Esztergom és Vidéke, 1926

1926-04-25 / 33.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IE8IELBIIK •KDEI YASsVBIAF ÉS CSÜTÖRTÖEŐS. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20., aova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Ne legyen munkaszünet. A nemzetközi szociáldemokraták május 1-ét a saját ünnepükké sajátították ki, amely alkalommal uzussá vált előttük minden törvényes alap nélkül a munkabeszüntetés. Csupán a társadalom és a törvényes rend türelmességének lehet tartani, hogy a szocialisták május 1-i munkabeszüntetését nem tekintette sztrájknak, mert ha jogilag vizsgáljuk ezt a magatartást, nem találjuk semmi alapját sem annak, hogy egy társadalmi osztály saját kezdeményezéséből elhatározhassa magát arra, hogy önkényesen kitöröljön egy teljes napot munka idejéből. A polgári társadalom boldog időkben elnézte a szocialistáknak, hogy május 1-ét „a gépek leállítására" szentelte, de abban a pillanatban, amikor az| a munkátlanul eltöltött napot osztályérdekből politikai célokra használták ki, már probléma lett, hogy megengedhető dolog-e az, hegy egy társadalmi osztály kiszakítva magát az állami rend egyetemességének tradícióiból és jogviszonyaiból, önállóan iktasson a naptárba a munkátlanságnak szentelt ünnepnapokat. A szociáldemokraták nem külön tagjai a magyar állam szervezetének, hanem polgárai a társadalomnak s éppen ezért csak helyeselni tudjuk, hogy a belügyminiszter még csak hallgatólagos beleegyezését sem adta ahhoz, hogy május 1-én tüntessenek a nemzetközi szociáldemokraták politikai elveik mellett. Ha ezt a napot a dolgozó munkáselemek valóban a pihenésnek szentelnék, még elnézné talán a polgári társadalom munkabeszüntetésüket, de amikor évről-évre azt tapasztalja, hogy a május 1-i munkaszünet egy internacionális eszméket valló társadalmi osztálynak arra szolgál, hogy utcai tüntetések keretében lázítson a fennálló társadalmi rend ellen, már semmiképen sem tarthatjuk megengedhetőnek, hogy a türelem irányukban továbbra is érvényesüljön. Az elvesztett háború nyomorúságait szenvedő nemzet nem engedheti meg magának, hogy ezrek és ezrek otthagyják a munkát s ezáltal mérhetetlen kárt okozzanak gazdasági életünknek. Ezt a nemzeti követelményt nagyon jól megérezték a németországi szociáldemokraták, ahol nem is gondolnak arra, hogy május 1-ét henyéléssel és utcai tüntetésekkel töröljék ki a munkában eltöltött esztendőből. Nagyon sok ellenérvet tudnánk felsorakoztatni mi is az ellen, hogy a május 1-i munkaszünet még csak hallgatólagosan is szankcionáltassék, de erre semmi szükség sincs már, mert a belügyminiszter idejekorán tájékoztatta a társadalmat arról, hogy semmiféle május 1-i utcai tüntetést nem engedélyez. Osztatlan elismeréssel találkozik a belügyminiszter eme rendelkezése, mert az ország, amelyeknek súlyos sebe a többek között a munkanélküliség is, nem en gedheti meg azoknak a szerencsésebbeknek, akiknek munkaalkalmuk van, hogy ezzel visszaélve, önkényesen a munka ellen tüntessenek. Súlyosbítaná ezt az eljárásukat még az a körülmény is, hogy ez az egynapos sztrájk náluk csak ürügy arra, hogy a politikát az utcára vi ve szolgálhassák a nemzetközi destrukciót. A polgári társadalom ezekben a súlyos esztendőkben nem tűrheti el, hogy szeme előtt vörös zászlókat lengessenek, amikor annyi keserűség és nyomor emészti a nemzet széles rétegeit, hogy azori csakf* a megfeszített és soha le nem állított munka segíthet. Y. Városi közgyűlés. Csütörtökön délután a város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott, melyen több fontos tárgy került tárgyalás alá. Napirend előtt dr. Antóny Béla polgármester méltán adott kifejezést felháborodásának azon támadással szemben, amely őt a „,Magyarságaiban érte. Ezen támadás — úgymond — alkalmas volna arra, hogy lelohassza azt az ambíciót, amellyel kezelte városának ügyeit. Látva azonban a polgárság megnyilatkozó bizalmát, erőt merít ebből további működéséhez. Dr. Mike Lajos a képviselőtestület helyeslése közben erélyesen viszszautasította a .Magyarság" cimű lap támadását a polgármester személye ellen s tiltakozott az eilen, bogy ugyanezen lap illetéktelenül beleavatkozott a képviselőtestület autonom jogaiba. Biztosította egyúttal a polgármestert a képviselőtestület bizalmáról és kérte, hogy továbbra is kezelje a város ügyeit azzal a lankadatlan ügyszeretettel, amint ezt eddig tette. Mint már említettük, a közoktatásügyi miniszter lVz milliárd segélyt és félmilliárd olcsó kölcsönt nyújtott a városnak iskolaépítés cél jaira. Mivel ezen összeg az iskola megépítésére nem elegendő, a város képviselőtestülete megszavazta a még hiányzó egy milliárd kölcsön felvételét. — Mint érdekes dolgot említjük meg, nem egyhangúlag fogadták el a javaslatot, mert egy képviselő elellene szavazott. A vízvezetéki munkálatoknál magánföldterületekre is szüksége lett a városnak. A város aképen egyezett meg az egyes tulajdonosokkal, hogy négyzetölenkint 15.000 kor.-ért váltja meg az igénybevett területeket, vagy pedig IV2 négyzetölet ad kártalanítást másutt. Már évek óta felszínen levő halastó ügye úgylátszik végleg a múlté lesz. A halastó körül ugyanis foglalások történtek egyesek részéről. Ezen foglalásokat a város természetesen visszaköveteli. Mivel azonban egyesek már szőlőt telepitettek az elfoglalt területekre, a képviselőtestület elhatározta, hogy az illetők az elfoglalt területeket négyzetölenkint 5©00 koronáért megválthatják. A szántóföldeket azonban a város viszsz a veszi. Erzsébet királyné-utcában a háztulajdonosok ájíal használt utcaré&2elTeT szintén tulajdonukba engedi a város 18.000 koronás egységárban. Elhatározta továbbá a képviselőtestület, hogy Kenyérmező-Tábor neve ezentúl Esztergom-Tábor lesz. A képviselőtestület, mivel a város felénéi több részvénnyel van érdekelve a Közüzemi Részvénytársaságnál, az igazgatóságba dr. Jármy István, vitéz Szivós-Waldvogel József, Marosi Ferenc, Nádler István, dr. Mike Lajos és Tóth Imrét küldte ki. Az igazgató-tanácsba pedig vitéz Szivós-Waldvogel József és Marosi Ferencet delegálta. A 42 pontból álló tárgysorozat letárgyalása után a közgyűlés este 6 órakor ért véget. EGYRŐL-MÁSRÓL Csehszlovákia válsága. A Prágai Magyar Hírlap egyik legutóbbi számának közlése szerint mostanában éli legválságosabb napjait a cseh szlovák köztársaság parlamentarizmusa. A hivatalnok kormány ténye már egymagában is alapvető sérelme a demokráciának és ezt csak az enyhíthetné némileg, ha e kormány a parlament állandó ellenőrzése mellett korményozna.,Erre azonban még csak kilátás sincs és így a politikai légkör napról-napra feszültebb. Nap nap után riasztó hí. rek terjednek arról, hogy a kormány, valamint a cseh fascizmus a diktatúrát egyengetik. Már-már oly hírek is keringenek, hogy oly választói törvény készülne, amely a kisebbségeket teljesen kizárná a parlament életéből. A cseh fascizmus sohasem fegyverkezett annyira a puccstervekre, mint most az interregnum napjaiban. Stribrny Mussolini példáját készül Csehszlovákiában megvalósítani. Arról is suttognak, hogy államcsínnyel és általános mozgósítással akarják megrendezni az új választásokat. E kalandos választási puccstervek már nemcsak a mai cseh parlamentnek, hanem magának a parlamentarizmusnak végveszélyét jelenti. Egyről azonban megfeledkeznek ezek a sötét diktátori erők, még pedig arról, hogy Európa legtarkább Összetételű nemzetiségi államában nem lehet megismételni azt, amit Mussolini Európa Iegnemzetibb államában, Olaszországban hajtott végre. Olaszországban csak olaszok élnek, tehát az olasz nemzetnek a fascismus által erőszakosan létrehozott egységbekovácsolása járhatott ugyan egyes osztályok sérelmével de semmi esetre sem sérthette az egységes nemzet és az állam érdekeit. lizzet szemben egy olyan nemzetiségi állammal, ahol az uralkodó nemzet, a cseh, tulajdonképen kisebbségben van az ország többi lakosságával szemben, ott minden ehhez hasonló vállalkozás a legnagyobb nemzeti igazságtalanság és erőszak volna. E diktatúra felidézése a soknyelvű országban többé nem kormánykrízist, hanem az állam legsúlyosabb válságát idézné elő 1 Á keresztényszocialista párt komáromi gyűlésén Fedor Miklós képviselő megdöbbentő képet adott a felvidék nyomoráról. Beszédében kimutatta, hogy a csehek az őslakosságot a legkíméletlenebb bánásmódban részesíti. A Felvidék gyárait tervszerűen visszafejlesztik, hogy a nép kénytelen legyen mindent Prágából beszerezni. Prágában jólét van, Szlovákiában pedig nyomor. Szlovenskóban nincs ipar, kereskedelem, tehát nincs munka és ennek következtében nagy a munkanélküliség. A cseh gazdálkodásra nézve jellemző, hogy 53-féle adó mellett is 300,000.000 deficittel záródott az évi számadás. A panamisták milliókat elpanamáznak s a panamákat azzal akarják eltüntetni, hogy a nemzetiségeket egymás ellen izgatják. Böhm Rezső országos főtitkár szerint Szlovenszkón a gazdasági élet ma már oly zilált, hogy mélyebbre nem is sülyedhet. Az őslakók csak úgy boldogulhatnak a jövőben, ha a magyarok, németek ós szlovákok összefognak a cseh kormányzat ellen. * A „Le Quotidien" cimű párisi lap nemrégiben cikket közölt, amelyben Csehszlovákiáról, mint balkán-államról emlékezett meg. Ehhez a felvidéki „Szlovák" olyan kommentárt fűz, hogy a cikk írójának földrajzi NÉZZE MEG Sttíl KÉSZ GYERMEKRUHÁKAT SZÉCHENYI ÁRUHÁZBAN I Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. (Voll Hangya üxttU Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdooos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára: hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.