Esztergom és Vidéke, 1925

1925-11-29 / 95.szám

Evolutív annyiban, hogy a magyar kormány ujabb beruházási hitelt fog a Népszövetségtől kérni, még pedig olyan formában, hogy a kölcsön összegből hátralévő rész egy bizo­nyos hányada szabadíttassék fel s adassék a magyar kormány rendel­kezése alá hasznos beruházások cél­jára. Minden reményünk megvan arra, hogy ez a kérelem méltányos elintézést fog nyerni s annál inkább is méltányos elintézést kell nyernie, mert a már tervbevett, sőt részben megindított közmunkák elvégzésére a jelenleg rendelkezésre álló összeg nem elég s befejezni csak akkor tudjuk, ha Népszövetség további összegeket szabadít fel erre a célra. Az út harmadik s egyik legfonto­sabb célja továbbá a nyugdíjasok ügyének rendezése. A nyugdíjasok a státusrendezés alkalmával bizonyos panaszoknak adtak kifejezést s a magyar kormány tudatában van an­nak, hogy ezek a panaszok némileg jogosak. Nem azért nem rendezte a nyugdíjasok illetményeit, mert nem akarja, hanem azért, mert egyrészt a Népszövetség approbálása nélkül nem rendezheti, másrészt az állam pénz­ügyi helyzete a tisztviselő státusren­dezós után most hirtelen nem birná el ezt az ujabb terhet. Ujabb pénz­ügyi fogásokra, ujabb források meg­nyitására van szükség, hogy a nyug­díjasok ügye végre tető alá jusson s éppen ennek a célnak az érdeké­ben is fog a miniszterelnök Genfben a Népszövetséggel beható tanácsko­zásokat folytatni. Reméljük, hogy ez az út mindazo" kat az eredményeket biztosítani fogja, amelyek elérése érdekében történik. Az országnak olyan szüksége van a beruházási kölcsönre, mint egy falat kenyérre s a nyugdíjasok helyzeté­nek javítása nemcsak méltányos, de egyben parancsoló szükség is. Ter­mészetes azonban, hogy egy pilla­natra sem szabad szem elől tévesz­teni a magyar állam pénzügyeinek jelen állapotát, amely minden szép eredmény ellenére is további komoly óvatosságot, előrelátást és szigorú takarékosságot igényel. Inkább egy­két esztendei türelem még, hogy Légy. Túlságosan ellenszenves. Túlsá­gosan eleven-. Egyik pillanatban ott hallatja bántó hangát. Bohém. Sokat beszél. Beszédje részben tartalmatlan, részben sértő. Előszeretettel hasz­nálja a „No nál" s „Mi az, hogy nem" kiejtéseket. Szemtelen. Csak egy parányi lehetőséget nyújts neki, már a legkellemetlenebb közelségbe jutott hozzád. Ilyenkor valósággal fájdalmasan arcátlanná válik rád néz­ve. S hiába csapsz oda, ahol látod, kezed csak a semmit éri, mert a le­sújtás közben tovatűnik. Mindez azért van így, mert annyira jelen­téktelen, hogy kicsinysége és silány­sága miatt célba sem vehető. A tisz­tát utálja. Közönséges Ízléstelen. A szennyet, melyet a szemétdombon ra­gad reá, tekintet nélkül rákeni min­denkire, akivel érintkezik. Ha szóba­állsz vele, feltétlenül bemocskolja, szétviszi híredet. Hiéna. Kishitű, bátortalan, emberek között már feltűnése is rémületet kelt. Min­dig arra jár, ahol dögszagot érez. Csak a kivégzett, társadalomtól el­taposott, vagy a teljesen erejevesz­tett emberek hulláit keresi. Akkor üldözi, harapdálja, vagy öli meg az életnek kifáradt harcosát, amikor a többi emberek már szánalomból bé­két hagynak neki. Erejük teljében, sikereik magaslatán állóknak hizeleg, azután annál több reményünk legyen minden égető kérdés végleges és kedvező elintézésére. Kérni kell! Szegény városunk is, mint annyi más vidéki város, örökké küzködik. Anyagiakban szegény s így termé­szetes, hogy minden törekvése meg­akad, pedig haladnunk kell a korral, ha megakarunk maradni a többi, más városok nívóján. Alig oldjuk meg az egyik problé­mát, már a másik lép előtérbe. Hála városunk körültekintő vezetőségének, a legnehezebbjén, a legdrágábbján, a vízvezeték létesítésén túl vagyunk. Majd csak megoldjuk a csatornázás nehéz kérdését is és akkor biztosítva lesz a város fejlődése a szép, laká­lyos, idegent vonzó feltétele felé. Ezek a dolgok külső értéket adnak a városnak, de oda kell törekednünk, hogy belső értékének magunk érde­kében is kövessünk el mindent. Tekintettel a város tekintélyes földbirtokának okszerű kihasználása érdekében is nagy lépéssel jutottunk előre a Sándormajor megvásárlásá­val és most nem kevésbé fontos tényezőknek, az iskolakérdés végle­ges megoldására kell gondolnunk. Elemi iskoláink rossz állapotáról felesleges beszélnünk. Meg kell ol­danunk ezt a kérdést is. Mint hall­juk van • rá bizonyos igéretünk, de másfelé is orientálódhatnánk. Amíg elemi iskoláink, ha rosszul is, de elvannak helyezve, addig főreálisko­lánk zsellérségbe van s kitéve min­den évben a felmondás veszélyének, mely esetben hajlék nélkül marad eme szép fejlődésnek indult kultúr­intézményünk. Nem új eszmét vetünk fel, amikor ismételten a katonai laktanya felé irányítjuk illetékes tényezőink figyel­mét. Tudjuk, hogy ezen irányban már történt érdeklődés, de eredmény nélkül. Újból és újból kell kopog­tatni és nem hisszük, hogy előbb, utóbb ne járna eredménnyel a város kívánsága. Elvégre a laktanya a.vá­őket bántalmazni nincs bátorsága. Néha belejutnak a történetbe is. Máskor kiskaliberűek s az életben látható apró-cseprő szívtelensógek főhősei. Tigris. Vakmerő. Alamuszi. Nesztelenül, semmit sem sejtetve oson a maga céljai utan. Alacsony lélek nyilatko­zik meg abban, hogy a gyengét utálja, azt lenyomni, tönkretenni tö­rekszik. Uralkodásra vágyó. S a ha­talma alá jutottakat a legszívteleneb­bül használja föl a maga érdekeinek eszközeként. Alatta állóknak állati ösztönből szívja ki a vérét. Jajszó, panasz hidegen hagyja. Különben is az általános közérdek felfogására nem rendelkezik elég intelligenciával. Becstelenül vágyait a politika terén tudja leginkább kielégíteni. S ha fontosabb megbízatást kap, átkává lesz a történelemnek. Oroszlán. Méltóságos. Hatalmas. Előkelő származású. Büszke. Jószívű. Igaz­ságos. Lelkében minden panasz, minden szenvedés megértésre talál. Kiváló képessége van arra, hogy a jókat elhívja, az arra nem valót ki kiselejtezze Rettentő erély lakozik lelkében. Könyörtelenül tépi szét az alávalót. Uralkodásra született. Ne­mes fejére korona való. — Szegény magyarok ilyet keresnek, mindhiába. ros tulajdona és most a városnak, a tulajdonosnak van szüksége ezen épülettömb egyik részére, holott a katonaság csekély létszámánál fogva sem nem használja, sem nem hasz­nálhatja ki az egész komplekszumot. Semmi esetre sem tartjuk megindo­koltnak a katonai kincstár ragaszko­dását az egész épülethez, akkor, amikor főreáliskolánk bérletbe van elhelyezve és elemi iskoláinkat csak a jóakaratú hatósági elnézés tartja nyitva. Ugyanakkor a kaszárnyában a fa, zab stb. termekben talál elhe­lyezést. Maga a csekélyszámú kato­naság a legkényelmesebb elhelyezés mellet sem tudja lakni az egész laktanyát. Két paVillonnak kiengedésével óriási teher szakadna le a város közönsé­géről. A két belső elemi iskola a Kossuth L,-utcai elemi iskolával együtt bőven nyerne elhelyezést az egyik pavillonban, míg a másikban szépen elférne a főreáliskola. Ha csak egy iskola építési költségeit fordítjuk a két pavilion átalakítására és az elemi iskolák felszerelésére, olyan "modern szép iskolákat nyer­hetnénk, melyekre hosszú időn át büszkén tekinthetne a város. Meg­takarítaná egy iskolaépület építési költségeit a város, ami nem csekély súllyal esik költségvetésünk, teher­bíró képességünk serpenyőjébe. Fel­tétlenül bizunk benne, hogy ha a város agilis vezetősége, sokoldalú és befolyásos nemzetgyűlési képviselőnk kezükbe veszik ezen ügyet, tiszta képet nyújtanak a laktanya jelenlegi kihasználnatatlansága felől illetékes katonai tényezők előtt; megfogják kapni a szükséges két pavillont. Nemrégiben szükségszerű volt, hogy a járványkórházról is szó essék. Járványkórházunk ezidőszerint nincs. Járványkórházra pedig feltétlenül szükség van. Lehetetlen állapot az, hogy Kolos kórházba, amely úgyis szűk, fertőző betegeket helyezzenek el. Azt sem tartjuk egész helyén­valónak, hogy, mint ha'ljuk, a Vörös­kereszt korházban rendeznek be 2 szobát a fertőző betegek számára. Utóvégre az is csak olyan kórház, mint a másik. Egy új pavillonnak a megépítése pedig ismét tetemes költ­séget jelent. Felvetettük tehát azt az eszmét, hogy a volt csapatkórház épülete volna felhasználható ezen célra. Jelenleg üdülő helynek van fentartva. Bármennyire is nem va­gyunk ellenségei az ily intézmények­nek, de lukszus dolgoknak kell azt tartanunk akkor, amikor nem tudjuk betegeinket járvány esetén elkülö­nítve elhelyezni. Annál inkább sú­lyosbítja a helyzetet az a tény, hogy lakosságunk nagyon tekintélyes része 1—2 szobás lakásokban van össze­préselve. Megengedjük azt, hogy a kényelmes elhelyezkedés kellemes, de a kényelem, mondjuk felesleges kényelem nem elég ok, fontos szük­ségletek megakadályozására. Tegye a város vezetősége meg fontolás tárgyává a dolgot. Indokolja meg kérését a fennálló körülmények­kel és nem tudjuk elhinni, hogy ké­rése ne hallgattatnék meg. Egy város agyonadóztatott, gyenge teherbíró­képességű polgárainak kulturális és egészségügyi kérései ezek, amelyek elől kitérni nem lehet és nem szabad. Angol és skót szövetkülönleges­ségek 20% árengedménnyel kapha­tók, a megbízhatóságáról közismert Weisz Mór cég posztó osztályában, Széchenyi-tér 15. Modiánó papir és hüvely legol­csóbb a Széchenyi Áruházban. Széchenyi-tér 16. Villamos vasalunk ügye. A városunkba vezetendő villamos vasút tervezési munkáin az engedélyt nyert „Palatinusz ingatlan és építő forgalmi rt." központi irodáiban állan­dóan 5 tervező mérnök dolgozik és az építésvezetőségtől kapott infor­mációnk szerint a térvekkel ós a ter­vek 'végrehajtását szolgáló költség­vetési munkálatokkal circa 3 hónap alatt fognak elkészülni. A vonal kiindulási pontját az eredeti tervtől eltérően nem a Pálffy-térről, hanem a nyugati pályaudvarról óhajtja meg­valósítani, ahonnan peage jogon az újpesti összekötő vasúti hídon át a Dunaparton lekanyarodva menne Szentendre—Visegrádi állomás érin­tésével Esztergomba. A cég az elkészített terveket és a költségvetést az elkészítés után a kereskedelemügyi minisztériumba fogja jóváhagyás végett felterjeszteni. Kedvező döntés esetén — ami azt hiszzük nem lehet vitás — azonnal hozzáfognak a vonal megépítéséhez. A terepviszonyok okozta nehézségek leküzdése, valamint azon földesgaz­dákkal való megegyezés, akiknek a földjükön a vonal át fog haladni, már csak mellékkérdés lesz, mivel ez a kormány jóváhagyásával együtt rendeződik. Új bérkocsiárak. A városi bérkocsiszabályrendelet viteldíjaira vonatkozó szakaszát a vá­ros képviselőtestülete újabban követ­kezőként módosította. (Árak kétfo­gatú, a zárjelben egyfogatú kocsira értendők ezer K-ban.) Az első megkezdett fél­óra, vagy ezen belül, nappal a városban . 25 (20) K Minden további negyed­óra nappal .... 12 (8) K Az első megkezdett fél­óra, vagy azon belül éjjel 35 (30) K Minden további negyed­óra éjjel 18 (15) K Az esztergomi pályaház­tól Esztergom—belvá­rosi—szenttamási és vizivárosi kerületbe, vagy megfordítva nap­pal 30 (25) K Ugyanaz éjjel .... 40 (30) K A pályaháztól a várhegyre 40 (34) K Szentgyörgymező kerü­letbe a pilismaróti vámi^ nappal ... 30 (25) K Ugyanaz éjjel .... 50 (40) K A városból a Vartemp­lomba , 50 (40) K Házhoz, vagy érkező vo­nathoz előre fogadva félórai maximális vára­kozási idővel csak Esz­tergomban, nappal . 30 (25) K Ugyanaz éjjel .... 40 (30) K A város bármely részé­ből a hajóállomáshoz, nappal 30 (25) K Ugyanaz éjjel .... 40 (30) K A bérkocsitulajdonos te­lephelyétől számítva a város határán kívül: a vármegyében 30 km. távolságig és vissza egész napra előre fo­gadva 300 (200) K Ugyanott 15 km. távol­ságig félnapra . . . 160 (100) K A kocsi belsejében el nem helyez­hető podgyász 3, illetve 2 ezer K. nem ország, menyország. Egész Magyarország Siessen feladni üzleti hirdetését az Esztergomi Szent István Naptárba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom