Esztergom és Vidéke, 1926

1926-01-31 / 9.szám

xt VIII évfolyam 9. gzém, KERESZ TÉNY MAGYAR SA JTÓ. Vasárnap, 1926. január 31. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. BBfilBLEIIK SS1BDES VASÁBIAP ÉS CSŰTÖBTÖKÖB. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-ntca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉ Előfizetési ára; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Utat tör a belátás. A „Berliner Tageblatt" ezideig iga­zán nem az a lap volt, amely túlsá­gos rokonszenvvel emlékezett volna meg a Magyarországot érdeklő kér* désekről. Nem egy kiméletlen cikket írt ellenünk. Most annál meglepőbb az a tény, hogy a frankhamisítás bűnügyével kapcsolatban egy hosz­szabb cikkben foglalkozik Magyar­ország és Csehszlovákia egymáshoz való viszonyával. Tegyük mindjárt hozzá, hogy nem Csehszlovákia elő­nyére. A megállapítások, amik a cikk során helyet találnak, mind helytállók, kivéve azt az egyet, hogy a két állam közötti feszült viszony fennállásában némileg Magyarország is hibás. Ha végigolvassuk figyelmesen a cikk okfejtéseit, magában a felhal­mozott anyagban, illetőleg annak logikai kifejtésében megtaláljuk en­nek az állításnak a cáfolatát. Való­ban, amikor a „Berliner Tageblatt* elismeri, hogy a trianoni béke meg­kötése óa Csehország szinte szünet nélkül Magyarország ellen dolgozott, mikor elismeri, hogy túlsók magyar területet nyelt el s hogy a magyar kisebbségeket kiméletlen brutalitással szorongatja, már meg is felelt arra a rejtett kérdésre, hegy Magyaror­szág miért nem kerülhetett Cseh­szlovákiával jobb viszonyba. A ma­gyar nép a maga részéről az elmúlt esztendők során nagyon sokszor ki­mutatta loyaütását s habár a trianoni békeszerződést sohasem fogják igaz­ságosnak elismerni, hanem csak olyannak, mint amelyet a körűimé nyek kényszerítő hatása alatt szank­cionált aláírásával, mégis szigorúan azon szabályok szerint rendezte be állami életét, amelyek ebben a szer­ződésben le vannak fektetve. Kétségtelen azonban, hogy a tria­noni szerződés a maga félelmetesen rosszakaratú koncepciójában, nem lehet az az alap, amelyben a magyar nép véglegesen megnyugodhatik, an­nál is kevésbbé, mert a kisantant még külön rosszakaratot is tanúsít minden kérdésben, amely a nemze­tek szövetsége előtt diskUsszió tár­gyát képezheti. A kíméletlenségnek ebben a hadjáratában mindenkor Csehország járflelől s a „Berliner Tageblatt" cikke* nem egyébb, mint nyilt elismerése ennek a ténynek. Benesékben meg volt a készség most is arra, hogy a frankhamisítás ügyét Magyarország nemzetközi helyzeté­nek rosszabbítására használjak fel s hogy ez nem sikerült, az csak annak a hűvös magatartásnak tudható be, amellyel Anglia és az elsősorban ér­dekelt Franciaország ezeket a kísér­leteket fogadta. A „Berliner Tage­blatt* leszögezi, hogy Csehország épen kudarcai láttára a kényszerű belátás jobb útjára tért s a nyilt rágalmazások helyére egy rosszul leplezett fanyar udvariasság lépett, amely mögött azonban semmi őszin­teség jem rej ik. A berlini lap cikkének végső konklúziója egy parallelizmus fel­állítása, amely megállapítja, hogy Magyarországon a trianoni békeszer­ződés épúgy nem teremtett nyugal­mat, mint ahogy Németországban a versaiilesi. Igy ír rólunk és így látja a helyzetet a „Berliner Tageblatt* s Magyarországról vallott nézeteiben bekövetkezett eme fordulat figyelemre­méltó jelenség. Egyik biztató jele an­nak folyton hangoztatott igazságunk­nak, hogy Magyarországgal a béke megkötésénél oly szörnjű igazság­talanság történt, amelyet előbb-utóbb reparálni kell. A reparációt pedig meg fogja hozni a jobb belátásnak az a szelleme, amelynek jeleit napról­nepra nagyobb számban látjuk meg* nyilvánulni. I EGYRŐL-MÁSRÓL I Goethe Társaság. En lékezzünk csak vissza az el­múlt esztendőre, körülbélül 7 hete van annak, amikor Obermüller Fe­renc főreéliskolai igazgató 3 órai gyönyörű előadásával emlékünkbe idézte Goethe életét és költészetét, mellyel lelkünket meggazdagí'otta. Járu'janak tehát hozzá Goethe ra­jongói, hogy ezen nagy német köl­tőnek művei magyar nyelven is meg­jelenhessenek. Ehhez pedig nem kell egyéb, mint az intelligencia támoga­tása oly módon, hogy tegul jelent­kezik a Budapesten székeiő Goethe Társaságba, melynek élén dr. Lu­kács György v. b. t. t., nemzetgyű­lési képviselő és Vikár Béla író, aka­démiai tag állanak. A Goethe Társaság a következő 3 pontból áll: 1. Goethe műveinek lehetőleg ma­gyar művészek által illusztrált ma gyar nyelvű kiadása és terjesztése. 