Esztergom és Vidéke, 1925

1925-03-29 / 26.szám

Écsy Antoinette és Griselda 2 édesség, Hajdú Istvánné, 5 kiló dióspatkó, Huber Lajosné 3 kiló mákospatkó, Spick Ferenc 20 kiló liszt, Einczinger Sándor 40 darab kalács, Szatzlauer Gyula 2 kiló szaloncukot és süte­mények, Marosi Ferenc 5 liter tej, Bartal Alajos 2 téli kabátka s gyer­mekruhák, Magurányi Sándorné gyek­mekruhák, Varga Jenő 3 kiló zsir Ipartestület 15 pár gyermekharisnya, dr. Mike Lajosné 3 kiló liszt, 1 mák, Heiling Ferencné 6 kiló bab, Macho­vits Jánosné 5 kiló dió, 2 kiló alma­1 kiló mák, Stern Hermann 3 kiló marhahús, Uramovszky Kálmánné 4 főzőtök, Mattyasóvszkyéktól alma és dió, Brenner Antalné szaloncukor, keksz, Szentjánoskenyér, Philipp Kon­rád 10 db. mesés-^és imakönyv, Ta­tarek József 5 nagy mesés és játék­könyv, Morvayné több játékszer, Isten nevében ifjúsági könyvek s ta­nulságos gyermekjátékok. A város polgármestere több métermázsa lisz­tet inségi árban bocsátott rendelke­zésünkre. Marosi Ferencné úrnő far­sanghétfőn tartalmas uzsonával ven­dégelte meg gyermekeinket. Kará­csonyra a gazdagon feldíszített ka­rácsonyfánál a szülők s más ven­dégek jelentében Rosch Gusztávré otthon-vezetőtől betanított szép és meleghangú lat ú kara csony fa- ünnepély volt s mindegyik védencünk, kiknek száma az idén a tavalyi 24 ről 32-re emelkedett, jókora csomaggal tért ha­za. Isten fizesse meg a „gyermek­ért törődő jó lelkeknek kegyes ado­mányukat. A kis gyermekek hálaimá­jukban naponként megemlékeznek jótevőikről. Köszönjük a megértő felkarolást s hogy gondjainkat a szeretetadományokkal megkönnyítet­ték jótevőink s igy a „Napközi Gyer­mekotthon" existenciáját a folyó) is­kolai évre biztosítani segítettek. Ne feledkezzék meg Esztergom társadal­ma s városa továbbra se eme fontos alapvető keresztény szociális intéz­mény gyermekbaráti felkarolásáról, mert ezzel egyben a jövő nemzedék lelki megmentését is elősegíti. Keményffy K. D, Néba néha nyáron késő éjszakákon egye­dül bolyongok csendes hányi tájon. Körülöttem minden csendes, néma, csak a lápi lidérc táncol fellobogva valahol nagy messze hansági va­donba'. Ide menekülök én is a szí­vemmel, kínosan égető, fájó érzel­mekkel. Az édes, szent magány andalító csendje körülcirógatja vérező szívemet s lágyan kötözgeti a fájó sebeket. Az idő meg a csend; a magány szent nyugalma bánkódó, bús lelkem újra felvidítja: talán el­felejtek mindent, ami fájó, talán meghal bennem minden, ami bántó, talán elvesztem titkos bánkódásom, talán megtalálom vesztett boldog­ságom . . . Talán megtalálok min­dent, ami régi édes boldogságom meséjét beszéli, talán újra újra to­dog leszek mégis, talán megtanulok feledni majd én is. Csak egy nem jő vissza, tudom, nagyon érzem, hogy kacagni tudna mégegyszer a lelkem . . . Néha-néha nyáron késő éjszakákon csendes hányi tájon ké­re sem-ker esem vesztett boldogsá­gom . . . Esztergom, 1925. március 27. Rd. Léhny Mihály, Ez a név ma már nem egyszerű név, hanem fogalom. A tisztességes, becsületes, munkás és nemes gondol­kozású városi polgár fogalma, aki minden időkre példaképül szolgál többi polgártársainak. Szinte hihe­tetlen, hogy oly nagyszabású el­határozás bontakozzék ki egy egy­szerű polgár lelkében, mint Láhny Mihály vaskereskedőében, aki váro­sunkban egy múzeum állandó épüle­tének létesítésére 100,000.000 vagyis Egyszázmillió koronát adott, mely nagyszerű és nemes cselekedelével aranybetükkel írta be nevét városunk kulturális történetének könyvébe. És követendő példát mutatott a többi azon polgártársainak, akiket a há­borús konjunktúrák ebben a csonka országban vagyonos emberekké tet­tek, de idáig csak morzsákat (vagy még azt sem) juttattak a közügynek. Láhny Mihály vaskereskedő vagyo­nának egy részét nemes elhatáro­zással visszaadta polgártársainak, akiktől azt apránként kapta, de oly módon, hogy azt nemes, hazafias és vallásos lelkének aranykohójában összeolvasztva, hatalmas adomány alakjában helyezte a kultúra oltárára. Adjon Isten több ilyen derék polgárt városunknak és akkor igazak lesznek a költő szavai: a letiprott haza újra él és fényre derüli} Láhny Mihály nagyszerű adomá­nyáról a következő levélben értesí­tette dr.' Walter Gyula c. püspököt, az Esztergom Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat elnökét: Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Úri Nem Esztergomban születtem, mé­gis ide kötnek a férfikor küzdelmei­nek és hála Isten némi sikereinek emlékei, melyeket őszinte szeretettel őrzök lelkemben. Úgy gondolom, hogy nemcsak egy embernek, ha­nem egy egész városnak is ked­vesek a mult küzdelmeiről szóló em­lékek és így sajnálattal láttam, hogy a múzeum, mely Esztergom város emlékeit volna hivatva összegyűjteni és bemutatni, ugyancsak szomorú állapotban van és éppen nem méltó a fényes múlthoz. Arra határoztam tehát el magamat, hogy az Esztergom-Vidéki Régé­szeti és Történelmi Társulat múzeuma számára 100,000 000 azaz Egyszáz­millió koronát teszek le alapítványul, hogy így a múzeum minél előbb otthonhoz juthasson és szép hivatá­sát csakugyan betölthesse. Mert megvagyok győződve, hogy a mult emlékeinek szeretete és meg­becsülése a szomorú jelenben nem­csak kedves hazafias kötelesség, ha­nem igen fontos közérdek mind az ifjúság nevelése, mind a társadalmi összetartozás érzése szempontjából. Abban a reményben, hogy Méltó­ságod, mint a Társulat Elnöke jó­szívvel fogadja jóakarattalteljes szán­dékomat, vagyok Méltóságos Püspök Úrnak mély tisztelettel alázatos szolgája. Esztergom, 1925. március 20. Láhny Mihály, Halálozás. Holek István, a Heisch­mann Ferenc és Fia Rt. főtisztvise­lője, tart. főhadnagy, több hadikitün­tetés tulajdonosa f. hó 27 én 33-ik évében a harctéren szerzett beteg­sége következtében hosszas szenve­dés után elhunyt. Temetése ma, va­sárnap d. u. 4 órakor lesz a belvá­rosi temető kápolnájából. A bíboros hercegprímás ado­mánya. A bíboros hercegprímás ke­gyes volt a történelmi társulatot az alábbi sorokkal kitüntetni: Méltóságos és ftdő c. Püspök Nagyprépost és Elnök Úr! A méltóságod bölcs elnöklése alatt működő Esztergom-vidéki Ré­gészeti és Történelmi Társulat első évkönyvének nyomatási költ­ségeinek fedezéséhez az idecsatolt egy millió koronával kívántam hoz­zájárulni. Midőn még a nekem ün­nepélyesen átadott díszpéldányért hálás köszönetemet nyilvánítom, egyben megismétlem azt, amit ma szóval is kijelentettem, hogy a Tár­sulatot nemes feladatában tőlem telhetőleg támogatni fogom. Egye­bekben őszinte jóindulattal maradok Esztergom, 1925. március 25. jóakaró főpásztora JÁNOS, bibornok, ér»ek. Stefánia Szövetség mult szerdán ismét tartott sorozatos előadásaiból egyet, melyen az oktató részen kivül színvonalas műsor gyönyörködtette|a szép számú közönséget. Bevezetésül szolgált Schalkház Bertike remek zongorajátéka. Még zúgtak a zongora­húrok, amikor megjelent az emelvé­nyen Gerendás Lenke és bájos gyer­mekes csacsogással szavalta el „A kis baba* cimű költeményt. Igazán úgy volt, hogy a baba szavalt a ba­báról. Dr. Raymann János főreális­kolai tanár kísérete mellett Magya­rászné Kersch Etus, Esztergom leg­kiválóbb énekművésznője ragadta ma­gával a közönséget három remek dallal. Végül dr. Horeczky Géza tar­tolt értékes ^előadást az anyaságról. Ma, vasárnap ismét műsoros isme­retterjesztő előadást rendez az egye­sület a gimnázium dísztermében a következő műsorral: 1. Hegedű és zongora duett. Hegedűn játszik Bérezi L-szló, zongorán kiséri Klinda Pál. 2. Somlói búcsú. Szavalja Móczik Mariska. 3. A népesedés problémája. Előadja dr. Sántha József. 4. Tánc­jelenet. Előadja Szabó Irmuska. Zon­gorán kiséri Schalkház Berti. 5. Élő­képek. Gyermek-előadás. Rendezi Bellovits Gyuláné. 6. Magyar dalok. Zongorán előadják Schalkház Berti és Meszéna Jolán. Alapi Nándor színtársulata ér­kezik nemsokára városunkba. Egy kis föllélegzés végre igazi művészet után vágyódó szivünknek. A Prog­ramm művészi, a játék művészi, rugó nélkül saját dekorációval: a darabok előadása művészien cizellá­zott, melyről negyven vidéki város a művészetet pártoló és megértő közönsége tanúskodik. Nem Síz olcsó hatásvadászat, de a művészi érték megbecsülése hatja át a színtársula­tot, mely megérdemli, hogy teljes erőnkből pártoljuk e művész-gárdát. Sokat veszítünk, hacsak egy előa­dást is elmulasztunk. Az ipartestület közgyűlése f. hó 29 én, azaz vasárnap délelőtt 10 órakor a vármegyeház nagytermé­ben fog megtartatni. Tekintettel arra, hogy ezen másodízben megtartandó közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül érvényes határo­zatot hozhat, kérjük tagjainkat mi­nél nagyobb számbant megjelenésre. Elnökség. Football. M.E.S.E. footballcsapata ma vasárnap délután fél 4 órakor tréning mérkőzést tart a dorogi vasas sportegylet csapatával. Érdeklődőket szívesen látja a vezetőség. Belépti díj nincs. Az Oltáregyesület lelkigyakor­latai márc. 31 én, kedden d. u. 5 órakor szentbeszéddel kezdődnek a zárdatemplomban. Szerdán, csütör­tökön d. e. 9 órakor szentmise, utána szentbeszéd van. Délután 5 órakor szentbeszd, csütörtökön azonban d. u. fél 4 órakor van az elmélkedés, mely után szent gyónás következik. Pénteken reggel 8 órakor szentmise van rövid szentbeszéddel és közös szentáldozással. Az Oltáregyesület kedvelt tagjait és az érdeklődő híveket szeretettel várja a lelkigyakorlatokra. A Zeneegyleti hangverseny és operaest ma, vasárnap este 8 óra­kor lesz megtartva a vármegyeháza nagytermében. Pénztárnyitás este 7 órakor, ahol még egypár ülőhelyet, azonkívül álló- és karzati helyet le­het kapni, I. ülőhely 40 ezer, II. ülő­hely 30 ezer, álló- és karzati hely 15 ezer K. Műsor 3 ezer K. Pontos megjelenést kér a Zeneegylet igaz­gatósága. A Belvárosi Kath. Olvasókör­ben ma este fél 7 órakor kultúrelőa­dás lesz. Előadó dr. Darvas Géza orvos. A műsort szavalatok és ének­számok egészítik ki. Belépődíj nincs. „Levente" oktatás. Ma, vasárnap d. u. 2 órakor a Primás-kertben „Levente" torna-és játékoktatás lesz. A Leventék megjelenése kötelező. Népakadémia. Esztergom-Szent­tamási és Víziváros Kath. Polgári Kör saját helyiségében ma, vasárnap este 6 órai kezdettel tartja utolsó népies előadását. Előadó Keményfy Kálmán plébános, szentszéki tanácsos, a kör díszelnöke. Azonkívül ének, szavalat, párosjelenet és egyébb szó­rakoztató magánjelenetek lesznek. Belépődíj nincsen, szives adományok a kör fentartási költségeinek fedezé­sére fognak fordíttatni. „Falu" Orsz. Földműves Szö­vetség a Belvárosi.OlvasókÖrben gyű­lést tartott, melyen Balogh G>u'a szövetkezeti igazgató ismertette a szövetség célját, dr. Bajtay Mihály orsz. gazd. főtanácsos mondott buz­dító beszédet s végül Mátéffy Viktor prépost plébános nemzetgyűlési kép­viselő, mint az olvasókör elnöke, mon­dott köszönetet a kiküldötteknek s örömmel jelentette, hogy a szövetség maga elé tűzött céljaiból Esztergom­ban már mind megvalósult. Az Ol­vasókör belépett a szövetségbe. Este felovasás keretében passió-képeket mutattak be. Felhívás a magántanulókhoz! A főreáliskola igazgatósága felhívja azokat a magántanulókat, akik f. évi június hóban óhajtanak magánvizsgá­latot tenni, hogy szabályszerűen fel­szerelt kérvényüket április hó 1-éig nyújtsák be az igazgatóságnál. Fel­világosítás ugyanott nyerhető. Életproblémák. Iria: dr. Mada­rász István. Budapest. 1925. — Dr. Madarász István hitvédelmi előadá­sának az országos irodalmi jelleg mellett az ad helyi s minket érdeklő jelentőséget, hogy a szerző azokat annak idején itt Eszergomban tar­totta. Az előadások a lelki élet mély­ségébe nyúlnák s az emberi életet legközvetlenebbül érintő témákról; a hitről és a lélekről szólanak. A mi korunk intelligens közönsége szá­mára készültek eme előadások s hiva­tásuk a modern ember hitét szikla­talajra építeni. Keresztény megújho­dás csak ott lehet, ahol a hit erős s a lélekről való meggyőződés keresztül­kasul jár bennünket. Dr. Madarász István nagy és alapos tudással és a modern irodalom széles körben forgó ismeretével oldja meg azon problé­mákat, amelyek a „ma" emberét az Ő keresztény vallásos tudatában fog­lalkoztatják. Érvelésének támogatá­sára nagy mértékben támaszkodik tekintélyi bizonyítékokra, úgy hogy a modern szellemi nagyságok mint­egy felvonulnak s megelevenednek H S Legelegánsabb úri öltönykelmék SCHEIBERNÉL HÍREK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom