Esztergom és Vidéke, 1925

1925-01-18 / 6.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. BE6IBLEIIK MIHDEÍ VASÁRIAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖH. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Slmor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Tisztviselők sérelme. Igazán nem tartozunk azok közé, akik nem látják be az állam nyomorúságos helyzetét és szertelen követeléseket támogatnak, vagy maguk is támasztanak. Mégis szóvá kell tennünk a községi tisztviselőket ért sérelmet, mely érte őket a kedvezményes vasúti jegyváltási rendelettel. Az állami tisztviselők, katonák és katonai nyugdíjasok (mondhatjuk, rengetegen vannak) 50 aranyfillér befizetés ellenében kapnak kedvezményes vasúti jegyre szóló igazolványt. A törvényhatósági tisztviselőknek az állam előlegezi a jegyért járó 14 aranykoronát, vagyis 238.000 papirkoronát, de a rendelet sehol visszafizetési részletekről említést nem tesz. A községi tisztviselőknek maguknak kell befizetniök amúgy is szűkreszabott fizetésükből ezen negyedmilliót meghaladó összeget, ha kedvezményes jegyre szóló igazolványhoz akarnak jutni. Az összes magyar köztisztviselők még jóval a háború előtt kapták meg a vasúti kedvezményt. Megkülönböztetést már akkor is tettek állami és nem állami köztisztviselő között, de nem olyan sérelmeset, mondhatjuk lázítót, mint most. Az a községi jegyző, aki hivatalos idejének 80 °/o át tölti el állami munkával, talán végez az államnak olyan értékes munkát, mint akárhány 1918. óta honosított nyugdíjas magasrangú katonatiszt. Emezért a honv. tárca fizeti be a 14 aranykoronát, amaz maga fizetheti be a csekély negyedmilliót. Az állami tanitó ugyanúgy tanítja, neveli az állam jövendő fentartó nemzedékét, mint akár a felekezeti, akár a községi. Felelősség, munkavégzésben semmi különbség sincs állami és nem állami tanitó között. A községi jegyző miért kivétel ezen kedvezményben a vármegyei tisztviselők közül, holott ugyanazon közigazgatási munkát végzi, mint a vármegyei sőt, még állami adókkal is dolgozik, ami pedig akárhányszor több idejét veszi igénybe, mint a község adminisztrációja. Mennyivel nem. fontosabb szerve az államnak a rendezett tanácsú városok tisztviselői kara ?, hogy ilyen sérelmesen bánik el vele. Annak a községi tisztviselőnek épen úgy kell saját ügyeiben vékony fizetésével utaznia, mint az államinak. Épen úgy van szüksége, utazással gyarapítani ismereteit, mint az állam által fizetett tisztviselőnek. Ezen megkülönböztetés ismét caak arra volt jó, hogy fokozza az elkeseredést, melyet a mostoha viszonyok fakasztanak. Sehogy sem tartjuk helyesnek, hogy az állam szaporítja a keserű-forrásokat. Márciusban indnl az első magyar zarándoklat Rómába. — Római tudósítónk legújabb jelentése. — Mióta a Szent Atya nagy ünnepélyességgel kinyitotta a Szent kaput azóta a világ minden részéből seregest 61 tódulnak az örök város felé. A római bazilikák telve vannak ájtatos zarándokokkal kiknek végtelen sorát a németek indították meg hetenkint állandóan váltakozó zarándok csoportjaikkal. Már eddig is Európa csaknem minden országából érkeztek Rómába. Európa vasutjai zsúfolva érkeznek le az olasz határra, mert érdekes, hogy még a tengerparti országok, így az angolok is állandóan csak a szárazföldi utat választják, hogy elkerüljék a tavaszi állandó viharok miatt kellemetlen tengeri utazást. A németek minden héten két zarándokvonaíot indítanak, de a német zarándok bizottság teljesen kikapcsolta a tengeri utat, mert a mult tapasztalatain okulva a kényelmetlen és kicsiny adriai tengeri hajókat nem hajlandók igénybe venni. Ugyanígy határozott a francia és angol bizottság is az állandóan viharos Földközi tenger miatt. Az Országos Katholikus Szövetség, mint a magyar nemzeti zarándokiások kizárólagos rendezője a magyarok kényelmének biztosítására csakis a szárazföldi utat használja összes zarándoklatain, melyeket már is kibővíteni volt kénytelen azáltal, hogy a márciusi, áprilisi, június végi és szeptemberi útjain kívül egy új októberi zarándok útat is kénytelen volt beállítani. Az I. Országos Magyar Nemzeti Zarándoklás március 23 án indul el Budapestről. A római magyar bizottság megtette a szükséges intézkedéseket a zarándokok fogadtatása, elhelyezése és élelmezése ügyében. Ezzel kapcsolatosan budapesti tudósítónk a következőket jelenti: Az Országos Katholikus Szövetség és Rott Nándor dr. veszprémi püspök elnöklete alatt működő magyar nemzeti bizottsága ma tette közzé a szombathelyi egyházmegye „A Szentévi első országos magyar nemzeti zarándoklás Rómába" részletes programját, mely szerint az I ső római zarándoklást Mikes János gróf vezeti és amely március 23-án indul külön vonaton Szombathelyről, illetve Budapestről —Nagykanizsán — Posztumiumián — Trieszten—Velencén —Páduán—Bolognán—Firenzén át Rómába Az út tartama 12 nap. Részvételi díjak: I. osztályon 5,500.000 korona, II. osztályon 4,500.000 korona, III. a) osztályon 2,700.000 korona, III. b) osztályon 1,600.000 korona. A III. b) osztály abban különbözik a többitől, hogy ezért élelmezés nem jár. A részvételi díjak teljes összege február 28-ig fizetendők le^ Szombathelyen az Egyházmegyei Bizottság irodájában, vagy Budapesten IV. Ferencrendiek-tere 7. III. lépcső 1. em. 8 , az Országos Katholikus Szövetség központi irodájában. Jelentkezési határidő január 31. Ingatlanforgalmunk az elmúlt hóban. Könözsi Pál 2.000,000 K Lozsek Józsefnétól Kolos-úti föíd, — Kis István 3.000,000 K Korompa Erzsébet t-tól Előhegyi szőlő. — Meszes István és neje 5.000,000 K Nóvák Mártontól laposi IV. d. szántó — Újvári János 5.006,000 K. Stróbl János s nejétől Körtvélyes szigeti rét — Gálicz istván s neje 10,000.000 K, Griesz István és nejétől Csapási kertek föld. — Stróbl János és neje 2,500.000 K Vörös Mihálytól Hadzsi szántó—Vörös János s neje 3.000,000 K Stróbl Mihálytól Barátkúti szántó — Újvári János 5,000,000 K Meszes Ferenctől Előhegyi pince. — Bekő János és neje 130,000.000 Herczog Árminnétől Deák Ferenc-utcai ház, — Gere János és neje 4.000,000 Bartus Istvánnétól közös erdőrész. — Bécsi Istvánné 10.000,000 K Bábszki Jánosnétól Szérűk szántó. — Lencsés Kálmán és neje 12 000,000 K Meszes István s neje Kertész Józseftől Sipoló-hegyi szőlő. — Kinészner János és neje 3.000,000 K Udvardi Bélától Kolos úti föld. — Petrovics József 100*000 K Német Gábornétól Kenderesi szőlő. — Kubovics Róza ajándék Kubovics Jánostól Nagyispitahegyi föld. — Udvardi Miklós és neje 100,000K kk. Bagi gyermekektől Kolozsútontúli föld. — Littke Kázmér 1.378,300 K Udvardi Miklóstól Kolosútontúli föld. j EGYRŐL-MÁSRÓL ( Bizony... Bizony nem árt, ha az ember előre tudja, hogy milyen időt vérhat másnapra. Okos ember zivataros időben nem megy kirándulásra, tartós szárazságban meg nem égettet kéményt. Az időt előre megjósolni azonban nem olyan egyszerű dolog. Ezzel tudományos alapon a m. kir. orsz. meteorológiai intézet foglalkozik Budapesten s időprognózisát nyilvánosan is tudomására hozza az érdeklődőknek. A szegény elmaradott vidéki nép azonban kénytelen még ma is a régi primitív időjóslásokra támasz kodni. A lőcsei kalendárium szerint öreg ember ha ásít, az idő vagy megmarad, vagy megváltozik. Vala* mivel megbízhatóbb barométer a tyúkszem, mely muzsikál, a leveli béka, mely énekel s a konyhasó, mely e szép duett hallatára izzadni kezd. Az aznapi időjárás meghatározására igen alkalmas a macska is, melyet az ember a konyhából kikerget, öt perc múlva visszahív, szőrét megsimogatja; ha vizes, úgy eső van odakünn, ha száraz, úgy szép az idő. Igen, igen, de az nem tudomány, az nem meteorológia. Mit csinál mégis például egy esztergomi turista, ha arról akar határozni, menjen-e másnap kirándulásra s hogy milyen időjárást várhat. Hát ha okvetlenül tudni akarja, hogy milyen idő lesz másnap, akkor elmegy délután a Sajtóközpontba, — ott van valahol a főposta mögött, — vesz egy estilapot s abban megnézi a másnapra szóló időprognózist. Ez tudományos is, megbízható is, biztos is. Bizony l . . . Bizony odáig jutottunk már, hogy a Hévvíz-körút torkolatánál szelíden fuvolázó hangon kínálják az asszonyok a tejet, mégsem veszi senki. Tévedés volna akár azt hinni, hogy a tehénkék a sokat hangoztatott többtermelés elvének gyakorlati álláspontjárahelyezkedtek s tán ez okozza a tejbőséget, vagy akár azt, hogy Esztergomban a gyermekek s betegek megundorodtak a tejtől s esért nem fogyasztják, hanem az az igazság hogy legtöbb szegény ember nem birja megfizetni a tej literjéért a hatezer koronát, ezért marad meg a temérdek tej ... A nyár folyamán Kaposváron, Szombathelyen, Egerben, Székesfehérváron jártam s ott konstatáltam, hogy a kitűnő teljes tejet éppen feleáron kínálták a piacon, mint Esztergomban. Hát ez szomorú; . . . szomorú a szegény apró csecsemők és lázas betegek szempontjából. De lehet rajta segíteni. Párkányban a hetipiacon féláron lehet tejet kapni s az új vámtarifa értelmében a tejet vámmentesen lehet behozni. Meg kell próbálni. Egyébként úgy hallottuk, hogy a párkányi, ebedi, nánai, kövesdi menyecskék máris szervezkednek, hogy tavaszra a párkányi piacon fölöslegesnek mutatkozó tejet átszállítsák Esztergomba. Akkor aztán lesz ismét olcsó tej, az esztergomi tejesasszonyok pedig finoman lefölözött s megkeresztelt tejüket bátran — besavanyíthatják . .. Bizony ! . . . Ismét üzembe helyeztük a gyorsjavító- és talpalőinAlielyt! HUNGÁRIA CiPÖÜZLET ESZTERGOM, SZÉCHENYI-TÉR 24. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonoi és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 19.000'korona. Egyes szám ára: hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.