Esztergom és Vidéke, 1925

1925-03-29 / 26.szám

Écsy Antoinette és Griselda 2 édesség, Hajdú Istvánné, 5 kiló dióspatkó, Huber Lajosné 3 kiló mákospatkó, Spick Ferenc 20 kiló liszt, Einczinger Sándor 40 darab kalács, Szatzlauer Gyula 2 kiló szaloncukot és sütemények, Marosi Ferenc 5 liter tej, Bartal Alajos 2 téli kabátka s gyermekruhák, Magurányi Sándorné gyekmekruhák, Varga Jenő 3 kiló zsir Ipartestület 15 pár gyermekharisnya, dr. Mike Lajosné 3 kiló liszt, 1 mák, Heiling Ferencné 6 kiló bab, Machovits Jánosné 5 kiló dió, 2 kiló alma1 kiló mák, Stern Hermann 3 kiló marhahús, Uramovszky Kálmánné 4 főzőtök, Mattyasóvszkyéktól alma és dió, Brenner Antalné szaloncukor, keksz, Szentjánoskenyér, Philipp Konrád 10 db. mesés-^és imakönyv, Tatarek József 5 nagy mesés és játékkönyv, Morvayné több játékszer, Isten nevében ifjúsági könyvek s tanulságos gyermekjátékok. A város polgármestere több métermázsa lisztet inségi árban bocsátott rendelkezésünkre. Marosi Ferencné úrnő farsanghétfőn tartalmas uzsonával vendégelte meg gyermekeinket. Karácsonyra a gazdagon feldíszített karácsonyfánál a szülők s más vendégek jelentében Rosch Gusztávré otthon-vezetőtől betanított szép és meleghangú lat ú kara csony fa- ünnepély volt s mindegyik védencünk, kiknek száma az idén a tavalyi 24 ről 32-re emelkedett, jókora csomaggal tért haza. Isten fizesse meg a „gyermekért törődő jó lelkeknek kegyes adományukat. A kis gyermekek hálaimájukban naponként megemlékeznek jótevőikről. Köszönjük a megértő felkarolást s hogy gondjainkat a szeretetadományokkal megkönnyítették jótevőink s igy a „Napközi Gyermekotthon" existenciáját a folyó) iskolai évre biztosítani segítettek. Ne feledkezzék meg Esztergom társadalma s városa továbbra se eme fontos alapvető keresztény szociális intézmény gyermekbaráti felkarolásáról, mert ezzel egyben a jövő nemzedék lelki megmentését is elősegíti. Keményffy K. D, Néba néha nyáron késő éjszakákon egyedül bolyongok csendes hányi tájon. Körülöttem minden csendes, néma, csak a lápi lidérc táncol fellobogva valahol nagy messze hansági vadonba'. Ide menekülök én is a szívemmel, kínosan égető, fájó érzelmekkel. Az édes, szent magány andalító csendje körülcirógatja vérező szívemet s lágyan kötözgeti a fájó sebeket. Az idő meg a csend; a magány szent nyugalma bánkódó, bús lelkem újra felvidítja: talán elfelejtek mindent, ami fájó, talán meghal bennem minden, ami bántó, talán elvesztem titkos bánkódásom, talán megtalálom vesztett boldogságom . . . Talán megtalálok mindent, ami régi édes boldogságom meséjét beszéli, talán újra újra todog leszek mégis, talán megtanulok feledni majd én is. Csak egy nem jő vissza, tudom, nagyon érzem, hogy kacagni tudna mégegyszer a lelkem . . . Néha-néha nyáron késő éjszakákon csendes hányi tájon kére sem-ker esem vesztett boldogságom . . . Esztergom, 1925. március 27. Rd. Léhny Mihály, Ez a név ma már nem egyszerű név, hanem fogalom. A tisztességes, becsületes, munkás és nemes gondolkozású városi polgár fogalma, aki minden időkre példaképül szolgál többi polgártársainak. Szinte hihetetlen, hogy oly nagyszabású elhatározás bontakozzék ki egy egyszerű polgár lelkében, mint Láhny Mihály vaskereskedőében, aki városunkban egy múzeum állandó épületének létesítésére 100,000.000 vagyis Egyszázmillió koronát adott, mely nagyszerű és nemes cselekedelével aranybetükkel írta be nevét városunk kulturális történetének könyvébe. És követendő példát mutatott a többi azon polgártársainak, akiket a háborús konjunktúrák ebben a csonka országban vagyonos emberekké tettek, de idáig csak morzsákat (vagy még azt sem) juttattak a közügynek. Láhny Mihály vaskereskedő vagyonának egy részét nemes elhatározással visszaadta polgártársainak, akiktől azt apránként kapta, de oly módon, hogy azt nemes, hazafias és vallásos lelkének aranykohójában összeolvasztva, hatalmas adomány alakjában helyezte a kultúra oltárára. Adjon Isten több ilyen derék polgárt városunknak és akkor igazak lesznek a költő szavai: a letiprott haza újra él és fényre derüli} Láhny Mihály nagyszerű adományáról a következő levélben értesítette dr.' Walter Gyula c. püspököt, az Esztergom Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat elnökét: Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Úri Nem Esztergomban születtem, mégis ide kötnek a férfikor küzdelmeinek és hála Isten némi sikereinek emlékei, melyeket őszinte szeretettel őrzök lelkemben. Úgy gondolom, hogy nemcsak egy embernek, hanem egy egész városnak is kedvesek a mult küzdelmeiről szóló emlékek és így sajnálattal láttam, hogy a múzeum, mely Esztergom város emlékeit volna hivatva összegyűjteni és bemutatni, ugyancsak szomorú állapotban van és éppen nem méltó a fényes múlthoz. Arra határoztam tehát el magamat, hogy az Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat múzeuma számára 100,000 000 azaz Egyszázmillió koronát teszek le alapítványul, hogy így a múzeum minél előbb otthonhoz juthasson és szép hivatását csakugyan betölthesse. Mert megvagyok győződve, hogy a mult emlékeinek szeretete és megbecsülése a szomorú jelenben nemcsak kedves hazafias kötelesség, hanem igen fontos közérdek mind az ifjúság nevelése, mind a társadalmi összetartozás érzése szempontjából. Abban a reményben, hogy Méltóságod, mint a Társulat Elnöke jószívvel fogadja jóakarattalteljes szándékomat, vagyok Méltóságos Püspök Úrnak mély tisztelettel alázatos szolgája. Esztergom, 1925. március 20. Láhny Mihály, Halálozás. Holek István, a Heischmann Ferenc és Fia Rt. főtisztviselője, tart. főhadnagy, több hadikitüntetés tulajdonosa f. hó 27 én 33-ik évében a harctéren szerzett betegsége következtében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése ma, vasárnap d. u. 4 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából. A bíboros hercegprímás adománya. A bíboros hercegprímás kegyes volt a történelmi társulatot az alábbi sorokkal kitüntetni: Méltóságos és ftdő c. Püspök Nagyprépost és Elnök Úr! A méltóságod bölcs elnöklése alatt működő Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyvének nyomatási költségeinek fedezéséhez az idecsatolt egy millió koronával kívántam hozzájárulni. Midőn még a nekem ünnepélyesen átadott díszpéldányért hálás köszönetemet nyilvánítom, egyben megismétlem azt, amit ma szóval is kijelentettem, hogy a Társulatot nemes feladatában tőlem telhetőleg támogatni fogom. Egyebekben őszinte jóindulattal maradok Esztergom, 1925. március 25. jóakaró főpásztora JÁNOS, bibornok, ér»ek. Stefánia Szövetség mult szerdán ismét tartott sorozatos előadásaiból egyet, melyen az oktató részen kivül színvonalas műsor gyönyörködtette|a szép számú közönséget. Bevezetésül szolgált Schalkház Bertike remek zongorajátéka. Még zúgtak a zongorahúrok, amikor megjelent az emelvényen Gerendás Lenke és bájos gyermekes csacsogással szavalta el „A kis baba* cimű költeményt. Igazán úgy volt, hogy a baba szavalt a babáról. Dr. Raymann János főreáliskolai tanár kísérete mellett Magyarászné Kersch Etus, Esztergom legkiválóbb énekművésznője ragadta magával a közönséget három remek dallal. Végül dr. Horeczky Géza tartolt értékes ^előadást az anyaságról. Ma, vasárnap ismét műsoros ismeretterjesztő előadást rendez az egyesület a gimnázium dísztermében a következő műsorral: 1. Hegedű és zongora duett. Hegedűn játszik Bérezi L-szló, zongorán kiséri Klinda Pál. 2. Somlói búcsú. Szavalja Móczik Mariska. 3. A népesedés problémája. Előadja dr. Sántha József. 4. Táncjelenet. Előadja Szabó Irmuska. Zongorán kiséri Schalkház Berti. 5. Élőképek. Gyermek-előadás. Rendezi Bellovits Gyuláné. 6. Magyar dalok. Zongorán előadják Schalkház Berti és Meszéna Jolán. Alapi Nándor színtársulata érkezik nemsokára városunkba. Egy kis föllélegzés végre igazi művészet után vágyódó szivünknek. A Programm művészi, a játék művészi, rugó nélkül saját dekorációval: a darabok előadása művészien cizellázott, melyről negyven vidéki város a művészetet pártoló és megértő közönsége tanúskodik. Nem Síz olcsó hatásvadászat, de a művészi érték megbecsülése hatja át a színtársulatot, mely megérdemli, hogy teljes erőnkből pártoljuk e művész-gárdát. Sokat veszítünk, hacsak egy előadást is elmulasztunk. Az ipartestület közgyűlése f. hó 29 én, azaz vasárnap délelőtt 10 órakor a vármegyeház nagytermében fog megtartatni. Tekintettel arra, hogy ezen másodízben megtartandó közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül érvényes határozatot hozhat, kérjük tagjainkat minél nagyobb számbant megjelenésre. Elnökség. Football. M.E.S.E. footballcsapata ma vasárnap délután fél 4 órakor tréning mérkőzést tart a dorogi vasas sportegylet csapatával. Érdeklődőket szívesen látja a vezetőség. Belépti díj nincs. Az Oltáregyesület lelkigyakorlatai márc. 31 én, kedden d. u. 5 órakor szentbeszéddel kezdődnek a zárdatemplomban. Szerdán, csütörtökön d. e. 9 órakor szentmise, utána szentbeszéd van. Délután 5 órakor szentbeszd, csütörtökön azonban d. u. fél 4 órakor van az elmélkedés, mely után szent gyónás következik. Pénteken reggel 8 órakor szentmise van rövid szentbeszéddel és közös szentáldozással. Az Oltáregyesület kedvelt tagjait és az érdeklődő híveket szeretettel várja a lelkigyakorlatokra. A Zeneegyleti hangverseny és operaest ma, vasárnap este 8 órakor lesz megtartva a vármegyeháza nagytermében. Pénztárnyitás este 7 órakor, ahol még egypár ülőhelyet, azonkívül álló- és karzati helyet lehet kapni, I. ülőhely 40 ezer, II. ülőhely 30 ezer, álló- és karzati hely 15 ezer K. Műsor 3 ezer K. Pontos megjelenést kér a Zeneegylet igazgatósága. A Belvárosi Kath. Olvasókörben ma este fél 7 órakor kultúrelőadás lesz. Előadó dr. Darvas Géza orvos. A műsort szavalatok és énekszámok egészítik ki. Belépődíj nincs. „Levente" oktatás. Ma, vasárnap d. u. 2 órakor a Primás-kertben „Levente" torna-és játékoktatás lesz. A Leventék megjelenése kötelező. Népakadémia. Esztergom-Szenttamási és Víziváros Kath. Polgári Kör saját helyiségében ma, vasárnap este 6 órai kezdettel tartja utolsó népies előadását. Előadó Keményfy Kálmán plébános, szentszéki tanácsos, a kör díszelnöke. Azonkívül ének, szavalat, párosjelenet és egyébb szórakoztató magánjelenetek lesznek. Belépődíj nincsen, szives adományok a kör fentartási költségeinek fedezésére fognak fordíttatni. „Falu" Orsz. Földműves Szövetség a Belvárosi.OlvasókÖrben gyűlést tartott, melyen Balogh G>u'a szövetkezeti igazgató ismertette a szövetség célját, dr. Bajtay Mihály orsz. gazd. főtanácsos mondott buzdító beszédet s végül Mátéffy Viktor prépost plébános nemzetgyűlési képviselő, mint az olvasókör elnöke, mondott köszönetet a kiküldötteknek s örömmel jelentette, hogy a szövetség maga elé tűzött céljaiból Esztergomban már mind megvalósult. Az Olvasókör belépett a szövetségbe. Este felovasás keretében passió-képeket mutattak be. Felhívás a magántanulókhoz! A főreáliskola igazgatósága felhívja azokat a magántanulókat, akik f. évi június hóban óhajtanak magánvizsgálatot tenni, hogy szabályszerűen felszerelt kérvényüket április hó 1-éig nyújtsák be az igazgatóságnál. Felvilágosítás ugyanott nyerhető. Életproblémák. Iria: dr. Madarász István. Budapest. 1925. — Dr. Madarász István hitvédelmi előadásának az országos irodalmi jelleg mellett az ad helyi s minket érdeklő jelentőséget, hogy a szerző azokat annak idején itt Eszergomban tartotta. Az előadások a lelki élet mélységébe nyúlnák s az emberi életet legközvetlenebbül érintő témákról; a hitről és a lélekről szólanak. A mi korunk intelligens közönsége számára készültek eme előadások s hivatásuk a modern ember hitét sziklatalajra építeni. Keresztény megújhodás csak ott lehet, ahol a hit erős s a lélekről való meggyőződés keresztülkasul jár bennünket. Dr. Madarász István nagy és alapos tudással és a modern irodalom széles körben forgó ismeretével oldja meg azon problémákat, amelyek a „ma" emberét az Ő keresztény vallásos tudatában foglalkoztatják. Érvelésének támogatására nagy mértékben támaszkodik tekintélyi bizonyítékokra, úgy hogy a modern szellemi nagyságok mintegy felvonulnak s megelevenednek H S Legelegánsabb úri öltönykelmék SCHEIBERNÉL HÍREK.