Esztergom és Vidéke, 1926

1926-06-24 / 50.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. SERIEUHIK HI1DEH VASAEIAP ÉS CSÜTÖBTÖKÖB. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési i hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Mohács. Az év amelyben most vagyunk, Mohácsnak esztendeje. Szomorú és megrendítő évforduló, mikor meg kell gyújtanunk az emlékezés fáklyáját és meg kell állanunk egy pillanatra, hogy emlékezzünk. A krónikák feljegyzik, hogy 1526 esős és borús nyár volt. Junius épp ugy, mint most, telve volt viharokkal felhőszakadással. Még az idő is ha­sonlatos volt az évforduló esztende­jéhez. S a nemzet belső élete most vájjon nem hü tükre-e annak a kor­szaknak, amelyben először bukott el a történelmi nagy Magyarország gon­dolata a mohácsi sikon és megnyil tak határaink egy idegen hóditó fegy­veres hatalma előtt? Soha generáció nem tudja jobban átérezni annak a nagy katasztrófá­nak súlyát, ami részakadt nemze­tünkre 400 évvel ezelőtt, mint mi, akik hasonló körülmények és viszo­nyok között vergődünk. Ezért az egész nemzet figyelme Mohács felé fordul, ahol magyarság szine java egy másfél órás kétségbe­esett küzdelemben, ország kapujának védelmében elveszett. Most ne keressük az okokat, ame­lyek a katasztrófát előidézték. Ne­künk nem lehet jogunk a vádra. Mert azok, akik akkor elestek, legalább meg­kísérelték a végzetet feltartóztatni és karddal álltak ellen. Mi ellenben el­dobtuk a kardot és té len néztük ho­gyan özönli el az éhes szomszéd az ország leggazdagabb és terméke nyebb vidékeit egy olyan hadjárat után, amelyben diadalmasan álltuk ki a próbát s a vitézségnek soha nem lankadó babérjaival öveztük homlo­kunkat. Mi nem emelhetünk vádat őseink ellen, csak kegyelettel állhatunk meg emlékük előtt. És meg kell ál­lanunk. Az első generáció vagyunk, amely ha csonkán is, fájdalmas se­bekkel borítva bár, de megemlékez­hetik Mohácsról és meghajtja zász­lóját előttük. Négy évszázad mult el és egy ge­neráció sem találkozott, amelynek ideje jutott volna elzarándokolni Mohács mezejére. Négy évszázad kellett, hogy Mohács jelentősége a magyar törté­nelemben teljesen ^kidomborodjék. Négy évszázad, hogy ráeszméljünk : Mohácsnak tartozunk valamivel és akik ott elestek megérdemlik legalább azt, hogy néhanapján megemlékez­zünk róluk. A forduló augusztus 29 e ,még me­sze van. De valahol messze már kürtszó rivalgott 400 évvel ezelőtt. Szolimán szultán hadai már gyülekeztek Kon­stantinápoly falai alatt, hogy megin­duljanak Nándorfehérváron át Ma gyarország felé. Most is, ugy érezzük, valahol me­sze, Mohács mezején, már riadoz az elhagyott sírok felett egy kürtnek szava. Hív minden magyart innen és túl a demarkációkon. Szívnek szól és lélekbe markol. Vájjon megérti e minden magyar ? Mert benne, szavá­ban Mohács beszél. 20.000 magyar vitéz lelke szárnyal, akik az édes anyaföldben pihennek, de fel fel ri­adnak álmukból csendes éjszakákon. És engesztelő áldozatokra hívnak mindenkit, mikor 400 év multán fel­búg a gyászszer szava. Mohács hív. A 20.000 magyar vi­téz várja, csendes sírjában minden magyar zarándok énekét. Várja hogy végláthatlan menetben jöjjön minden­ki Mohács mezejére. Augusz.us 29-étől még csaknem 3 hónap választ el bennünket. De legyen ez a három hónap a nemzet vigiliája. Lassú előkészület a nagy tragédia évfordulójára, hogy mindenki, aki személyesen nem is tud elzarán­dokolni a vértől megszentelt mohácsi mezőre lélekben ott lehessen. Ekkor nem hiába estek el és meg­nyugodva fognak nem tudott sirjok­ban pihenni a mohácsi csata áldo­zatai, a magyar nagyság és dicső­ség vértanúi. Dr. Horváth Kázmér. Dr. Csernoch János bibornok­hercegprimás hétfőn nyitotta meg Chikágóban a magyar osztály ta­nácskozásait. A biboros főpap meg­nyitó beszédében az Éucharisztia diadaláról beszélt. Utána Túri Béla prelátus-kanonok az eucharisztikus kongresszusok történetét ismertette, Meszlényi Zoltán dr. hercegprimási titkár pedig a népek békéjéről mon­dott beszédet. Áthelyezések a bencéseknél. A pannonhalmi főapát rendelkezése folytán Németh Romuald Sopronba lett áthelyezve tanárnak, mig Hudetz Lipót Pannonhalmára megy számve­vőnek, dr. Sommer Timót pedig Nyalkára lett kinevezve plébánosnak. Helyökbe jönnek: Stengl Nep. Já­nos, Kovács Tóbiás tanároknak és Grassánovics Leó tanár és cserkész­parancsnoknak. Ugyanekkor a fő­apát Dióssy Ákos tanárt felsőkong­regációi prézesnek nevezte M. Érettségi vizsgálatok eredmé­nye a főgimnáziumban. Jelesek: Bogyó József, Bordás Tibor, Jan­kó vi cs Miklós, Jaszovszky József, Keszthelyi Miklós, Leimetczer Ró­bert, Machácsek Alajos, Nóvák Já­nos, Sas László, Schmidál István, Schőn Vince, Ternák Miklós, Zebán János. Jók: Aprily Lajos, Bandii Imre, Gál János, Göndör Sándor, Hamvas Ödön, Jakoyics Mihály, Kottler Nándor, Kántor Miklós,* Mik­lósy Pál, Molnár György, Mórász Pál, Sarkady Béla, Schaub' Zoltán, Schmidt Mihály, Szalay József, Sze­rencsés József, Tóth Viktor, Uhlyárik Nándor, Verbóy József. Elégségesek : Brogli Ferenc, Csefán Béla, Kempny József, Kőry László, László István, Mihálovics Ödön, Paczolay Imre, Pap Károly, Perneczky László, Tóth Ist­ván, Weisz József. Negyven éves találkozó. Szom­baton es vasárnap ismét egyike ama kedves családi ünnepeknek folyt le városunkban, midőn a főgimnázium régi érettségizett ifjai hosszú évek után most már igazán „éretten" vi­szontláthatták egymást. 1886. évi érettséges tanfolyam tartotta 40 éves találkozóját. Vidám jelenet völt, mi­dőn a régi fiatalos arcvonások után megjelenő ősz „vén diákok" egy­mástól kérdezgették: „hát te ki vagy, hát te ki vagy?" A találkozón részt vettek: Rothnagel Ferenc ny. városi tanácsos, Tóth Kálmán ecsegi espe­res, dr. Nagy Lajos orvos Bécsből, dr. Pilisy László körorvos Hevesből, Milakóvszky hittanár Budapestről, dr. Grósz Miksa bajnai körorvos s a megszállt területről Csermák Bála ügyvéd Ipolyságról és Meszes Fe­renc ny. jegyző Szőgyénből. Kimen­tették magukat: Magyary Győző mi­niszteri osztálytanácsos, Riegler Gusz­táv egyetemi tanár és Haan Bála kúriai biró. Szombat esti ismerke­dés után vasárnap reggel a gimná ziumi ifjúsághoz csatlakozva részt­vettek dr. Heckenast Kolos bencés­tanár által celebrált ünnepélyes is­tentiszteleten, aki magasröptű be­szédjében méltatta az oltártól a ma gyar ifjúság hivatását s üdvözölte a jelenlevő „öregeket". A mise után le­adták hódolatukat, tiszteletüket és hálájukat a hazafias bencésrendnél,hol Mattyasóvszky Kfsszián dr. igazgató barátságos tízóraival vendégelte még az öreg diákokat. A város megte­kintése, régi emlékek felidézése s he­lyek felkeresése után Meizler János jónevű vendéglős nagyszerű menüje s jó bora a öreg diákokban újra fel­keltették a régi fiatalságot s csak a késő délután vettek búcsút a „bal­lag már a vén diák" hangjai mellett, hogy öt év után újból egybegyűlnek. Beírások a főreáliskolában. A jövő, 1926—27. tanévre szóló beírá­sok a főreáliskolában július hó 1. és 2. napján, valamint szeptember 1. és 2. napján mindenkor d. e. 8—12 óráig eszközöltetnek. Az első ízben beirat­kozok utolsó bizonyítványukat, anya­könyvi kivonatot és újraoltási bizo­nyítványt hozzanak magukkal; a folytatólagosan beíratkozóknak csak Tanulmányi Értesítőjüket kell be­mutatniuk. Tandíj rendes tanulóknál évi 500.000 K, a felvételi és vegyes díjak B összsge 520.000 K. A díjak negyedévi részletekben is fizethetők. Közalkalmazottak, jeles előmenetelű szegény sorsú tanulók lényeges ked­vezményért esetleg egész tandíjelen­gedésért folyamodhatnak. Tanköny­vekkel mérsékelt használati díj elle­nében az összes tanulókat az inté­zet látja el. A júliusi beiratkozás különösen az I. osztályosoknak, va­lamint a többi osztályba itt először beiratkozóknak ajánlatos a hely biz­tosítása végett. Ismétlők csak szep­tember 2-án d. e. 10 óra után jelent­kezhetnek. A „Királynő rózsája" a legna­gyobb operettsiker az idei színházi szezonban. Emléktáblaleleplezési ünnepély. A Belvárosi Katholikus Olvasókör és e Belvárosi Katholikus Földmíves Ifjúsági Egyesület a világlláborúban elesett 50 tagjának hősi halálát és házának felépítését megörökítő emlék­táblák leleplezési ünnepélyét 1926. június 29-én a következő műsorral tartja meg : 1. Délelőtt 9 órakor szentmise a belvárosi plébániatemp­lomban. 2. Felvonulás a templomból az olvasókör helyiségéhez. 3. Pap­Vári Elemérné—Szabados Béla: Hi­szekegy. Énekli az ifjúsági vegyes­kar. 4. Az emléktáblák megáldása, Végzi Mátéffy Viktor prépost-plébá­nos, nemzetgyű ési képviselő, kör­elnök. 5. Ünnepi beszéd a hősök emléktáblájához. Mondja Mátéffy Viktor prépost plébános, nemzetgyű­lési képviselő, körelnök. 6. Kerényi Rezső: Az én jó atyámért I... Sza­valja Gerendás Gyula hadiárva. 7. Alkalmi beszéd a ház felépítését megörökítő emléktáblához. Mondja Horváth Mihály másodelnök. 8. Ve­szély Géza: Hősök emléke. Szavalja Hadra Mária hadiárva. 9. A koszo­rúk elhelyezése. A hősök koszorúját az Olvasókör részéről leteszi Pifkó János r. tag, az Ifjúsági Egyesület rézzéről ifj. Tátus János alelnök; az Olvasókör házának emléktáblájára koszorút helyez az Olvasókör nevé­ven id. Tátus János alelnök, az Ifjúsági Egyesület nevében Horváth Kálmán r. tag. 10. Gyóni Géza: Csak egy éjszakára ... Szavalja Ho­lop István r. tag. 11. Révffy Géza: Bús magyarok imádsága. Énekli az ifjúsági vegyeskar. 12. Himnusz. Énekli az ünneplő közönség. A Felsődunántúli Mezőgazda­sági Kamara f. hó 25-én, pénteken délután 4 órai kezdettel hivatalos helyiségében (Bissinger-sétány 32. sz., Diákotthon) igazgató választmányi ülést tart. NÉZZE MEG Ä». KÉSZ GYERMEKRUHÁZAT ÍAftTStt SZÉCHENYI ÁRUHÁZBAN I Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. m mm HÍREK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom