Esztergom és Vidéke, 1926

1926-08-22 / 67.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IEGJELEIIK HIIDEI VASABIAP ÉS CSÜTÖBTÖKÖI. Szerkesztőség és kiadóhivatal t Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési e hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Egy közérdekű ügyről. A városi képviselőtestület legutóbbi közgyűlése előtt, mind a két helyi lap ismertette, tárgyalta a közoktatásügyi miniszter ama nagyarányú tervét, amely a várost egy új, kibővített tanintézethez juttatja, egy évre munkát ad a helybeli építőiparosoknak, biztosít kenyeret egy csomó napszámosnak, fuvart ad szekeres gazdáinknak, fogyaszt helyi építő anyagot és idegen pénzt hoz be városunkba. Hatezer millióról beszélnek, mely összeget beruházna a miniszter a vizivárosi zárda kibővítésébe, amivel szemben a város, felületesen számítva, kétezer millióval járulna hozzá á megszerzendő telkekben. Ha a cikk elején felsoroltakat figyelembe vesszük, semmiesetre sem nagy összeg eme kétmilliárd és még a város anyagi helyzetének számításba vételével is el kell fogadni a miniszter ajánlatát. Még azt sem lehet mondani, hogy valami nagy kedvezményben részesíti a zárdát, mert hisz a városi iskola építéséhez felerészben teljesen ingyen járult hozzá és egyhatodban pedig olcsó kamat mellett. És mégis jól meg kell rágni a dolgot. Igaza volt Mátéffy Viktor képviselőnek, amikor a város terheire hivatkozott és alapos, írásba foglalt biztosítékokat kért. Űgylátszik dr. Mike Lajos képviselőnek is voltak kételyei, mei* szintén pozitívumokat követelt. És ami a közgyűlési teremben nem hangzott ugyan el, nem adtak kifejezést annak, hogy a nagyközönség nem fogadta valami lelkesültséggel a tervet. Mint szemlélődök és mindenkor tárgyilagosan tárgyalók, ezt meg kellett mondanunk, hogy a képviselőtestület ama tagjai is érdeklődjenek egy kissé, akiket talán az elfogultság tart némi kis rabságban, anyagi, vagy erkölcsi érdek köt. A város közönsége meglehetős idegességgel hallja a milliárdok emlegetését, amelyek terhelik a várost és ha nem nagy kedvvel fogad olyan ajánlatot is, amely előnyös, de szaporítja terheit: azon csodálkozni nem lehet. Ez feltétlenül oka annak a vegyes fogadtatásnak, amelyben részesült a terv, de lehetnek más, köztudatban levő okai is. Amikor egy olyan intézmény létesítésére áldozunk nagy összeget, melyet a mar felvett Speyer-kölcsönök miatt nem tudjuk honnét teremtjük elő, szóval anyagi áldozaton kivül még nagy gondokat másokkal szemben nagy erkölcsi felelősséget is vállal a város képviselőtestülete, akkor minden szálát meg kell kötni annak az intézménynek. Mindenek előtt biztosítania kell a renddel szemben azt, hogy az új is kola és óvódáknak felhasznált új részekre a városnak bizonyos előjogai legyenek. Onnét az intézeteket ki tenni ne lehessen, feltétlen rendelkezéssel a rend ne bírjon. Biztosítsa magának a város azt a jogot, hogy a leánypolgáriban a tandíjat a város tanügyi bizottsága szabja meg. Ezzel szemben biztosítja a város a rendet, hogy a tantermek fűtés és világításáról gondoskodik az idegen tanulók hozzájárulásával. A város közönségében élő aggályok teljes eloszlatására valami módon biztosítékot kell kapnia az érseki tanítóképző intézet végleges elhelyezésére is. A mostani ideiglenes megoldás, hogy t. i. a felszabadult városi elemi iskolák helyiségeiben legyen elhelyezve a tanítóképző intézet, legalább is lebecsülése az amúgy is meg nem felelő helyiségekben levő intézetnek. Ami elemi iskolának nem jó, az most, ha ideiglenesen is (?), nem lehet jó magasabb fokú, nagyobb igényű intézetnek. Á érseki tanítóképző intézet esetleg csak ideiglenes elsorvasztása, nemcsak a katholikus tanügyet, hanem a város közönségét is érdekli. Mintegy 100—120 fiatalemberről van szó, akik itt fogyasztanak, pénzt hoznak ide, szerényebb családok megélhetéséhez járulnak hozzá. Nem jó elhelyezés esetén semmi biztosítékunk sincs rá, hogy egy része nem megy-e át más, jobb elhelyezésű intézetekbe. Mérlegelnünk kell a zárda kibővítésével azt is, hogy a tanítóképző intézet kitelepítésével évekre ismét kötve vagyunk olyan épületrészekben, amelyekre égető szükségünk volna. Tudnánk esetleg rendezni idedenforgalmunkat előmozdító múzeum ügyünket. Beszélhetnénk pénzügyigazgatósági kirendeltségről. Ez utóbbi nem volna csekély jelentőségű dolog a városra nézve. Ki tudnánk szabadítani városi tisztviselőinket a városház földszinti börtönhelyiségeiből stb. Itt van a főreáliskola problémája is. Van főreáliskolánk, melynek nincs állandó, megfelelő elhelyezése. Bár meddig húzzuk, halasztjuk is a dolgot, előbb-utóbb az lesz a vége, hogy épületet kell emelnünk eme intézetünk részére. Ez a teher még akkor is nyakunkba fog szakadni, ha egyesek ama óhajtása teljesülne, hogy csináljunk a reáliskola helyett viszonyainknak jobban megfelelő polgári fiúiskolát. Úgy gondoljuk, hogy tárgyilagosan kezeltük eme, a város közönségét közelről érdeklő ügyet. A képviselőtestület minden egyes tagja kell, hogy szívesen vegye a megvilágítást, legyen az pro, vagy kontra is. Ss—l Országos atlétikai viadal Dorogon. A Dorogi Atlétikai Club ma, va sárnap délután fél 4 órai kezdettel saját versenypályáján országos atlé tíkai versenyt rendez. A clubnak nagy anyagi áldozatok árán (a verseny hatalmas díjazásával) sikerült Magyarország bajnok-atlétáinak start ját biztosítani. Résztvesznek a versenyen a Ma gyar Atlétikai Clubból: Somfai, Egri, Püspöki, Szepes, a Ferencvárosi Torna Clubból: Hajdú, Gyurkó, a Magyar Testgyakorlók Köréből: Grosz, Mus kát, Kurunczy bajnok-atléták, azon. kivül a fenti egyesületek legjobbjai a vidék legjobbjaival fognak küzdeni a DAC értékes díjaiért és ezüst érmeiért. A versenyszámok sorrendje a következő : 1. 100 méteres előfutam. 2. Magasugrás. 3. 100 méteres döntő\ 4. Súlydobás. 5. 400 méteres előfutam. 6. Távolugrás. 7. 1500 méteres síkfutás. 8. Diszkoszdobás. 9. 400 méteres döntő. 10. Hármas ugrás. 11. 5000 méteres síkfutás. 12. Gerelydobás. 13. 110 méteres gátfutás. 14. Rúdugrás. 15. Olympiai staféta. 16. SZ. K. A. O. E. rekordkísérlete a 4x200 méteres staféta-futásban. A verseny megrendezése propaganda célt szolgál: versenyezni, küzdeni tanulásra nevelni az ifjúságot, hogy ha majd eljön az ideje, úgy az első helyen is igaz, jó küzdők legyenek . . . Helyárak: páholy 20.000 K, tribün 15.000 K, állóhely 10.000 K, katona, levente és diákjegy 2000 K. Harangszentelés Szentgyörgymez ón. Még érezni lehet a templomban a tömjén illatos füstjét s közel viszhangzani az ájtatos zsolozsmákat, melyeket a jubiláris áldozópap híveivel együtt mondott a közelmúltban. Ma ismét ünnepre virradt Szentgyörgymező közönsége, melynek áldozatkészségéből immár itt vannak az új harangok, hogy árván maradt testvérének segítségére legyenek akkor, amikor ájtatos istentiszteletre hívják a hívőket, vagy porlandó testet kisérnek ki az örök, csendes birodalomba. Az adakozó közönség nemes példáját mutatta áldozatkészségének, amidőn közel 60 milliós értékű harangok beszerzését lehetővé tette. A lelkes gyűjtőbizottság számítása reális volt, amidőn fáradságot nem kímélve, borban és pénzben iparkodott biztosítani azon nagy összeget, amelyet a szives adakozó asztalától, családjától vont meg, hogy Urának, Istenének dicsőségét méltóképen tudja érces hangú harangjával dicsérni. A harangok már áprilisban a szentgyörgynapi búcsúra készen voltak, de a rossz állapotban lévő templomot a kegyúr biboros-hercegprimás 100 milliós költséggel renováltatta. Ezen munka két hónapig tartott. Később meg a főpásztor nagy nemzeti és vallásos ügyekben az amerikai aucharisztikus világgyűlésen maradandó sikerrel képviselte a magyar nemzetet s így a harangok felszentelése halasztást szenvedett. Reggel fél 8 órakor a Kath. Olvasókörből bandériumos és zászlós felvonulás megy a MFTR hajóállomáshoz, ahonnan ünnepi menetben szállítják a harangokat a templom elé, ahol a biboros főpap fényes papi segédlettel végzi el a harangok fölszentelését. Már a szt. mise alatt kongnakbongnak az új harangok, hogy ércszavukat messze a Dunán túlra vigyék, hogy a mélyen magyarérzésű szivekben felindítsák a honszerelmet. A gyűjtő-bizottság ez alkalommal mond köszönetet mindazon jószívű adakozóknak, kik bármily módon hozzájárultak a harangok beszerzéséhez (és mindazoknak, kik szives készséggel és odaadó fáradsággal tették lehetővé, hogy immár hangos Szentgyörgy mező az új harangok ércszavától. Égybén kéri a még be nem szolgáltatott előjegyzések szives kiegyenlítését, valamint a gyűjtőbizottság szives fogadását ott, ahol még nem voltak. H. 5. EGYRŐL-MÁSRÓL Re lármázzatok. A napokban a hajnali vonattal Budapestre igyekeztem. Künn zuhogott az eső. Szundikálni kezdtem. Gyér hajzatú fejemen egyszerre csak kopogást, majd hideg nedvességet érzek. Körülnézek. Beázott a kocsi. A 3ad is, a padló is vizes volt már. Felugrottam és elcihelődtem a kupéta egyik sarkába, ahol nem esett. A száraz helyen jóleső érzés hatott át és a nehéz esőcseppek tompa dobolása a pléhtetőn ismét elálmosított Álmodtam. Magam előtt láttam a NÉZZE MEG SÖ2 KÉSZ GYEBIEKBUHÁKÁT iBÄÄ SZÉCHENYI ÁRUHÁZBAN I Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. (Volt Hangya üzíot.)