Esztergom és Vidéke, 1925

1925-08-30 / 69.szám

heti. A legideálisabb hely nyaralók, villák, szanatóriumok, szállodák épí­tésére, parkírozására, szóval olyan hely létesítésere, mely ide vonza ós üt is marasztalja az idegent. Ennek azonban ez idő szerint elháríthatat­lannak hitt akadálya van: az árviz. Hogy tehát a sziget beépíthető le­gyen, szükséges, hogy az árvíztől is és a felfakadó vizektől is mentesítve legyen. Éz sem ördögi munka. Az említett vasútvonal úgy van tervezve, hogy a szigetünk Nagy-Dunaparti oldalán haladjon végig. Ezzel a szi­get viztől való mentesítésének kér­dése kétharmadrészben már megol­dást is nyert. A vasúti töltést már az építő érdekeltségnek úgy kell megépíteni, hogy az az árvizeknek ellent álljon. Hátra van még a szi­várgó és felfakadó vizeknek a vissza­tartása. Ez a problémának a könnyeb­bik és sokkal kisebb költséggel meg­valósítható része. A tervezett vasúti töltés tengelyében, még a töltés meg­építése előtt, egy 50—60 cm. vastag szigetelő falat kell beépíteni a földbe döngölt agyagból. Olyan ez, mint az épületek alapfala, csakhogy nem drága építőanyagból, hanem agyag­ból építve. Ez a szigetelő fal a szivárgó vi­zeket felfogja és visszatartja. Ha ez meg van, akkor a Szigetet a Nagy­Duna felől semmi veszedelem nem fenyegeti. A kis-dunai oldalon pedig a viztől való mentesítés a legcélszerűbben, a leggazdaságosabban és a legkisebb költséggel úgy valósítható meg, hogy a Kutyaszorítónál egy-egy és a tor­kolatnál egy-egy kamara zsilipet épí­tünk a Kis-Duna medrébe. A kamara zsilipek beépítésével a Kis-Duna víz­állását állandó és tetszés szerinti nívón lehetne tartani, teljesen függet­lenül attól, hogy a Nagy-Duna víz­állása milyen. A Szigetnek viztől való megvédését a Kis-Duna felől ily mó don valósítva meg, érintetlenül ma­radna meg az a hatalmas, árnyé­kos vadgesztenyefákkal szegélyezett sétaút, mely Szigetünk fő szépségét képezi. rüi. Mintha ásnák az odu földfalát, Vak Bottyán felfigyel. Át is érti nyomban a helyzetet, lesi őreit ki­felé, de lelke a föld alá figyel. Kí­nos, várakozó percek ezek, de egy­szerre csak nyilas támad a börtön­ben : kuruc fő bukkan elő a sötét­ben. Előkerül a félelmetes kuruc fegyver s reggelre csákánnyal bevert bevert fejjel bandukol a labanc Esz­tergom felé a táti-úton. Üres kézzel, szótlanul . . . Aztán vége lett a sok-sok harc­nak s a Duna melléke Esztergom s Komárom között itt maradt fel­perzselve, kifosztva kegyetlenül. A színmagyar falvak eltűntek és elégtek a magyar végzet perzselő tüzében. A bécs-budai út vonala olyan fontossággal bírt az udvar sze­mében, hogy a maga „örök" biztosí­tása fejében német telepeseket ho­zott a rebellis magyarok helyébe. És lett Nyergesújfalu magyar falu­ból telepes sváb község a „császár" jóvoltából. 1848 ban Zsitvay József az utolsó esztergommegyei rendi kö­vet vezetésével honvédeknek mentek az uj falusi németek a háromszínű zászló alá, hogy azért a Magyaror­szágért küzdjenek, amely ellen ők lettek volna a biztosító telepesek. Az ország betarkításának szándéka nem­zetiségekkel csődöt mondott teljesen, az elnémetesített Nyergesujfalu újra rajt volt azon az úton, hogy ma­gyarrá legyen. És ezzel rá is lépett a helyes fejlődés útjára. (Folyt, köv.) A kamara-zsilipeket most megépí­teni talán nem is lehet, de nem is szükséges, Megépíthetők akkkor, ami­kor a fejlődés szüksége azt indo­kolttá és szükségessé teszi és amikor pénz is van rá. Az említett szigetelő falnak a beépítését azonban a vasúti töltés építésével egy időben kell el­végezni. Ha ezt akkor elmulasztjuk, a mulasztást jóvátenni sohasem le­het többé; akkor a sziget a város fejlődése szempontjából elveszett te­rület, felbecsülhetetlen kár marad. Esztergomnak fürdővárossá való fejlesztése érdekében a fentebb fel­sorolt kezdeményező lépeseket a vá­rosnak kell megtennie. Ha a tőke látja azt, hogy itt komoly lépések történnek, akkor megfogja találni a várost és tovább fogja fejleszteni a megkezdett munkát. Bárha eljutnának e nagyon szerény sorok azokhoz is, akik városunk sorsát intézik 1 Ne tekintsék az írást, csak a felvetett gondolatokat mérle­geljék tárgyilagosan és azzal a féltő szeretettel, mely minden városát sze­rető polgár szivében él. Ölvecnky Ferenc oki. mérnök. Kiállítási értesítő. Nehezen, döcögve, kelletlenül ha­ladnak a kiállítás ügyei. Helybeliek­ből következők jelentették be rész­vétüket : Hangya Szövetkezet, Marosi Jó­zsef és Fia vaskereskedő, Knorr Já­nos, Oltósi Pál és Fiai, Petz Testvé­rek gyárosok, Bakay István, Barti József, Tuschinger Antal asztalosok, Éinczinger Sándor, Dóczy Ferenc pékek, Csákváry Mihály hentes, Kol­lár János, Halász György, Vincze László, Schöppel Ferenc cipészek, Székely Imre, Simonidesz József szobafestő, mázolok, Rottár-féle „Hattyú" drogéria, Szathmáry Béla és Gyula órás és ékszerészek, Ha­vas Sándor lakatos, Pitlovis Antal rézműves, Stiaszni Lajos, Kurdy Jó­zsef, Csernó Lajos műszerészek­Laiszky János, Buzárovits Gusztáv, „Hunnia" könyvnyomdák, Schenken­gel Antal kerékpár és varrógép keres­kedő, Stricz Lajos szabó, Szatzlauer Gyula cukrász, Fritz György, Sógor István, Homor Lajos, Mészáros La­jos és Cseh Sándor kocsigyártók, Rosenberg Margit műhimzŐ, Gigler Ferenc hangszerész, Jakobek Jenő fodrász, Polákovics Gyula vendéglős, Wavrovits Lászlónó szíjgyártó, Ku­lich Károly kalapos, Marosi Ferenc szűcs, Kubányi Sándor bádogos, Mi­kus János bőröndös, Haáz Ede, Madarász József kádárok, Fried Rezső kefeárus, Közüzemi R.-t., Kiss Gábor borbély, Lédergerber József nőiszabó, v. Sas vári József géplakatos, Petes Márton gyümölcsös, Klemen­tisz Edit kézimunka, Egyesült Tégla­gyár edények, Jakus János és a komáromi hengermalom őrlemények, Heischmann Ferenc szappangyár, Fiúnevelő Intézet és 22 iparos tanuló. Ünnepi nagymise a főszékes­egyházban. Az esztergomi bazilika felszentelésének 69. évfordulóján, f. hó 30-án délelőtt a pontificalis nagymisét Dr. Machovich Gyula pre­látus-kanonok, ált. érseki helytartó fogja mondani. Halálozás. Városszerte mély meg­rendülést keltett azon lesújtó hir, hogy Éinczinger Ferenc takarékpénz­tári igazgató és neje Adolf Juliska bálványozott, okos, szép fiuk, György, főreáliskola V. osztályának tanulója, f. hó 28 án éjjel kinos szenvedés után elhunyt. Temetése ma, vasár­nap délután 4 órakor lesz a belvá­rosi temetőkápolnából. A vigasztal­hatja n szülők iránt általános a rész­vét. Varsányi Ignác, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank titkárja, a Turista Dalárda elnöke, lapunk mun­katársa hosszabb gyógyító üdülésből egészségesen visszatért. Hivatalos ténykedését egyelőre még nem kezdi meg. Áthelyezés és búcsúzás. Neu­mann Gyula Máv. főmérnököt Hat­vanba helyezték át. Ez alkalomból a helybeli áílamvasuti osztálymérnök­ség belső és külső személyzete a Magyar Király külön termében f. hó 22 én, szombaton este családias Ösz­szejövetelt tartottak, melyen a hiva­tal nevében Büchler Mór főmérnök, a műszaki személyzet nevében pe­dig Varga Géza szép beszédben bú­csúztatták a távozó főmérnököt A társaság vidám hangulatban a késő éjjeli órákig maradt együtt. Turista hir. A helybeli turista egyesület pénteken este dr. Antóny Béla polgármester elnöklete alatt vá­lasztmányi ülést tartott, melyen a tagok nagy lelkesedéssel az ürese­désben lévő második al elnöki állásra dr. Brenner Antal városi főjegyzőt választotta meg. Ugyancsak ekkor töltötték be Rottár Alfonz lemondása folytán a vaskapui menedékház gond noki állását Bálint Lajossal. Munkásjubileum. Szép ünnepély keretében ünnepelték meg Nyitrai József vasgyári munkás jubileumát, ki egyfolytában 30 évet töltött el szorgalmas és lelkiismeretes munká­ban a Hercegprimási Gépgyárban. A gépgyár és vasöntöde jelenlegi bérlője: Petz H. Lajos oki. mérnök ezaikalommal szép beszéd keretében üdvözölte és mintaképül állította mun­kástársai elé Nyitrait, majd pedig átnyújtotta a gyár ajándékait. Az ünnepség után a gyár az összes munkásokat megvendégelte. Tanitói választás. A községi elemi iskola tanítótestületéből Szöl­gyémi Gyula, Szoleczky János és Szentgyörgyi József tanítók vonultak jól megérdemelt nyugdíjba. Az iskola­szék pénteken d. u. 5 órakor tartotta meg választó közgyűlését Bodnár Cyörgy kir. tanfelügyelő, közigazga­tási bizottság által kiküldött elnök vezetése alatt. Új tanitó, illetve tanitó­nőkül Bognár János, Ékesi Klára, Michelsz Ádám és Vitái Irma válasz­tattak meg. Ideiglenes helyettesítéssel Kerényi Rezső Pilisborosjenőn B lis tára helyezett tanítót bizta meg az iskolaszék vezetősége. A három nyugalomba vonult tanítót Mátéffy Viktor prépost-plébános, iskolaszéki előadó meleg elismerő szavakkal búcsúztatta el. Beirások a bencés főgimná­ziumba. Az 1925—26. iskolai évre szept. 2.-án (szerdán), 3.-án (csütör­tökön) és 4 én (pénteken) d. e. 8 12 óráig lesznek a beirások az esztergomi szentbenedekrendi Szent István kath. főgimnáziumba az igaz­gatói irodában a főgimnázium épü­letében. A beíráskor fizetendő 405,000 K. Javitó-, pótló- és magán vizsgák a bencés főgimnáziumban aug. 31.-én és szept. 1.-én és esetleg a követ­kező napokon lesznek. Bővebb ér­tesítés a főgimnázium kapuján ol­vasható. Afrikai gyűjtemény a múzeum­ban. Igen érdekes és értékes gyűj­teményt ajándékozott a múzeumnak Grossmann Sándor fanagykereskedő, öccsének, a világháborúban hősi halált halt Grossmann Gyula főhad­nagynak hagyatékából egy teljes né­ger hadifölszerelést (íjj, nyil, pajzs, 9 hajitódárda) és egyéb tárgyakat juttatott az esztergomi múzeumnak, ahol már vasárnaptól fogva láthatók lesznek. Az értékes gyarapodás a múzeum fejlődésének újabb irányát jelzi, amennyiben így az eddigi ázsiai néhány tárggyal együtt az exotikum is képviselve lesz. Az ajándékozó Grossmann Sándor tulajdonképen budapesti nagykereskedő; annál ked­vesebb a nekünk juttatott ajándék, amiért a múzeum Őszinte háláját fejezi ki. Beirás a főreáliskolába. A fő­reáliskolában a beirások f. é, szept. hó 1. 2. és 3. napján tartatnak min­denkor d. e. 8—12 óráig. Az I. osz­tályba iratkozók elemi iskolai bizo­nyítványukon kivül anyakönyvi ki­vonatot és ujraoltási bizonyítványt hozzanak magukkal. Ismétlők csak 3. án d. f. 10 óra után jelentkezhet­nek. Ünnepélyes Veni Sancte szept. 4-én d. e. 8 órakor. A rendes taní­tás kezdete szept 5.-én d. e. 8 óra. kor. Tanitói beosztások. Az elemi iskolákhoz következőképen történt a beosztás. Deák Ferenc-utcai elemi fiúiskolához Neményi Károly igaz­gatóságával Bárdos József, Gábriel István, Márkus Ferenc, Kerényi Rezső és Szvoboda Román osztattak be. A szenttamási iskola egész új tan­testületet kapott Bognár János igaz­gatóságával Ékesi Klára és Michelsz Ádám személyében. A szentgyörgy­mezői tanitótestület maradt a régi Hegedűs Sándor végleg megbízott igazgatóval. Bottyán János-utcai leány­iskolához Vitái Irma ujonan megvá­lasztott tanítónő osztatott be. A leánygazdasági népiskola, melyet most szervezett az iskolaszék Háber Jánosné igazgatónő vezetése alatt következő tanítótestületet nyerte: Közismereti tárgyak Ékesi Klára, számtan Vitái Irma, kézimunka Pach Jolán tanítónők és a gazdasági szak­tárgyak tanításával Vitái István igaz­gató tanitó bízattak meg. Katonai sportünnepély. Ma, va­sárnap délután fél 5 órakor az esz­tergomi 3. és az esztergomtábori 4. zászlóaljak a Move sporttelepen sport­ünnepélyt tartanak, melyre a város és környékének közönségét ezúton hivja meg a parancsnokság. Belépő­díj nincs. Kedvezőtlen idő esetén a sportünnepély a következő vasárnap lesz megtartva. Felhívás az iparosokhoz! A bécsi nemzetközi vásár f. évi szép lember hó 6—12 ig fog megtartatni. A vásárt megtekinteni szándékozó iparosok kedvezményes utazásra jo­gosító igazolványt és vízumot sze­rezhetnek be az ipartestület útján. A pótbeiratások az érseki ta­nítónőképző intézetben szeptem­ber 1., 2. és 3-án d. e. 9—12 óráig lesznek. Az I. osztályba tanuló már nem vehető fel, mert a létszám be­telt. Szeptember 8 án Veni Sancte, 9-én kezdődik az előadás. Az Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat ezidei ren­des tagsági díjainak beszedése most van folyamatban. A választmány határozatához képest felkérétnek a régebbi t. alapító tagok, hogy a f. évi rendes tagsági díjról kiállított nyugtáikat is kiváltani szíveskedjenek, mert annakidején a köszönettel vett 1000 és 5000 kor. alapító tagsági díjak pénzintézeti betétre helyeztet­vén, eredeti névértékükkel csekély értéküekké váltak, azok kamatai a tagsági illetményként járó „Eszterogm Évlapjai" folyóirat előállítási költsé­geinek fedezésére nem elegendők. HÍREK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom