Esztergom és Vidéke, 1926

1926-10-10 / 81 .szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. EF.8IELEH1K 1IIDBH VASABHAP ÉS OSÜTÖBTÖBÖB. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. PBSBSBHBBBHBMnnBJ Brutális nemzetgyalázás. Az a memorandum, amelyet a szociáldemokrata párt vezetősége az Amsterdamban székelő szociális munkásinternácionáléhoz intézett s amelyet rikitóan közölt a Prágában megjelenő Pravo Lidu, élénk szint vet arra, hogy Magyarországon Ugy tár sadalmilag, mint politikailag mennyire talaját vesztette az a nemzetközi szocializmus, amely esztendők óta minden eszközt igénybevéve próbált hatalomra törni. Fejvesztett kétségbeesésről tanúskodik ez a memorandum, amely hazudozások és rágalmazások utján próbál külföldi nexusok útján gyűlöletet támasztani a magyar kormány iránt, hogy ezáltal segítséget csikarjon ki a maga számára. Ez a memorandum teljes mértékben kimeríti a hazaárulás és nemzetgyalázás bűntettét s oly mélyen gázol nemzetünk becsületének és jóhírnevének aláásásában, hogy annak megtorlásáért már a bírósághoz kell kiáltanunk. Bár ez a memorandum nyiltan bevallja, hogy a szociáldemokrata párt Magyarországon fokrólfokra gyengül, mert amíg pár évvel ezelőtt még több mint 213 ezer szakszervezeti taggal rendelkezett, ma már ezeknek a száma felére csökkent. Tagadhatatlan, hogy ez a visz szaeső tendencia, amióta stabil gazdasági helyzettel rendelkezünk, feltartózhatatlanul előtérbe nyomul, s a későbbi időkben még nagyobb arányú lemorzsolódás is be fog következni, de a tehetetlen ember brutális fegyvere az, hogy emiatt azt a magyar kormányt tegye felelőssé, amely a memorandum állításaival ellentétben jólétet, szabadságot, bírói függetlenséget, személy- és vagyonbiztonságot tudott biztosítani osztály és felekezeti különbség nélkül e haza minden polgárának. Rendkívül tág lelkiismeretre vall, hogy ennek ellenére a szociáldemokraták memorandumokban denunciálják a magyar bíróságot, fantasztikus állításokkal próbálják félrevezetni a külföld közvéleményét, mert ugy festik le Magyarország közállapotait, mintha itt még mindig kasztrendszer, feudális nemesi uralom, pária és jobbágysors volna. Azt állítják, hogy a kormány, — természetesen a reakciós kormány — a hatalom fegyverével elnyom minden munkásmozgalmat. Ezzel szemben az a valóság, hogy szabadon gyűlésezhetnek, sőt évek óta alig szabadult fel választókerület, ahol jelöltet ne állíthattak volna. De ki tehet arról, hogy a magyar nép körében nem leltek talajra a markszi és lenini kódex apostolai? A fenti szociáldemokrata memorandum akkor cselekedett volna az igazságnak megfelelően és helyesen is, ha őszintén bevallja az amsterdami nemzetközi fórum előtt, hogy Magyarországon be kell zárni az internacionalizmus boltját, mert mielőbb csődbe jut. Gondolkozzanak ezek a memorandumszerkesztő elvtársak afelől, hogy nem volna-e helyesebb, a csendes visszavonulás útjára lépni mint állandóan nemzetgyalázás és rágalmazás ideig-óráig élesztő elixirjéhez folyamodni. Y. Szomorú jelenség. irta: Dr. Berényi Zsigmond városi tiszti orvos. A m. kir. népjóléti minisztérium által kiadott „Népegészség* című lap augusztus 28 iki száma Magyarország halálozási viszonyaival foglalkozik, melyben városunkról a közetkezőket irja: „a város halálozása az országos áUagot meghaladja. Különösen a gümőkór (tüdővész) az, ami rendkívül nagy jelentőségűnek mutatkozik. Ezrelék arányszáma is jőval meghaladja az országot és az abszolút számok is azt mutatják, hogy a város összhalálozásában domináló szerepet visz." „Még nagyobb lesz a dolog jelentősége, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a gümőkór a vizsgált évek folyamán határozott emelkedő tendenciát mutat. Az összhalálozás átlagának 17%-ban a gümőkór szerepel mint halál ok. A város szaporasága természetesen igen mérsékelt; a nagy halálozást az élveszületések alig haladják meg." Hát így néz ki a sokat emlegetett „fürdőváros" madártávlatból. Megdöbbentő sorok, melyek kell, hogy minden józanul gondolkodó esztergomi polgárnak szivébe hassanak és önvádra késztessék. Önvádra késztessék akkor, amikor a már készülő vízvezeték ellen beszélnek, szidják a polgármestert, a városi tanácsot, amely ily rettenetes adót ró a városra. „ Azt. ők nem tudják elviselni, nem is vezetik a vizet a házaikba" stb. Nem csak a népnél, sajnos intelligens középosztálynál is naponta hallom ezen kifakadásokat. Mint hatósági halottkém, ki az összes halottasházakban megfordulok, csodálkozva látom, hogy a 3—10 milliós temetésekre, gyönyörű koporsókra, selyem szemfedőkre mégis csak előkerül a láda fiókjából pénz. Nem akarok most arról oktatóelőadást tartani, hogy miért is áll a jó és bő víz a tüdővésszel ellenséges lábon, nem ez a célja jelenlegi soraimnak, inkább a lelkiismereteket akarom egy kissé felrázni, hogy a vízre, ezzel együtt a köztisztaságra, utakra, illetve ezeknek a portalanítására, az egészséges lakásokra, illetve nedves lakások szárazzá téte lére többet kell áldozniok és nagyobb gondot fordítaniok. Köztudomású, hogy a tüdővész csirái leginkább a porból kerülnek a levegőbe, tehát nem szabad pornak lenni seholsem, legkevésbbé az utcákon és lakásokban. Ezt pedig csak bő öntözéssel érhetjük el, amely Összefüggésben van a vízvezetékkel. Sajnos az idei nyáron éppen a vízvezeték készítése miatt mi hatóság tehetetlenek voltunk a porral szemben, azonban a jövőben porról szó sem lehet. Az utaknak portalanoknak kell lenniök! Itt azonban a vízen kívül még egy más tényezőnek is szerepelnie kell, az utak jókarban tartásának. Sajnos az elmúlt évtized alatt ezer és egy okból, de főleg á háborúból kifolyólag útjaink el lettek hanyagolva. Ezeket még a nyár beállta előtt okvetlenül rendbe kell hoznunk, bármely nagy áldozatokba is kerüljön. Még egy ily poros nyár, mint az idei és a tüdővészhalálozás nem 17, hanem 50% os lesz. Az összes környékező kulturállamok belátták, hogy az utak jókarban tartása nem csak a gépkocsik miatt fontos, hanem a tüdővész elleni védekezés szempontjából is. És itt nincs takarékosságnak helye 1 Megértem azoknak mondását akik azt állítják, hogy az elődök Összes bűneiért és hanyagságáért ez a generáció bűnhődjék és ez fizessen, hisz én is adófizető polgár vagyok, de csak két választásunk van ; vagy koporsóra adjuk a pénzt, vagy védekezésre. Az tény hogy nincs pénzünk, de van hitelünk és reméljük, hogy rövid idő alatt az ország pénzügyi viszonyai is olyanok lesznek, hogy jelenlegi terhes adósságainkat egy könnyebben elviselhető hosszúlejáratú kölcsönné alakithatjuk át, hogy ne csak ez a generáció szenvedjen a múltért és jelenért, hanem a jövő generáció is viselje azon terheket, melyeket épen az ő érdekükben vállaltunk magunkra. EGYRŐL-MÁSRÓL Heg kell mondanunk kifelé és befelé, hogy ennek az agyonsanyargatott országnak, ennek a természetes földrajzi egységnek, ennek a drága magyar földnek szétdarabolása az oka minden nyomorúságunknak. A szegénység, a munkanélküliség, a drágaság mind-mind a bennünket ért iszonyatos és páratlan igazságtalanságban leli magyarázatát. Az ájult dermedtségéből fel tápászkodó állami háztartásunk kép telén vállalni és teljesíteni még az elsőrendű állami feladatok végrehajtását is s igy a magyar társadalomnak évtizedeken át beidegződött „Majd megcsinálja az állam" elvével szakítani kell. És itt elsősorban azokra a szerencsés honfitársainkra gondolunk és azokra vár nagy feladat, akiknek az isten vagyont adott. A vagyon pedig módot és alkalmat, hogy anyagi és szellemi tőkéiket a köz javára kamatoztassák. Egy egészséges, céltudatos és önzetlen társadalom képes csak az állam akadozó pénzügyi gépezetének hajtóerőt szolgáltatni s társadalmi úton az állami mindenhatóság kényszerült defektusait helyrehozni. Noblesse oblige 1 Trianontól a pálinkáig. Méhében háborút hordozó békeszerződések egyike, a trianoni békeszerződésben még a pálinkára is kiterjedt a diktátor urak figyelme. Magyarországon készített cognacot ugyanis nem szabad e néven forgalomba hozni. Borpárlat, vagy bármi más lehet a neve, csak cognac nem. A francia urak féltették hazájuk gyártmányát és mert gúzsba kötöztek bennünket, nagy vitézül megvédték borpárlatuk francia cognac nevét. Lám, milyen körültekintők voltak a francia urak 1 Szemük annyira nyitva volt, hogy még a pálinkát is észrevették és megvédték a magyar pálinkával szemben. Azt azonban nem látták meg, hogy hazánkat, mint földrajzi egységet szétszedték. A cognacot meglátták, de a Kárpátokat nem. Arra vigyáztak, hogy a magyar borpárlatnak ne legyen francia cognac a neve, de azt már nem tartották fontodnak, hogy több millió magyarból cseh, osztrák, román és szerb állampolgárt csináltak. A pálinkának nem mindegy hogy hívják, az # embernek mindegy legyen. Jól vanl Az állam nem hozhat tiltó rendeletet, a társadalom igen. Bojkottáljuk azokat az üzleteket, ahol cognac kerül eladásra és csak azokkal üljünk le egy asztalhoz, akik cognacot nem isznak. Ha a franciák védik gyártmányaikat, mi ne nyúljunk hozzájuk. Bajtársi összetartás. Az a világégés, amely népeket állított egymással szembe, ádáz ellenséggé tette őket, vad ösztönöket szabadított fel, mérhetetlen gyászt és NÉZZE MEG SSÍA KÉSZ GYEBMEKBUfláláT csak dicséri a Piákkapkák 65.000 koronáért kaphatók latáwosabbao kapia a SZÉCflENYI ABUfláZBAN I (Volt Hangya uifeU LXV111 évfolyam 81. szám. KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓ Vasárnap, 1926. október 10. O T 1> IT ÍZ JuL 1 J$ EA ÍV.