Esztergom és Vidéke, 1926

1926-01-17 / 5.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HS8ÍEÍ1EHIK IIHDEI VASÁRIAP ÉS OSÜTÖHTÖKÖI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Közigazgatási bizottsági ülés a vármegyénél. Az újév első közigazgatási bizott­sági ülésnek eléggé el nem Ítélhető és mélyen elszomorító, végeredmé­nyében még ismeretlen hatású ese­mény adott okot arra, hogy a főispán elnöklete alatt összeülő bi­zottság az alábbi sürgönyben üdvö­zölje a miniszterelnököt: Nagyméltóságú Gróf BETHLEN ISTVÁN m. kir. miniszterelnök úrnak BUDAPEST. Ideiglenesen egyesített Komárom és Esztergom varmegyék közigaz­gatási bizottsága mai napon tar­tott ülésében kifejezést adott azon rendíthetetlen bizalmának, mellyel Excellenciádnak a mai nehéz idők­ben a haza érdekében kifejtett te­vékenységét kíséri. Legyen meg­győződve Excellenciád, hogy nehéz és súlyos feladatainak teljesítése közben a [vármegyék közönségének osztatlan és egyöntetű bizalma ki­séri. Dr. HUSZÁR ALADÁR főispán. Baráti dr. Huszár Aladár főispán meleg hangon búcsúztatta el dr. Gar­zuly József érdemes bizottsági tagot, akinek tagsága megszűnt, továbbá dr. Jódy Miklós h. pénzügyigazga­tót és Lakner László gazdasági fel­ügyelőt. Egyben üdvözölte mint új tagokat: Simontsits Lajos h. pénz­ügyigazgatót, Heincz Iván gazdasági felügyelőt és dr. Anióny Béla pol­gármestert 10 éves jubileuma alkal­mából. Több apróbb tárgy elintézése és a jelentések tudomásulvétele után el­határozta a bizottság, hogy ezentúl nem szerdán, hanem minden hónap második keddjén tartja a közigarga­tási bizottsági ülést. A különböző bizottságok követ­kezőképen alakultak meg : Fegyelmi választmány: rendes ta­gok : dr. Fehér Gyula, Csermák Hu­gó, Újszászy Imre és Bodnár György. Póttagok: Mátéffy Viktor és Simon­tsits Lajos. Gyámügyi fellebbviteli küldöttség: Főispáni kinevezés útján rendes ta­gok lettek: dr. Fehér Gyula, Bleszl Ferenc, póttag: gróf Degenfeld­Schamburg Ottó. Megválasztattak: Lőke Károly, Asztalos Béla és Schmidt Sándor. Fogházak megvizsgálására hiva­tott küldöttség : Esztergomi járásban: Bleszl Ferenc és Schmidt Sándor, a tatai járásban: Péntek Pál és Asz­talos Béla., a gesztesi járásban : gróf Degenfeld-Schamburg Ottó és Bleszl Ferenc. Póttagok : Péntek Pál és Asz­talos Béla. Az alispán, pénzügyigaz­gató éa főügyész hivatalból. Út- és pótadó felszólamlási bizott­ság: Asztalos Béla, Csermák Hugó dr. Fehér Gyula és Schmidt Sándor, Gazdasági albizottság: Hivatalból tagjai: dr. Rudolf Béla kir. járásbi­rósági elnök, Szabó János kir. járás­bíró, a kir. erdőfelügyelő és a gaz­dasági felügyelő. Választottak; gróf Degenfeld-Schamburg Ottó, Csermák Hugó, dr. Fehér Gyula és Schmidt Sándor. A cselédkérdes tegnap és ma. A sokat hánytorgatott és megvita­tott cselédkérdésről tartott előadást Balogh Andor miniszteri osztálytaná­csos a Magyar Statisztikai Társaság felolvasóülésének keretében. Ez a kérdés Esztergomot, hol a legnagyobb cselédmizéria van, főleg nyáron, erő­sen érdekli, ezért a felolvasást itt ismerte'jük: A cseléd alatt, — mondotta az előadó — az 1876. évi XIII. tc. sza­vaival élve, olyan egyént értünk, aki magát szerződésileg bizonyos háztar­tási, vagy gazdasági személyes és folytonos szolgálatnak legalább is egy hónapi időtartamon át bérért való teljesítésre kötelezi. Magyarországon körülbelül 1910-ig nem volt hiány cselédekben, 1911-től kezdve egyre csökken a cselédeknek száma. Azelőtt a cselédek, akik a vidéki népesség soraiból kerültek ki, a mezőgazdasági munkák befejezté­vel feljöttek a városba telelni. Vaó ságos költöző madarak voltak, akik az első kaszapengésre ismét kirepül­tek a kenyeret adó földekre. A 80 as és 90 es években a gyáripar terjesz­kedésével egyre kezd csökkenni a cselédek száma. Amit nagymérték­ben növel a 80 es években megin­dult építkezés is. Ez a törvény a gyakorlati életben már elvesztette j elentőségét. Ma, mint­hogy a cseléd csupán a bérösszeg nagyságát nézi, mihelyt jobb szerző dés kínálkozik, elhagyja szolgálatát s minthogy ahány ház, annyi szo­kás, nem is sajátíthatja el azokat az ismereteket, amelyek által a múltban gondos, takarékos és kötelességtudó asszony vált belőle. Igazságtalanok lennénk, ha elhallgatnék, hogy a másik részen is sok helyen találunk hibát, minthogy a mai idők házi­asszonyainak legnagyobb része nem az, akik a régiek voltak. Törvényeink nem szabályozzák azt, hogy ki tarthat cselédet, illető leg, hogy ki lehet cseléd. Ma az er kölcsi züllés égetővé teszi ennek a kérdésnek a rendezését. Olyan em­berek, akik erkölcsileg, vagy testileg veszélyesek lehetnek a család szá­mára, nem láthatók el cselédkönyv­vel, valamint meg kellene tiltani a cselédtartást azoknak, akik erkölcsi­leg, vagy más okból veszélyesek le­hetnek a cseléd testi, vagy erkölcsi épségére. Cselédkatasztert kell beve­zetni és a cselédeket hatóságilag kell nyilvántartani. A cselédeket szolgá­lati helyükön ellenőrizni kell. A fontos, megvalósítandó reformok közé sorolandó a kötelező orvosi vizsgálat. Beláthatatlanok azok a sú­lyos következmények, amelyeket fer­tőző betegségben szenvedő cselédek okoznak a család, különösképen kis­korú tagjaik közt. A kötelező orvosi vizsgálat egyben nagymértékben csök­kentené a népbetegségek terjedését. Nem szabad figyelmen kivül hagyni a cselédek iskoláztatását sem. A kedvezőtlen körülmények miatt isko­lát nem végzett cselédeket meg Kell tanítani az írásra és olvasásra. A bérkérdést hatóságilag megol­dani nem lehet, mert itt a kereslet és kínálat törvényei érvényesülnek. Ám, ha ezen a téren nincs különö­sebb tennivaló, legföljebb a bérviszo­nyok ellenőrzése, annál több tennivaló kínálkozik a cselédek kimenőidejének céltudatos fölhasználása terén. Múl­hatatlanul szükséges, hogy a cseléd­tartó a cselédnek legalább vasárnap délután kimenőt adjon, mert az állandó, egyforma állandóan tartó munka unalmassá válik. Utoljára hagytam a cselédszerzés kérdésér. Az ipari törvényeink a cselédszerzés iparszerű foglalkozását engedelemhez köti. Kívánatos volna, hogy ezeket mielőbb megszüntessék, mert sem a család, sem a cseléd, sem közérdek céljait nem szolgálják. A cselédszerzők üzleti alapon állva, csak azt nézik, hogy minél nagyobb forgalmat érjenek el. Ha megfelelő helyre megfelelő cselédet ajánlanak és ezek a cselédek egy helyben évekig szolgálnának, megcsappanna a jövedelmük. A cselédszerzők tehát csak névleg teljesítik magukra vállalt föladatukat. A családi élet tisztaságát és szent­ségét kell ismét visszaállítani. A ház­tartási munka ne legyen lenézett foglalkozás. A modern háziasszonyok a háztartási munkát lenézik, ők ma­guk abban soha részt nem vesznek s így természetesen például sem szol­gálnak. A halóporukban is áldott emlékű régi magyar nagyasszonyok példája álljon előttünk, akik amellett, hogy gyöngéd és hűséges hitvesek, jó háziasszonyok is voltak, de egy­ben kitűnő cselédtartók is. Csak farsangoljatok! Szörnyű árvízkatasztrófa sújtotta ezt a szegény országot, a farsang azonban megkezdődött, jó emberek azért csak farsangoljatok 1 Emberek hajlék és kenyér, jövő évi falatnak is a reménysége nélkül maradtak, de azért mintha mi sem történt volna folyjék a bor, sör, húzzad csak cigány, magyarok azért csak farsangoljatok! Az árvíznél is szörnyűbb erkölcsi katasztrófa szakadt a nyakunkba, kis hitelünk is a nagy világ prédája lett újra, csak farsangoljatok azért ma­gyarok. Özvegyek könnyei, árvák jajjai, háborús és békerokkantak légiói ne feszélyezzenek, hideg szoba, terittet­len asztal ne olvasszák fel fagyos lelketek, melegítsétek nyugodtan azt a bálteremben: emberek csak far­sangoljatok 1 Ne gondoljatok az ég szegény ma­daraival, a ruhátlan gyermekekkel, pusztuló anyagi és erkölcsi javainkkal, felebarátaim csak farsangoljatok! Hogy mennyi könnyet száritnátok fel, mennyi mezítelen testet takarná­tok be, mennyi veszendőnek indult lelket mentenétek meg a pezsgő, a cigány, a selyem árán, azt ne szá­mítsátok, hanem mintha tejben, vaj. ban fürödnek a legnyomorultabb is, derék magyarjaim, csak farsangoljá­tok. Onnan jövök most, ahol a vasjá­rom alatt nemes acéllá kovácsolódik a magyar, a tót és német, mit látok újra, itt, itthon, e maradék földön ? Mintha mi sem történt volna, sem vizár, sem más, még súlyosabb, or­szág becsületét rontó katasztrófa, nem feketébe öltözött az ország. Mintha most is ölhetett, lomha kezekkel az összerágott sültgalambot várnók, ki­világos kivirradatig ropjuk a táncot, emberek, nagy idők törpe emberkéi, hát csak farsangoljatok! — V. Jobb cigarettákat ígérnek! A magyar gyártmányú cigaretták békeidőben sem voltak kifogástalanok, minőségük azonban a háború óta egyre rosszabbodott és a nedves, tö­kéletlen cigaretták ellen most már általános a fogyasztók panasza. A környező államokban jóval jobb minőségű, kifogástalan állapotban levő szivarkákat csaknem a fele áron áru­sítják a tőzsdék. A monopolizált do­hányjövedék semmit sem törődik a fogyasztók igényeinek kielégítésével és a dohányzókat rákényszeríti az élvezhetetlen cigarettára. A pénzügy­NÉZZE HEG SSÍflA KÉSZ GYERMEKBÜHÁIAT BSAKSÍ. SZÉCHENYI ÁBUfliZBAN! Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. m Főmnnkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára í hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. EGYRŐL-MÁSRÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom