Esztergom és Vidéke, 1925
1925-04-12 / 30.szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HEBIELEMK HINDEI VASÁRHAP ÉS CSflTÖBTÖKÖI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Feltámadás. Krisztusban hívő kereszténységnek legerősebb vallási támasza: — a feltámadás. Krisztus isteni küldetése, tanítása már rég s maga a hirdető is talán csak mint történelmi alak, vagy még mint ilyen sem állt volna a népek tudatában feltámadás nélkül. Az egy Istenben hívő ős a megígért Messiást váró zsidóságnak lett volna igaza, aki csak bámulta Krisztus tanítását, jövendölését és csodatételeit, de isteni küldetésében nem hitt. Talán prófétái iktatják be Krisztust, de vallásalapító feltámadás nélkül soha sem lett volna. A mostani materialista, tudományos világ Krisztus csodatételeit, jövendöléseit már megfejtette volna, de minden emberi bölcsesség, minden tudomány megakadt a feltámadás problémájánál. Eddig elbirt jutni az emberi tudomány, de itt nincs további Tanokat Krisztus óta napjainkig is felállítottak. Cso dáknak látszó dolgokat is produkáltak emberek, sőt bevált jövendölések is történtek, de Krisztus óta még senki sem támadt fel. A feltámadás tehát a kereszténység erős, bevehetetlen vára s ámbár kétévezred óta támadják, sikert elérni nem birnak. Most, amikor a kereszténység eme legsarkalatosabb igazság emlékét ünnepeljük, kell hogy meggyőződésünkben megerősödjünk s különösen az agyonsanyargatott magyar nép reményt és vigaszt találjon rendületlen „Esztergom és Vidéke" tárcája. ESZTERGOM ÉVLAPJAI. (Annales Strigonienses). Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat közlönye. Időszaki folyóirat Esztergom város és megye múltjának és jelenének megismerésére. Dr. Balogh Albin, dr. Marczell Árpád és dr. Sántha József közreműködésével szerkeszti Sinka Ferenc Pál társulati igazgató. I. évfolyam. 1925. 1. ós 2. szám. Tagsági illetmény. Bolti ára 3 aranykorona. Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában. Esztergom, 1925. Kiadja: az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat. * Bár a közelmúlt évek számos sivárságában jórészt tervezésekben, de megnyilatkozásokban is, napjaink biztató reménységgel töltenek ugyan el, még így is különösen fényes tanúságot szolgáltatott helyi irodalmi és tudományos életünk tettkészségéről az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat folyóiratának, az „Esztergom Évlapjai"-nak megindításával és ennek bemutatkozó I. évfolyam 1-ső kettős számával. hitében. Akár hogyan okoskodnak is, akár milyen nemzeti ellentálló erőkre is hivatkozunk és talán nem minden ok nélkül; de be kell látnunk, hogy Magyarországot, távol minden faji rokonságtól, de annál közelebb a minket körülvevő gyűlölettől: — egyedül csak a kereszténység biria fentartani Európában. Sokat szenvedtünk érte. Évszázadókig Magyarország volt Európában védője, vérző vértanuja a kereszténységnek. Vértanuságunkkal mi védtük Európa kultúráját. Amíg mi fegyverben, vérben, nyomorúságban harcoltunk a kereszténységért a nyugat felé özönlő pogányság, ellen, azalatt nyugaton békében fejlődött a kultúra s vele a jólét. És most századok múlva ismételten épen a megvédett nyugati kultúra döntötte Magyarországot nyomorúságba, megalázásba. Az csak természetes valami, hogy elkeseredett fájdalommal nézünk Nyugat felé, de bízunk is a civilizáció megértésében, vagy talán még jobban Európa felbillent gazdasági helyzetének helyreállításában, amikor, ha nem is szeretetből, hálából, de gazdasági kényszer hatása alatt feltétlenül változtatniuk kell Magyarország mostani lehetetlen helyzetén. A Nyugat hálátlansága, a környező gyűlöletnél sokkal nagyobb ellenségei azok Magyarországnak, akik itt bent az ország falain belül és a falak közül kiszökve harcolnak, nem igaz, hogy a társadalmi osztályok, gazdasági érdekek mellett és ellen, hanem A régebbi és három kötetből álló „Évkönyvének" 1900. évben megakadt fonalát veszi fel az új címen, az időközben többször megújhodott társulat, megjelenésével 30 éves jubileumát megünneplendő ; melyhez kitűnő alkalmul választvan, egyik lelkes alapítója, dr. Csernoch János hercegprímás előtt, aranymiséje alkalmából kifejezendő hódolatát. Új és úttörő vállalkozásba fogott szerkesztője, a múzeumi lelkes tevékenységéről előnyösen ismert Sinka Ferenc Pál társulati igazgató, kinek neve ez új köntösben szinte váratlanul jutott a közérdeklődés előterébe. Az általa lapjával irányított mozgalom kell, hogy megtalálja útját a társulat érdekében a közönség szívéhez és hozzá tesszük: zsebéhez, mert az anyagiakban egyébként nagy kulturterveihez viszonyítva szűkölködő társulat, tehetség, akarat, ambíció és alkotó