2. A magyar írók műveinek né­met nyelven való kiadása és terjesz­tése. 3. Magyar irók számára ösztöndí­jak alapítása. Alapító ttgsági díj egyszersmin­denkorra 20 aranykorona, vagy 5 éven át évenkint 4 aranykorona. Pártoló tag évenkint 4 aranykoronát fizet. Reméljük, hogy az esztergomi mű veit közönség szeretettel fog e szép célú egyesület zászlója alá sora­kozni. Jelentkezéseket felvesz: Szluka Fe­renc, a Goethe Társaság alapító tagja, Német-utca 49. szám alatt egy hónapon keresztül este 6—7 óráig. Gépkocsin a föld körfii. A Bauda-expeditió, mely még az elmúlt év április havában tűzte ki célul hogy 3 év alatt egy 40 lóerős „Minerva* túraautón beutazza az egész világot, a megvalósulás felé közeledik. Az expeditió március havában in­dul Szegedről egy nagyon szép ma­gyar jellegű filmsorozattal, melyet városunkban is bemutat. Az expeditióban hat személy vesz részt. Bauda Vilmos volt angol ten­gerész, aki már egyszer bejárta az Összvilágot és nagy nyelvismeretre tett szert, szervezője ós vezetője az expeditiónak. Kíséretében egy gim­náziumi természetrajzi és földrajzi szakos tanár, egy egyetemi tanárse­géd, egy fUtnoperAteur, egy fényké­pész és egy gépkocsivezető megy. Az expeditiónak tudományos és kulturális célja van, amennyiben gyűj­teményekkel gazdagítja a magyar tu­dományos egyetemeket és muzeu­mokat. Filmelőadás keretében a ma­gyar nép jellemét, szokásait és szebb vidékeit mutatja be. Az expeditió vezetősége felhívja a bélyeg és levevelezőlapgyűjtők fi­gyelmét,, kik ingyenes gyűjteményre aspirálnak, küldjék pontos címüket „Bauda Expeditió Szeged" cimre. Rádió mindenfelé. A rádióláz városunkba is elérke­zett. Egymásután szerelik fel a ház­tetőket hatalmas póznákkal, ormót­lan lécekkel s a közönség szépérzé­két ezek az idomtalan fatákolmá­nyok nem sértik? Pedig sérthetné, mert nagyon csúnyák — olyanok, mint a sivatagi beduin állomások, vagy az emberevők viskóin lévő ru­dak, amikre nagy üres koponyák len­nének feltűzve. Szebb felszerelést kell a városban felrakni, ízléses kiviteltben, nehogy az idegenek (1) stb. valami rosszat gondoljanak . . . Mennyi a lakbér? A lakásrendelet értelmében 1926. februárra az 1917. évi novemberi V* evi bérnek 43°/o-a a lakásokért, 50°/o-a pedig üzleti helyiségekért fi­zetendő aranyértékben. Az aranyér­ték 14.500 koronával átszámítandó papirkoronára. E bérekhez járul az alapbérnek további 3%-a közüzemi cimén, szintén arany értékben. A kincstári házhaszonrészesedés­nek f. évi február hó 1-től való el­törlése iránt a pénzügyminiszter tör­vényjavaslatot terjesztett elő; a vár­ható teljes megszüntetésre való te­kintettel az alábbi táblázatból a kincs­tári részesedést már kihagytuk. t> ea Lakásbér Üzletbér* t> ea lakásbér 43% lakásbér 50°/o közüzemi 3% közüzemi 3% cimen fizetendő cimen fizetendő papirkoronában 1 6.670 7.685 2 13.340 15.370 3 20.010 23.055 4 26.680 30 740 5 33.350 38.425 6 40.020 46.110 7 46 690 53.795 8 53.360 Öl 480 9 60.030 69.165 10 66.700 76.850 ló 100.050 115.275 20 133.400 • 153 700 25 166 750 192.125 30 200.100 230.550 35 233.450 268.975 40 266.800 307.400 45 300.150 345.825 50 333.500 384.2o0 55 366.850 422 675 60 400 200 461.100 65 433 550 499.525 70 466.900 537 950 75 500 250 576.375 80 533 600 614 800 85 566.950 653 225 90 600.300 691.650 95 633.650 730.075 100 667.000 768.500 110 733.700 845 350 120 800.400 922.200 130 867.100 999 050 140 933.800 1.075.900 150 1.000.500 1.152 750 160 1.067 200 1.229.600 170 1.133 900 1 306.450 180 1.200.600 1.383.300 190 1.267 300 1.460.150 200 1.334.000 1.537.000 250 1 667.500 1921.250 300 2.001.000 2.305.500 350 2 334.500 2.689.750 400 2.668.000 3 074.000 450 3.001.500 3 458.250 500 3.335.000 3842.500 550 3.668 500 4 226.750 600 4 002.000 4 611.000 650 4 335 500 4 995.250 700 4.669.000 5.379.500 750 5 002.500 O.763.750 800 5336 000 6 148.000 850 5.669.500 6 532 250 900 6.003.000 6 916.500 950 6 336.500 7.300.750 1000 6.670.000 7.685.000 * Iroda és raktárra ugyanaz. NÉZZE MEG S lm Ä KÉSZ GYERHEKRUIáiáT BSftTSffi SZÉCflEMfl ÁRUHÁZBANI Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. (Tolt Hangra tlafet.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom