Esztergom és Vidéke, 1926

1926-01-17 / 5.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HS8ÍEÍ1EHIK IIHDEI VASÁRIAP ÉS OSÜTÖHTÖKÖI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Közigazgatási bizottsági ülés a vármegyénél. Az újév első közigazgatási bizottsági ülésnek eléggé el nem Ítélhető és mélyen elszomorító, végeredményében még ismeretlen hatású esemény adott okot arra, hogy a főispán elnöklete alatt összeülő bizottság az alábbi sürgönyben üdvözölje a miniszterelnököt: Nagyméltóságú Gróf BETHLEN ISTVÁN m. kir. miniszterelnök úrnak BUDAPEST. Ideiglenesen egyesített Komárom és Esztergom varmegyék közigazgatási bizottsága mai napon tartott ülésében kifejezést adott azon rendíthetetlen bizalmának, mellyel Excellenciádnak a mai nehéz időkben a haza érdekében kifejtett tevékenységét kíséri. Legyen meggyőződve Excellenciád, hogy nehéz és súlyos feladatainak teljesítése közben a [vármegyék közönségének osztatlan és egyöntetű bizalma kiséri. Dr. HUSZÁR ALADÁR főispán. Baráti dr. Huszár Aladár főispán meleg hangon búcsúztatta el dr. Garzuly József érdemes bizottsági tagot, akinek tagsága megszűnt, továbbá dr. Jódy Miklós h. pénzügyigazgatót és Lakner László gazdasági felügyelőt. Egyben üdvözölte mint új tagokat: Simontsits Lajos h. pénzügyigazgatót, Heincz Iván gazdasági felügyelőt és dr. Anióny Béla polgármestert 10 éves jubileuma alkalmából. Több apróbb tárgy elintézése és a jelentések tudomásulvétele után elhatározta a bizottság, hogy ezentúl nem szerdán, hanem minden hónap második keddjén tartja a közigargatási bizottsági ülést. A különböző bizottságok következőképen alakultak meg : Fegyelmi választmány: rendes tagok : dr. Fehér Gyula, Csermák Hugó, Újszászy Imre és Bodnár György. Póttagok: Mátéffy Viktor és Simontsits Lajos. Gyámügyi fellebbviteli küldöttség: Főispáni kinevezés útján rendes tagok lettek: dr. Fehér Gyula, Bleszl Ferenc, póttag: gróf DegenfeldSchamburg Ottó. Megválasztattak: Lőke Károly, Asztalos Béla és Schmidt Sándor. Fogházak megvizsgálására hivatott küldöttség : Esztergomi járásban: Bleszl Ferenc és Schmidt Sándor, a tatai járásban: Péntek Pál és Asztalos Béla., a gesztesi járásban : gróf Degenfeld-Schamburg Ottó és Bleszl Ferenc. Póttagok : Péntek Pál és Asztalos Béla. Az alispán, pénzügyigazgató éa főügyész hivatalból. Út- és pótadó felszólamlási bizottság: Asztalos Béla, Csermák Hugó dr. Fehér Gyula és Schmidt Sándor, Gazdasági albizottság: Hivatalból tagjai: dr. Rudolf Béla kir. járásbirósági elnök, Szabó János kir. járásbíró, a kir. erdőfelügyelő és a gazdasági felügyelő. Választottak; gróf Degenfeld-Schamburg Ottó, Csermák Hugó, dr. Fehér Gyula és Schmidt Sándor. A cselédkérdes tegnap és ma. A sokat hánytorgatott és megvitatott cselédkérdésről tartott előadást Balogh Andor miniszteri osztálytanácsos a Magyar Statisztikai Társaság felolvasóülésének keretében. Ez a kérdés Esztergomot, hol a legnagyobb cselédmizéria van, főleg nyáron, erősen érdekli, ezért a felolvasást itt ismerte'jük: A cseléd alatt, — mondotta az előadó — az 1876. évi XIII. tc. szavaival élve, olyan egyént értünk, aki magát szerződésileg bizonyos háztartási, vagy gazdasági személyes és folytonos szolgálatnak legalább is egy hónapi időtartamon át bérért való teljesítésre kötelezi. Magyarországon körülbelül 1910-ig nem volt hiány cselédekben, 1911-től kezdve egyre csökken a cselédeknek száma. Azelőtt a cselédek, akik a vidéki népesség soraiból kerültek ki, a mezőgazdasági munkák befejeztével feljöttek a városba telelni. Vaó ságos költöző madarak voltak, akik az első kaszapengésre ismét kirepültek a kenyeret adó földekre. A 80 as és 90 es években a gyáripar terjeszkedésével egyre kezd csökkenni a cselédek száma. Amit nagymértékben növel a 80 es években megindult építkezés is. Ez a törvény a gyakorlati életben már elvesztette j elentőségét. Ma, minthogy a cseléd csupán a bérösszeg nagyságát nézi, mihelyt jobb szerző dés kínálkozik, elhagyja szolgálatát s minthogy ahány ház, annyi szokás, nem is sajátíthatja el azokat az ismereteket, amelyek által a múltban gondos, takarékos és kötelességtudó asszony vált belőle. Igazságtalanok lennénk, ha elhallgatnék, hogy a másik részen is sok helyen találunk hibát, minthogy a mai idők háziasszonyainak legnagyobb része nem az, akik a régiek voltak. Törvényeink nem szabályozzák azt, hogy ki tarthat cselédet, illető leg, hogy ki lehet cseléd. Ma az er kölcsi züllés égetővé teszi ennek a kérdésnek a rendezését. Olyan emberek, akik erkölcsileg, vagy testileg veszélyesek lehetnek a család számára, nem láthatók el cselédkönyvvel, valamint meg kellene tiltani a cselédtartást azoknak, akik erkölcsileg, vagy más okból veszélyesek lehetnek a cseléd testi, vagy erkölcsi épségére. Cselédkatasztert kell bevezetni és a cselédeket hatóságilag kell nyilvántartani. A cselédeket szolgálati helyükön ellenőrizni kell. A fontos, megvalósítandó reformok közé sorolandó a kötelező orvosi vizsgálat. Beláthatatlanok azok a súlyos következmények, amelyeket fertőző betegségben szenvedő cselédek okoznak a család, különösképen kiskorú tagjaik közt. A kötelező orvosi vizsgálat egyben nagymértékben csökkentené a népbetegségek terjedését. Nem szabad figyelmen kivül hagyni a cselédek iskoláztatását sem. A kedvezőtlen körülmények miatt iskolát nem végzett cselédeket meg Kell tanítani az írásra és olvasásra. A bérkérdést hatóságilag megoldani nem lehet, mert itt a kereslet és kínálat törvényei érvényesülnek. Ám, ha ezen a téren nincs különösebb tennivaló, legföljebb a bérviszonyok ellenőrzése, annál több tennivaló kínálkozik a cselédek kimenőidejének céltudatos fölhasználása terén. Múlhatatlanul szükséges, hogy a cselédtartó a cselédnek legalább vasárnap délután kimenőt adjon, mert az állandó, egyforma állandóan tartó munka unalmassá válik. Utoljára hagytam a cselédszerzés kérdésér. Az ipari törvényeink a cselédszerzés iparszerű foglalkozását engedelemhez köti. Kívánatos volna, hogy ezeket mielőbb megszüntessék, mert sem a család, sem a cseléd, sem közérdek céljait nem szolgálják. A cselédszerzők üzleti alapon állva, csak azt nézik, hogy minél nagyobb forgalmat érjenek el. Ha megfelelő helyre megfelelő cselédet ajánlanak és ezek a cselédek egy helyben évekig szolgálnának, megcsappanna a jövedelmük. A cselédszerzők tehát csak névleg teljesítik magukra vállalt föladatukat. A családi élet tisztaságát és szentségét kell ismét visszaállítani. A háztartási munka ne legyen lenézett foglalkozás. A modern háziasszonyok a háztartási munkát lenézik, ők maguk abban soha részt nem vesznek s így természetesen például sem szolgálnak. A halóporukban is áldott emlékű régi magyar nagyasszonyok példája álljon előttünk, akik amellett, hogy gyöngéd és hűséges hitvesek, jó háziasszonyok is voltak, de egyben kitűnő cselédtartók is. Csak farsangoljatok! Szörnyű árvízkatasztrófa sújtotta ezt a szegény országot, a farsang azonban megkezdődött, jó emberek azért csak farsangoljatok 1 Emberek hajlék és kenyér, jövő évi falatnak is a reménysége nélkül maradtak, de azért mintha mi sem történt volna folyjék a bor, sör, húzzad csak cigány, magyarok azért csak farsangoljatok! Az árvíznél is szörnyűbb erkölcsi katasztrófa szakadt a nyakunkba, kis hitelünk is a nagy világ prédája lett újra, csak farsangoljatok azért magyarok. Özvegyek könnyei, árvák jajjai, háborús és békerokkantak légiói ne feszélyezzenek, hideg szoba, terittetlen asztal ne olvasszák fel fagyos lelketek, melegítsétek nyugodtan azt a bálteremben: emberek csak farsangoljatok 1 Ne gondoljatok az ég szegény madaraival, a ruhátlan gyermekekkel, pusztuló anyagi és erkölcsi javainkkal, felebarátaim csak farsangoljatok! Hogy mennyi könnyet száritnátok fel, mennyi mezítelen testet takarnátok be, mennyi veszendőnek indult lelket mentenétek meg a pezsgő, a cigány, a selyem árán, azt ne számítsátok, hanem mintha tejben, vaj. ban fürödnek a legnyomorultabb is, derék magyarjaim, csak farsangoljátok. Onnan jövök most, ahol a vasjárom alatt nemes acéllá kovácsolódik a magyar, a tót és német, mit látok újra, itt, itthon, e maradék földön ? Mintha mi sem történt volna, sem vizár, sem más, még súlyosabb, ország becsületét rontó katasztrófa, nem feketébe öltözött az ország. Mintha most is ölhetett, lomha kezekkel az összerágott sültgalambot várnók, kivilágos kivirradatig ropjuk a táncot, emberek, nagy idők törpe emberkéi, hát csak farsangoljatok! — V. Jobb cigarettákat ígérnek! A magyar gyártmányú cigaretták békeidőben sem voltak kifogástalanok, minőségük azonban a háború óta egyre rosszabbodott és a nedves, tökéletlen cigaretták ellen most már általános a fogyasztók panasza. A környező államokban jóval jobb minőségű, kifogástalan állapotban levő szivarkákat csaknem a fele áron árusítják a tőzsdék. A monopolizált dohányjövedék semmit sem törődik a fogyasztók igényeinek kielégítésével és a dohányzókat rákényszeríti az élvezhetetlen cigarettára. A pénzügyNÉZZE HEG SSÍflA KÉSZ GYERMEKBÜHÁIAT BSAKSÍ. SZÉCHENYI ÁBUfliZBAN! Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. m Főmnnkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára í hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. EGYRŐL-MÁSRÓL