAN. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. EGYRŐL-MÁSRÓL