készséggel rendelkezik. Oly tömören egységes Esztergom természetrajza és arckép-részlete e mű, hogy cikkeit egymás után olvasva izgalmas várakozásban fordía magyarság kereszténysége ellen indítottak háborút, Magyarország ezeréves története bizonyítja, hogy a kereszt még soha romlásba nem döntötte ezt az országot. A kereszténység csak dicsőséget hozott reánk, de a hatágú csillag már nem egyszer vágott eret rajtunk. Az ötágú vörös csillag pedig elvégezte azt a munkát szerencsétlen országunkban, amire a világháború nem volt képes. És ha most nem is folyik harc a szovjet ötágú csillagos lobogója alatt, de annak érdekeit szolgálja egy jólszervezett párt, amelyet támogatnak mindazok, akik ellenségei a keresztény magyar eszme, gondolatnak. 1919-ben úrrá lett Magyarországon az ötágú vörös csillag, de romboló munkáját már 1918. őszén kezdte meg. Félre lökte a magyar gondolatot, kereszténységet és elveszet az ország kétharmada. Hála istennek, úgy ahogy, ha csonkán is, de feltámadtunk. Ezen a részleges feltámadáson érdemes gondolkozni, most a nagy dicsőséges feltámadás ünnepén. Nagyon vigyázzon a magyar nép, mert ha behódol a hamis prófétáknak és a kereszt helyett a szovjet csillagot fűzi fel oltárára, elveszhet a megmaradt csonka ország is és elfog veszni maga a magyar nép is. Bízunk azonban a keresztény magyar nép ősi erkölcsében és ezzel bízunk szerencsétlen hazánk megváltó Feltámadásában is. S* , . . n tunk a kaleidoszkopszerűen változó lapokon a következő fejezetre s szorongva eszmélünk az idők, események, meghatározások változatai felett és a szenzáció erejével sodor bennünket mind mélyebbre az elsülyedt mult távoli káprázatába. Ily komoly munkával valóban tárgyilagos adatok fognak egybegyűlni Esztergom jövőben megírandó monográfiájához. A helyi kultúrát szolgáló műben szereplő munkatársak sorában találjuk: dr. Walter Gyula, dr. Lépőid Antal, Palkovics László, dr. Meszlényi Zoltán, Karcsay Miklós, dr. Sántha József, Homor Imre, Éinczinger Ferenc, dr. Balogh Albin, dr. Brenner Antal, Büchner Antal, dr. Marczell Árpád, Gábriel István, dr. Véghelyi Lajos, Kemény Miklós nevét] mindannyian tudományos, irodalmi működésük legjavát adva. Szűkös korlátaink nem engedik, hogy részleteibe mélyedve külön-külön méltassuk az egyes közleményeket, csak felsoroljuk, hogy a kiváló szerencsével felkért írógárda minden tagja teljes szakmájabeli készséggel A nyolcvanéves Schiffer Ferenc prelátus. A társadalomnak és az egyes embereknek az életben, ebben a küzdelmekkel teli életben mégis vannak ünnep napjai, amikor megpihenhetnek, amikor a munkában és érdemekben, küzdelmekben és eredményekben bővelkedő múltban kissé elmerenghetnek, hogy erőt, lelkesedést, buzdulást és mindenek előtt nemes példát mutassanak és mi belőle azt merítsünk. A mai nehéz időkben, amikor az élet keresztjei oly nagy súllyal nehezednek vállunkra, amikor a küzdelemben nincs megpihenés, amikor a feltámadást oly vágyódással várjuk s epedünk utána, —épen a feltámadás ünnepén van nagy ünnepünk. Szegény magyar hazánknak kevés az ünnepe, s mi szegény küzdelmekbe beletörődött magyarok ritkán ünnepelhetünk kedvünkre. De a mai ünnep nemcsak városunknak, de az egész magyar iparosságnak s általuk az egész magyar hazának ünnepe. Schiffer Ferenc, az esztergomi főszékesegyház őrkanonokja, pápai prelátus, c. prépost, a mai napon töltötte be születése 80-ik évfordulóját s egyszersmind üli a magyar Kath. Legényegyletek Országos Szövetsége elnökségének 50 éves jubileumát. Schiffer Ferenc 1845 április 12-én született Pozsonyban és Nagyszomadta írását az egyesületi élet, primási jubileum, Esztergom megye és város történelme, kultúrája, geológiája és művészeti élete köréből. A mű kivitelét illetőleg pedig Laiszky János könyvnyomdája valósággal brillírozott, mert úgy a nemes anyag, mint a becsületes szabatos kivitel tekintetében példát statuálva adta közre, vidéki nyomdatermékek átlag szintjét messze felülmúlva, az értékes tartalomhoz mért méltó köntösben. Általában; — és itt nem a lokálpatriotizmusnak adunk hangot, — megállapítjuk, hogy a helyi történelem tudományos feldolgozása részére, becsületesen és alaposan tudós, irodalmi, komoly színvonalon álló s hangú, minden izében céljaihoz és céljaihoz vezető eszközeiben egyaránt derék könyv. Az a társulat, mely ilyen kulturtény megteremtésére képes, a legjobb reményekre jogosult és méltán megérdemli városunk ós megyénk minden művelt polgárának pártolását. Legelegánsabb úri öltönykelmék SCHEIBERNÉL Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára i hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona, Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.