Esztergom és Vidéke, 1926
1926-06-20 / 49.szám
^i. vili cviuiyatii 49. sxaill. KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓ. Vasárnap, 1926. június 20. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HE8IELEÄIK I1IBEI VASáBHAP ÉS OSÜTÖBTÖKÖS, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., kova a lap szellemi részét Illető közlemények, továbbá •z előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmnnkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptttlajdortos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. A falu gazdasági fejlesztéséről. ni. A falusi nép az alkotmány sáncaiba bevive, a politikának passiv részesévé lett; aktivitást akkor nyert, amikor saját vérbeli követét küldhette a parlamentbe. Az ország agrár jellege megkívánta, hogy a társadalom ama rétege, mely a nemzet zömét alkotja, szóhoz jusson a népképviselet nyilvános fórumán. Az egészséges gondolkozású falusi észjárásra a parlament felfrissítése végett, de legfőkép azért is szükség volt, hogy a falu minden baját, annak kívánalmát azok tolmácsolhassák, kik arra leghivatottabbak, a falu kisgazdái. A falu régóhajtott kívánságai közül a politikai aktivitás már meg van, a nincsetlenek földhöz juttatása még folyamatban van. Az utóbbi jelentősége a fontosabb. A fokozatos fejlődés talán soha, egyszer sem igazolta semmivel jobban önmagát, mint a földbirtokreform tető alá hozásával. Lélektani, erkölcsi faj és nemzetvédelmi szempontból kihatóbb reformot T— a jobbágyság felszabadítása óta — a falu érdekében még nem hoztak. S bár a szabadverseny szülte céhrendszer megszűntét sokan természetesnek vélik, ahhoz hasonló szervezettségre gondolok éppen most, mikor a földhöz juttatottak leginkább szorulnak gyámolításra. A föld pusztán még nem az a bázis, amire építhetnénk Hazánk integritását. Kedvezőtlen pénzügyi helyzetünk mellett is módot kell találni arra, hogy a földhöz juttatott földjén dolgozhasson is. Nem csupán az ál lamra gondolok, hanem egyesekre, kiknek létérdeke csak úgy megköveteli a megelégedett munkás kezet, mint ahogyan vágyik a földhözjutott jobb, emberibb megélhetés után. A kulturális szükségletek kielégi tése szellemileg amennyire indokolt; épannyira követelményül állítom az anyagi jobblét bekövetkeztét, mint ami egyedül lehet csak a nyugodt állam élet szilárd pillére. A társadalom ama rétege, mely anyagi gondokkal kevésbé küzd, nyissa föl bőség szaruját s az állam által végrehajtott reform tökéletessé tételét segítse elő azzal, hogy a reform követelte anyagi részéhez meghozza a maga áldozatét. Ha a kellő instrukcióval ellátott földhöz juttatott tudja, érzi, hogy nincs .teljesen magára hagyatva, de éppen az támogatja, kitől földjét kapta, olyan erős kapocs fejlődik ki a két osztály között, melyet az idő semmiféle vihara soha szét nem téphet. Mert a tökéletes munka megindulása mellett a forradalmi idők szellemére kell gondolnunk, mi az eredménye annak, ha a lelkek mélyén egymás iránt nem kirobbanni készülő tűz, hanem megértés és szeretet lakik. A falu népének gazdasági nevelése a tökéletes siker alapfeltétele. Ennek el kell kezdődnie a kis falusi iskolában és megszűnnie soha egy pillanatra azon túl se szabad. Rousseau természet imádatát be kell csepegtetni a gyermek romlatlan lelkébe, a serdülő fiatalságot fel kell fegyverezni a gazdasági tudnivalók egész arzenáljával s az érett férfit ezen szerzett ismeretek gyakorlati keresztül vitelére kell serkenteni. Igy gondozva a falut, elérhetjük, hogy Mark Owen közületéhez hasonló nagy családdá válik azzal a különbséggel, hogy csak a lelkek harmóniája lesz közös, a munka eredménye nem, az azé, aki dolgozik. Semmit, kivétel nélkül mást nem tudok elképzelni, mint a falu istápolását ahhoz, hogy ez a szétszaggatott ország ismét eggyé legyen. A politika a magyar ember mindenkori gyengéje volt, de nem politizálni, hanem cselekednünk keil, hiszen mindent elveszítettünk és egy a kötelességünk, hogy mindent viszszaszerezzünk. Tudom, vannak igazi, önzetlen férfiak, kik nem sajnálják feláldozni saját kényelmüket a nagy altruista célért, amelyért sohasem elismerés, csak legfeljebb köszönet jár. Országos hálózattá kell kiépíteni a falu gazdasági kultúrájának fejlesztését célzó gondolat megvalósítását. Az állam mindenben nem lehet kezdeményezője ; fogjon össze a társadalom, igyekezzenek megszerezni mindazt, ami a falu fejlesztésének eszközévé válhat s az eljövendő nagy idők csak ekkor fogják a magyar gazdatársadalmat annyira összekovácsolni, hogy azt a poklokkapui se dönthetik meg. (Vége.) Kosdry yenő. A fertőző betegségekről. Irta : Df. GYÖRGY MIKSA körorvos Bajna. Fertőző betegségeknek nevezzük azon betegségeket, melyek kórokozó élő csiráknak testünkbe jutása után azáltal keletkeznek, hogy a csirák a szervezetben elszaporodnak, mérget termelnek és a szervezet rovására élnek. Ezen csirákat baktériumoknak nevezzük. A különböző fertőző betegségeket különböző baktériumok okozzák; a baktériumokat szabad szemmel nem, csak több száz, vagy ezerszeres nagyítással górcső alatt láthatjuk, őket alkalmas táptalajon tenyészthetjük és velük különböző állatokon az illető betegséget előidézhetjük. Vannak állatok, melyek bizonyos baktériumokkal szemben érzéketlenek, ez a természetes mentesség. A szerzett mentesség az, ha már egyszer az egyén keresztül ment az illető fertőző megbetegedésen, mert ilyenkor a legtöbb esetben újra nem kapja meg azt. A fertőző csira a testet a tüdőkön, beleken veséken át és a bőr lehámlása útján hagyja el. És hogyan jut a szervezetbe ? A szájon át a gyomorba, belekbe, levegő útján a tüdőbe, a bőr sérülésein át a vér és nyirokedényekbe. A fent említett szerzett mentességet gyógykezelés céljából elő is idézhetjük oly formán, hogy különböző oltó anyagokat viszünk be az emberi szervezetbe. A fertőző betegségek gyógyításánál az orvos kiváló gondját képezi a beteg elkülönítése. Ez természetes dolog, miután tudjuk, hogy a fertőző beteg testéből a kijutó baktériumok egy más egyént is megbetegíthetnek. Az orvoson és ápolón kívül, tehát a betegekkel senkinek érintkeznie nem szabad. Ép így szükséges, hogy a kórokozó csirákat fertőtlenítés által tönkretegyük. A társadalom segítségével törekednünk kell arra, hogy minden ember- egészséges viszonyok közt éljen, vagyis lakása, táplálkozása, ruházkodása az ismert egészségügyi követelményeknek megfeleljen. A gyermekek elentálló képességét a helyes életmód megszabásával fokozni, a szervezetet edzés ált a l erősíteni kell. A védőoltá soknak igen j á ered . menye azt mutatja, hogy azokat minden esetb en elvégezzük, annál is inkább mert teljesen veszélytelenek. I EGYRŐL-MÁSRÓL I Trianon közgazdasági tükre a Felvidéken. Nitsch Andor a szepességi német párt képviselője a cseh vámvita folyamán oly megdöbbentő képet nyújtott a csehek felvidéki gezdálkodásáról, vagy jobban szólva garázdálkodásáról és ezzel kapcsolatban a felvidéki ipar és mezőgazdaság pusztulásáról, hogy a hallgatókban eme S. O, S. vészkiáltás hallatára valósággal meghűlt a vér. A beszédből kiderült az, hogy ma a felvidéken nem az a jelszó, hogy a kenyér olcsóbb legyen, hanem a vészkiáltás hallatszik: kenyeret kérünk! Legmegdöbbentőbb a helyzet a magyar világban valósággal tejjel-mézzel folyó Kánaánban: Szepességben I Szepességnek óriási és fejlett ipara, valamint bányászata romokban hever. Korompán még 1913 ban 12 ezer vaggon vasat termeltek, 3 ezer munkás és 105 tisztviselő dolgozott és az üzemből, valamint a környékező bányákból 20 ezer ember élt. Ma a korompai gyár kéményei már nem füstölnek, a cseh gazdálkodás sok ezer munkásekzisztenciát tönkre tett, akik a világ minden tája felé elszéledtek. Ezzel szerencsésen tönkretették nemcsak a virágzó vasipart, de egy csapással a tönk szelére juttatták a mezőgazdaság jövedelmezőségét is e vidéken. Ugyanez a sorsa a gölnicvölgyi virágzó iparnak, a poprádi papírgyárnak, sőt mi több a Szepesség egykori büszkeségének, az európai hirű textiliparnak is, mely szintén vagy szünetel, vagy csak tengődik és redukált üzemmel dolgozik. Az iglói bányakapitányság kerületében 1913-ban 3867 munkás 6 és egy negyedmillió métermázsa vasércet termelt ki; ma 1838 munkás dolgozik csak, tehát a - munkások létszámának fele kenyér nélkül lézeng és a kitermelt vasmenyiség is csupán 3 és egyharmadmillió métermázsa 1 Mindez a rettenetes hanyatlás Trianon óta következett be, amióta a hőn sóvárgott és nyomban kizsarolt Felvidéket afrikai gyarmatként kezelik a csehek 1 1925. évben közel egymilliárd cseh koronára rugó állami szállításból mindössze 51 milliót szántak a Felvidékre, tehát a szállításoknak 5 és fél százalékát! I Hogy a gyilkos közgazdasági politika mennyire tudatos és célzatos, kitűnik a csehek fuvardíjpolitikájából is. A gabonaszállítás Triesztből Prágába éppen felébe kerül, mint Kassából Prágába(I). A marhaszállítás fuvardíjtétele a triesztinek több mint háromszorosa. Igy azután a csehek gazdasági szükségleteiket tengerentúli behozatal révén elégítik ki és a Felvidéket sorsára bízzák, pusztulni hagyják, mintha csak tetteikkel minden nap azt akarnák dokumentálni, hogy tisztában vannak azzal: ottani napjaik amúgy is meg u van nak számlálva I Városunk tisztaságáért. Városunkat az utóbbi időben igen sok idegen keresi fel. Sajnos, ezek jórésze azonban nem a legjobb benyomással hagyták itt városunkat. Ami legelőször megragadja figyelmüket — s ennek többször kifejezést is adtak — hogy utcáink rendezetlenek és piszkosak s néhol teljesen falusias jelleggel birnak. Hogy ezen a mulasztásokon — NÉZZE HEG affiSS KÉSZ GYERMEKRUHÁKAT BAKA SZÉCHENYI ÁRUHÁZBAN I Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. <™ ** mi
