Esztergom és Vidéke, 1926

1926-12-19 / 101.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. .HE6IELE1IK HUDES VASAMAP ÉS OSŰTÖRTÖRÖH. Iserkesztőség ét kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20., kova a lap szellemi részét Illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 2!. Nem egyedül áll az országban az esztergomi választás a maga sima, zavartalan, egyhangú lefolyásával, sót szinte feltűnő sok azoknak a mandátumoknak száma, amelyek minden kardcsapás nélkül kerülnek öt esztendőre; a ^közbizalom letéteményesének birtokába. Ellenzéki oldalról szeretik ezt a jelenséget úgy feltüntetni, mintha a közvélemény akaratának megnyilvánitása helyett bizonyos kinevezési rendszer lépett volna életbe, de ez a vád csupán az erőtlenségnek, a harckészség hiányának ismeretes, régi leplezési módszerének mondható, az igazság szempontjából egyáltalán nem helytálló. Voltak már kormányok, amelyek a mostaninál összehasonlíthatatlanul szigorúbban kezelték az államhatalmat és éltek azokkal az eszközökkel, melyek befolyással lehetnek a véleményszabadság korlátozására és mégis meddőnek bizonyult minden erőfeszítésük. Ha a közhangulat a kormány ellen fordult, soha semmiféle zsarnokság és semmiféle csalafintaság nem volt képes meggátolni azoknak az erőknek tömörülését és diadalát, melyek a valódi népakaratot képviselték. Sőt, például az osztrák elnyomatás legsötétebb esztendeiben, mikor arra a mult század hatvanas éveinek legelején reá alkalom nyílott, idegen uralom alatt, cseh beamterek ellenére rögtön megmutatta a nemzet valódi arculatát. Ez egyhangú választások másnak szolgálnak bizonyítékául. Annak, hogy az ország zöme vágyik a békesség után, bizalommal látja a dolgok folyását és ha vannak is orvoslásra vágyó sebei, azok gyógyítását nyugodtan bizza azokra a doktor kezekre, melyek eddig feltétlenül jónak és a mai világkonstellációk között szuverénül erőseknek bizonyultak. Annak tulajdonítható a politikai helyzet ilyetén alakulása, hogy a nemzet zöme forradalmi kilengések helyett békés, alkotó munkát vár és sem államleiforgató, a polgári rendet megsemmisíteni hivatott velleitásokat nem tür, sem nem türi, végleg el akarja távoztatni a politika porond járói az uszításoknak azt a módszerét, mely az embereket nem egyéni értékük, hanem kizárólag származásuk szerint ítélvén meg, a középkor elfogultságainak szellemét akarta a modern államkormányzás tisztultabb légkörébe becsempészni. A polgári egyenlőségnek gondolata feltétlenül győztesen kerül ki ezekből a jelentékeny részükben egyhangúlag lefolyó választásokból. Ez a gondolat az, mely valaha a magyarság legjobbjait lelkesítette és amelyet nemzetti létünk biztosításának, minden nemzeti aspirációink megvalósulásának egyedüli biztos bázisának tekinthetünk. Mindenki, aki itt él, legyen szívben és lélekben igazán magyar s így munkálja, igy munkálhassa az egyetlen, a legfőbb cél megvalósítását, Á hatósági üzemek megszüntetése. Irta: dr. Karikó Imre győri kereskedelmi es iparkamarai titkár. Évek óta egyik fontos, égető kérdésévé vált a magyar ipari életnek a különböző hatósági üzemek rendszeres iparűzése. Különösen a háború ideje alatt fejlődtek ki ugy a községeknek, mint egyéb városi és állami hatóságoknak iparűzéseit célzó közmühelyei, mely hatósági üzemek viszszafejlesztése nemcsak a magyar ipar szempontjából, de az egészséges közgazdasági viszonyaink biztosítása és megerősítése céljából is feltétlenül szükséges és kívánatos. A hazai kereskedelmi és iparkamarák évek óta hangsúlyozták a hatósági üzemek visszafejlesztésének szükségességét és a kamaráknak e kérdésben elfoglalt állandó állásfoglalása eredményezte már azt, hogy az 1922. évi XII. t. c- ben foglalt új ipartörvény 4. §-a a jogi személyek és községek iparűzését némileg már korlátozta. Ugyancsak a kereskedelmi ós iparkamarák folyton megismétlődő kérelmei eredményezték azt is, hogy a m. kir. belügyminiszter ur 1924. évi augusztus hó 30 án 171,000. 1924 B. M. szám alatt körrendeletének 6. §-a elrendelte, hogy oly városi avagy községi üzemeket, avagy vállalatokat amelyek a kisipar érdekeit sértik, — amennyiben azok fenntartása közérdekből nem szükséges — meg kell szüntetni. Nem lehet tagadni, hogy a hatósági üzemek felállításával az ipari munkák árainak letörését remélték ezzel szemben könnyen beigazolhatjuk, hogy a hatósági ipari üzemek nemcsak a sok kisiparos megélhetését nehezíti meg, hanem még áremelkedő, illetve árfelhajtó tényezővé is vált, mert a kereskedelmi pályára kényszerült egyének nagy tömegei a hatósági ipari üzemek által meg csökkentett, tehát kisebb fogyasztó körből kénytelenek megélni és mivel a kisebb fogyasztó körből vagyis kevesebb áruforgalomból kell a mindig fejlődő számú kereskedő és iparos társadalomnak magállni és a közterheket viselni, igy e körülmény áremelkedést idéz elő. Kereskedelmies iparkamaráink teljés rokonszenvvel kisérték mindig azon törekvéseket, amelyek a belföldi árak leszállítását kívánják, azonban az évek óta leszürŐdŐ tápasztalatok azt igazolják, hogy a hatósági iparüzemek a magyar ipar és kereskedelem tagjait anyagilag gyengítették és igy a magyar ipar és kereskedelem teherbíró képességét csökkentették. Semminemű közérdek nem kívánja ma már azt, hogy a különféle állami, városi, avagy községi ipari üzemek még ma is fenntartassanak, mert ezen hatósági ipari üzemek a kitűzött nemes célt elérni nem tudták, viszont a legélesebb versenyt folytatják az egyébként is teljesen kimerült és támogatásra szoruló magyar kisiparossággal. Feltétlenül megszüntetendőnek tartjuk a letartóztatási intézetekben űzött ipari műhelyeket is, mert amint a tapasztalat igazolja, a magyar iparo sok mindennapi életversenyében ezen hatósági ipari üzemek is befolyást gyakorolhatnak és ez a magyar kisipar érdekei szempontjából nem kívánatos. Szükségesnek tartjuk, hogy a válságos helyzetbe sodródott magyar kisipar megmentése érdekében az állami, katonai, városi, községi stb. hatósági ipari üzemek mielőbb beszüntettessenek és e célból kívánatos volna, ha a kereskedelmi és iparkamarák felhatalmaztatnának arra, hogy az illetékes iparhatóságokkal együtt vizsgálat tárgyává tegyék a különféle hatósági üzemek iparjogositványainak kérdését és igy a magyar iparosság hivatalos érdekképviselőinek közreműködésével a szomorú anyagi helyzetbe sodródott magyar kisiparosság érdekeinek megvédése céljából az Összes hatósági ipari üzemek mielőbbi megszűntetése biztositható volna. A bokrétát szombaton délután tették fel az új elemi iskola falszintjére a helyi és iskolai hatóságok jelenlétében az építőváUalat munkásai, hogy utána némi kis áldomás keretében áldozhassanak a kultúra, a haladás, a tudomány fejlődésének egészségére... Ez a bokrétaünnepély sokkal jelentősebb esemény a város kulturális fejlődésének történetében, semhogy egyszerűen besorozhatnók a heti események szürke hírrovatába, hogy néhány gondolattal ne szövődnénk bele mi is ennek az ünneplésnek a hangulatába . . . *" Hála Istennek ! — mondották azok, kik résztvettek az ünneplésen, csakhogy már ennyire van az épület, amelybe gyermekeink az eddigi szomorúan szegényes iskolaépületek után járni fognak . . . magukban pedig vegyes érzelmek között kaikul álgatták az építési kölcsönnek az adókulcsot emelő részlethányadait.. . Hát igaz ! — az iskolaépítés is, a vízvezeték is, meg egyebek is sok pénzbe kerülnek, de a legutóbbi két évtized alatt, mióta a villanyvilágítás meg az utcarendezés költségeit fizetgettük, örökké azt a méltatlan vádat lehetett hallani, hogy a város mitsein fejlődik, hogy stagnál itt minden élet, hogy az irányító körökben nincs semmi koncepció, semmi alkotóerő, semmi fogékonyság és készség a kulturális fejlődés iránt. Ne számolgassa hát senki az áldozatok nagyságát és mértékét, mert aki látta már pl. a szenttamási, meg a Kossuth Lajos utcai iskolák levegőtlen és sötét tantermeiben sinylődő gyermeksereget a téli napok délutánjain, aki látta már a belvárosi fiú- és leányiskola földszinti tömlöcszerű helyiségeiben még a déli órákban is villanyfény mellett dolgozni a szegény, sápadtarcú, beesettmellű gyermekeket, az elmondhatja igaz lélekkel, hogy — hála Istennek 1 . , . Nem láttuk sem az új iskola terveit, sem magát a készülő épületet, csak hallottuk, hogy mint minden új épületnek, — ennek is megvannak a maga hibái. Lehet, hogy nem lesz minden tekintetben modern és divatos, de kétségtelenül nagy fejlődést jelent az eddigi álllapotokkal szemben s ezt jóakaró elismeréssel kell honorálni. A kritika jogát engedjük át az arra hivatott szakembereknek: a város tanítóinak, kik abban majd továbbra is s a jövőben kétségtelenül még fokozottabb ambícióval dolgozni fognak . . . Mi csak azt szeretnők, ha az új épületben a haladás és fejlődés jelszavai alatt megnyílnék a jövő várvavárt, modern elemi népiskolája, a Klebelsberg intenciói szerint működő nyolcosztályú elemi népiskola. Ez volna a város népoktatásügyének szintjén a legszebb bokréta I... Aki ezt oda feltűzi, az számíthat csak igazán az utókor méltó elismerésére és hálájára. A karácsonyi ajándék gondolatát az emberszeretet szülte s a szülői szí v melege tette kedvessé és poétikussá. A karácsonyi ajándék örömosztó gondolatát azonban az utóbbi években, különösen ez évben az ideális felfogástól a rideg és csúnya önzés terére térítette át a kormányzó II, • ..ii vászon, köpper, törülköző, konyha- ni I ' I ' üzletében Esztergom, SzécheH27I Q7fiUfltt és kenyérruha, abrosz (fehér ésszi Ko|P7IY|Qnn I 9Q7IÁ nyi-tér 16. Telefon 135. Házi ICULI OéVUVUll nes) legjutányosabban beszerezhető < vlU£.l I ICH Ii I L.C104JU kender szövésre elfogadtatik. elfogadtatik. Főmunkatárs: VITÄL ISTVÁN. LaptalaJdonoB és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR I

Előfizetési ára: egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. EGYRŐL-MÁSRÓL